Az Intel a következő év során, nagyjából nyáron mutatja be a Skylake processzort, amelynek egyik lényeges újítása a Gen9 architektúrára épülő IGP-je. Maga a termék igen szakaszosan kerül majd piacra, tehát nem egyszerre esik majd be az összes szegmensbe kínált megoldás, de arról már most tudni lehet, hogy nagyjából milyen újítások várhatók, illetve a friss gyártói dokumentumok alapján az integrált grafikus vezérlő verziói is körvonalazódnak.
A Skylake esetében az IGP szempontjából öt főverzió lesz megkülönböztetve: GT1, GT1.5, GT2, GT3e és GT4e. A strukturális felépítés tekintetében megmarad a Gen8 architektúrában megismert rendszer, vagyis egy shader tömbön belül 8 darab Execution Unit, azaz feldolgozó egység található.
A GT2-es dizájn képzi az alapkiépítést a három darab shader tömbjével, amiből ki is számolható az összesen 24 darab feldolgozó. Ez a megoldás az asztali piacra szánt LGA1151-es tokozású, illetve a mobil szegmensbe nevező, U, Y és H sorozatú processzorokban is helyet kap.
A GT1-es és a GT1.5-ös dizájn butításban részesül. Előbbi csak két shader tömböt használ, amelyen belül két-két feldolgozó le is lesz tiltva, vagyis 12 feldolgozóval lehet számolni, míg utóbbi megkapja a GT2-es dizájn shader tömbjét, de tömbönként itt is búcsúzni kell két-két feldolgozótól, így összesen 18 darab aktív Execution Unit lesz majd benne. A GT1.5-ös opció csak a kétmagos asztali, LGA1151-es tokozású termékekben tűnik majd fel, míg a GT1-gyel az U sorozatú mobil megoldásoknál is lehet majd találkozni.
A komolyabb dizájnok szempontjából a GT3e lesz az U sorozatú, magas árcédulával rendelkező mobil opciók legfőbb alapja. Ebben már hat darab shader tömb található összesen 48 darab feldolgozóval, illetve egy 64 MB-os eDRAM is helyet kap majd a tokozáson.
Végül a GT4e-s dizájn lesz a leggyorsabb, ám ebből rögtön két opció lesz. Mindkettőben közös a kilenc darab shader tömb, ami 72 darab feldolgozót eredményez, viszont az LGA1151-es tokozású verzió 64 MB-os, míg a H sorozatú mobil megoldás 128 MB-os eDRAM-ot kap.
Tekintve, hogy a GT1-es, GT1.5-ös és GT2-es dizájn egy, a GT3e-s kettő, míg a GT4e-s három render tömbre oszlik az is kitalálható, hogy rendre egy, kettő és három ROP-blokk lesz az említett dizájnokban.
A Gen9 architektúrára a számok tekintetében láthatóan szinte tökéletesen másolja a Broadwell processzorban bemutatkozó Gen8 architektúrát. Ez azonban csak a látszat, mivel a változások a felszín alatt rejtőznek, amelyekről a számok szintjén nem igazán lehet beszélni.
A Gen9 architektúra sarkalatos pontja volt a tudásbeli felzárkózás. Az Intel tehát kétlépcsős fejlesztést választott a Haswell Gen7.5-ös IGP-je után, vagyis a Gen8 lett az alap, amihez a Gen9 adja hozzá az új érához szükséges képességeket. Ezek között a legfontosabb a platformszintű atomi utasítások támogatása, ami lehetővé teszi, hogy a CPU és az IGP szimultán hozzáférjen például a fastruktúrákhoz, és azokat párhuzamosan, egymással szinkronban módosíthassák.
Szintén megjelenik a GPU preemptív multitaszk. Utóbbinak nincs igazán egységes neve, így sokféleképpen utalnak rá a gyártók, mint például GPU grafika preempció vagy mid-wave preempció. Igazából nem is az elnevezés a lényeg, hanem a funkció, amit biztosít, hiszen lehetővé teszi, hogy a grafikus vezérlő képes legyen az egyes elkezdett feladatok futtatásának ideiglenes megszakítására annak érdekében, hogy egy kiemelt feladat azonnal elérje és teljes egészében felhasználhassa szükséges erőforrásokat. Információink szerint ez az új WDDM felület egyik komoly fejlesztése, annak érdekében, hogy az IGP-k abszolút becsatlakozhassanak a feldolgozásba, így a központi processzor mellett bizonyos operációs rendszer által futtatott feladatokat teljesen átvállaljanak, akár többfelhasználós környezetben is. Ez nem csak gyorsabb, hanem energiahatékonyabb feldolgozást is jelent, amellett persze, hogy a processzoridő felszabadul, és a GPU-k CPU-khoz hasonló preempciója biztosítja a jó felhasználói élményt.
Az Intel az új Gen9-es architektúránál már több API funkciót is támogat az új DirectX és OpenCL kapcsán. A gyártók számára biztosított dokumentumokban a vállalat úgy gondolja, hogy a DirectX 12 és az OpenCL 2.1 összes újítását képesek lesznek támogatni a Skylake processzorok IGP-jével. Ezt azonban véglegesített specifikációk nélkül még nem lehet garantálni.
A Skylake alapvető újítása még, hogy az IGP a korábbinál nagyobb fogyasztási keretet kap, így a teljes lapka energiaigényének nagy részét az integrált grafikus vezérlő teszi majd ki, illetve heterogén módú programfuttatás során inkább az IGP turbója kap kiemelt szerepet a processzormagok turbójával szemben. Ez valószínűleg nem lesz kőbe vésett működés, de nyilván ahogy kerül át az általános programfuttatás az IGP-re, annál nagyobb jelentősége lesz annak, hogy az IGP működjön gyorsan, vagyis megkapja a lehető legnagyobb fogyasztási keretet.
