Az első DOOM 1993 decemberében felkészületlenül érte a világot, hiszen bár nem az első FPS volt a porondon, lefektette a műfaj alappilléreit, és az úgynevezett bináris térfelosztás (BSP, azaz binary space partitioning) módszerét alkalmazó, akkoriban forradalminak számító motorját (id Tech 1/Doom engine) ikonikus képi és hangzásvilágból eredő, utánozhatatlan hangulattal, nagyfokú véletlenszerűséggel, és a négyjátékos multiplayer lehetőségével kombinálta, mindezt 35 képkocka/másodperces sebességgel. A shareware-re alapuló üzleti modell egyértelműen sikeresnek bizonyult, és egy időben több számítógépre volt feltelepítve, mint a Windows 95 – ekkora volumenű fegyvertény manapság már elképzelhetetlen!
(forrás: bakutendo.net) [+]
A játéktér hiába nem volt valódi 3D (nincsenek egymás alatt/felett elhelyezkedő szektorok, bár a motor számol Z-tengellyel), a rendkívül jól felépített, flexibilis engine kőbe vésett limitációit sok esetben el lehetett trükközni, meg lehetett kerülni, s mivel fejlesztői eszközök is rendelkezésre álltak, illetve a megjelenést követő negyedik évben (1997) a forráskód nyílttá vált, kezdetét vette a modder közösség második virágzása – ami egészen a mai napig tart. Ennek az lett a következménye, hogy nem nagyon maradt olyan rendszer, amire ne portolták volna a legendás klasszikust. A mindenféle konzol átiratokon kívül láttunk már DOOM-ot lézernyomtató vagy bankautomata, netán digitális fényképezőgép kijelzőjén, Android korszak előtti mobiltelefonon, grafikus számológépen, MacBook Pro touch baron, sőt még terhességi teszten is. A lista közel sem teljes, de egy Bakutendo becenéven ismert úriembernek és egy Raspberry Pi-nek köszönhetően már a NES-t is azon platformok közé soroljuk, amelyekkel módunk nyílik a Pokol fattyainak némi söréttel történő megregulázására.
(forrás: bakutendo.net) [+]
Ez így persze nem egészen igaz, ugyanis nem ő volt az első, aki ilyesmit vitt végbe; az eredeti koncepcióval howchoo állt elő, bár nála a NES kazetta csupán gépházként funkcionált a málnás minigéphez. Tőle merített ihletet a TheRasteri név alatt ténykedő YouTube felhasználó, és az ő módosított (meglehetősen igényesen prezentált, gyári érzetet keltő) kazettájával már tényleg a NES-en keresztül működött a dolog.
(forrás: bakutendo.net) [+]
Bakutendo ezen az útvonalon megindulva választott egy alternatív leágazást, és egyedi nyomtatott áramköri lapot épített, ami egy Raspberry Pi 3 Model A+ segítségével teszi lehetővé a démonok múlt időbe helyezését a Nintendo üdvöskéjén. A jövőt tekintve tervben van a NYÁK készletben való értékesítése, hogy az érdeklődők maguk is DOOM-ozhassanak a gyermekkorunk szép emlékeit idéző masinán.
(forrás: Bakutendo YouTube) [+]
A japán nemzetiségű férfiú a következő elemeket használta fel a projekt elkészítéséhez:
- Raspberry Pi 3 Model A+
- microSD kártya (legalább 8 GB-os kell)
- FX2LP CY7C68013A USB Development Board
- mini USB kábel
- UV-EPROM (U27C256)
- PROM programozó (TL866CS, TOP3100)
- EPROM törlő
Ugyan hangeffektek nincsenek, de a jól ismert háttérzene a helyén van, s bár a grafikus leképezést illetően sem maradunk kötöttségek nélkül, az id Software belső nézetes lövöldéje valóban megelevenedik a NES-re/Famicomra kötött televízió képernyőjén. Rip and tear, until it is done!
