Keresés

Hirdetés

  • AMD Radeon undervolt/overclock

    lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...

  • Francia portréstúdió edzi a Honor AI-t

    ma A 200-as csúcsszéria a Studio Harcourt szakértelmével készít portrékat, a Honor AI négy szinten dolgozik.

Új hozzászólás Aktív témák

  • Lompos48

    nagyúr

    válasz mzso #54217 üzenetére

    Ha a LED nem lenne dióda egy exponenciális jelleggörbével, hanem rezisztív, akkor lehet igazad is lenne. De mivel nem, és ez a komponens sem rezisztív, a feszültség rákapcsolásakor a feszültség túllőheti a határértékeket és "kinyírja". Ha nem így lenne, akkor a tömeggyártó Kelet már rég ráharapott volna. Mint alkatrész kevesebbe kerülne a gyártása, mint egy fóliakondenzátornak. És akkor még nem beszéltünk teljesítménydisszipációról, amit @Kernel is említ. ezek az érvek sorba kötött LEDekre érvényesek (szerintem). Párhuzamos kapcsolások esetén ellenben már a maximális áramuk (implicite a disszipáció is) komoly határt jelent.

    Csak mellékesen megjegyezve: ezeket annak idején - és itt évtizedekről beszélek - áramgenerátoroknak találták ki pl. differenciális erősítőkhöz, ahol nem az áram nagyon pontos értéke, hanem annak stabilitása volt a fontos. Kitalálója a Philips félvezetőrészlege (ma talán Infineonnak becézik) már a múlt évszázad óta feladta a gyártását. Pedig ők tudják, hogy mi a piac.

    A @Kernelhez intézett kérdésedre: Neked lehet nyilvánvaló a Lompos48 által említett relés diódás megoldás, nekem nem.

    Bármikor szolgálhatok rajzzal, ha nagyon kell. A relék azért szükségesek, mert a kondenzátorokkal nem lehet diódákat sorbakötni, hogy a fokozatkapcsolás "logikai funkcióját" meg lehessen oldani. A relé kontaktusok foglalkoznak a kondikkal, a vezérlés - ami galvanikusan függetlenek a kondiktól - természetesen egy egyenfeszültségről működnének egy legegyszerűbb többállású kapcsolóval.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák