- Megérkezett a Corsair új M.2-es SSD-je, és mindennek mondható, csak lassúnak nem
- Módosít a memória sebességének jelzésén a Microsoft
- Elveszítette az egyik legnagyobb kínai partnerét az Intel és a Qualcomm
- Átlátszó OLED kijelzőket építenek az ablakok helyére a koreai metróban
- Megkezdődött a DFR technológiás OLED monitorpanelek gyártása
- Samsung Galaxy Tab S6 Lite 2024 - a visszatérő
- Soundbar, soundplate, hangprojektor
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Canon MILC: EOS R és M topik
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Apple notebookok
- Milyen videókártyát?
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Acer notebook topic
Hirdetés
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
Megjelenési dátumot kapott a PO'ed: Definitive Edition
gp Az új kiadás kevesebb mint egy hét múlva már elérhető lesz.
-
Bocsánatot kért az Apple, mert nagyon mellélőtt a legutóbbi reklámjával
it A kreativitás szimbólumait zúzták be egy iPad-reklámban, ez pedig hatalmas felháborodást okozott.
-
PROHARDVER!
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Külső mosfetes tápban gondolkodunk, 28V 2..4A-es táp építésére.
Van az LTC3824 táp íc ami jónak tűnik, 5V/2A kiépítésben 20mV alatti kimeneti zavart tud hozni és nincs érezhető melegedése. No de ha felviszem a feszültségét 28V-ra (35V pufferelt betáp mellett), akkor a kimeneten túllövés és annak a lecsengése jelenik meg.
Ez az 5V2A-s kapcsolás amit 28V-re állítottam:
Végigpróbáltam a ki és a bemenetre mindenféle kondikat az X7R kerámiáktól a low esr elkókig mindenféle kombinációban, de nem volt hatása. A tekercs 10uH, 5.6A-t tudna. Nagyobb induktivitású tekercsnél a túllövés is kicsit nagyobb lett, jelenleg 1V csúcstól csúcsig. A terhelő áramom 1A. A túllövésre nem volt hatása az Rset ellenállás változtatása, amivel 200..600kHz között lehet a működési frekvenciát állítani.Ez ugyanabból az adatlapból a 12V2A kapcsolás:
Az eltérés a visszacsatolás felső tagját áthidaló soros RC tagban van, valamint a Vc lábon lévő soros RC tagban van, amit elvileg a hibaerősítő és a vezérlés kimenete.Nem tudom mi alapján vannak ezek az alkatrészek megnövelve a 12V-s verzióban, az adatlap nem beszél róluk. Van ötletetek? http://www.linear.com/product/LTC3824
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
Kernel
nagyúr
válasz Speeedfire #50800 üzenetére
Én a torzítást néztem csak, arra értettem hogy nincs nagy különbség. Kivenni nem akarok túl sokat belőlük.
Akkor másképp megközelítve:
A tpa-nál mondjuk nagy különbség nincs 5vs15 között.
Miért, a másiknál van?
Ha nem akarsz sokat kivenni, akkor annál sincs különbség. Azonos feltételek között kell nézni (táp és kimenő szint azonos legyen).
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Kernel
nagyúr
válasz Speeedfire #50803 üzenetére
Szerinted, az egy dolog, de az analóg erősítechnikában ez úgy működik, mint már említettem, hogy csodák nincsenek.
A tápfeszültség egyszerűen behatárolja a lehetőségeket. Noha vannak kisebb különbségek a kapcsolástechnika függvényében, de ezek inkább a tápot megközelítő kivezérlésnél jönnek be a képbe.
Alacsonyabb kimenő szinten nem jelentős a különbség, de itt ne az 5 V-os (+/-2,5 V) tápot vedd figyelembe, mert az már egy komolyabb minőségi ugrást jelent, rossz irányba. Például a félvezetők nyitófeszültségéhez való közeledés, a kimeneti tranzisztorok nyugalmi áramának jelentős csökkenése miatt, meg egyáltalán az összes tranzisztor nem optimális munkapontja miatt.
Magyarul 10 V (+/- 5V) táp alatt már rohamosabban növekszik a torzítás, még akkor is, ha nem hajtom ki a határig.
10 V felett viszont beáll a kellő nyugalmi áram stb., ott már nincsenek olyan jelentős különbségek, amíg persze nem közelít a kivezérlés a táphoz.
[ Szerkesztve ]
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Speeedfire
nagyúr
válasz Kernel #50804 üzenetére
Oké értem ezeket, de nem értem most min megy a rugózás?
Mint írtam a nem akarok túl nagy kimenetet kivenni belőle, ellenben szeretném kihozni a maximumot azokból az ic-kből és +/-5 vs +/-15 között ha nem is óriási, de van van különbség a +/-15 javára. Vagy tévedek? Az is simán előfordulhat.[ Szerkesztve ]
Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com
-
Kernel
nagyúr
válasz Speeedfire #50805 üzenetére
Általánosságban a tápnövelés csökkenti a torzításokat, tehát célszerűbb megadni neki, ami kell. Csak az nem helytálló, hogy két IC-t egymással úgy összevetni, hogy nem azonos feltételek mellett.
Mindkettőnek adj azonos tápot, kérj tőlük azonos kimenőszintet, akkor lehet ilyen kijelentéseket tenni:
A tpa-nál mondjuk nagy különbség nincs 5vs15 között.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Speeedfire
nagyúr
válasz Kernel #50806 üzenetére
Írtam is fentebb, hogy a tpa csak buffer lesz a fejes erősítőben. Innentől kedve csak a torzítás számít. Ott viszont nem volt nagy különbség az 5vs15 között. Szerintem helytálló, amit írtam.
Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com
-
Kernel
nagyúr
válasz CPT.Pirk #50801 üzenetére
Nem mindegy a végleges kiépítés sem, a vezetékezésen fellépő csatolások miatt. Nem tudom, hogy ez milyen kísérleti panel, vagy hogyan van összerakva, ahhoz a típushoz nem látok gyári ajánlást sem, ezért csak a példa kedvéért egy másik:
Jól látszik, hogy a dióda anódja és az in / out kondenzátorok egy GND csomópontba tolják/húzzák az áramokat.
Ha megnézünk egy kész panelt, itt is látszik, hogy a dióda a bemeneti ponthoz kapcsolódik, rövid úton. Ilyen látszólag apróságoknak jelentősége van:
(#50807) Speeedfire
Úgy látom, nem érted, de mindegy, részemről már leírtam. Ezek pedig nem szakmai érvek, hogy szerinted és lehet.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Ribi
nagyúr
válasz Speeedfire #50807 üzenetére
Szeritnem mindketten értitek egymást, csak Kernel általánosságban beszél, Te pedig a konkrét chipről. De ezt is leírtátok mindketten szóval nincs min vitatkozni
-
Speeedfire
nagyúr
válasz Kernel #50808 üzenetére
Úgy látom, nem érted, de mindegy, részemről már leírtam. Ezek pedig nem szakmai érvek, hogy szerinted és lehet.
Hát, de nem látom az adatlapon a +/-5V-os jelet. Emiatt írtam, hogy szerintem/lehet.
Ribi: Pontosan. Értem én, hogy mit ír.
Csak jelenleg én arra "koncentrálok", hogy a végleges milyen legyen. Nem akarok később opa-t se cserélni (pedig első körben ezt terveztem). Inkább a maxot akarom kihozni belőle.Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz Kernel #50808 üzenetére
Jah igen, a DC906 nevű gyári LTC panelről van szó: [link]
Értem miként kell tervezni ezeket a tápokat, csináltunk már párat, csak nem 80+ W terhelhetőségben.
Szóval nem tudom miért és miért pont annyival vannak megnövelve pl. a feedback áthidaló tagok a 12V-s verzióban, valamint hogy kell-e nekem is növelnem ezeket, esetleg még jobban mint a 12-es rajznál.
Majd ki lesz próbálva a mai nap folyamán, csak nehéz szerelni a panelt mert 0402-es alkatrészek vannak rajta, amik még ragasztva is vannak.Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
Ribi
nagyúr
válasz Speeedfire #50810 üzenetére
Itt a Figure 4.-en látsizk, hogy +-5V esetén és +-15V esetén is ugyanaz az eredmény 2Vpp-ig, de ahogy emelkedik, már érdemes emelni a tápfeszt is.
(fentebb te is linkelted )Az a 2Vpp az biztos annyi? Több szokott az lenni. Általában.
[ Szerkesztve ]
-
Ribi
nagyúr
válasz Speeedfire #50813 üzenetére
Milyen dac lesz? Még midnig nem árultad el.
-
Speeedfire
nagyúr
Nem most, de nemrég linkeltem is a rajzot.
Egy pcm1794-es lesz, az output 2Vrms. Erre megy a compiste fejes erősítő, meg esetleg a sztereó hifi is. Bár újabban csak yt/sc megy rajta.Szerk.: 4.5Vrms ha egy db van mono-ban, 2db dual mono tud 9Vrms-t. De időközben elvetettem a dual mono-t és a 4.5Vrms-t is. Elég a 2Vrms szerintem, legalábbis ha jól tudom akkor 120dB a hallási tartomány.
Biztos jobb lehet a dual mono, de ahhoz akkor nem tudok már akármilyen erősítőt kötni (szerintem).Dynamic Range: 132 dB (9 V RMS, Mono)
129 dB (4.5 V RMS, Stereo)
127 dB (2 V RMS, Stereo)[ Szerkesztve ]
Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com
-
Ribi
nagyúr
válasz Speeedfire #50816 üzenetére
De a 2Vrms az 5.64Vpp.
Oda meg már tényleg kellhet a több mint 10V táp.
De adtak kapcsolást, szóval sokat nem kell gondolkozni rajta. -
And
veterán
válasz Speeedfire #50816 üzenetére
"[..] legalábbis ha jól tudom akkor 120dB a hallási tartomány. "
(Szerintem meg ha 0dB SPL viszonyítási szint a hallásküszöb, akkor 120dB-lel felette a fájdalomküszöb van. Vagyis annál nagyobb hangnyomást is hallasz, csak hát túlságosan is érzékenyen érint, egészen a földi atmoszférában elméletileg lehetséges maximum 191dB SPL szintig.) -
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz Kernel #50808 üzenetére
Közben rájöttem, hogy magamat is szívattam mert ugyan az áthidaló tag értékeinek növelése csökkentette a puklikat, de aztán mikor megmértem a frekit és 100Hz-re adódott, akkor jöttünk rá, hogy a trafónk adja fel a harcot. 35Vdc leesik 28.9-re, abból szeretne 28.1-et csinálni az IC. Na majd holnap jobb trafóval próbálkozom.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
Speeedfire
nagyúr
Ezeket a váltószámokat nem ismerem, viszont akkor ugyan ott vagyok, hogy kell a +/-15.
A ti alapból ennyit is ír az output stage-re 2 év 4.5Vrms mellett. A bkercso féle compositeamp-nál gondolom az ic határozza meg, mert alapból a felépítése adott. [link]
And: De az már hangnyomás nem?Fotóim https://fb.com/toth.szabolcs.art || IG: http://instagram.com/_tothszabolcs_ || Weblapom http://szabolcs-toth.com
-
And
veterán
válasz Speeedfire #50820 üzenetére
De az, csakhogy az ember a hangnyomást hallja, nem az elektromos jeleket, nem? Vagyis nem tudom, mit értettél 120 dB-es (vagy akármekkora) hallási tartományon. Mellesleg n decibel feszültségváltozás a hangjelben pontosan n decibel hangnyomásváltozást okoz a folyamat végén, ha a többi körülmény - hangsugárzó érzékenysége, erősítő lánc erősítési tényezője, stb. - változatlan.
-
huniross
tag
Sziasztok,
Membrános akvárium levegőztetőt hogyan lehetne lelassítani? Nagyon hangos és ráadásul le kell folytani, mert sok levegőt pumpál. Elég lenne, ha csak fele annyira rezegne, mert akkor csendesebb lenne. A világításhoz használatos fényerőszabályzók felejtősek?Köszi
-
-
And
veterán
válasz huniross #50825 üzenetére
Első körben próbálj meg sorosan kötni vele egy megfelelő határadatokkal rendelkező Si-diódát, például 1N4004...1N4007 típust.
Mod: a fényerő szabályozók több okból is felejtősek, például azért, mert sok esetben 50...75W minimális terhelés alatt el sem indulnak a normál izzókhoz való típusok, de még a dimmelhető ledekhez / kompakt fénycsövekhez való fajták is kevesellnének ilyen alacsony terhelést (ráadásul utóbbiak veszett drágák és mifelénk fizetőképes kereslet híján eléggé ritkák is).[ Szerkesztve ]
-
mezis
nagyúr
válasz huniross #50825 üzenetére
Lehet megfelelő teljesítményű ellenállással is. (1 - 2 W-osokkal)
kb 5mA-ert kellene csökkenteni 2 - 4 mA-re. Fejszámolás alapján 10 - 30 kOhm-os ellenállás adódik.
1 - 2 W-osokat régen csöves készülékekben használtak. Lehet, hogy először And javaslatát kellene kipróbálnod.[ Szerkesztve ]
mezis
-
Kernel
nagyúr
Különbséget kell tenni, mert ilyen esetben (mint például a hajszárítókban is) nem azért használnak 1 db diódát, hogy feszültséget ejtsen, hanem egyszerűen levágja a szinusz egyik felét.
Mivel a teljesítmény grafikusan értelmezve a szinusz által lefedett területtel arányos, így lényegében a felére csökken.
Tehát ez nem ugyanaz, mint amikor az autóban stb. DC-tápot akarunk ejteni / csökkenteni, diódánként 0,7-0,8 V-tal (áramfüggő érték).
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
tsu
tag
Amikor ez a soros dióda-ledek-tekercs rendszer záróirányban kapja a hálózati csúcsfeszültséget (320V körül) ennek az eloszlása teljesen bizonytalan. Az egyenirányító dióda elbírja ezt a feszültséget, egy kék led max kb 5V-ot visel el. Nincs semmi, ami korlátozná a maximális záróirányú feszültséget az egyes ledeken.
×××
-
Kernel
nagyúr
válasz huniross #50825 üzenetére
5-10 W teljesítményű LED-lámpák is elmennek kapacitív előtéttel, például egy 7W-os példányban 1,3 μF található, amin mellesleg nagyjából a 230 V fele esik (mármint ebben az esetben).
Ennyi erővel nálad is lehetne valamilyen soros kondenzátorral próbálkozni, néhányszor 100 nF nagyságrendben.
Ilyen (hálózati feszültségre alkalmas) kondenzátorokat lehet találni rossz készülékekben (tápegységek, TV, monitor stb.) a hálózati kapcsoló környékén, a zavarszűrőkörben.
Magam is ilyet használtam fel, LED-lámpához. Konkrétan csökkentettem a fényerejét, miután túlmelegedés miatt elszállt egy LED, hátha így jobban bírja a többi. A hibás LED-et pedig rövidre zártam, 40 db helyett maradt még 39 a soros körben.
(#50832) mezis
Akkor is elszáll abban a pillanatban. Diódák soros kapcsolásánál egyrészt azonos áram folyik, tehát nyitóirányban a leggyengébb láncszem terhelhetősége mérvadó. Hiába 20 mA látszólag elegendő lenne, de szerintem már az áramot sem bírná, bekapcsolási áramlökés stb.
Záróirányban pedig soros diódákon a feszültség eloszlása kiszámíthatatlan. Ezért is szoktak nagyfeszültségű egyenirányításnál nagy értékű ellenállásokat beiktatni párhuzamosan a diódákkal, amivel beállítható, hogy például mindegyik soros tagon 1000 V essen.
5V felett tönkremenő LED-re ez a fajta megoldás nem értelmezhető.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Kernel #50834 üzenetére
Ugyan a LEDekkel való "feszültségrablást" nem az ajánlott megoldások közé számítanám, csak ha egyáltalán más nincs kéznél ( ), mégis érdemes elspekulálgatni a sorbakötött dióda-LED(ek)-tekercs áramkörön.
Kiindulni az egyszerű, mezei 1N4007-ből lehet. Visszárama max. 5uA 1000V visszfeszültségnél. Az természetes, hogy kisebb feszültségek esetén ez csak kevesebb lehet.
LEDek esetén meg van adva a max. 5V visszfeszültség, de becsületes gyártó már nem ad ehhez max. visszáram (IR) értéket, hanem kijelenti, hogy: "not designed for reverse operation". Tapasztalatból (gyártási folyamatból) jelentem ki, hogy ezek az áramok nagyságrendekkel nagyobbak, mint a szilícium diódáké.
Ezért, ugyan "a feszültség eloszlása kiszámíthatatlan", de megelőlegezhető az, hogy az egyenirányító által diktált visszáram soha nem fogja engeni, hogy a LEDeken keletkező visszfeszültség elérje a letörési értéket, ezáltal téve tönkre azokat.
A nyitóirányú érvelés(ed) teljesen helyes.Mégegyszer: ilyen célra NEM használunkLEDeket (pláne egy maroknyit), de egy elméleti magyarázatnak talán van itt helye.
[ Szerkesztve ]
-
Kernel
nagyúr
válasz Lompos48 #50835 üzenetére
Igen, ez a bizonyos Zener-hatás beleszólhat a dologba, igazság szerint én is gondoltam ilyesmire, csak mivel egyébként sem életszerű maga a módszer, ilyen területek felé már nem is akartam elkanyarodni.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
hramon94
tag
Sziasztok. Találtam itthon, egy 6V-os 4.5Ah-s akkumulátort milyen módon tudnék ledeket rákötni?
-
Lompos48
nagyúr
válasz Kernel #50836 üzenetére
Nem sok köze van a Zener-hatáshoz.
De a lényeget korábban közelítetted: "Diódák soros kapcsolásánál egyrészt azonos áram folyik, tehát nyitóirányban a leggyengébb láncszem terhelhetősége mérvadó."
Csak itt olyan mint a sorbaszerelt különböző keresztmetszetű csövek esetében: a dióda diktálja a maximális áramot, ami a körben egyáltalán folyhat. Emiatt a LEDek nem jutnak el a jelleggörbe letörő zónájába/-ig, ezért nem beszélhetünk Zenerről. -
Kernel
nagyúr
válasz Lompos48 #50839 üzenetére
Nem jut el a letörő szakaszig, de közelít hozzá, ezért mintegy bekorlátozza önmagán a feszültséget, erre használtam a "bizonyos Zener-hatás" kifejezést.
Elhiszem, ha azt mondod, hogy a letörő szakasz előtti szakaszra még nem helyes rámondani a Zener-hatást, mindenesetre én erre a közelítő állapotra gondoltam. Mint egyfajta "határoló-effekt, Zener-effekt".
a dióda diktálja a maximális áramot, ami a körben egyáltalán folyhat.
Ezt meg gondolom, úgy érted, hogy a dióda sokkal jobban lekorlátozza az áramot (hiszen alig vezet visszafelé), ezért a LED visszáramának már esélye sincs olyan értékre nőni, amitől tönkremehetne.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Kernel
nagyúr
válasz Kernel #50840 üzenetére
Egyébként épp a napokban találkoztam hasonló megoldással, ahol LED és egyenirányító dióda sorosan kapcsolódik AC-ra. Piros nyíllal jelöltem a rajzon:
Ez egy orosz akkutöltő, amit 20 éve átalakítottam tápegységgé, mert akkor arra volt szükség (töltő volt/van másik is), de most visszaépítettem (majdnem) eredeti állapotába. Rajzokat is találtam hozzá, így minden lehetőség adott volt a "restauráláshoz", hiányzó alkatrészek pótlásához.
Érdekes egy áramkör, egyúttal írnék a működéséről, bár nem tudom, manapság érdekel-e valakit, de nekem is jó volt, amikor keresővel információkat találtam róla, amit nem is hittem volna: [link]
Van benne egy bináris osztó, ami a hálózati 50 Hz leosztásával 10,5 órás időzítőt alkot. Ezután a töltést leállítja. Az IC 10-es kimenete alacsony szintről indul, félidőnél magasra vált, T4-en keresztül a T5 beiktat egy ellenállást, amitől az áram felére csökken. 10,5 óra után ismét alacsonyra vált, a C6-on keresztül a lefutó él vezető állapotba billenti a T8, T10-et, ezután egymást "fogva" tartják (lényegében a tirisztor-elv, 2 tranzisztorból összerakva). T4 az áramszabályzó potméter csúszkáját GND-re zárja, töltőáram megszűnik, LED világít.
Resetelni lehet egy nyomógombbal az IC-t és az öntartásba került tranzisztorokat egyaránt.
A potméter a D1 diódán keresztül az akku (GND-hez képest negatív) feszültségét kapja, ami két előnnyel is jár:
- Töltés közben nem csökken az áram, mert a növekvő akkufeszültség "utánhúzza" a fázishasító szabályzót. Nem áramstabilizálás (legalábbis az áram nincs visszacsatolva), mégis jól kompenzál.
- Ha nincs akkufeszültség, ha zárlat van, vagy fordított polaritás, nem gyújtanak a tirisztorok, egyszerűen nem indul el a töltőáram.A működés megértéséhez nem árt tisztázni, hogy az elektronika GND viszonyítási pontja a trafó középcsapolása, de ez nem azonos a fémvázzal, ami a szigetelés nélkül felszerelt tirisztorok közös anódja is egyben.
Ehhez hasonló az enyém is, csak jobban néz ki. Egy 5 eres szalagkábellel vittem hátra a gyengeáramokat. Nagyáramú vezetékezés alig van, hiszen a fémváz az akku negatív, oda dolgoznak a tirisztorok, másik pólus a trafóközép (akku pozitív), közben csak egy ampermérő van:
A trafót túlméretezték, ez kiderül a feltüntetett teljesítményből és szemre is. Valószínűleg azért, mert a hátán lévő csatlakozóra is kivezették a szekunder 36V AC-t, valamilyen rejtélyes célból, tehát oda szánhatták a plusz teljesítményt.
Végül elláttam feszültségkorláttal is, ami a beállított akkufeszültség elérésekor leállítja a töltést. Ehhez hasonló áramkört dobtam össze:
Csak LED helyett egy optocsatoló LED-je van, az optotranzisztor pedig egy ellenálláson keresztül GND-re húzza a T10 bázisát, átbillentve ezáltal a védelmi áramkört. Reset gomb továbbra is használható a visszabillentéshez. A töltőimpulzusok szűrésére betettem még 10 μF kapacitást, a TL431 referencialábára (1-2 közé). E két pont zárásával egyébként a töltő hátán lévő csatakozót jumperként felhasználva, a feszültségvédelmet ki is tudom iktatni.
Működése egyszerű, a TL431 bekapcsolja a LED-et, amint a vezérlőláb feszültsége eléri a 2,495 V belső referenciát.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Kernel #50840 üzenetére
Ezt meg gondolom, úgy érted, hogy a dióda sokkal jobban lekorlátozza az áramot (hiszen alig vezet visszafelé), ezért a LED visszáramának már esélye sincs olyan értékre nőni, amitől tönkremehetne.
Tökéletesen így.
A válasz meg azért késett, mert leteszteltem. Igaz csak 100V-on, diódával meg 5 LEDdel. A LEDekre nem marad mérhető feszültség sem, azaz 5 kék LEDen 48mV.
-
draco31
veterán
Hello!
Lehet kicsit fura lesz a kérdésem.
Van egy tabletem, usb csatija halott, töltésre sem jó, akkuja nincs, vagyis gyári nincs. Nagyjából 1 éve úgy van használva, hogy vettem egy 6db 18650-es cellát befogadó power bank kasznit elektronikával, felcsavaroztam a tabletre, az akku csatlakozóra forrasztottam közvetlenül a cellákat egy vezetékkel, így a normál 4,2-3,7V-ot kapta a tablet. A cellák persze használtak voltak laptopokból. Na most ezek már teljesen halottak, a bank 80% nak látja őket, de a tab csak 4-5% nak, így ki is kapcsol szinte azonnal. Ha egy tápot kötnék be, ami 5V 1A, az 5V sok lenne a tabnak? Vagy inkább vegyek cellákat, és maradjon ez a felállás. Ebben az esetben persze maradna a mobilitása is.ASUS S14 S410U /\/\ Xiaomi Redmi Note 12 pro 5G /\/\ Switch Lite /\/\ Amazfit T-Rex Pro /\/\ Blitzwolf BW-FYE15 /\/\
-
mezis
nagyúr
-
Batman2
őstag
Üdvözlet mindenkinek!
Egy kb. 5W-os teljesítmény potmétert szeretnék helyettesíteni egy félvezetős szabályozóval, FET-tel, esetleg bipoláris tranzisztorral.
Azért lennék a FET mellett, mert minél kisebb feszültség esésre lenne szükségem. Ez egy műszerfal világítás fényerő szabályozója volt és ha nem kapják meg az ízzók maximum állásban a közel maximum tápfeszültséget, akkor az ízzók máris sárgásan világítanak és esetenként, nem lesz elég a fényük.Ha készírem egy egyszerű feszültségosztót egy potméterből és egy ellenállasból és azt kötöm a FET vezérlő lábára, az megfelel a célomnak?
Üdv.
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
And
veterán
válasz Batman2 #50845 üzenetére
Biztos megfelel, de lineáris módban erre nem feltétlenül a fet a legjobb megoldás. A félvezető így melegedni fog. Inkább valamilyen egyszerűbb, például 555-össel kivitelezett PWM-es vezérléssel csinálnám: [link]. Hagyományos izzók vezérléséhez nem kell túl magas frekvencia. (Amúgy ha probléma a maximálisnál kisebb fényerő, akkor minek oda egyáltalán a potméter vagy annak bármilyen helyettesítése?)
-
Batman2
őstag
Szevasz
A pwm most nem jutott az eszembe, esetleg szóba jöhetne az is.
Jogos a kérdés valóban, minek oda fényerő csökkentés, ha kell a max fényerő?
Erre kettős a válasz:
Egyrész mivel ez egy 36éves retro autó, és eredetileg volt benne ilyen funkció egy porcelán-huzal potmétrr formájában, csak már kiporladt belőle valami anyag, ami miatt a feltekert huzal már képlékeny, a csuszka érintkezése nem stabil, ezért szeretném egy funkciójában eredetinek látszó megoldással pótolni,
másrészt van beszerelve egy utólagos kék LEDes hőmérő is, aminek viszont teljes sötétben országúton zavaróan erős a fénye, ilyenkor jól jönne, ha lejjeb tudnám kicsit csavarni, mivel a többi műszert sem kell ilyenkor kémlelni.A pem-mel szemben csak annyi az ellenérzésem, hogy a műszerfal világítását már átalakítottam LEDesre, ami vibrálni kezdene pwm esetében, ha csak nem kilohertzen hajtanám.
Vagy akkor nem még, ha a pwm táp kimenetére kondit is tennék, ami simítja az impulzusokat.A FET lineáris vezérlése esetén keletkező hőre gondltam, az kis bordával tudnám elvezetni, van hozzá hely.
Köszi
Üdv.Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Kernel
nagyúr
válasz Batman2 #50848 üzenetére
Ha analóg szabályzást szeretnél (mármint ilyen feltétellel), inkább tranzisztor kollektorába szokták betenni a terhelést, mivel azt le lehet ültetni kb. 0,1 V CE feszültségig.
Ez lehet PNP is, ahol az emitter megy a pozitívra. FET-tel nem érdemes bonyolítani szerintem sem.
PWM-szabályzót készen is lehet kapni, nem fog vibrálni, ahhoz túl nagy a frekvencia:
http://www.ebay.com/itm/221944848979
Kondenzátor is van rajta, bár azt nem tudom, melyik, hová van kötve (bemenet / kimenet).
Ezek is PWM-vezérlők, de kapcsolótranzisztor nélkül:
SG3525 http://www.ebay.com/itm/141770655432
[ Szerkesztve ]
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
And
veterán
válasz Batman2 #50848 üzenetére
A kapcsolóüzemű led-driverek általában legalább 1 kHz-es PWM-frekvenciával dolgoznak, és amellett már nem nagyon érezhető a villogás (bár a szemünk sarkából, a látótér széléről illetve ha mozgatjuk a fényforrást, akkor észlelhető, de nem zavaró), de egy sima 555-össel is lehet sok kilohertzes PWM-et előállítani.
"Vagy akkor nem még, ha a pwm táp kimenetére kondit is tennék, ami simítja az impulzusokat."
PWM-es teljesítményvezérlés kimenetére nem teszünk kondenzátort, mert úgy épp a lényege, a kapcsolóüzem vész el. Ha DC-szintet akarunk előállítani PWM-ből (pl. mikrokontroller kimenetén, amelyen nincs DAC), akkor esetleg, de az más lapra tartozik.
Új hozzászólás Aktív témák
- Kerékpársportok
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Samsung Galaxy Tab S6 Lite 2024 - a visszatérő
- Bocsánatot kért az Apple, mert nagyon mellélőtt a legutóbbi reklámjával
- Építő/felújító topik
- Politika
- Soundbar, soundplate, hangprojektor
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Autós topik
- További aktív témák...
- Steam Deck 512Gb
- Dell UltraSharp U2415b, AH-IPS, 100% sRGB, FHD+, pivot talp, számla +garancia 1 év
- Kis gamer! HP (i7, 8GB, 1 TB, Geforce 840, FHD) notebook! AkciÓÓ!
- GIGABYTE RTX 3090 24GB GDDR6X GAMING OC Eladó! 210.000.-
- ÚJ HP Pavilion x360 2-in-1 - 14"IPS FHD Érintő - i3-1315U - 8GB - 512GB - Win11 - 3 év garancia -HUN
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen