Új hozzászólás Aktív témák

• #51789 macilaci78 nagyúr föccer #51788

  Új Válasz 2016-06-07 14:26:35 #51789

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  macilaci78

  nagyúr

  válasz föccer #51788 üzenetére

  Még javasolt a törékeny dolgokat tartalmazó dobozokat jelölni, mint étkészlet, poharak... Könnyebbség a pakolónak is, ha nem ezt rakja alulra, legalább ennél odafigyel, hogy ne üsse neki saroknak, korlátnak, stb.

  Én az ágyneműt 200 l-es sittes zsákba tettem, mert másba nem bírtam rakni. Dupla csomót rá, annál meg lehetett fogni és kész.

  Ha minden kötél szakad, nem kell félni az akasztástól! Eladó garzonlakás! Budapest III. ker. Tímár utca, 29 m2, galériás. https://ingatlan.com/34130552

• #51793 thyeby őstag föccer #51788

  Új Válasz 2016-06-07 17:57:01 #51793

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  thyeby

  őstag

  válasz föccer #51788 üzenetére

  Bonyolult dolog ez a költöztetés, mert sokváltozós egyenlet. Számít az emeletek száma, az idő, a súly, meg pl, hogy össze is kell szerelni, helyére tenni a bútorokat? Vagy két évig magam is költöztettem. Megegyezés, megállapodás kérdése ez minden esetben, nem létezik fix tarifa. Illetve létezik, de olyan brutál áron, hogy jobb az alku egyénre szabva. Jártam olyan helyen is, ahova megérkezve épp reggelizett a család. Mi bementünk, ők gyorsan felálltak az asztaltól, és kocsiba ültek, hogy várnak minket a címen, ahova vinni kell a lakás tartalmát. Mi meg csak néztünk ki a fejünkből. Az asztalon az otthagyott mosatlan, a hűtő tele kajákkal, mint leves, töltött káposzta. Kérdeztük gyorsan, hogy ezzel mi legyen? Hát hozzanak mindent. Árról nem is esett szó. Na, mi ebből tudtuk, hogy most annyit kérhetünk, amennyit nem szégyellünk. A pasi kocsijának egyetlen darab felnije többe került, mint nekem az egész autóm. Nem mondom, jól kerestünk. De így visszaemlékezve jól meg is dolgoztunk érte. Volt aztán olyan is, aki elfelejtette mondani, hogy lesz egy duflapáncéltőkés zongora is, ami alig fordul el a lépcsőfordulókon három emeleten át. Mi persze mondtuk, hogy az a darab külön alku tárgya. A pasi sokallta, amit kértünk ezért pluszban, szerencsére még előtte álltunk mindennek. Javasoltuk, hogy akkor azt szállíttassa azzal az olcsóbb ajánlattevővel, akivel előttünk beszélt, mert mi ennél kevesebbért nem fogjuk garantálni, hogy nem megy le a festék róla. Gondolkozott kicsit, aztán szó nélkül bólintott, hogy jó lesz neki az ár. Volt aztán olyan is, aki beállt közénk segíteni szó nélkül cipekedni, és nem nézte sandán, hogy hátha neki a könnyebb darabok jutnak. Mivel ezt nem mondta, amikor fizetett, akkor mi a pakolásért járó bért nem négy fele osztottuk, hanem öt fele, mert ő is ugyanúgy dolgozott, mint mi. Odaadtuk a bérét abból a pénzből, amit nekünk fizetett a pakolásért.
  Szóval képlékeny dolog a költöztetés. De szerintem nem az ár az igazán fogas kérdés, hanem az, hogy ne sérüljenek se a bútorok, se a vakolat, ne karcolódjon a parketta. Mert az okozott kár nagyon sok esetben helyrehozhatatlan, és pénzben így nehezen mérhető. Ebben bölcsebb még az ár előtt előre egyezkedni. Nyilván drágább lesz az, aki vállalja már előre a kár megtérítését, mint aki erről szót sem ejt - bár lehet, hogy nem is keletkezik semmi kár így se, úgy se. Komoly probléma szokott lenni a lopás. Mert vannak erre szakosodott tolvajok. És az ember vagy cipel, vagy figyeli az értékeket, a kettő együtt nem megy. Szerencsés, ha a tulaj vigyáz a vagyonára, így ebből nem kerekedik vita.
  Volt olyan esetünk is, amikor már délben, a munka felénél kértük a megbízónkat, hogy előre fizessen ki minket, mert láttuk, hogy mire kifogy az üvegjéből az összes konyak, már nem hogy nem lesz beszámítható, de állni sem fog a lábán. Ki is fizette szó nélkül, amit kértünk, és este azon tanakodtunk, amikor végeztünk, hogy most mit csináljunk vele? Zárjuk be a saját lakásába, és dobjuk be a lakáskulcsot? Vagy hagyjuk nyitva, és távozzunk angolosan? De sok érdekes esetünk volt! Egyszer egy válófélben levő feleség mondta, hogy siessünk, míg a férje meg nem látja, mert az nem is tud erről a költözködésről. Ott akartuk hagyni, mert mi nem akartunk a nehéz munka közepén részese lenne egy jó kis csetepaténak. Könyörgött, hogy ad inkább felárat, és előre kifizet, csak siessünk. Nem szarozott a pénzzel. De azzal igen, hogy még a retkes csaptelepeket is le akarta velünk szedetni a falról. Mondtuk neki, hogy fillérekért vehet újat a boltban, hagyja ezt inkább ott. És ragaszkodott hozzá, hogy az az övé, mert apukája hozta, és szerelte fel őket, amikor még élt.

  Azt hiszem, sikerült ezzel érzékeltetnem, hogy egy költözés olykor improvizációt igényel mindkét fél részéről. Nem lehet mindent előre látni szinte sose. És ezek közt a sorok közt érezhető, hogy eltűnik a mennyiért is?

  [ Szerkesztve ]

  Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák