Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • thyeby

    őstag

    válasz Márton111 #12203 üzenetére

    Mindenki y kromoszómáit megmozgatta ez a ferde idom - így az enyémet is. Nem túl nagy kihívás annak, aki túl van már néhány köbméter fán, de nem is annyi, mint egy szeget beverni. Nem szokványos munka, az biztos.

    Jómagam a következőképpen készíteném el:
    Tömör fából lenne, tömbösítve egy akkora négyzetes oszlop, ami pontosan két darabot (hiszen ma már minden hangszóró párban van) adna ki a ferdevágás után. A ferdevágást stílszerűen egy 6-800-as kiskőrösi szalagfűrésszel, és a külső palástot is, csak azt egy keskenyebb szalaggal. Nyilván még szögletes korában vágnám a ferdét. Eztán készítenék lécből egy ferde sablont, amire fektethetem pofával lefele, hogy befejezésként a belső palástot vágjam ki dekopírfűrésszel. És igen, én is élgömbölyíteném, csak előtte csiszolnám orrvérzésig. (De hogy a cső belsejét mivel csiszolnám, még nem módoltam ki. Megvan! Lapátnyélre csiszolóvásznat ragasztanék, azt befognám a faesztergába, és öregurasan forgatnám az idomot rajta.)

    Másik procedúra szerint furnérból kiragasztanám, ahogyan a dob palástját készítik. Itt a ferdevágást nem szalagfűrésszel merészkedném, hanem ceruzavonal mentén szépen dekopírral, de lehet, hogy nyugisan a rókafarkú fűrésszel. Aztán csiszolás, élgömbölyítés, és sztendbáj.

    Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák