2. Fórumok
  3. Technika, hobbi, otthon
  4. Háztartási gépek
  5. (kiemelt téma)
Legfrissebb anyagok
PROHARDVER! témák
Mobilarena témák
IT café témák
GAMEPOD.hu témák

Hirdetés

  • Téma összefoglaló
    Utoljára frissítve: 2023-12-13 02:30

    PROHARDVER!

    Háztartási gépek
    Ebben a topikban a háztartási kis- és nagygépek vásárláshoz, karbantartásához, kezeléséhez szükséges információkat, hozzászólásokat, hivatkozásokat találsz. Amennyiben kérdésedre nem találtál választ az összefoglalóban, esetleg a témához kapcsolódó anyagok között, természetesen (ha tudunk) szívesen válaszolunk.
    >> A készülék tapasztalatokat erre találod <<

Új hozzászólás Aktív témák

  • #74056 nagylaci32 tag d@minator #74052
    Új Válasz #74056
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    nagylaci32

    tag

    válasz d@minator #74052 üzenetére

    Ha már itt tartunk, akkor röviden a hőszivattyúról. A hőszivattyú 100% fölötti hatásfoka valójában nem úgy hatásfok, mint ahogyan az örökmozgó lenne. Ez jósági fok, ami megmutatja, hogy egységnyi villamos energia befektetéssel mennyi hőenergiát ad le. Ugyanis a hőszivattyú a villamos energia befektetésével nem termel hőenergiát, hanem a meglevő környezeti hőt vonja el, vagyis választja szét. Nyáron a kültéri egység melegíti a környezetét, a beltéri pedig hűti. Ezt a jósági fokot jelentősen befolyásolja a környezeti hőmérséklet. Ha abszolút hideg (0 K = -273°C) a környezeti hőmérséklet, onnan már nem lehet hőt elvonni, ezért van, hogy minél hidegebb van kint, annál rosszabb jósági fokkal (több villamos energiával) lehet fűteni a házat egy klímával. (Hátha ezzel meg tudod győzni a hitetlenkedőket.)

    (Nemrég szóba került, hogy a hőszivattyús szárítógép nem melegíti fel annyira a ruhákat, erről is néhány gondolat:)
    A hőszivattyús szárítógép azért tud alacsonyabb hőmérsékleten szárítani, mint a hagyományos kondenzációs, mert a hőszivattyú a gép belső levegőjének hőenergiáját szétválasztja egy a környezeti hőmérsékletnél kisebb (a kondenzátornál) valamint egy nagyobb hőmérsékletűre (a fűtőradiátornál). A magas hőmérsékletű levegő víztároló képessége nagyobb, ez "magába szívja" a ruhák nedvességét és amikor a hideg kondenzátorhoz lehűti, kicsapódik belőle a pára. Ezután újra felmelegítve ismét száraz lesz a levegő és megnő a víztároló képessége. A szárítás sebessége főként attól függ, hogy mennyire száraz levegő kering a gépben. A szárazság pedig leginkább a hideg és meleg levegő hőmérséklet különbségétől függ. A hőszivattyús gép kondenzátora a szobahőmérséklet alá hűti a levegőt és innen melegszik fel valamennyire. A hagyományos kondenzációs szárítógép kondenzátorát a beszívott környezeti levegő hűti, ezért nem tud olyan alacsony hőmérsékletű lenni, nem hűti le annyira a gép belsejében a levegőt, mint egy hőszivattyú. Hogy ez a melegebb, ezáltal több vízgőzt magában tartó levegő egy ciklus alatt ugyanannyi vizet tudjon magába szívni, ezért magasabb hőmérsékletre kell melegíteni.

    Bocs a hosszú posztért, remélem pár embernek hasznos lesz.

Új hozzászólás Aktív témák