Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • virkir

    veterán

    válasz Daffni2 #21073 üzenetére

    Azért ez már nem kicsit elvakultság.
    Nem grátisz nyolc nap volt az hanem elbaszott nyolc nap mire feleszméltek és végig értesítették az ügyfélszolgálatokat, hogy azért már ne ész nélkül bontsanak szerződéseket.
    Mert az szerintem természetes, hogy készülékhűséget nem, de tarifahűséget bármi következmény nélkül köteles elengedni ilyen esetben mivel az utóbbit ugye érinti a bemásolt paragrafus.

    "Nekem papírom van róla, hogy értek hozzá" by Glenda

  • sifarr

    senior tag

    válasz Daffni2 #21073 üzenetére

    Előrebocsátom, hogy a kérdés nem vodafüggő. Ezt a kérdést mindhárom szolgáltató egyformán kezeli.

    Idézet az Eht 132 § 5.bekezdés:
    (5) Amennyiben a módosítás az előfizető számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, az előfizető az értesítéstől számított 15 napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a határozott időtartamú előfizetői szerződést. Nem mondhatja fel az előfizető a határozott időtartamú előfizetői szerződést ilyen esetben akkor, ha az előfizetői szerződést a határozott időtartamból eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a módosítás a kapott kedvezményeket nem érinti. Amennyiben a módosítás a kapott kedvezményeket érinti, és az előfizető felmondja a határozott időtartamú előfizetői szerződést, a szolgáltató az előfizetőtől nem követelheti a szerződés felmondását követő időszakra eső kedvezmény összegét.

    A díjváltozások kapcsán a szolgáltatók és az előfizetők véleménykülönbségének az alapja az, hogy ezt a jogszabályi helyet hogyan értelmezzük.
    Az egyértelmű, hogy ez a bekezdés az előfizetőket akarja védeni a szolgáltatókkal szemben! Ez az első mondat alapján vitathatatlan. Tehát a következő 2 mondat értelmezésében abból kell kiindulni, hogy az előfizetők védelme a törvényalkotói szándék.
    A vita tárgya, hogy mi a kedvezmény, és a díjváltozás érinti-e a kedvezményt.
    A szolgáltatók kedvezmény alatt azt az összeget értik, amellyel olcsóbban adták a készüléket a saját listaárukhoz képest.
    Alapvetően kétféle hűségszerződés van.
    Az egyikben azt vállalja az előfizető, hogy 1-2 évig a szolgáltató havidíjas előfizetője marad. Tarifahűséget nem vállal. Ezekben az esetekben a készülékkedvezmény nem szokott túl magas lenni. Viszont az előfizető szabadon válthat az tarifák között. A díjváltozás az előfizetőt hátrányosan nem érinti, mert a díjváltozástól függetlenül is szabadon válthat pl. alacsonyabb tarifacsomagba. Tehát, ha a díjváltozás miatt mégis bontani akarna, akkor jogos a szankció.
    A másik esetben tarifahűséget is vállal az előfizető. Ezekben az esetekben a készülékkedvezmény nagyobb, a tarifacsomag díjától függően eltérő mértékben. Itt a szolgáltató azért adja a nagyobb kedvezményt, mert itt az előfizető vállalja, hogy 1-2 évig havonta minimálisan a díjcsomag alapdíjáig igénybe veszi a szolgáltatást. Azaz a szolgáltató előre tervezhető bevételhez jut. A kedvezmény összege viszont ezekben az esetekben függ egy feltételtől, a díjcsomag nagyságától.
    Viszont mivel a kedvezmény összege függ a választott tarifától, ezért a kedvezmény nem választható el az előfizető által vállalt szerződéskori tarifától, illetve a változásától.
    Könnyen belátható, hogy ha nem így értelmezzük, akkor a szolgáltató valóban tetszőlegesen is emelhetné a vállalt tarifát a hűségszerződés ideje alatt, minden következmény nélkül az előfizető kárára. Tehát az előfizető kiszolgáltatottá válik. Viszont ahogy az elején írtam, ez a jogszabályi hely az előfizetők védelmében született!!
    Ami az szolgáltató oldaláról valóban jogos emelés lehet. Mivel az előfizető a hűségszerződés alatt az infláció miatt folyamatosan egyre alacsonyabb reálértékű forinttal fizeti a díjakat, az inflációnak megfelelő emelés. Ebből következően a hűségszerződés ideje alatt - szerintem - az inflációs emelés - sem tekinthető olyan módosításnak, ami az előfizető oldalán szerződésbontásra alapot szolgáltatna.

    A törvény persze védi a szolgáltatót is. Ha az előfizető életkörülményeiben változás áll be (pl. munkanélküliség), nem mondhatja, hogy felmondja a szerződést erre hivatkozva. Az ő kockázata, hogy minden körülmények között fizetnie kell.
    A gazdasági körülményekben való változás (pl. adóemelés) viszont a szolgáltató kockázata. Mert a szerződési felek jogainak arányossága (egyenrangú felekről van szó!) miatt neki is kell kockázatot vállalnia.

Új hozzászólás Aktív témák