Új hozzászólás Aktív témák

• #2077 Flow senior tag

  Új Válasz 2007-05-30 08:43:26 #2077

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Flow

  senior tag

  Ígértem még korábban egy kis úti beszámolót karácsony tájáról, hátha érdekel valakit. Minden esetre tanulságos sztori. Az előzményeket leírom most, ami utána kövekezett, azt pedig beillesztem, mert már szüleimnek leírtam, h nem bánjátok.
  
  Tehát karácsony előtt 2 hetet éjszakai műszakban kellett dolgoznunk a barátnőmmel. Ez eleinte nem volt megterhelő, de egyre rosszabbul bírta, ezért úgy döntöttünk, mi lenne, ha meglepnénk a családjainkat azzal, szentestét otthon töltsük. Jó, de miképp? Repjegy retúr 300font+ volt pozsonyba, és ez azért elég megterhelő lett volna mindkettőnknek. Rendben, akkor menjünk autóval. Irány a nagyobb autókölcsönzők weblapjai, hertz, europcar, stb. Frankó, nem is olyan vészes, azt hiszem megállt ilyen 140 font körül 4 napra egy fókusz szintű szekér. Rendben van, de azért 1700km-t nem szívesen vezet le az ember jobbkormányos autóban, így elmentünk egy helyi telepre, és megkérdeztük, van e lehetőség mondjuk calais-nál átváltani egy balosra, majd ugyan azt az autót visszacserélni hazafele, és mindenki boldog. Mi? hát ez kizárt, ők nem, mert akkor 500fontot kell fizetnünk z autó visszaszállításásért, meg blablabla. Mivan? most mondtam hogy visszafele visszacsere. Nem, mert igymegugy. Jó. Világcég, még jó, hogy hozzájuk mentünk. Jobb kormányossal viszont nem mertem volna nekivágni az útnak, kivéve ha nincs más választás. Ekkor jött az ötlet: nézzünk ''EURÓPÁBA'' olcsón repjegyet, ott autó, és irány kishazánk. Meg is találtuk a megfelelő úticélt: Frankfurt, a retúr pedig hamburgból indult. Csatlakozott hozzánk egy másik magyar lány is, Mónika, így már három fele oszlottaka költségek. LEfoglaltuka jegyeket, valamint az ő segítségével az autót is, mert 26 év alatt nem lehetett volna.LOL?
  
  Eljött a nagy nap előtti éjszaka, rohangálás, vásásrlás, nemalvás előzte meg, majd következett az év legbizibb nightshiftje, reggel 8kor végeztünk, irány haza, pakolás befejezése, én aludtam egy órát+ az autóbana reptér fele + a repülőn 1 órát, majd 8-9 körül végre Frankfurtban voltunk. Helyesebben Hahnban, ami persze nyugatabbra van 100km-re. Sebaj, innen már nem állít meg minket semmi, csak a betonfal meg a vonat.
  MEgyünk a hertzhez, mondjuk mi van, ja és szeretnénk +1 főt sofőrnek, én akkor 23 alatt voltam. Á, az kizárt. Miért, hát a honlapon semmi ilyen nem volt, csak annyi, hogy 24 alatt feláras. De 23 alatt nem, blablabla. Jó, legyen, nem érdekel, akkor vezetek engedély nélkül, csak add már a kulcsokat. Mónika aláírta apapírokat, erre közli az ürge (egy 407 kombit béreltünk volna), hogy itt az autó, de nyári gumikkal, és így nem vállalnak semmiféle biztosítást, bmi történik. MI? ÉS EZ A WEBLAPON MIÉRT NEM SZEREPELT TE NAGYOKOS? Hát nem tudja, de ez van. Jó, +70 fontot legomboltak rólunk, majd nagy kegyesen navigációs rendszert is kaptunk ''ingyen'' egy vw touranhoz. Oké, minden rendben, csak menjünk már. Az első 50 kmen a Móni vezetett, aztán átvettem. Előbb azért mondom megnézem hány lovas az autó, meg átlapozoma forgalmit. Aha, egy alfa romeo 156 froglamija volt ott. Semmi más. Na fasza. Vissza már nem mehettünk (még ha akartunk volna sem), mert bezárt az autókölcsönző, ezért inkább halgattam minta a sír, nem kell a pánik feleslegesen.
  
  Az út hazafelé elég szar volt, éjszaka ködben, ismeretlen autó, ismeretlen út, 1/2 éve nem vezettem jóformán, de azért töretlenül haladtunk. Érdekes módon 180nál nem ment többet még lejtőn lefele sem, de akkor ott elég volt. Passau előtt megálltunk tankolni, ott akkor nem bírtam tovább. halálosan kimerültem, aztán cseréltünk. 2 óra alvás után ausztriában ébredtem, a nap felkelőben. Istenem, 6 hónapja nem voltam ilyen közel a hazámhoz. Reggel 8 után nem sokkal értem haza Győrbe, mert a határnál majdnem 1 órát kellett várakozni, de azt hiszem jó tempót jöttünk, ha beleszámolom, hogy legalább 3x megálltunk. Pontosan nem emlékszem, kicsit összefolynak a dolgok.
  
  Annyit azért elmondanék a személyes oldalról, hogy életem legboldogabb karácsonya volt, és szerintem a szüleimnek is. Talán azért is, mert mi küzdöttünk azért, hogy hazamehessünk, a saját erőnkből, pénzünkből.
  
  Ez 24-e reggel történt. A következő pár nap alvással, kajálással és családlátogatással telt, majd 28-án reggel 5kor elindultunk ''vissza'', Hamburg felé. És itt kezdődik a következő felvonás.
  

  Rationally I have no hope, irrationally I believe in miracles.

Új hozzászólás Aktív témák