Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • zolikaDB

    veterán

    válasz Jakuzakill #223 üzenetére

    Egész nyugodt lehetsz, hogy van ;)
    Amikor én még suliba jártam (tehát kvázi nem voltam senki), és elmentem cégekhez állásügyben tájékozódni, mindent megmutattak. Például akkor láttam életemben először mérőszobát, 20 fokosat, gránitasztalosat, CNC mérőgépekkel :DDD
    Na, ott fel is ajánlották, hogy maradhatok, betanítanak, ha otthagyom a sulit... Na én nem hagytam, és ebből látszik, mekkora is az igény a CNC forgácsolókra.
    Akkor lássuk, kinek mi a dolga! Nehogy azt hidd, hogy bármelyik szakma is egyszerűbb, könnyebb lenne a másiknál.
    Tehát, a CAD-CAM annyit tesz, hogy megrajzolod, esetleg 3D-s modell alapján beméretezed a munkadarabot, és ha szükséges, vagy annyira bonyolult, akkor valamilyen CAM programmal generálsz is rá egy maró-progit. Nem kell elájulni, rákatt a marni kívánt területre és OK. Ezért van az, hogy pl hatalmas csészék marásakor nálunk a maró cikk-cakkban "járkál" vagy vesz fogást... És ugye iylenkor, amikor egy görbét ír le, kisebb az előtolás, lassabb a megmunkálás. De van olyan csésze, amiben esetleg bonyolult formák is vannak, ezért kel PC-n generálni a progit. Régen, amikor nem voltak ilyenek, az igazi, jó programozók maguk írták. Nagy tudás, jó logika, térlátás, és matek-matek-matek kellett hozzá - ma az EdgeCAM ezt részben pótolni tudja.
    Marós: hát, ha ezt választod, nem mondom, hogy a könnyebbik végét választottad. Persze két fajatája van a CNC-seknek: zöldgomb-huszár, és az, aki tud programozni, és érti, mit csinál. Hadd mondjam el, a másodiknak nehezebb lenni :DDD
    Ahhoz, hogy jó CNC-s legyél ,rengeteget kell tanulnod, tehát a suliban nem éppen használható tudást kapsz :( Illetve, hazánkban leginkább a Heidenhain és a Fanuc vezérlők a legnépszerűbbek, a suliban meg max NCT, Emco van.
    Egy marósnak/esztergályosnak ismerni kell a különböző anyagokat, szerszámokat, tudni kell a jó forgácsolási paramétereket beállítani a megmunkálás jellegétől/szerszámtól/anyagtól függően, ismernie kell a legkülönfélébb felfogási/befogási módokat, pontos, tűréshez mért megmunkálást kell végezni, tudni kell rajzot olvasni, és az alapján, amit csak lehet, kézzel leprogramozni, a lehető legkevesebb fogásból elkészíteni a darabot stb, stb. Logika, térlátás, matek! Pl, amikor kell egy 5x30 fokos letörést csinálni egy furatra, arra nem nagyon van saroktörő szerszám, illetve "30 fokos letörőciklus" sincs. Neked kell kilogikázni, szögfüggvényekkel kiszámolni. És megírni egy kúp-programot! :DD
    Nálunk volt fent a múltkor egy hatalmas darab, volt, hogy naponta ötször voltam fent a programozó/rajzolónál, mert egyszerűen hiányos és hibás volt a rajz!
    Van néha olyan rajzunk, le-lemarad róla a metszet elnevezése, azt se tudod, mit nézz, illetve kaptunk olyat is Szlovákiából, hogy brrr. Úgy volt megrajzolva, hogy a gépre úgy nem lehetett feltenni, és a nullpont a darab felső harmadába volt téve... Nem lett volna gond, de a furatkoordináták ki voltak gyűjtve... Úgyhogy forgatás, tükrözés blablabla. koordinátatranszformációk tömkelege, művezzel fél óráig csak próbálkoztunk, hogy lenne jó.

    Egyszóval, összetett szakma ez, sokmindenhez kell értened, és jól kell dolgoznod. ÉS nem árt, ha többfajta gépet is tudsz kezelni. Mert pl esztergából is van pár fajta: jobbos, balos szerszámtartó, egyszerszámos, szerszámváltós, 3 tengelyes (forgó szerszámmal), ellenorsós, ikerorsós, aminek a főorsói veled szemben vannak és ikervezérlője van...
    Maróból a legelterjedtebb a vertikális (függőleges) szerszámváltóval. De van horizontális, portálmaró, ill ezek egy szerszámmal, van vertikális forgatható fejjel, ez a 3.5 D-s, mert megmunkálni egyszerre 3 tengely tud, de van egy 4. is (a forgó fej), ami megmunkálás közben nem mozog, de be lehet állítani adott pozícióba és úgy megmunkálni. Általában 3 tengelyesek a marók, de van 5 tengelyes is, ezeket kézzel már nem nagyon lehet leprogramozni. Forog, és/vagy dől a (kör)asztal.

    CNC-vel még elég sok szerszámgépet lehet működtetni:
    - sík- és palástköszörű
    - tömbös illetve huzalos szikraforgácsoló
    - láng-, plazmavágó
    - vízsugaras-, lézervágó
    - hegesztőgép

    Nagyjából ennyi! Ha vmi kimaradt, szóljatok!

  • zolikaDB

    veterán

    válasz Jakuzakill #226 üzenetére

    Fabot90: hagyjad te azt a főiskolát/egyetemet! Ki lehet törölni vele a tudod, midet! :F

    Jakuzakill: huhu, akkor most bele kéne merülni a vezérlésismeretbe!
    Kétfajta vezérlő létezik:
    1, párbeszédes, pl a Heidenhain Dialog (320, 423, 530 stb): az a lényege, röviden mondva, hogy ő kérdez, te meg válaszolsz :DDD Pl, itt ciklusok vannak: ha körbe akarsz marni, csak ki kell tölteni a körmarás ciklust - biztonsági távolság, átmérő, előfúrt átmérő stb. Persze kontúrt is marhatsz L-ekkel (egyenes) és C-kkel (kör).
    2, G-kódos, pl Fanuc vagy a magyar NCT90, a sulik királya (ami nem teljesen tisztán az, hiszen MSZ szerinti G kódokkkal működik): nincs párbeszéd, minden alakzatot G kóddal írhatsz le, G01 - egyenes előtolással, G02/03: kör. Illetve a különböző megmunkálási típusok, jó, legyen, ciklusok is kapnak kódot. Itt is ki kell tölteni az adatokat, de közel sem olyan barátságos, szép grafikus és szájbarágós, mint az előző. Mondjuk úgy, ha nem tudod, mi a nagyolóciklus kódja, és mit jelent benne a Q, akkor lőttek az egésznek... (azt hiszem, Fanuc használ Q-t, ha nem, ne kövezzetek meg érte)
    x, vannak gyártók, akiknek ez nem elég, vagy nem jó (szerintük nem szolgálja ki a gépüket), azok saját vezérlőt használnak, de többnyire a fenti kettőre épülnek

    Huhu vol2. A programozás eleve abban is eltér, amiről meséltem, meg abban is, hogy különböző gépek ezek, különböző mozgásviszonyokkal, különféle és különböző számú tengelyekkel.
    Eszterga: Z - főorsó, X - keresztszán, illetev van a forgó szerszám tengelye is, ha van forgó szerszám. Természetesen esztergán a szerszám mozdul el (X) a forgó főmozgást végző munkadarabhoz képest.
    Maró: (vertikális) Z - főorsó, X - keresztben, Y - hosszában, B - fej, szögben. A többit nem tudom, nem láttam 5 tengelyeset még. Itt meg az asztal mozog, rajta a darab, és a szerszám végzi a főmozgást. Fúrásnál és Z irányú mozgásnál (fogásvétel) a fej mozog.
    Szikra: ??? Láttam, van is nálunk, de annyira nem érdekelt a tengelyrendszer. Annyit tudok, hogy a tömbös szikrában elforduló szerszám tengelye a C. (És talán a horizontmaró is használ C-t.) Tömbös szikránál a szerszám mozog (???), iszonyat lassan, huzalosnál meg fordítva.
    Ezeket a tengelyeket a különféle gyártók maguk is elnevezhetik, a fentiek a legáltalánosabb elnevezések.

    Huhu vol3.
    Betanítás. ez annyira sokrétű dolog.
    Két fajtája létezik:
    1, totál senki vagy, és ennek ellenére felvesznek, akkor a cég a 0-ról kezdi a betanításodat, de még a tolómérővel való mérést is megmutatja
    2, van egy szakirányú végzettséged (nem lakatos, bár az ismeri a tolómérőt, meg esztergát is látott, és nem lenézem, nagyra tartom őket, és ezt komolyan is mondom): ebben az esetben betanítanak egy adott gépre, azaz megtanítják kezelni a gépet.
    Ennyi.
    Lókukit!!! Az egy dolog, h megtanulsz kezelni egy gépet. De mellette megtanulsz ezer féle dolgot. Azokat, amiket leírtam az előző hsz-ben. Eleinte megmutatják, utána tanulsz magadtól, a hibáidból, a más hibájából, egyszóval tanít az élet. Max, ha szerencséd van, és olyan szériát/helyet fogsz ki, ahol sokáig lehetsz egy marós/esztergályos mellett, és sokfajta darabot gyártotok, ott tanulhatsz tőle sokat.

    Suliban nem kell magas színvonalra számítani. Ott van gyorsacél kés meg ujjmaró, oszt annyi. Ünnepnapokon 50 mm alu. Elméletben lehet, hogy jók, de mint már meséltem, annyi mindentől függ ez a meló. Máshogy munkálod meg nagyoláskor az anyagot, ill más szerszámmal, és más paraméterekkel tezsted ugyanezt edzés után.
    Ill munkahely és gyártás függő is. Lehet, hogy 5 évet lehúzol úgy, h csak aluval dolgozol. Utána meg rozsdamentes, meg KO-s anyaggal. Ott nem használhatod az alumínium megmunkálási ismereteid jó részét. De pl az alu és a sárgaréz is viszonylag "puha", mégsem lehet ugyanazzal a szerszámmal marni...
    De hidd el, hiába tanulsz x évet az egyetemen, ha odamégy gépészmérnökként dirigálni egy jó 60-as esztergályosnak, kiröhög és elhajt a francba. (nem szoktam 60-as esztergályosoknak ugatni) Úh képzett szakember... Nem tudom, h van-e és hogy hol ;)

    Szikra:
    1, huzalos
    2, tömbös

    1,
    Van egy folyadék, elektrolit, azaz vezető. Felteszed a darabot, az egy kvázi medencében van, felengeded elektrolittal. Beváltod a szerszámot, ami vezeti az áramot. Pl grafit, réz.
    Ennek a szerszámnak olyan a formája, amit bele akarsz nyomni az anyagba, csak annak a negatívja, érelemszerűen. Azt szokták szikrázni, amit nem lehet marni, mert nem fér oda, vagy gazdaságtalan. A negatívot kimarni rézből semmiség.
    Bármilyen mintát bele tudsz szikrázni a darabba, még menetet is, félgömböt, stb.
    De az ügyesebbek kontúrt is tudnak vele leírni.
    Persze ez egy nagyon lassú, és elég költséges eljárás.

    2,
    ehhez nemnagyon értek, látom nap mint nap, de eddig nem fogott meg (bár a másikat is látom). Felteszed a darabot. Mellette ki van feszítve egy rézhuzal. Beírod a programot (kontúrt, tehát nem térbeli, 3D-s alakot), elindítod, a rézhuzalra elkezd csorogni a víz, az meg forog egy tengelyen, kisülés keletkezik, és anygot választ le, ahogy belép a darabba. Kb vhogy így néz ki.

    Elégedett vagy a hsz-el??? :DD

  • zolikaDB

    veterán

    válasz Jakuzakill #229 üzenetére

    Bocs, a szikraforgácsolónál az első a tömbös, a második a huzalosra vonatkozó "leírás"!

Új hozzászólás Aktív témák