Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • koszrajder

    csendes tag

    1.643525e+08 3.701436e-12 3.701436e-12 3.701436e-12 3.701436e-12
    2.084500e+08 2.507934e-12 2.507934e-12 2.507934e-12 2.507934e-12
    2.327965e+08 1.968749e-12 1.968749e-12 1.968749e-12 1.968749e-12
    2.481889e+08 1.643943e-12 1.643943e-12 1.643943e-12 1.643943e-12
    2.821285e+08 8.719186e-13 8.719186e-13 8.719186e-13 8.719186e-13

    Itt vannak a kiszamitott pontos ertekek. Az elso oszlop a sebesseg, a tobbi a hullamhosszak kulonbozo modon kiszamitva.
    Nem tul sok oszlop van? Van egy negyedik mod is a hullamhossz meghatarozasara? Igen.
    Es ez mar magyarazatot is ad, honnan eredhet a sebesseg fuggo hullamhossza az elektronnak.

    f_compton=c*c*m/h
    f_a=f_compton*(c-v)/(c)
    f_b=f_compton*(c+v)/(c)
    f=(f_b-f_a)/2
    l_DeBroglie=c/f
    l_DeBroglie/=b lorentz kontrakcio

    Az f_compton az elektron "ter" Compton frekvenciaja, ami egy allando. A (c-v)/(c) egyenletnek ismerosnek kell lennie, ez egy egyszeru Doppler-frekvencia eltolodas, kozeghez kepest allo hullamforras eseteben.
    Vajon mit jelenthet ez? Biztos az eter mar megint. Hat nem.
    Az eter mint tudjuk kimutathatatlan, bar itt is olvasni sok egyertelmu rautalo jelet.

    A kozeg az elektronnak mozog v sebesseggel.
    Ebben a koordinata-rendszerben rezeg ez az egesz kozeg a Compton frekvenciaval. Es ez fuggetlen attol, hogy csak egyetlen elektront detektalhatunk benne. Ezt muttatja, hogy ket Doppler talalhato az egyenletekben. Az egyik tavolodo, a masik kozeledo esetben.

    Na de mi mozog, es hogy tavolodhat es kozelethet egyszerre?
    Mindig az, ahol az elektron hullamhosszat kimerjuk. Ha egy falon kapunk interferencia csikokat, akkor a hullamhosszt abbol szamoljuk vissza.
    Ebben az esetben relative a nyugvo elektron-kozeghez kepest a fal mozog v sebesseggel. Mivel a kozeg elotte is ott van meg mogotte is, ezert a fal nem csak az elektron forras iranyabol kapja a Compton rezgeseket, hanem a masik iranybol is.
    A relativ mozgasa miatt ezek a hullamok frekvencia-eltolodnak. A ket hullam egy lebegest ad, amihez egy burkolo gorbe rendelheto. Ennek a hullamhossza a DeBroglie hullamhossz.

    Majdnem.
    Ugyanis a mozgo elektron koordinata-rendszereben vagyunk, igy vissza kell szamolni ezt a kapott hosszt a fal koordinata-rendszerebe.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Length_contraction
    Ez L/gamma. Itt a gamma a 'b'.

    A kapott ertek ismet pontos.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák