Új hozzászólás Aktív témák

• #113038 Bad Pritt nagyúr

  Új Válasz 2018-07-02 09:58:27 #113038

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Bad Pritt

  nagyúr

  Sicario - Day of the Soldado

  Tekitntsünk el attól, hogy a címnek semmi értelme önmagában sem, de ha a film cselekményét nézzük, akkor még annyi sem. Ha ettől eltekintünk, akkor megkapjuk az első Sicario kicsit langyibb, következetlenebb és érdekes módon hollywood-iasabb változatát, pedig a rendező alapján pont azt vártam volna, hogy még keményebben odacsap a témának, de ez sajnos nem történt meg.
  A történet tényleg egyszerű és túl sok szót sem érdemel: Josh "Thanos" Brolin feladata kirobbantani Mexikó történetének legnagyobb bandaháborúját és ehhez ki mást is kérne fel, mint Benicio del Toro-t, illetve az első részből megismert csapatát is hasonló hatékonysággal veti be (mínusz Emily Blunt, tudjuk miért).
  Amíg ezzel voltak elfoglalva, addig a film még el is érte előzménye szintjét, erős atmoszféra a remek színészeknek, jól vezetett, érthető cselekménynek, korábbihoz hasonlóan ütős zenének köszönhetően, aztán beütött a krach, felültünk a langyi vonatra és a korábban akár egymásra is szó nélkül fegyvert fogó derék legények szíve úgy meglágyult, mint ártatlan kislánynak az állatkertben pónisimogatás közben. Out of character döntések, pillanatok, érthetetlen sztori és csavarok jellemzik a második felét a filmnek, mindazzal együtt, hogy a színészek továbbra is nagyon erősek voltak, Brolinnak konkrétan volt egy hosszan kitartott pillanata, mikor felállt tőle a szőr a hátamon, Thanos énjét úgy küldte volna haza, hogy annak csettinteni sem lett volna kedve.
  Ami még érdekes volt a filmmel kapcsolatban, hogy mennyire hasonló sémára épül, mint az első, sok minden ismerős, hasonló jelenetekkel van tele, ami nem baj, csak nem tűnik frissnek, viszont ez a hideg profizmus, ami jellemzi ezt a filmet is, nagyon el van találva még mindig, egyedülálló sok szempontból. Nincs fölösleges keménykedés, ami van, az hihető ezektől az operátoroktól, több ilyen lecsupaszított, sallangmentes akciófilm kéne, remélem, Berg a Mile 22-val tud hozni egy hasonlót, a Lone Survivor is remek volt ilyen szempontból.
  Összességében ajánlom azoknak, akik szeretnének egy jó, naturalista akciófilmet látni, néhány tényleg felkavaró jelenettel, de akik az első rész minőségét várják el tőle, azok sajnos csalódni fognak.

  Some motherf*ckers are always tryna ice skate uphill.

Új hozzászólás Aktív témák