Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Cifu

    nagyúr

    válasz vicze #5 üzenetére

    ESA-nál kihagytad a Vega tartály bezúzás sztorit.

    Nagyon sok sztorit kihagytam sajnos, de úgy voltam ezzel, hogy a decemberi szabadidőm nagy része elment rá. Írtam, amíg az érdekesebb témákat tudtam, és december végén azt mondtam, hogy snitt, ennyi. :D

    Mert amikor elkezdődött a vásárló keresése, még nem volt meg az Amazon rendelés. Illetve most túl sok szálon függenek Amazon/BO-tól, ezért is ők a legesélyesebbek a rendelésre és BO nem rendelkezik közepes méretű rakétával, ami kellhet kereskedelmi tevékenységekhez. Persze ez függ attól, hogy NewGlenn mennyire gyorsan és milyen mértékig lesz újrahasznosítható.

    A BO Redditet böngészve nekem az jön le, hogy a céges kultúrája a Blue Origin-nek nagyon problémás, és Jeff Bezos egyszerűen nem tud úrrá lenne a káoszon, plusz nem talál megfelelő embereket, akik a SpaceX nyomába repíthetnék a céget.
    Az ULA vásárlás mögött az egyik fő mozgató rugó a BO oldaláról az, hogy ott van egyfelől Tory Bruno, aki egyfelől régi motoros és sok kapcsolattal rendelkezik, másfelől pedig egy kiépült, tapasztalt mérnökgárda is, akik a New Glenn utáni időszakot előre lendíthetik. A BO nagyon sok mindenbe belekapott, ugyebár van Holdkomp is a hordozórakéta mellett, plusz űrugrás, plusz műhold-szervíz / "spacetug" szolgáltatás...

    Én úgy látom, hogy Jeff Bezos abba az irányba akarja eltolni a céget, hogy felvásárol...

    Ami a Lockeed és a Boeing oldalát érint, az ULA annyira be van ágyazva a Védelmi Minisztérium megrendeléseibe, hogy szerintem az Amazon megrendelés előtt sem kellett amiatt aggódni, hogy a Vulcan gyártósoron bepókhálósodik majd a szerszámkészlet...

    Relativity Space-hez annyit hozzátennék, hogy közben NASA adott egy fix összeget a hajtóművek fejlesztésére, úgyhogy esélyes, hogy pénz gond még nincs.

    Ez igaz, de náluk a OneWeb megrendelés a kulcs, mert ahhoz képest a NASA befektetés eltörpül és nem is a hordozórakétára koncentrál. A cég számára ez volt az a fordulópont, ahol szintet léptek - szerintem.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz vicze #12 üzenetére

    A Vega esete azért akkora facepalm, hogy őrület...

    Az egész ArianeSpace / ESA hordozórakéta-történet akkora facepalm, hogy őrület. Az Ariane 6 fejlesztésénél végig hangoztatták, hogy mennyire nincs létjogosultsága az újra felhasznált fokozatokra építeni, hanem inkább a gyártási költségeket kell(ene) csökkenteni. A DLR szép előadásokat tartott arról, hogy valójában a SpaceX mennyire tévúton jár.

    2023 szépen megmutatta, hogy ki jár tévúton...

    A Vega azért fájdalmas pont, mert ezek után mit várhatunk az Ariane 6-tól? :DDD

    Amúgy a ULA-nek sokkal nagyobb gyártókapacitása, mint az Amazon megrendelése, és Tory Bruno folyamatosan azt nyilatkozta, hogy leginkább a kormány megrendelésekre rendezkedtek be, nyilván a magasabb profitra mennek.

    Én másképpen tudom...
    Az ULA 300 millió dolláros fejlesztést és 150 fős létszámbővítést tervez az Amazon megrendelés miatt Decatur-ban.
    [Forrás]

    Meglátjuk a Boeing megmarad-e, ha nem lenne a szerződés és a kötbér már szerintem dobták volna a Starlinert is, 1milliárd mínuszba van már nekik... Szó szerint túl nagyot akartak.

    Ez már csak arról szól szerintem, hogy a nagyobb arcvesztést elkerüljék. Ami nehéz lesz. Ha pénzügyileg nézzük, a Boeing sose fog tudni versenyezni a SpaceX-el egyszerűen, így pedig piaci alapon nem lenne életképes. A NASA / DOD megrendelésekben bízhat. De ahogy most kinéz, lehet, hogy jobban járnának, ha a Starlinert elengednék.

    StarLab útközben bejelentette hogy 2028-ban Starship viszi majd fel.

    Majd a 2024-es összefoglalóban... :D

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz vicze #19 üzenetére

    Mivel a működéséből és a méretőből adódóan teljesen leheleten, hogy egy Ariane típusú rakéta újrahasználható legyen(max darabjai), így érthető.

    Azt írtam, hogy fokozatokra. Nem az egész rakétát.
    Az ArianeSpace - CNES - DLR az első fokozat újra felhasználását vizsgálta még 2018-ban.

    Akkor azt hozták ki, hogy igazából semmi értelme az újra felhasználhatóságot kergetni, az olcsóbb gyárthatóságra kell ráfeküdni (olvasd: a SpaceX rossz úton jár, az ArianeSpace jó úton jár), és majd a Calisto programmal megvizsgálják az újra felhasználhatóságot, és az Ariane utódnál felhasználják, valamikor 2030 után...

    A kilövés költsége nagyon közel van egy F9-hez(Ha jól tudom már 70milla felett van 1 kilövés náluk)

    A "nagyon közel" azért vicces, mert pont tavaly októberben [volt téma újra, hogy az eredeti árakat nem tudja az ArianeSpace tartani, így az ESA-hoz fordultak, és 2021 óta évi 140 millió euro támogatást kapnak és ez is kevésnek tűnik]. Más szóval a valós piaci ár inkább valahol 80-90 millió dollár körül lehet, vagyis azért jóval magasabb, mint a Falcon 9 piaci ára, és így sem hoz profitot.

    Torry 40/év kapacitás mond a meglévő gyárra és a 2 Vulcan-t építették 4 éve. Tehát a 47 kilövés 3évere(2???) bőven beleférne, főleg, hogy már elég rég gyártják őket.

    Az én értelmezésemben a gyártóegység van 40 rakéta / év kapacitásra tervezve, ez nem jelenti azt, hogy valóban képes is erre a tempóra.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz vicze #22 üzenetére

    Ahhoz hogy egy rakéta vissza tudjon térni, elég sok dolog adott kell legyen....

    Felvázoltad azt, ahogy a Falcon 9 első fokozat visszahozása működik, de a CNES - DLR - ArianeSpace képen a többi lehetséges megoldás is ott van, az ejtőernyőtől kezdve a szárnyakkal rendelkező, sőt külső hajtóműves megoldásig (ugyebár anno egy ilyen koncepció merült fel az ArinaeSpace esetében).

    Tehát nem csak és kizárólag a SpaceX által felvázolt megoldás létezik, és így nem is kellett volna az Ariane 6-ot alapjaitól újra építeni. BTW a lenti előadás 2018-as, majdnem 6 évvel ezelőtt volt. A mihez tartás végett a SpaceX akkor még éppen, hogy elkezdte a Raptor fejlesztését és a Starship még sehol sem volt (elég sok mindenben el is tért attól, ahogy most kinéz), ehhez képest most meg már két kísérleti indításon vannak túl.

    Na most Ariane 5 is és valószínűleg a 6 is eleve olyan payload-ot kap, ami GTO vagy SSO. Ariane összes fellövéséből csak ISS ATV payloadok voltak LEO-k, 5db és 3db SSO.

    Fordítva, azért vannak ilyen terhek az Ariane-n családon, mert anno az ArianeSpace erre kondicionálta azt, amikor a GTO / GEO volt éppen felfutóban. Akkor Kourou hatalmas előny volt, mert hát az egyenlítő minden előnyét kihasználták, amit se Florida, se Kazahsztán nem tudom nyújtani. Most kevésbé előny, mert ISS-re például értelemszerűen kevésbé kellemes onnan kiszolgálni...

    Egyszerűen sehogy se jön ki matek ara, hogy hogyan éri meg egy visszatérő első fokozat, ami az egyik legolcsóbb része a rakétának, úgy hogy milliárdokat költesz a kifejlesztésére és gyak. soha nem használod. Cserébe spórolsz kilövésenként, mennyi 10-20 milliót?

    Ez pontosan az a szűklátókörűség, amibe az ArianeSpace is kormányozta magát sok évvel ezelőtt. Egyszerűen nem tudtak olyasmire gondolni, hogy valaki évente több tucat indítást rendeljen meg, ma meg nem is egy ilyen szolgáltató van.

    Az indításonkénti 10-20 millió spórolást szorozd meg a cikkben is szereplő 2023-as Falcon 9 indítási számokkal... Hopp, máris kijött, hogy még ha a konzervatívabb 10 milliós értékkel számolsz, máris spórolt a 95 visszahozott fokozattal 950 millió dollárt a SpaceX, ha 20 millióval számolunk, akkor 1,9 milliárd dollárról beszélünk. Élek a megalapozott gyanúval, hogy SpaceX-nek már régen megtérült az újra hasznosított első fokozatba fektetett pénz...

    Az pedig hogy jön a műholdas internetszolgáltatás boom-ja szintén nem lehetett meglepő, a VuWorld / OneWeb már 2014-ben bezsákolt egy milliárd dollárt rá az Alphabet-től.

    Privát szerencsére az ArianeSpace-nek, hogy az Amazon úgy döntött, hogy felkarolja a SpaceX konkurenseit, mert e nélkül a 2020-as évek közepére szétsorvadtak volna piaci megrendelés hiányában...

    Az évi 40 kilövés is borzasztó extrém rendelés mennyiség és nem reális.

    Olvastad a cikk második oldalát? Pont, hogy ez lett a realitás 2023-ra...

    SapceX-nek kizárólag azért éri meg(???), mert ott a Starlink, ami a kilövéseik 70%-át adja.

    Megfeledkezel arról, hogy ott volt/van a OneWeb és jött/jön az Amazon. Plusz még jönnek a többiek, az Iris2-től kezdve a többiekig.
    A OneWeb és az Amazon szerinted miért vásárolt végül SpaceX indításokat? Mert csak ők tudják teljesíteni azokat vállalható időn belül.

    Fundamentális előnyben van a SpaceX, hála az újra felhasználható első fokozatnak...

    Mikor a payloadja 500millia+(vannak több milliárdosak) a biztosítás meg 200-300milla, eltörpül a kilövés költsége ezek mellett.

    Pont az ilyen drága hasznos terhek lettek kisebbségben. A OneWeb műholdjai cirka 1.2 millió dollár per darab, például. Ha felviszal 72db-ot még akkor is 86,4 millió dollár... Alig több, mint maga az indítás költsége...

    Most a piaci árról annyit, hogy SpaceX fennállása alatt nem termelt profitot és felhasznált 10+ milliárd befektetői és állami pénzt.

    Maradjunk annyiban, hogy fogalmunk sincs pontosan a SpaceX pénzügyi hátteréről.
    Az, hogy nem termel profitot abból fakad, hogy visszapörgettek minden nyereséget. A Falcon 9 indítások újrafelhasznált első fokozattal és visszahozott áramvonalazó kúpokkal masszívan nyereségesek, akár hogy is számolunk...

    Az pedig, hogy befektetésekből valósították meg, semmi meglepőt nem tartalmaz.
    Ahogy az állami pénz sem, hiszen a főbb konkurensei is így működnek a mai napig...

    Ezt most nem rétem, ha valami arra van tervezve, akkor hogy nem képes rá? :F Konkrétan 1 hét 1db rakéta test(a 40 erre vonatkozott), a szűk keresztmetszet a 2. fokozat és az integrálás egyértelműen, nem egy alu henger legyártása. Nyilván itt faktor az is, hogy a BO mennyi BE4-et tud szállítani.

    Pontosan ezek a tényezők, amik számítanak, a külső partnerek illetve a gyáregységben rendelkezésre álló (logisztikai és emberi) erőforrásoktól.
    Ezek mellett is kellett ugye 300 milliós befektetés és a létszám 150 fős bővítése, hogy vállalni tudják az Amazon megrendeléseket is.

    Ez nem úgy működik, hogy ott vannak adott számú gépek és az emberek, és ha évi 6 rakétát szerelnek össze, akkor 6-őt szerelnek, ha meg 12-őt, akkor 12-őt. Ha évi 6 rakéta a cél, akkor X erőforrást (szerszámok, gépek, emberek) tartanak tallonban, ha meg 12-őt, akkor 2X erőforrás fog kelleni hozzávetőleg.

    Amit Bruno említ a videóban azt jelenti, hogy a gyárterületen megvan a lehetőség arra, hogy évi 40 rakétát tudjanak gyártani az adott helyen, tehát nem kell új csarnokot felhúzni például, vagy új gyártási helyszínben gondolkodni.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz vicze #24 üzenetére

    A probléma továbbra is fennáll, hogy ezek 99%-ban nem működnek.

    Ezt azért nem merném kijelenteni.
    Én azért emlékszem arra, hogy amúgy nem hülye emberek is vakarták a fejüket, amikor a SpaceX áttért a hajtóművel végrehajtott fékező manőveres megoldásra, hogy ez nem fog működni.
    Működik.
    Nem hinném, hogy más megoldások reménytelenek lennének, egyszerűen rá kellene áldozni a pénzt és energiát, no meg időt, amíg a tapasztalatok alapján ki lehet kalapálni a potenciális hibákat.

    Ejtőernyő ekkora méretben nem működik, és konkrétan mindenki aki próbálkozott vele kisebben, mind hagyták a fenébe.

    Nem igaz, a RocketLab ejtőernyős megoldást csinál, annyi, hogy jelenleg a tengerre érkeznek vissza, aztán a hajtóműveket kiszerelik és újra felhasználják (BTW nem teljesen értem a dolgot, mert a szénszálnak amúgy tudomásom szerint nem árt a sós víz, de ők értenek hozzá...).

    A szárnyas hülyeség drasztikusan csökkentené a payloadot, és ezért bukott meg a Shuttle is, növeli a költséget nem csökkenti.

    Az is csökkenti a hasznos terhet, hogy az üzemanyag egy nem kis részét arra használod, hogy lefékezed a fokozatot... Az ArianeSpace féle elemzés szerint a sikló megoldás működhet, de túl sok a rizikó és külső függőség (időjárás, szélirány, stb.).

    A Merlin egy nagyon erre a célra tervezett nagyon megbízható motor lett.

    Hát a Merlin especiel pont nem, mert azt jóval azelőtt tervezték a Falcon 1-eshez, mielőtt aktív hajtóműves visszatérésre tért át a SpaceX. Hogy megbízható lett, az igaz, de ehhez ugye az kellett, hogy sokat teszteltek és sokat használták aztán.

    Ariane-nek hol az ilyen hajtóműve? Prometheus-t 12s-re sikerült eddig begyújtani tavaly, itt tart most és ez megy a Next-be 2030-ra, már "csak" 6év...

    Ez az költségek és erőforrások kérdése. A Prometheus-sal pont az a proléma, hogy egyszerűen keveset fordítanak rá. A SpaceX a Raptor-ból már több százat gyártott le és legalább két nagyobb fejlesztési módosítás-csomagot használt rajta.
    Kis pénz, kis foci, nagy pénz...

    A Blue Origin is megküzdött a Be-4-essel, pedig erőforrások terén ők nem állnak rosszul...

    5-6 éven belül négy F9 copy lesz a piacon...

    Szerintem a kínaiakat nem számoltad, náluk egyedül lesz 3 vagy 4... :DDD

    Pl. az is kérdéses, hogy New Gelnn a mi a jó fenére lesz használható Kuiperen kívül, mert talán évi 5-4 belefér, de azok az amúgy is ritka F9H-tól veszik el a kilövéseket akkor.

    Nem tudod feltűnt-e, de elég komoly figyelem fordul jelenleg a Hold felé... ;)

    Van a Starlink, az nem. "Van" Kupier, az nem (ha lesz NewGlenn nem fog senki semmi kapni belőle), OneWeb talán évi 5(a köv csődig). És ennyi. A többi nemzeti terv és vagy soha nem megvalósuló álom.

    A nemzeti terv is hordozórakétát igényel.
    Galileo műhold is most SpaceX-en indul a világűrbe ;)

    Egyébként a cikkben felsoroltam az aspiránsokat, akad egy pár. A műholdas mobil internet lesz, vagy lenne a következő nagy dobás, de úgy tűnik a SpaceX ezt is szépen el fogja lopni..

    Maga a piac borzasztó kicsi és kérdéses, hogy eltartja-e Starlink-et, nem hogy a többit.

    Hát ahogy én olvasom a híreket, nekem úgy tűnik, hogy igen. A StarLinknek egyre nagyobb problémája, hogy már a sávszélesség-limitek okozzák a bővítési korlátokat, ezért kellett úgy sietni a műholdak közötti optikai adatkapcsolattal. A nélkül a StarLink féllábú óriás...

    Mintha egyik zsebemből átraknám a másikba pénzt és mondogatnám, hogy milyen nagy a forgalmam...

    A StarLink-nek már bőven van fizető szolgáltatása... Tehát bevételt és már lassan nyereséget produkál Shotwell elmondása alapján..

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • L3zl13

    nagyúr

    válasz vicze #22 üzenetére

    Nem feltétlenül módosítja az összképet, de pár dolog feltűnt a hozzászólásodban:

    1db BE4 2millia tehát kilövésnéként 4milliát lehet spórolni
    Ez a szám honnan jött? Én 8-16millás árakat láttam emlegetni BE-4 kapcsán.

    Mikor a payloadja 500millia+(vannak több milliárdosak) a biztosítás meg 200-300milla, eltörpül a kilövés költsége ezek mellett.
    Nincs jelentősége a payload értékének. Az egyetlen ami számít az a haszon. Nem tudom milyen haszonkulcs a megszokott az iparban, de ha mondjuk 10%-kal számolok egy 500 millás payload esetén akkor az a +10 milla már 20%-os növekedést jelent feltéve, hogy minden más tétel azonos.

    #25 Cifu A StarLink-nek már bőven van fizető szolgáltatása... Tehát bevételt és már lassan nyereséget produkál Shotwell elmondása alapján..
    Nem feltétlenül mosnám egybe a két részleg nyereségességét ebben az esetben, hiszen a többi résztvevő számára (kivéve Amazon) ennek nincs jelentősége. Igazából még cégen belül is külön szokták kezelni az egyes részlegek nyereségességét, kivéve, ha arra épül az egész stratégia, hogy házon beül tartsák a pénzt és költségként tekintenek rá.

    Aki hülye, haljon meg!

  • Cifu

    nagyúr

    válasz vicze #27 üzenetére

    Nem értem, hogy ez a városi leganda miért maradt meg. Ha valaki érdemleges mondott ilyet, az érdekből tette.

    Nem hinném, hogy a NasaSpaceFlight fórumán érdekemberek írtak volna ilyesmiket...
    Megvolt a kétség sokakban, azért lássuk be...

    Na most egyrészt nem mindig sikerül, másrészt, az Electron ezt nem éli túl, azaz nem újrahasznosítható. Eddig 1db hajtóművet használtak újra és ennyi. (Sós víz és a rakéták nem barátok amúgy se.)

    Minek írom le az összefoglalóban, ha nem olvasod el? :F

    "A terveik szerint a jövőben tehát a tengerbe visszatérő fokozatokat összegyűjtik, és egyes elemeit, illetve a hajtóműveket újra felhasználják."

    Az, hogy eddig kísérleti képpen egy hajtóművvel hajtották ezt végre, az én szememben nem éppen cáfolat...

    EU nem fogja nem Ariane-ra rakni.

    Majd meglátjuk, korábban azt se nagyon hitte senki, hogy Galileo műholdakat SpaceX visz majd fel...

    SpaceX havi 6-7 kilövést csinál nekik, mennyi legyen? 20-30milla darabja? Stalink maga 200-300ezer x 56 kilövésenként.

    Én nem zárom ki, hogy 20 millió alatti önköltség lehet egy F9 reuse. Voltak olyan állítások, hogy a SpaceX belső ára 15 millió per indítás.
    Gyakorlat már csak a második fokozat veszik oda, hiszen az áramvonalazó kúpot is visszahozzák.

    Ezzel együtt igen, esélyes, hogy horror pénz megy el a StarLink-re...

    Lehet nincs igazam a piac méretét illetően, de rettentő nehezen tudom elképzelni, hogy más szolgáltatás életképes lesz Starlink mellett.

    Ez a kulcsmondat. A SpaceX a hordozórakéta-piacot és aztán a műholdas-internet piacot is letarolja. Most készül a műholdas-mobiltelefon szolgáltatás piacának letarolására. Egyszerűen olyan gyorsak és rugalmasak, és annyi pénz illetve tudás van mögöttük, hogy a konkurensek képtelenek felvenni velük a versenyt...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • opr

    veterán

    válasz vicze #53 üzenetére

    Ezt fejtds mar ki, mert eskuszom kivancsi vagyok arra a logikara, amibol az jon ki, hogy a SpaceX-el szemben pont az ULA a jo pelda arra, hogy egy uripari ceg piaci alapon mukodik.

    "Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin

  • Cifu

    nagyúr

    válasz vicze #53 üzenetére

    Bocs de ez valami poén akart lenni? :F

    Bocs, de nem értem miért lenne poén? :F
    Leírtam, hogy amúgy értelmes emberek is kételkedtek benne, akik amúgy nyugdíjas repülőmérnökök vagy a témában amúgy eléggé jártas szakemberek.

    Tessék 1969-es JPL tanulmány erről, elég részletesen kiszámolva. Egyszerűen nem volt olyan koncepció, aminél felhasználható lett volna, mint említettem, hajtómű hajtómű, hajtómű...

    Ez hogy kerül az asztalra? Ez egy tanulmány, az adott oldalon találhatunk amúgy Saturn-I fokozat ejtőernyős visszahozatalra vonatkozó tanulányt is.

    "The final payload fairing ever caught by SpaceX was in October 2020 on the Starlink v1.0 L13 mission" Összesen 4db felet sikerült kipecázni, elég gyenge hatékonysággal, mivel a hajóknak nagyon kievés idejük volt hogy visszatérésnél megfelelő pozícióban legyenek. Illetve 1pár lett csak újrahasználva.

    Akkor Musk januári prezentációjában ez az állítás (Reflown fairings more than 300 times, 14:12-kor) szerinted talán hazugság volt?

    Még említi is, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a SpaceX visszahozza és újra felhasználja az áramvonalazó kúpokat - úgy tűnik igaza lehet. ;)

    Remélem azért utána olvastál annak, hogy a jelenlegi rendszerük, hány kilobyte átvitelére képes és mire lehet használni, mert ugye hívásra nem.

    Jövő ídőt használtam, hogy készül.
    Nem azt, hogy MOST mire képes a rendszerük, amelyet még csak most kezdtek el kiépíteni (szintén a cikkben írva, hogy 2023 decemberében indult az első hat műhold, ami ezt a szolgáltatás kiépítésének első lépcsője). A cikkben benne van az oldaluk [linkje], ott is szerepel, hogy szöveges üzenet 2024, adatkapcsolat és hívás 2025.

    A konkurensek többsége (a régiek) piaci alapon működnek, a SpaceX nem. Ha ULA-nek -10milloáros lenne a költségvetésé, akkor mennyi másodperc alatt húznák le a rolót?

    Pont, hogy a SpaceX működik leginkább piaci alapon.
    Az Axiom Space és a Polaris piaci alapon rendel tőle Dragon indítást, gyakorlatilag ők uralják a kereskedelmi GEO és MEO műhold megrendeléseket, és

    Az ULA-nak nincs piaci megrendelése az Amazon féle Kuiper műholdakon és az SNC féle DreamChaser indítások kívül. Az első indítást (Peregrine) még 2017-ben jelentették be, az összes többi pedig az amerikai védelmi minisztérium alá tartozó megrendelés. Az Atlas V.-nek 2022-ben volt piaci indítása utóljára, a SES-20 és -21, amit még 2020-ban írtak alá. A Delta IV Heavy-nek sose volt piaci megrendelője.

    Egyébként pont az ULA példa arra, hogy az állami megrendelések mennyire piactorzító hatásúak, hiszen a cég hosszú ideig a túlárazott DoD megrendelésekből húzott zsíros profitot. Ebbe trollkodott bele ugye a SpaceX végül...

    A hogyan vitte el SpaceX az több mint körülményes(link1, link2), és nekem elég egyértelmű, hogy a National Team (Boeing, Lockheed, Northrop Grumman benne van és még jó pár másik) pont ezért kapta meg kiírás nélkül a második megrendelést, mert nem vitték tovább a pert, szerintem ez volt az alku NASA-val.

    A videót nem néztem végig, csak belekertem, de elég mókás, hogy például felhozza utólagos érvként, hogy a Dragon CCDev esetén a SpaceX még a HLS tendereztetés alatt nem juttatott fel embert a világűrbe, de közben a Starship prototípusokkal kudarcot kudarcra halomozott.
    Érv visszaellenőrzés 2024: a SpaceX Dragon v2 11 sikeresen végrehajtott és egy folyamatban lévő személyzettel történt repülésen van túl, a Boeing StarLiner és a NASA Orion egyen sem.

    Félre értés ne essék, a SpaceX sokszor arrogánsan viselkedik, de especiel azon én cseppet sem lepődtem meg, hogy a HLS első körét ők nyerték...

    Ami a HLS második körét illeti, a NASA és a törvényhozás pár képviselője (és nyilván lobby hatás miatt is) a versenyt akarják erőltetni (ezt nem győzik hangsúlyozni a [hivatalos kommünikében is] ).
    Ugyanez történt ugye az űrruha kiválasztása terén is...

    Ez nem rugalmasság, hanem nemes egyszerűséggel Musk behazudik valamit és után jön a mérnöki oldalon a fejvakarás.

    Mérnökök tervezik és tervezték meg a leváltott megoldásokat is.
    A fő különbség, hogy a SpaceX tényleg hajlandó arra, hogy belássa a tévedéseit és váltson. Ilyet nagyobb szereplőktől nem igazán látni, kisebb szereplőktől (RocketLab, Relitivity Space) igen, illetve az utóbbi időben a Blue Origin csinált még ilyet.

    Erre a legjobb a példa, hogy a teljes újrafelhasználás felé a SpaceX-en kívül még a Relativity Space fordult, míg az ArianeSpace és az ULA is maximum az első fokozat vagy annak részleges újra felhasználásán töri a fejét, 8 évvel az első sikeres F9 első fokozat visszatérése után.

    A BFS-Starship az évek alatt számtalan újratervezést élt meg, a Raptor két generációt lépet, és így tovább.

    Azt mondod rugalmasságnak, mikor fingjuk nincs hogy hogyan valósítsanak meg válik, amit beígértek és próbálkoznak össze-vissza.

    Rugalmasságnak azt nevezem, hogy felvállalják, hogy kísérleteznek, és felvállalják a kudarcokat.
    Ez az, amit az ArianeSpace vagy az ULA nem igazán mondhat el magáról.

    A részükről az lett volna a rugalmasság, ha 2015 után azt mondják, hogy oké, akkor az Arian 6-ot vagy a Vulcan-t áttervezzük, hogy ilyen szempontból élből versenyképesek maradhassunk, esetleg innovatívabb megoldást választunk. Ez részükről nem történt meg.

    Egy tökös cég sem fordult vissza a korábban említett SSTO megoldások felé, amelyeket az 1960-as évek óta vázolgatnak fel, és ugye az 1980-as és 90-es években a szent grálnak tűntek az újrafelhasználható űrjárművek kapcsán.

    Rugalmasság az lett volna a Boeing és / vagy a Lockheed (akik ugye az ULA tulajdonosai) részéről, hogy azt mondták volna, hogy oké, itt az új fiú, aki trónbitorló akar lenni. Akkor elővesszük a Delta Clipper vagy a Venture Star koncepciót, és megmutatjuk, hogy kell ezt csinálni...
    De nem tettek ilyet...

    Ha NASA projekt csúszik, akkor jön a köpködés, ha SpaceX projekt szúszik és a végén negyed annyit tud, akkor az hatalmas siker és Musk egy zseni...

    Hát especiel tőlem aligha láthattál olyat, hogy Muskot zseninek aposztrofálom. :DDD

    A SpaceX-et, mint céget (ami nem egyenlő Elon Muskkal) kétségkívül nagyra tartom abban, hogy végre sikerült a kényelmes posványos pocsolyából kibillentenie a hordozórakéta-ipart, ahova a 2000-es évek eleje óta került...

    Ha a NASA, a Boeing, Lockheed, ArianeSpace, vagy akár a Stoke Space húz egy innovatívat, őket is ugyanúgy nagyra fogom tartani.

    A NASA / Boeing-Lockeed esetén azt, ahogy az Artemis programot és az SLS-t kezelik, a magam részéről teljesen indokoltnak tartom a köpködést...

    Én továbbra is nagyon kíváncsi lennék, arra hogy a Starship hogyan lesz, Satrlinken kívül használható bármire, mert biztos én vagyok szűk látókörű, de rohadtul nem látom, hogyan tud bármit is, abban a formában amerre halad, depolyolni.

    Azért válaszolok rá. ;)

    Szerintem ott van a nagy különbség a Starship és minden más között, hogy mindig a hordozórakéta határozta meg a lehetőségeket.
    Eddig azért nem nagyon készültek 20-30-50 tonnás műhold tervek igazából, mert egyszerűen nem lett volna potenciálisan megfelelő hordozóeszköz.
    Űrállomásoknál ugyan ez.
    Ezért hoztam a Gravitics StarMax-ot is fel a cikkben, mert ez már egy új korszakra készült terv, ahol nem 3,6, vagy nem 5,2 méteres max. átmérőben gondolkodhattak a mérnökök...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz vicze #56 üzenetére

    Részemről nem összeegyeztethető az a kijelentés, hogy "értelmes emberek megvalósíthatatlannak tartották", azzal hogy a JPL fizikailag és matematikailag bizonyította, hogyan működik.

    Akkor idézek tőled...

    "Ejtőernyő ekkora méretben nem működik, ..."

    Az általad hozott oldalon a Mercury-Redstone és Saturn-I első fokozat visszatéréssel kapcsolatos dokumentációk is vannak, amelyek arra mutatnak, hogy működőképes lehet nagyobb méretben is...

    Szóval itt némi ellentmondást vélek felfedezni... ;)

    Az elsőt pörgetheted, az csak némi Musk ócsárlás de kell a felvezetésnek, a 2-ban elég lényeges dolgok vannak és a héten kijött 3.-ban realizáltam, hogy az aki a NASA-nál egy személyben engedélyezte a Starship HLS-t majd miután "nyugdíjba" ment a NASA-tól, egy hónapra rá felvették a Starship programba general managernek. A távozása után lett bejelentve a BO HLS...

    Látod ez a probléma, hogy az is "Musk ócsárolás" (valójában nagy részt SpaceX ócsárolás, legalábbis amit láttam belőle), hogy egy ex-NASA vezető profilváltását negatívnak tekintünk, közben amit láttam (és itt példát is hoztam fel), az kiforgatása a tényeknek.
    Mitől lesz ez később mégis "hiteles", ha a hitelességét már az elején elveszti? :F

    Az említett eset már eleve nekem félremagyarázásnak hangzik.
    Kathy Lueders-ről van szó, aki amúgy ott volt a SpaceX Dragon programjánál is a tűz közelében, és Bill Gerstenmaier volt akkor a NASA emberes űrprogramjának a vezetője éppen, aki később szintén a SpaceX-nél kötött ki. Gersteinmaier elsődleges feladata a Dragon emberes űrrepülésekkel kapcsolatos állami (elsődlegesen: NASA) egyeztetések megtámogatása. Lueders a Texasi Starbase irányítását, és a Starship indítás körüli feladatok vezetését nyerte meg.

    A Dragonra visszatérve ugye especiel a NASA - privát cégek közötti ügyletek közül messze a sikeresebbek közé sorolandó. Hogy a HLS az-e lesz, azt még nem tudjuk, én azért nagyobb esélyt szavazok, hogy nem azon fog múlni az Artemis III...

    Az, hogy Gerstenmaier és Lueders is végül a SpaceX-nél kötött ki, egyáltalán nem szokatlan ebben az iparágban (de lehetne említeni bármelyik hasonló állami megrendelésektől függő iparágat). 10-20 éve a Boeingnél vagy a Lockheednél kötöttek ki a hasonló top vezetők, most inkább a SpaceX-nél...

    Amerikában a "nyugdíjba" vonulás másképpen néz ki, mint nálunk, tehát Lueders valójában nem nyugdíjba vonult, hanem távozott a NASA-tól. Egyébként 2021 szeptemberétől az ISS és hozzá kapcsolódó programok vezetője volt a Space Operations Directorate élén, a HLS kikerült a scope-ból (az a 2021-től 2023 végéig James Free által irányított Exploration Systems Development Directorate alá tartozott, azóta Catherine Koerner a vezetője), szóval itt összemosni azt, hogy a távozása után a BO elnyerte a második HLS megrendelést.... Hát na, mellébeszélés...

    Ettől függetlenül maradjunk annyiban, hogy botorság lett volna nem elfogadni a SpaceX ajánlatát, a SpaceX Starship jelenleg a legambíciózusabb és legnagyratörőbb hordozóeszköz fejlesztés jelenleg a Földön, szóval egy űripari top-vezetőnek nagyjából ez a legnagyobb és legzsírosabb falat...

    Még mindig ott tartunk, hogy a nem működő dolog, hibásan lett megtervezve és szerinted ez a hibás tervezés, aki meg előre jól csinálja az meg hülye?

    Hol vannak az előre jól megcsinált tervek szerinted ebben az iparágban?
    Az Ariane 6 vagy a Vulcan lenne az?
    Especiel mindkettő fut a Falcon 9 után, úgy, hogy a Falcon 9 FT lassan 10 éves lesz és az elmúlt 5 évben már szinte folyamatosan visszahozzák az első fokozatát.

    Én azt mondtam, hogy a SpaceX az, ahol pillanatok alatt hoznak meg drasztikus döntéseket. Példák lettek hozva, és itt nincs olyan, hogy egyértelműen rossz és jó. A szénszálas műanyag alapú rakétatest rossz lenne? A RocketLab használja, köszöni szépen. Az Ariane 6 fogja használni, köszöni szépen.
    A SpaceX kísérletezett vele, de drága volt és sok selejtet gyártottak. Áttértek a rozsdamentes acélra, mert olcsóbb és könnyebben gyártható, szerelhető.

    Még egyszer ha a Vulcan újrahasznosítható lenne és 10. sikertelen próbálkozás után sikerülne ezt elérni, akkor az mibe is kerülne a cégnek? Hol a megtérülés?

    Nem a teljes Vulcan, hanem az első fokozata, és hát ahogy látjuk, a SpaceX-nek bevált, és pont ez a lényege, mert rájött mindenki, hogy jééé... ezt így is lehet? :F
    Azóta őket majmolja mindenki.

    Az innováció, vagyis inkább az innovatív ötletek (nem feltétlen az övék...) megvalósítása az, ahol az ULA például nem jeleskedik és ugyebár ők is akarnak újra felhasználást, de ők csak hajtóművet (viszont erről konkrétan nem sokat beszélnek a 2016-os bejelentése óta, így a tesztelésekről sem).

    X-33-on Lockheed 400 milliát bukott, mikor NASA kihúzta a szőnyeget a program alól, a Venture Star mennyi is lett volna 5-6 milliárd vagy több?

    Nem a NASA, hanem az amerikai törvényhozás húzta ki a szőnyeget, és ha bele gondolunk, hogy a Venture Star mit hozott volna a konyhára (100%-osan újra hasznosítható SSTO), ez azért picit más kategóriába lépést jelentett volna.

    Kb. úgy, mint a hagyományos, egyáltalán nem újra hasznosítható rakétákhoz képest a Starship, amire szintén milliárdokat áldozott a SpaceX. Vele pedig letarolhatja a piacot.

    A Lockheed is letarolhatta volna a Venture Star-ral, ha megvalósítja. Nem tették, mert a hagyományos hordozórakéták kellően sok bevételt és nyereséget garantáltak. Üzletileg nekik nem volt fontos...

    Amúgy már a Space Shuttle programot is ugyan úgy köpködheted mint a SLS-t, mert gyak. azonos csak nincs orbiter.

    Anno az SG.hu-n volt egy cikksorozatom róla, megtettem...

    Számomra alapvető problémák vannak a felhasználhatóságával Starlinken kívül.

    Már van két privát fizető Hold-megkerülő útra megrendelés, van már tervezőasztalon űrállomás-terv.
    Ahogy korábban írtam, az, hogy lesz egy hordozóeszköz, már lehet hozzá "méretezni" a műholdakat, űrállomás-elemeket, űrszondákat, stb.
    Két Hold-megkerülő út és az Artemis III. után esélyes, hogy jönnek majd további magán Hold-programok, lásd Axiom és Polaris a Dragon esetén.

    Tehát megindulhat a kihasználási lehetőségek kiaknázása is, ha már megvan az eszköz, amit ki lehet aknázni...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák