Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • thyeby

    őstag

    válasz #22145024 #11259 üzenetére

    "Méhviasz: ezt hol érdemes venni"

    Hasraütés szerűen bármelyik méhésztől - a méhészeknek többe kerülne szintetikus viaszt előállítani, mint a saját viaszukat lekaparni. Szép tisztát kérj, amit már lefölözött.

    "mekkora legyen a furat átmérője tölgynél"

    Hogy erre korrekt választ adjak, tudnom kell, pontosan milyen és mekkora csavar megy bele, milyen mélyen. Nyilván, az anyagfalat megfelezzük, és a közepébe fúrunk elő, akkor a legerősebb a kötés, és akkor tud repeszteni legkevésbé. Jómagam bükkbe reisser csavart szoktam tenni (bútorlap csavar, aminek vékony, ritka és nagyon éles a menete). Már amikor csavarral kötök, de én jobb szeretem összecsapolni a jóbbféle fát.
    Visszaméred sublerral, hogy a menetet leszámítva mennyi a csavar átmérője, és akkora, keményfánál picit nagyobb furatot fúrsz elő. Azért kell a picit nagyobb furat, hogy amikor hajtod be a csavart, a keményfában nagyon be tud forrósodni, és esetleg ezmiatt elpattan, eltörik. Az gáz, mert lehetetlen a beleszakadt részt kiszedni, legtöbb esetben új furat kell valahova mellé. Példát mondok:
    Hatos csavart hajtok be, akkor amit oda akarok csavarozni, azt hatos fúróval fúrom át teljesen, és zenkolom (bocs, süllyesztem). Amihez csavarozni akarom ezt a valamit, ahhoz puha fába, mint fenyő, hárs, négyes furatot teszek, mert ennyi a hatos csavar szára menet nélkül, keményfához már 4,5 -el fúrok elő. Ha a keményfába mélyen (tehát hosszú csavart) hajtok, akkor már ötös az előfúrás. Ezzel a módszerrel mindig erősek a kötéseim, és soha nem törtem bele. Csavaroztam már 10 mm vastag bükkbe is, (sőt, 8 mm vastagba is!) négyes reisser csavarral, nem repedt meg, és erős lett a kötés. Fontos, hogy a csavart ne húzd meg a teljes izomzatoddal, mert akkor töröd esetleg bele. Ha már koppant, annyi pont elég, minél kisebb feszültség alatt szorítson, de azért szorítson az a csavar.

    Ekkora kicsi méretű anyagnál szerintem elhanyagolható a vetemedés veszélye. Ha valaki biztosra akar menni, hogy véletlenül se vetemedhessen soha, akkor a fát nem fűrésszel kell méretre alakítani, hanem hasítani kell a rönkből kellő méretet, amit aztán vissza lehet gyalulni. De nagyon kevés esetben szükséges ilyen atombiztosalkalmazás.
    A fát többnyire nem a terhelés vetemíti általában, hanem a páratartalom ingadozása, és a fában rejlő belső feszültség. Ha homogén színűek, egyenesek és párhuzamosak a szálak, akkor jó valószínűséggel nem lesz a fában belső feszültség. A fenyőnél jól látható pl a "vas ér", ami nagyon nagy feszültséget képes tartani a fában. Ez egy kirívóan sötét, vékony csík a szép fehér deszkán. Tölgyre nem annyira jellemző.

    Több fa van, mint asztalos!

  • jimy_l

    tag

    válasz #22145024 #11259 üzenetére

    Hali!
    Neked még ez is megfelelő lehet.
    Persze keményfába ki kell tapasztalni a használatát.

    Ha szavazással, bármit ellehetne dönteni. Már betiltották volna.

Új hozzászólás Aktív témák