Új hozzászólás Aktív témák

• #41931 jimy_l tag Szalmakutya #41930

  Új Válasz 2018-03-15 21:58:23 #41931

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  jimy_l

  tag

  válasz Szalmakutya #41930 üzenetére

  Ahány cm annyi év, 3-4 havonta átforgatni. Bütüre állítva kicsit gyorsabb.

  Ha szavazással, bármit ellehetne dönteni. Már betiltották volna.

• #41932 thyeby őstag Szalmakutya #41930

  Új Válasz 2018-03-15 22:18:52 #41932

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  thyeby

  őstag

  válasz Szalmakutya #41930 üzenetére

  Ezek még mindig egészen jó napi árak szerintem.

  A rakatról:

  A nagyok úgy csinálják, hogy cca 3³-nyi anyagot építenek fel egy máglyába. Szélessége a raklap hosszabbik éle, az első sor betonaljattól jó 30 cm-re, földtől, fűves területtől úgy 50 cm-re kezdődik. Ez azért szerencsés kiosztás, mert a fa súlya segít a síkba kényszerítésben.
  Fosznideszka esetén a szellőzőlecek úgy 2 cm vastagok, kb 70-80 centinként pontosan egymás fölé építve. Szélektől az első léc 5-10 cm-en belül legyen. (A lécvastagsággal szabályozható a száradási idő. Ha túl gyors, reped a fa, ha túl lassú, arra meg ugye sokat kell várni.)
  Mivel Neked csak 1 m³ fád lesz, élj azzal a trükkel, hogy a tetejét az aljához csavarozod, felül jó 10x10 cm-es gerendákkal. Így kompenzálod azt a súlyt, amivel a felette levő 2 m³ fa kényszerítené a síkban száradást.

  Ezen deszka vastagság esetén tippem a száradási időre
  - luc esetén egy nyár
  - borovi tavasz kezdetétől ősz végéig
  - vörösfenyő egy év

  Felső sort légrést kialakítva takard a naptól, esőtől.
  Vedd figyelembe az uralkodó szélirányt. Úgy építs, hogy a szél minél jobban átjárja a rakatodat.

  Zárt, ám valamennyire szellőző térben korrektebb a szárítás, de jóval lassabb a száradási idő. A szabadtérit szorozd kettővel.

  Ha vesszük a fa száradását százalékosan egy évben, akkor kb
  - nyár 45%
  - tavasz, ősz 20-20%
  - tél 15 %

  Egy m³ anyag szárítása esetén nem nagy munka átnézni tételesen szálanként az anyagot, és keresni a farontók/férgek/szúfélék árulkodó lyukait. Ha valahol kéreg maradt a deszkán, azt hántsd le mielőbb. A legtöbb fában élő nemkívánatosság kedvenc élőhelye a háncs alatti réteg, vagy maga a háncs legbelseje, ahol kötődik a fához. A fertőzött deszkákat tedd félre. Vágd ki a bogaras részeket, és égesd el.

  Az így tisztán épített farakatodba is beleköltözhet ugyan valami jövevény, de annak elég kicsi az esélye. Pláne, ha háncsot se talál magának.

  A padláson szárításról:
  Csontra szárítható ott a fa, mégpedig villámgyorsan a nyári hónapokban. Ott nappal jellemzően 50-60 C° nem ritka jelenség. Viszont
  - könnyebben reped
  - a csavarodásra hajlamosabb fajok (a fenyőfélék nem azok) el is fognak csavarodni a gyors zsugorodás okán
  - macerás a fát felcipelni, majd lecipelni
  - ha a padlás nem szellőzik, szinte garantált a penészedés

  Viszont ha csontszáraz fára van szükséged, a padlás ezt megoldja gyönyörűen. Asztalos munkákhoz inkább a légszáraz fa ajánlott. A túlszárított fa felhasználáskor vissza fog nedvesedni.
  Olyankor szárítjuk túl a fát, amikor épp a visszadagadást akarjuk a javunkra fordítani. Pl egy fésűs fogazású kötést nem tudunk kellő erővel szorítani. Szorítani fogja helyettünk magát a ragasztótól visszadagadó fa.

  Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák