Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • thyeby

    őstag

    válasz Vikusz77 #5647 üzenetére

    Az én titkom a lakkban rejlik:
    Tikkurilla yalo lakkot használok, sehol egy hibát nem láttam, pedig dobozszámra használom ezt a lakkot. Igaz, én mattot használok, azon kevésbé lenne szembetűnő, ha képződik, de én már észrevettem volna ennyi lakkozás után.
    A buborék kipukkasztás csak szenteltvíz. Ha már képződik, akkor az az egyenetlen terülés első jele. De kérdezd ki mdk01 szaktársat, mert szerintem lakkozás terén ő profibb nálam.
    Mégvalamit! Fontos, h a lakk szav ideje jó legyen, h a tárolása szakszerű legyen, ne kapjon fagyot, nagy hőt, fontos, h jól fel legyen keverve, s fontos, h felkeverés után pihenjen úgy fertáj órát. A szivacs új legyen, ne kimosott (filléres dolog), és fontos, h ne gyorsan húzd, hanem csak annyira, amennyire a konzisztencia engedi.
    Most ennyi jutott eszembe, de nem vagyok túl összeszedett, lehet, h vmi fontost kihagytam.
    (Tapasztalatom szerint ha egy lakk buborékosodik, az szórással is buborékosodik. Minden esetben végezz próbafestést ugyanazon anyag hulladékdarabján!)

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Vikusz77 #5647 üzenetére

    Ja, mégvalami eszembe jutott:
    Ha buborék képződik, azt két dolog okozhatja. Egyik, h a felület nem őszintén barátkozik a lakkal. Ezt onnan tudhatod, h a csepp nem terül, hanem épp ellenkezőleg: labdacs képződik a felületen. (egy cseppről van szó!) Ezt fa esetében leggyakrabban a nem kellően eltávolított apró por okozza, de okozhatja bármi egyéb szennyeződés, sőt, kicsit fafaj, ill fa nedvességtartalom függő is, h milyen "szívesen" terül a lakk. Szakszóval adhéziónak kontra kohéziónak hívják. Másik eset, amikor a konzisztencia nem megfelelő, buborékképződés esetén gyakorlatilag túl sűrű, "dermedt" a lakk. Ilyenkor biztos, h szórással több buborék fog képződni, mint ecseteléssel v hengerrel. Be kell lőni a konzisztenciát tehát - magyarul kellően fel kell hígítani. Vizszintes felületnél, mint pl asztallap, nincs is semmi probléma, minél hígabb a lakk, annál könnyebben és szebben terül. Ott kell "játszikálni, amikor függőleges felületet is kezelni kell, mert ott ha hangyapucányival is hígabb a megengedettnél, csúnya megfolyás lesz az eredmény." Bejátszik még a hőmérséklet is. Gyakori hiba, h hideg műhelyből meleg pl mosókonyhába viszik a festeni valót, és a felület még nem vette fel a helyiség hőmérsékletét. Ekkor borítékolni lehet finom páralecsapódást a lakkfelhordás kellős közepén. Csontig kontárra vall, aki ezt a hibát véti. Furcsa módon a legoptimálisabb klíma őszi időben a szabad ég alatt, árnyékos helyen van, amikor a harmat épp felszáradt.
    S van még egy gyakori hiba: Vannak úgynevezett térhálósodó lakkok. Ezek általában kétkomponensű, nagy keménységű lakkok. Nagyon fontos, h ne lépjük túl a nyitott időt, mert beindul a hálósodás. Először csak buborékképződés, de hamarosan ronda csomósodás formájában áll bosszút a tudatlanságon.
    Az apró rücsköket, amik nem buborékok, csak zavaró rücskök, száradás után azonnal egy finom polírpapírral gyönyörűen el lehet tüntetni. Ez rondán felkarmolja, felmattítja, kifehéríti az egyébként már mutatós tükör felületet, de nem kell beszarni, a következő (legutolsó) réteg nyomtalanul el is tünteti.

    Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák