Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Pfiucska

    aktív tag

    válasz PACSA75 #289670 üzenetére

    Én csak abból indulok ki, hogy milyen neveltetést kaptam. Szerencsés vagyok mert őszinteségre neveltek és bizalmat kaptam a szüleimtől, így a legnagyobb szarban is bátran fordulhattam hozzájuk mert tudtam, hogy ők segítenek/elfogadnak. Ennek köszönhetően pedig nekik sem volt szükséges ezekhez az eszközökhöz nyúlni. Természetesen megértem ezt a hozzáállást, nyilván nagyon sok kortársamnál találkoztam a titkolózással, illetve ennek velejáróival. Egy dolgot tanultam meg, egyik félnek sem jó ez. Sajnos az viszont - egyelőre - véleményem szerint ez nem tanítható, hogy hogyan kerüljük el ennek kialakulását.

    Mindenesetre nem szeretnék vitát generálni, már én is gondolkoztam rajta, hogy mit csinálnék ha fiatal gyerekem lenne és őszintén lövésem sincs..

    iPhone 11, PS5, 18’ cbr500r, 23’ Octavia 2.0 TDI

  • totron

    addikt

    válasz PACSA75 #289670 üzenetére

    Világos, csak meddig? Ez egy tünet, egy okozat amire nem vagytok büszkék. Amit utánad írtak sem ennyire fekete és fehér, hogy ha őszinteségre van nevelve az utód akkor bátran és mindenkor fordul mindennel a szülőhöz; óhatatlanul lesz - és kell is, hogy legyen - amivel nem a szülőkhöz fordul. A csiklói/hüvelyi orgazmus rejtelmeiről is szeretnél tudni, azt is megbeszélitek? Értem a fonákját is, hogy e téren is véditek, de vedd bele, hogy a szemetekben leginkább az örökre istápolásra szoruló kislány marad, akkor is még, ha ő már amúgy tökéletesen érett, autonóm eleme a világnak. Emiatt a szülői szubjektivitás miatt nem tartom alapból elfogadandónak és aggályosnak a kémkedést. Egy párkapcsolatban vagy bármilyen érzelmi függésben is mindig körül van magyarázva a kémkedés intézménye, méghozzá korláltanul. Ami korlátlanság meg csak nem frankó azért. Beszélgetni, ISMERNI kell a saját gyereked, ami nem szükségképpen egyenlő konkrét titkok kicsikarásával.

Új hozzászólás Aktív témák