- Ackbar admirálist kínálja egy GeForce-on az NVIDIA
- Jelentős előnyt kínál az egységes memória az OpenFOAM keretrendszerrel
- Szabadon fejlesztheti az OLED tévébe szánt paneljeit a Loewe
- A virágcsokor mellé hardvert is ajándékozhatunk anyák napján
- Az Apple megszerezné a klubvilágbajnokság közvetítési jogait
- Milyen asztali médialejátszót?
- Gaming notebook topik
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- ThinkPad (NEM IdeaPad)
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Alacsony fogyasztású, 128 GB-os szervermemóriát kínál a Micron
- Milyen videókártyát?
- Milyen processzort vegyek?
- Ackbar admirálist kínálja egy GeForce-on az NVIDIA
- Azonnali alaplapos kérdések órája
Hirdetés
-
Irányíthat-e atomfegyvereket az AI?
it Az USA politikusai sürgetik Kínát és Oroszországot, hogy rögzítsék: csak ember irányíthat atomfegyvereket, AI nem.
-
Beúszott az új Black Shark GS3 Kínába
ma A Xiaomi márkája robosztus órának kinéző csomagolásban kínál olcsón aktivitáskövetőt.
-
Szabadon fejlesztheti az OLED tévébe szánt paneljeit a Loewe
ph Az LG Displaytől csak nagyon alap kijelzőket vásárol a vállalat, és azokat módosítja kedvére saját németországi üzemébe.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Megon
csendes tag
válasz
Infonium
#745
üzenetére
Vákuum és információ
A vákuum szerintem is hordoz energiát és információt. De ezt a tényt egyszerűbben és gyakorlatiasabban közelíteném meg. Ha a vákuum anyag, akkor mozog, és ha mozog, fénysebességgel kell mozognia, mert minden más sebesség a nyugalomban levő vákuum problémáját veti fel (például: közel végtelen szilárdságára lenne szükség a tranzverzális fényhullámok közvetítéséhez).
Szerintem a kvantált téridőben a teret kvantum méretű (lp = 1,6^-35 m), fénysebességgel minden irányban áramló kvantumcellák töltik ki és hordozzák az információt. Ezt a feladatot nálad az „infóriumoknak” nevezet végtelenül kis információrészecskék látják el.
Az információtartalmat az adott környezet hozza létre minden tér és időkvantumban. Erre példa a növényi vagy állati élő sejt.
A tudományos kutatások egyik csúcsteljesítménye az élőlények génjeikben tárolt információk megfejtése. Azonban minden sejt DNS molekulája tartalmazza az egész élőlény „tervét” (klónozás), így a sejteknek „tudniuk” kell, hogy itt és most ennek pontosan melyik részletét valósítsák meg. Ez a csoda csak a változó környezetet leképező kvantumcellák (infóriumok) információtartalma megfejtésének képességével lehetséges. -
Infonium
csendes tag
válasz
Infonium
#747
üzenetére
Függelék 1.
A multiverzumosoknak: ha az evilági létünk kvantumnyi ideig szünetel – akárhány más kvantált világ is létezhet szüneteinkben – vagy a divatos teóriák szerint másképp. Dolguk ugyanaz lenne, mint a miénk: az Összes Információ megismerése a végtelenben. ÖsszInfó fölöttébb gyors, ügyes és okos, hiszen ural minden infót. Az abszolút intelligenciájából viszont nekem az következik, hogy eszének borotvája is tökéletesen működik. Úgy gondolom, hogy ő, - minden infó Valóságos birtokos ura - és az ő Lehetősége (a fizikai világunk) egyidősek, pontosabban egyidőtlenek. A létezéshez szükséges Valóság-Lehetőség páros és az Egész-Rész-Kapcsolatuk háromság tehát működnek. Minek bonyolítaná a helyzetet még több Lehetőséggel? Elég lenne akkor partnert újítani, amikor a földi emberiség netán csődöt mondana. Más tészta, hogy a meglevő Lehetőség ebbéli szintjének fenntartásához pl. sperma miriádokat tart szükségesnek kibocsáttatni.Mondhatnám, hogy a megmaradási törvény és annak általam minden infóra és energiájukra is kibővített változata szintén Összinfó eszét, takarékosságát dicséri. Nem mondom, mert amíg Összinfó van, a semmi nincs, így a megsemmisítés, megsemmisülés lehetetlen még neki is, így itt gyűlik minden, mi volt. Az viszont nyilvánvalóan Összinfó elemi érdeke, hogy a kész rendszer, benne a mi világunk, élén az összes információ megszerzésének egyre valósabb Lehetőségét megtestesítő emberiséggel, fennmaradjon s egyre több információhoz jusson a végtelen időnkben.
Bízzunk tehát az utolérhetetlen Összinfó Asszonyban és kovácsoljunk szobrot neki a tömegpusztító fegyvereinkből. A talpazatra véssük fel: Lesz Mindent Uraló Hatalom – van örökkön-örökké.
-
Megon
csendes tag
válasz
Infonium
#748
üzenetére
„Összinfó Asszony” mellé szükségszerűen oda kell képzelnünk „Ösztörvény Urat” is. Mivel az infó (főleg ha lényegbe vág), állandóan változik, legtöbbször megszünteti önmagát (mint a női divat) http://prohardver.hu/dl/s/d2.gif. Ezzel szemben egy törvény változatlanul érvényes lehet az egész Univerzumban mindenütt, amíg világ a világ. Például ilyen törvény, hogy a vízmolekula 2 hidrogén és 1 oxigén atomból áll. A hidrogén atom számára amikor (megfelelő körülmények között, megfelelő hőmérsékleten) találkozik egy oxigén atommal csak az az információ lényeges, hogy van szabad vegyértéke, vagy nincs. Ha van, vegyülnek, és az információ változik, érvényét veszti, érdektelené válik. Tehát szerintem Összinfó akármilyen gyors az Ösztörvény az úr. Persze mindkettő megismerésére kell törekedni. Így ők egyűt illeszkednek az általad is említett kategóriapárok sorába:
Összinfó Asszony a „rész”, a „megvalósulás”, a „funkció”.
Ösztörvény Úr az „egész”, a „lehetőség”, a „struktúra”.(A valóság állandóan változik, ezért itt jobbnak tartom a Megvalósulás - Lehetőség párost.)
A szobrot akkor állítsuk fel, ha van az egész emberiségre érvényes törvény, aminek alapján nincs lehetőség olyan csoport létrehozására, amely tömegpusztító struktúrákat birtokol. http://prohardver.hu/dl/s/ol.gif -
Infonium
csendes tag
válasz
Infonium
#753
üzenetére
Hexagon igen sok hasznos és hiteles linket is adott írásai mellé. A (#709) alatti link Polónyi Jánossal, a hírneves fizikus tudósunkkal készült, és a Fizikai Szemlében megjelent interjúhoz, onnan a Fazekas Gimnázium weblapján lévő egyik írásához vezet. Ezek nekem kedves részeit a visszaolvasást könnyítendő most ide mazsolázom mentségemre s magyarázatára feltételezéseimnek, amelyekkel megszüntettem a kontinuum abszolút uralmát, feldaraboltam az időt, s megszerkesztettem - Polónyi János szavával élve - egy tér-granulátumot, ami idősorba állított olyan világnyi szemcsékből áll, amelyekbe külön-külön bele van zárva egy időkvantumnyi kontinuum is. Benne változatlanul érvényesülhet minden valós tudományos sikerünk, ha elfogadjuk elsődleges jelenségnek az információt és információkból magyarázzuk a Fizikum (anyag és társai) minden pontszerű és egyéb objektumát. A fordulattól majd megújuló matematika megérteti velünk az Összes Információ időtlensége és a mindig szaggatott fizikumidő viszonyát is.
(Nem ejtett kétségbe Németh Juditnak és Szabados Lászlónak a Fizikai Szemle idei 3. számában Einstein segítségével feltett, s az utolsó mondattal tökéletesen megválaszolatlanul hagyott kérdése: Természetes, hogy a Világegyetem alkalmas az élet számára? Szerintem az Összes Információnak nem volt és már nincs más választása, mint a vele egyidőtlen Fizikum működtetése az értelemért.)
Az idézetek több részletben:
„A helyzetet úgy foglalhatjuk össze, hogy a kvantumelmélet által leírható kölcsönhatások összeférhetetlenek a tér-idő folytonos struktúrájával. Minden eddig végrehajtott kísérletben a kvantummechanika jóslataival megegyező eredményt találunk, így nincs okunk a kvantumelmélet alkalmazhatóságában kételkedni. A jelen ismereteink alapján a tér-idő struktúra folytonosságát vagyunk kénytelenek feláldozni ahhoz, hogy a kvantummechanikát fenntarthassuk. Ezzel a matematika alapfogalmai, a határérték vagy a kontinuum válnak szigorúan véve szükségtelenné a fizikában.” (Fazekas)
„…egyes térelméletek numerikus tanulmányozása azzal a tanulsággal zárult, hogy az említett divergenciák nem csupán a perturbációszámítás délibábjai, hanem valóban jellemzőek a kvantum-térelméletekre, ha az elemi részecskék egymástól tetszőlegesen kis távolságban is előfordulhatnak. A problémát úgy összegezhetjük, hogy a pontszerű, struktúra nélküli elemi részecskék kvantummechanikai leírása összeférhetetlen a téridő folytonos struktúrájával. Nem beszélhetünk pontszerű részecskékről anélkül, hogy egy minimális távolságot ne kellene feltételezni, amelynél jobban a részecskék nem közelíthetik meg egymást. Ezt a lépést hívják az elmélet regularizálásának.”(Fizikai Szemle)
„A minimális távolság bevezetése nem jelent valódi problémát, hiszen nincs semmi, kísérletileg megalapozott okunk azt hinni, hogy a jelenleg ismert fizikai folyamatok tetszőlegesen kis távolságokon is ugyanúgy megtörténhetnek. A legjobb felbontású mérések is csupán körülbelül 10-16 cm-re érnek le és elméleti úton sohasem tudhatjuk meg, hogy mi várja a kíváncsi érdeklődőt ennél kisebb távolságokon.” (Fizikai Szemle)
-
Infonium
csendes tag
válasz
Infonium
#754
üzenetére
Még mindig idézetek
„A speciális relativitáselmélet órák és méterrudak alkalmazásával fogalmazódik meg és a fénysebesség inercia-rendszer függetlenségére alapul. Mindez nagy távolságon, a klasszikus tartományban megfogalmazható eljárás. A rövid távolságú relativisztikus kvantum tartományban azonban problémák jelennek meg. A relativisztikus kvantum-térelmélet szerint nem lehet egy m tömegű töltött, pontszerű elemi részecskét a ℷC=ħ/mc Compton hullámhossz nagyságrendjénél kisebb méretű tartományban lokalizálni… Eszerint ℷC távolságon és _ℷC /c időintervallumon belül nincs értelme a fénysebesség fogalmának…” (Fazekas)
„…a perturbáció számítás képleteiben megjelenő, tömeghéjon kívüli közbenső állapotokra is történő összegzés és a pályaintegrál formalizmus azt sugallják, hogy a kvantumfluktuációk nem Lorentz szimmetrikusak. Ezért úgy tűnik, hogy a fénysebesség csak a klasszikus tartományban igazi állandó.” (Fazekas)
„Térjünk vissza a kvantum tartományba, ahol szét kell választanunk két problémát, a kis
távolságon előforduló, relativisztikus effektusok által jelentett megszorításokat a kvantummechanikát jellemző, az interferencia által leírt kvantumfluktációk okozta lehetséges szimmetriasértéstől.
Az előbbi esetben azt hiszem, hogy nincs értelme a fénysebességnek. Azonban gondosan izolált rendszerekben az interferencia, azaz a kvantum koherencia makroszkopikus távolságokon is fenntartható és ilyenkor lehetőség adódik a kvantumfluktációk által esetleg megváltoztatott fénysebességet kimérni. Ebből a szempontból nagyon fontos az Einstein-Podolski-Rosen típusú korrelációt mozgó detektorokkal ellenőrző kísérlet, ahol egymástól 10 km távolságban helyeztek el két detektort és egy korrelált foton-párokat kibocsájtó forrásból érkező párok koincidenciáját mérték. Az egyikkel a (11) lineáris kombináció valamelyik járulékát választották ki, a másikkal pedig e kiválasztásról szóló információ érkezését figyelték. Nem találtak értékelhető, retardációra utaló késést a második detektorban, pontosabban a komponens kiválasztás információja legalább 107 ∙ c sebességgel terjed. Más források alapján is gyanakodhatunk egy, a kvantummechanikában rejlő nem-lokális jelenségre.A speciális relativitáselmélettel ellentmondó eredmény ez? A válasz az elmélet értelmezésétől függ. Ugyan a kvantum korreláció terjedése gyorsabban történik, mint a fénysebesség, azonban belátható, hogy használatával nem lehet információt továbbítani. Mihelyst a kvantum korreláció segítségével információt is kívánunk továbbítani, mint a kvantum teleportációs kísérletekben, klasszikus csatornára is szükség van és a terjedés sebessége a speciális relativitáselmélettel összhangba kerül.
Tehát az a kérdés, hogy a speciális relativitáselméletben bármely jel terjedésének sebességéről van szó, vagy pedig csupán az információval bíró üzenetekről? A kérdés értelmetlen a klasszikus fizikában, ahol a valóság és a matematikai formalizmus békés harmóniában van és a válaszhoz a kvantummechanika értelmezési problémáinak a tisztázása szükséges.” (Fazekas) -
Infonium
csendes tag
válasz
Infonium
#755
üzenetére
További idézetek és egy megjegyzésem
„A matematikai végtelen és limesz fogalma a klasszikus fizika alapján sugallt egyszerűsített modell olyan rendszerekre, melyek az adott megfigyelés felbontásában nem mutatnak mikroszkopikus struktúrát. A kvantumfizika nem ilyen világról tanúskodik.”(Fizikai Szemle)
„Miért vagyunk biztosak abban, hogy a klasszikus fizikára alapozott számfogalom általánosításai helyesek maradnak a kvantumfizikában is?” (Fizikai Szemle)
„. A megfigyelések felbontóképességének további, feltehetően nagymértékű növelése során természetesen vagy a kvantumfizika jelenlegi törvényei cáfolódnak majd meg, vagy pedig a tér valamilyen granulátumos, diszkrét struktúráját találjuk meg.” (Fizikai Szemle)
„A húrelmélet alapgondolatát a gravitáció problémaköre sugallta. A szokványos, pontrészecskékre alapuló kvantumtérelmélet keretein belül a gravitáció kvantumváltozata nem renormalizálható, a minimális távolsággal nem tarthatunk nullához. A megoldás a húrelmélet szerint a részecskék pontszerű mivoltának húrszerű általánosítása. Az eredmény egy rendkívül bizarr világ, mely bizonyos határesetben esetleg hasonlónak tűnik a mienkhez. Úgy érzem, hogy ebben az elméletben a matematikai komplexitás nem áll arányban a fizikai problémával. Nincs semmilyen kísérleti jelzés arra, hogy a gravitációs kölcsönhatás kvantumos általánosítására szükségünk lenne, hogy a Természet a gravitációt nem csupán a klasszikus tartományban használja. Nincs semmilyen matematikai vagy fizikai indok arra, hogy a minimális távolsággal nullához tartsunk a kvantumfizikában.” (Fizikai Szemle)
„Az utóbbi száz év alatt a fizika fejlődésében a mérések felbontásának körülbelül tíz nagyságrendű növelése közben felfedezett új kölcsönhatások és részecskék több új fejezetett nyitottak. Miből gondoljuk, hogy ez a tendencia megváltozik, és a felbontás további tizenhét nagyságrenden keresztül valónövelése közben a matematikai struktúra semmilyen lényeges módosítására nem lesz szükség” (Fizikai Szemle)
…a gravitáció klasszikus Einstein-egyenlete megjósolja, hogy egy pontszerű tömeg körül az úgynevezett Schwarzschild-horizont alakul ki, amely meggátolja, hogy a részecske környezetének a horizonton belül eső részéből bármilyen információ kijusson. A hurok gravitáció a Schwarzschild-sugarat használja minimális távolságnak, ami azért természetes, mert végtelen időbe telik, hogy ennél jobban megközelítse egymást két tömegpont. Ez a vonzó elképzelés, sajnos - az ismereteink jelenlegi állása alapján - teljesen ellenőrizhetetlen, mert mintegy húsz nagyságrend választja el a kísérleti berendezéseinket és a keresett jelenségeket. Megint ahhoz a kérdéshez jutottunk vissza, hogy miért szükséges feltétlenül zérushoz tartani a minimális távolsággal?” (Fizikai Szemle)…E kérdés tisztázása érdekében elegendő egy kicsi, de véges minimális távolságot bevezetni a kvantumgravitáció elméletében.” (Fizikai Szemle)
---------------------------
Megjegyzem, nem valamiféle klasszikus fizikai hatás, hanem annak lehetőségéről szóló információ hatására robban(ak) szét, ami(k) robban(nak), azaz működni kezdenek a robbanó(k)ba zárt természeti törvények információi (vonzásnál, taszításnál, kapcsolódásnál is). Biztosan nem nulla a táv, aminek számszerűsítésénél is figyelembe vehető pl. a kiválasztási információ terjedésére megadott sebesség-minimum (107 ∙ c). A nullához tartás követelménye tehát szerintem az objektumok információi közötti informatív kapcsolat figyelmen kívül hagyása miatt alaptalan, és csak a Fizikumhoz szokott gondolkodás görcsös kivetítése a kvantumfizikára. Az objektumok informatív kapcsolatában kell kutatni, hogy az ő körükben is luxus-e a biztos információ.A fentiek sem adnak azonban választ Megon (#740) alatt feltett kérdésére, hogy egy időkvantum alatt megtehető-e egy térkvantumnál nagyobb út. Az én feltétélezésemből az a válasz következik, hogy e világban – azaz a vákuumon innen - térkvantum pontosan annyi ideig létezik, amíg az esedékes időkvantum tart. Az időkvantum lejártával az egész társaság – az akárhogy rohanó akármi is - a vákuumba kerül, onnan visszatérve ugyanaz a társaság újrakezdődik a sokadik alef nulláról. Szerintem ezt a huzavonát Mari néni is el tudja magyarázni János bácsinak: az időkvantum miatt egy mozdulattal egynél több térkvantumot lehetetlen abszolválni, jelentsen ez bármit…
-
Infonium
csendes tag
válasz
Infonium
#756
üzenetére
Még néhány idézet
„…a kvantummechanikai állapotot leíró hullámfüggvény egy bizonyos, nagyon speciális változása a fénysebességnél gyorsabban terjed. A kísérlet további finomításával sem sikerült semmilyen késleltetést találni, a terjedési sebesség alsóhatára jelenleg tízmilliószorosa a fénysebességnek.” (Fizikai Szemle)
„A koppenhágai interpretáció az 1927-es, Brüsszelben megtartott Solvay Konferencián alakult ki végleges formájában, melyet Dirac úgy fogalmazott meg tömören, hogy a kvantummechanikai hullámfüggvény csupán ismereteinket tükrözi a mikroszkopikus rendszert illetően, és az elmélet a létező objektumok mibenlétéről semmit sem tud mondani.
Az elmélet megalapozói számára a felhasznált fogalmak szokatlan és ellentmondásos jellege arra utalt, hogy ezek ideiglenes eredmények, amelyeket hamarosan jobban megértett, végleges alakban fogunk ismerni. Ez nemcsak hogy nem történt meg, hanem ez az ideiglenes jelleg is egyszerűen lekopott, miután a következő generációk a kvantummechanikával, mint kísérletileg bizonyított, zárt elmélettel találkoztak tanulmányaik során. Hozzászoktunk egy ellentmondáshoz mielőtt megértettük volna az okát.” (Fizikai Szemle)
„Az azóta kísérletileg alátámasztott kvantummechanika egy világnézeti krízishez is el kellett volna, hogy vezessen. Mert a 19. századi pozitivista, materialista világkép teljes kudarca, hogy a fizika alapjait kutatván kénytelenek voltunk az anyaggal kapcsolatos felfogásunkat teljes egészében feladni anélkül, hogy új harmóniát találtunk volna. Amit 1926 óta materializmusnak tekintünk a fizikában, az még köszönő viszonyban sincs a fizikai világot determináló kauzalitásra épülő képpel… Vagy feladjuk, hogy egy összetett rendszert alkotóelemeire bontva értsünk meg, vagy pedig egy új világnézetet kell kialakítanunk. Az ilyen irányú helykeresésben látom a mai fizika kultúrtörténeti szerepét.
Schwinger mérésalgebrai megközelítése a Koppenhágai Interpretáció továbbfejlesztésének olyan irányát sugallja, amelyet az utóbbi évek során egyre többen felvetnek, hogy a kvantummechanika tulajdonképpen a részleges információval való tudományos, azaz konzisztens és ellentmondásmentes bánásmód elmélete. Ennek az elképzelésnek szerintem a kvantum-teleportáció kísérleti megvalósítása, amelyben a fizikai állapot egy időre csupán információ formájában létezik, további alapot szolgáltat.” (Fizikai Szemle) -
Megon
csendes tag
válasz
Infonium
#753
üzenetére
Válasz Infonium (#753) írására
Sajnos nem győztél meg. A természeti törvények és az információ összemosásával ugyan az a baj, mint például az alapvető kölcsönhatások Nagy Egyesítésével. A dialektikus ellentétpárokat se matematikai se logikai módszerekkel nem lehet „összemixelni”. Az erős, gyenge és elektromágneses kölcsönhatás anyagátadással járó, irreverzibilis, statisztikusan érvényesülő, funkcionális kölcsönhatás. A gravitáció, kommunikáció és integráció vektorpolarizációval anyagátadás nélkül működő, reverzibilis kiszámítható, strukturális folyamat. Talán előrelépést jelentene ha a szuperhúr struktúra mellé sikerülne funkciót társítani.
Az információ és a törvény dialektikáját szintén nem lehet összemosni. A természeti törvények szigorúan érvényesek a kezdetektől mindenütt a Világegyetem minden kvantumában. Bármikor tudjuk alkalmazni az egyik törvényszerű jelenséget a másik rovására, vagy előnyére, de megváltoztatni soha. Ezzel szemben az információ időszakos, eltorzítható, elfedhető.
Fontos, hogy ne tévesszük össze a törvényt a működéséről szóló információval. A Föld ellipszispályán való keringését a gravitáció törvényei szabják meg, ennek megfigyelése a távcsövekkel, műholdakkal információ.
Látom az oxigén atom szabad vegyértékére vonatkozó információ mulandósága nem győzött meg. Íme, egy másik példa. Az égitestestek mozgását meghatározó természeti törvények az Ősrobbanás óta érvényesek és valószínűleg túlélik Univerzumunkat is. Viszont, például a Föld mozgására vonatkozó információkat, mint tudjuk, évszázadokon keresztül titkolták, elnyomták, eltorzították. Mindez a gravitáció törvényeinek érvényesülését a legcsekélyebb mértékben sem befolyásolta.
Nem Te vagy az egyetlen, aki a „Nagy Recs” vagy a „Nagy Slutty” fenyegetésének árnyékában az „információ-megmaradás” törvényére hivatkozva szeretné az Univerzumot megmenteni. Szerintem ez a szalmaszál nagyon törékeny, az alagút jelenségek, féreg járatok törvényeinek feltárása és alkalmazása sokkal valószínűbb lehetőséggé válhat a menekülésre.
Lehet, hogy az téveszt meg, hogy évszázadokkal ezelőtt az égitestek mozgástörvényeinek felismerése még a csillagászok számára is új információt jelenthettek. Napjainkban azonban az utca embere is megmosolyogná azt, aki a Nap Föld körüli keringését próbálná bizonygatni.
Tehát nem csak a fizikai, de az emberi társadalom információi is mulandóak, átalakulhatnak például fizikaiból történelmi információvá. Persze, valóban csodálatos dolog lenne, ha az inforiumokban az anyag történelme tárolódna, ezért kérlek, hogy árulj el egy kicsit többet ezekről: nyugalomban vannak, vagy mozognak, keletkeznek, vagy örök idők óta léteznek, stb.?
-
Megon
csendes tag
válasz
Infonium
#753
üzenetére
Válasz Infonium (#753) írására
Sajnos nem győztél meg. A természeti törvények és az információ összemosásával ugyan az a baj, mint például az alapvető kölcsönhatások Nagy Egyesítésével. A dialektikus ellentétpárokat se matematikai se logikai módszerekkel nem lehet „összemixelni”. Az erős, gyenge és elektromágneses kölcsönhatás anyagátadással járó, irreverzibilis, statisztikusan érvényesülő, funkcionális kölcsönhatás. A gravitáció, kommunikáció és integráció vektorpolarizációval anyagátadás nélkül működő, reverzibilis kiszámítható, strukturális folyamat. Talán előrelépést jelentene ha a szuperhúr struktúra mellé sikerülne funkciót társítani.
Az információ és a törvény dialektikáját szintén nem lehet összemosni. A természeti törvények szigorúan érvényesek a kezdetektől mindenütt a Világegyetem minden kvantumában. Bármikor tudjuk alkalmazni az egyik törvényszerű jelenséget a másik rovására, vagy előnyére, de megváltoztatni soha. Ezzel szemben az információ időszakos, eltorzítható, elfedhető.
Fontos, hogy ne tévesszük össze a törvényt a működéséről szóló információval. A Föld ellipszispályán való keringését a gravitáció törvényei szabják meg, ennek megfigyelése a távcsövekkel, műholdakkal információ.
Látom az oxigén atom szabad vegyértékére vonatkozó információ mulandósága nem győzött meg. Íme, egy másik példa. Az égitestestek mozgását meghatározó természeti törvények az Ősrobbanás óta érvényesek és valószínűleg túlélik Univerzumunkat is. Viszont, például a Föld mozgására vonatkozó információkat, mint tudjuk, évszázadokon keresztül titkolták, elnyomták, eltorzították. Mindez a gravitáció törvényeinek érvényesülését a legcsekélyebb mértékben sem befolyásolta.
Nem Te vagy az egyetlen, aki a „Nagy Recs” vagy a „Nagy Slutty” fenyegetésének árnyékában az „információ-megmaradás” törvényére hivatkozva szeretné az Univerzumot megmenteni. Szerintem ez a szalmaszál nagyon törékeny, az alagút jelenségek, féreg járatok törvényeinek feltárása és alkalmazása sokkal valószínűbb lehetőséggé válhat a menekülésre.
Lehet, hogy az téveszt meg, hogy évszázadokkal ezelőtt az égitestek mozgástörvényeinek felismerése még a csillagászok számára is új információt jelenthettek. Napjainkban azonban az utca embere is megmosolyogná azt, aki a Nap Föld körüli keringését próbálná bizonygatni.
Tehát nem csak a fizikai, de az emberi társadalom információi is mulandóak, átalakulhatnak például fizikaiból történelmi információvá. Persze, valóban csodálatos dolog lenne, ha az inforiumokban az anyag történelme tárolódna, ezért kérlek, hogy árulj el egy kicsit többet ezekről: nyugalomban vannak, vagy mozognak, keletkeznek, vagy örök idők óta léteznek, stb.?
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#767
üzenetére
Végigolvasva a hozzászólásaidat, nekem az az érzésem támadt, hogy nagyon emberközőpontú a világnézeted. Ez nem kardinális hiba, mert hát mindannyian emberek vagyunk. De a világegyetem megértésének ez lehet akadálya. Mindaz ugyanis amit mi információt szereztünk, az a fizikai létünk, fogalmaink szűrőrendszerén keresztül átáramló "maradék(I) információ. A világegyetem létezésének célját is óvatosan kell kezelni. Nagyon sok filozófiai irányzat esik abba a hibába, (a vallások pláne mint a kis moha, amelyik a Dunai Cementművek hűtőtornyának északi oldalán megtelepedett, hogy azt hiszi a DCM-et ő érte építették!
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
Megon
csendes tag
válasz
Infonium
#767
üzenetére
Két megállapításodra szeretnék reagálni
1.) Szó sincs arról, hogy az információt csak az élők ismereteivel azonosítanám. Már a (#749) válaszomban példaként említettem a hidrogén és oxigénatom találkozását, ahol a hidrogén számára információt jelent az oxigénatom szabad vegyértékének megléte, vagy hiánya. Ebből a példából is világos, hogy információnak ott van értelme, ahol egy esemény következménye többféle kimenetelű lehet. A statisztikusan érvényesülő kvantumfizikai folyamatok terén sok ilyen jelenséggel találkozhatunk. A hagyományos fizika vonatkozásában, ahol nincs választási lehetőség, a következmények pontosan kiszámíthatók, az információnak nincs jelentősége a működés szempontjából. Például egy inga lengésideje méreteivel egyértelműen meghatározott.A biológia szintjén (az egysejtűektől az emberig) sokféle élőlény rendelkezik az információ befogadására és feldolgozására alkalmas szervekkel. Az emberek szempontjából fontosabb az információ feldolgozott, interaktív formája a kommunikáció, ami az evolúció során lehetővé tette a társadalmi szint kialakulását.
2.) Pontosítani kell a dialektikára vonatkozó félreértésünket is. A dialektika egység és ellentmondás egyszerre. A dialektikus párok egyszerre feltételezik és kizárják egymást. Gondolj például a tömeg és energia viszonyára: „jól megvannak egymás mellett”, átalakulhatnak a másik rovására, vagy előnyére. Hasonló párt alkot a kölcsönhatás és a tér. A kölcsönhatók közti tér növelésével csökken a kölcsönhatás, a tér csökkentésével erősödik (a kvarkok kivételt jelentenek). Említhetem a mozgás és idő dialektikus kapcsolatát is. A mozgás (sebességének) növelésével csökken (lassul) az idő.
Már ez a három példa rávilágít a dialektika lapvető egységére és ellentmondására, ami nem más, mint a funkció és a struktúra. Mivel az energia, a kölcsönhatás és a mozgás funkcionális jellegű, míg a tömeg, a tér és az idő strukturális jellegű.
Visszatérve a vita tárgyára:
• a nemgravitációs (erős, gyenge, elektromágneses) funkcionális, anyagátadással járó kölcsönhatások,
• a gravitáció strukturális, anyagátadás nélkül, vektorpolarizációval (térgörbülettel) működő kölcsönhatás.A Nagy Egyesítés a fentiek miatt (nem merem leírni, hogy lehetetlen) valószínűtlen, mert bármilyen mélyen merülünk a szuperhúrok, bránok, m-bránok stb. világába a legkisebbtől a legnagyobbig minden elemnek rendelkeznie kell élesen elválasztható funkcióval és struktúrával.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#771
üzenetére
Rögtön azzal kezdem, hogy valóban az ember igen nagy veszély sajnos a Föld egész élővilágára. Annál sokkal nagyobb a veszély, mintha csak az emberi faj önpusztítására gondolnánk. Ha az emberiség kipusztítja saját magát, ha feléli, megmérgezi ennek a kozmosz méreteihez képestb parányi kis űrhajónak a készletetit, amit Földnek hívunk, saját pusztulása előtt ki fog pusztítani maga körül mindent, már ma is számos állat és növényfaj jutott erre a sorsra.
Ami a univerzum fizikai létezését illeti, felfoghatjuk úgy is, mind tíz a milliárdadikon+ -os állapotváltozás történelme. Még az is lehet, hogy két sakkozó játszmája a valóságban, akik plank energiájú bábokkal játszanak. Ha ezek a bábok csak egyenként lépkadnek, mint a sakkban, mi azt a makroszkópikus világunkban nem fogjuk tudni megkülönböztetni a lassú egyidejű változásoktól.
Hiába vezetjük vissza a fizikai törvényeket az alkotó struktúrák alapvetőbb törvényeinek következményére, valahol a struktúra legalján a fizikai törvémyek úgy tűnik, mindíg is a semmi ágán fognak ülni. Érdekes, hogy a matematikával mintha másképp állna a helyzet. A halmazelmélet létezéséhez, teljes kibontásához elég az Üres Halmaz létezése, ehhez ugyebár nam kell semmi, a halmazelmélet pedig már generálja a komplex számokat, a geometriát, a teljes függvény analízis stb. által kifejthető valamennyi általunk felismert matematikai igazságot. Kissé csökkenteni látszik ennek értékét, hogy úgy tünik, minden matematikailag sikeresen ??? van ilyen egyáltalán??? feltárt terület, exponenciálisan növekvő homályban lévő, megoldatlan új problémákat vet föl.1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
Megon
csendes tag
válasz
Infonium
#772
üzenetére
Nincs miért elnézést kérned, így legalább jobban körüljárhattam a szerintem leglényegesebb véleménykülönbségünket. A békesség kedvéért szívesen belenyugodnék (ha csak megegyezés kérdése lenne), hogy nevezzük a természeti törvényeket is információnak. Azonban be kellett látnom, hogy a két fogalom annyira összeférhetetlen, ellenkező előjelű, hogy ez lehetetlen. Például:
• Rész és egész Az információknak a térben és időben korlátozott (relatív közeli) részek, számtalan változatos, véges idejű megnyilvánulásában lehet szerepe. A természeti törvények az egész Univerzum teljes térében és minden időben, az Ősrobbanás (a kvarkbezárás) óta, a jelenben és jövőben változatlanul, meghatározott körülmények fennállása esetén léteznek és hatnak.
• Változékonyság és állandóság Az információk, a létezés minden (fizikai, biológiai, társadalmi) szintjén folytonosan változnak, létrejönnek, megszűnnek, míg a természeti törvények változatlanok. Ne haragudj, de inkább vágyálomnak tekintem, hogy az Összes Információ az Univerzum eltárolt végtelen információtengerét csak az archeológusaink, történészeink kedvéért hozta létre. Más értelmét nem tudom elképzelni az idejétmúlt, érvényét vesztett információk tárolásának.
• Absztrakt, konkrét Az információ hatásának vannak fokozatai, úgymint nagyon fontos, kevésbé fontos, közömbös, közvetlen, közvetett, stb.. Megjelenéséhez, besorolásához szükség van egy jelre, amit absztrahálva jön létre az információ. Például a ragadozó számára a zsákmány szaga, színe, mozgása az a jel, ami az absztrakció alapját jelenti. A természeti törvények csak konkrét helyzetekben érvényesülnek, mint például a folyadék felhajtó ereje, vagy a szabadesés.
-
Megon
csendes tag
válasz
Infonium
#785
üzenetére
Továbbra sem értünk egyet, de bevallom, Te vezettél rá a legtágabb (fizikai, biológiai, társadalmi) értelemben vett információ és a természeti törvények viszonyának megértésére. Összefoglalva az előző levelemben megfogalmazottakat, lásd definíciók formájában:
Az információ időben és térben korlátozott megjelenésű, dinamikusan változó jelek absztrakciója, amire a környezeti hatások hierarchikus befolyással lehetnek nullától a teljes elfedésig.
A természeti tőrvények az általuk meghatározott körülmények fennállása esetén minden időben és minden helyen, abszolút mértékben érvényesülnek, azonos körülmények esetén, azonos eredménnyel (pl. légnyomás és folyadék forráspontja).
Például céllövőversenyen legfontosabb információ a céltábla közepének helye. A sportoló célgömb segítségével a lövedék találati pontját próbálja absztrahálni. Ebben sokféle (az információtól független) környezeti hatás, más-más mértékben befolyásolhatja, úgymint a versenyző kimerültsége, hang és fényhatások, a versenytársak eredménye stb. Egy áramkimaradás miatti sötétség teljesen megakadályozhatja az információ elérését (szabadtéri éjszakai verseny, újhold idején).
Viszont, amikor elsül a fegyver, a gyúelegy minden esetben elindítja a fizikai folyamatokat és a töltény magja a ballisztika törvényeinek engedelmeskedve becsapódik a céltáblába.
Lelki füleimmel hallom az ellenvetésedet, hogy a természeti tőrvényeket is befolyásolhatják bizonyos körülmények. A legfontosabb különbség, hogy míg a természeti törvények folyamatát pontosan meghatározható belső körülmények befolyásolják („nedves a puskapor”), ezzel szemben az információt külső körülmények, csökkenthetik, elfedhetik ilyen például a mimikri.
Nyilván tréfának szántad „…hol vannak, s miképpen léteznek ugrásra készen a természeti törvények akkor, amikor éppen nem hatnak…”. Elárulom, ha Te megmondod, hogy mit csinál a szél, amikor nem fúj.
-
Infonium
csendes tag
válasz
Infonium
#787
üzenetére
Valószínűleg az előző hozzászólásom hossza miatti vezeklésként gyorsan definiálnom kellett hétszer…
1. A létezés a csak elvileg lehetséges végleges megszűnés folytonos gyakorlati tagadása az egymásra ható Egész lét és Részei (Vákuum és a Fizikum) fejlődő kapcsolatrendszerében. Alapvető megnyilvánulási formái, egyben eszközei az információk, amiknek összességéről az ember egyelőre csak azt tudhatja biztosan, hogy több és más, mint részeinek összege. (Mindazonáltal némelyek szerint az Összes Információ igazi nő, mert tökéletes megismerését várja tőlünk, bízva tomboló megismerési ösztönünkben, míg mások azt állítják, hogy az Összes Információ valós Lehetősége vagyunk, mert információállományunk szüntelenül nő és egyre bonyolultabb.)
2.Az infóriumok olyan információk, amelyek a Vákuum révén a Fizikum részeként működve hatnak. Az anyag tehát Vákuum adta információvariáns, a mértékbozonok és az energia szintén.
3.A természeti törvények az új információkat megismerő, létrehozó Fizikum minden végtelen kis részében lehetőségként meglévő információcsoportok, amelyek környezeti információik hatására automatikusan saját információtartalmuk szerint valósággá válva fizikailag hatnak a konkrét helyzetnek megfelelő paramétereik keretei között működve.
(Hatásuk a környezeti információkkal összhangban változik, illetve ismét lehetőségszintre csökken. A változó környezeti információkat a hatókörükben lévő, a természeti törvény működésében résztvevő végtelen kis részek tökéletesen érzékelik s az új információ az Összes Információ kapcsolati rendszerében a közvetve érintett végtelenül kis részek megfelelő hányadában azonnal hat az indokolt mértékben.)
4.A „nemlét létezése” s ennek variációi olyan értelmetlen szóhalmazok, amelyekben némelyek az elsőként gondolt absztrakcióhoz az ellenkező értelmű absztrakciót teszik hozzá önkényesen, hogy létrehozhassák gondolkodásuk végső menedékét, közkeletű rövid elnevezéssel a semmit, a tükrözésképtelen álfogalmat, amivel aztán nyelvi, logikai, fizikai, matematikai bűvészkedéseket végeznek.
5.Időnk az Egész lét és fizikumi Része közötti reciprocitás Vákuumvezérelt fizikai megnyilvánulása. Kvantuma az a tartam, amíg Fizikum minden végtelenül kicsi része magától átfordul a Vákuumba és információtartalmának vákuumvezérelt memóriumi elmentése és energiával, a szükséges egyéb információkkal való újratöltése után ismét a Fizikum részévé válik.
6.A Memórium a semmi nemléte miatt fejemben született fogalom, ami a valóságot tükrözi ugyan, de - a sötét anyag esetéhez hasonlóan - még nem látszik az, amit tükröz, de tudhatjuk róla, hogy szükségképpen a Fizikumban van s megváltoztathatatlan, azaz közvetlen észlelése után is csak olvasható lesz információtartalma: a Fizikum és közvetve a Vákuum múltbeli létezésének minden mozzanata.
7.Igazi materialista az, aki a semmi és a valami közül mindig, mindenben a valamit választja feltétel nélkül.
-
Megon
csendes tag
válasz
Infonium
#789
üzenetére
Már majdnem feladtam! De megkaptam ragyogó okfejtésedet a szélről. Szerintem hajszál híján kimondtad, hogy ha van légnyomás különbség, van szél, ahol viszont a barométerek azonos értéket mutatnak, ott nincs. A természeti törvények már csak ilyen egyszerűek. A felemelt követ tartom, nincs szabadesés, elengedem, van. A szárazdokban nem hat a felhajtóerő, amint vízrebocsátják a hajót, működik a felhajtóerő, stb.
Jut is eszembe: szerinted nem nevezhető definíciónak az a meghatározás, ami valaminek a működését is leírja? Maradva Archimédesz híres törvényénél, amit ezek szerint csak akkor lehetne definíciónak nevezni, ha nem szerepelne benne, hogy mit merítünk mibe, mi, miből, mennyit veszt, mint az a valami által kiszorított micsoda micsodája?
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#791
üzenetére
Ennyivel nem úszod meg. Itt van az a probléma, hogy amennyiben a világegyetem véges, és hát annak tűnik, a lehetséges állapotainak a száma is véges, amiből az következik, hogy bár a Heisenberg féle határozatlansági reláció miatt nem következik a fizikai törvényekből egy adott pillanatbali összes állapothatározóból a rákövetkező pillanat állapotmátrixa, de bármilyen állapotot is vesz föl, azt már fölvette előtte végtelen sokszor. Illetve ebben az esetben nem is értelmes talán az előtte kifejezés, hiszen több múltbeli szálon is eljuthattunk a jelenhez. Csak vissztérve a már régebben felvetett problémához,
pl egy akadémikus meghamisította a történelmi könyvtár iratait, és bár mindenki azt hiszi, de Napoleon nem vesztette el a waterlói csatát. Pl megnyerte, de a végén szívinfarktusban meghalt, és a történelem folyása szépen hozzáilleszkedett a mai állapotok hoz. 
Nem Napoleon iránti tiszteletlenségből írtam ezt, csak sarkított példának szántam.. Napoleon nem csak hadvezér volt, hanem igen nagy államférfi.. [ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#796
üzenetére
Nem véletlenül hoztam fel példának a két - vagy több=akárhány sakkozó analógiáját. Lehet, hogy azért nem tudjuk egészen pontosan lokalizálni a részecskéket, mert nincsenek is soha sehol egészen pontosan! Ha valaki csak úgy heurisztikusan próbálná megérteni a sakk figurák mozgását, az is felállíthatna mindenféle fizikai törvényt az egyes bábok viselkedésére, ami valószínűségi alapon többé kevésbé be is jönne, aztán jönne egy Heisenberg, aki meghatározná a jól meghatározott fizikai törvények átlagos érvényesülési valószínűségét. Nem a multisakk világegyetemet szeretném propagálni, hanem azt, hogy korántsem biztos, hogy az általunk ismert állapotok- állapothatározók nyújtják a a világegyetem valódi leírását. Mondok egy példát. Afrika felfedezésekor az európaiak találtak olyan törzset, amelynek nyelvében nem volt külön szó a hidegre, és a szélre. És ez nekik nagyon jól meg ism felelt, mert azon az éghajlaton, ez a két dolog, csak egyszerre fordult elő. Nekünk is lehet ilyen problémánk a használt fogalmaink, és a valóság leírását igénylő fogalomtár között.
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#814
üzenetére
Szép munka, és az egészet még nem sikerült megemésztenem, vissza fogok rá térni, de egy állítással vitába szállnék. Azzal ti, h az idő bizonyosan létezik. Egyáltaán nem! Csak az állapotváltozások tényei léteznek. Ha mondjuk az univerzumunk egy masszív multisakk tábla, amin mondjuk megszámlálhatóan végtelennél nem több játékos játszik, és minden lépés csupán egyetlen kvantumnyi energia egyetlen kvantált térbeli elmozdulását engedélyezi, akkor ezek a sakkozók annyit gondolkodhatnak, amennyit akarnak, ebédszünetet is tarhatnak, mi a multisakk objektumai által felépített lények nem fogjuk észrevenni. Mi ugyanis csak saját állapotváltozási mennyiségünket hasonlíthatjuk össze egy közösen megválasztott szintén ilyen objektumokból felépülő rendszer állapotváltozási mennyiségével, mondjuk egy zsebóráéval, és ezt az arányt nevezzük időnek. Na de akkor miről is mondanánk azt hogy bizonyosan létezik? Talán két rendszer állapotváltozásai arányának állandóságáról?? 
[ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#814
üzenetére
Persze pontosítok! Bár a relativitás szerint az idő maga is relatív, ám ha a térbeli elmozulást is állapotváltozásnak tekintjük, akkor persze a idő négyzet + megtett út négyzet az állandó. Ez ugyanis maga az állapotváltozás négyzet mérőszáma.
[ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#817
üzenetére
Remélem el tudod olvasni, amit írok. Ezt a reményemet azért fejezem ki íréásban, mert egy amúgy egyébként kétségkívül jószándékú és igyekvő ifjú programozó oly mértékben tette olvashatatlanná a prohardvert, h az már gázos.
Szóval az információ, és a valóság megjelenése mindíg is tisztázatlan kapcsolatban állt (áll) egymással. A kérdés az, hogy az anyag-e az, ami az információt hordozza, vagy az információ-e az, ami az anyagban testet ölt? Voltaképpen ezen vitatkozik pár évszázada minden valamirevaló mfilozófus. Én úgy érzem, hogy a Te hozzászólásaid is ebben a kérdésben nyilatkoznak meg. a probléma nem egyszerűen kétesélyes, annál sokkal bonyolultabb. Lehet, hogy soha nem fog a kérdés eldőlni, ez már csak azért is lehetséges, mert az emberiség oly sikeresen készíti el saját maga elpusztítását, hogy azzal a fizikusok, (+filozófusok,, elméleti matematikusok) egyszerűen nem tudnak lépést tartani!!!
Remélm a legutóbbi ph fejlesztés elkövetője hamarosan megbánja bűneit [ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#817
üzenetére
Én nem olvastam a könyvet, de így első ránézésre mintha hiányosak lennének a peremfeltételek. Mert a tömegvonzás léte már eleve feltételez az aktív semmitől valamiféleképpen különböző állapotot, környezetet, tehát nem igen tudom ezt olyanbizonyítottan magától létrejövő világegyetem ellentmondás mentes modelljeként elfogadni. Ezen nem változtat semmilyen fizikai, filozófiai, matematikai hókusz-pókusz sem.
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#821
üzenetére
A vákuum az egyáltalán nem azonos a semmivel. Teljesen nézőpont kérdése, hogy a vákuum elválasztja, vagy összeköti egymással az objektmokat. Legvalószínűbb, hogy a vákuum csupán az anyaggal együtt létezik. Nincs anyag nélküli vákuum. Szókratész utánérzésként írva, ha nincsenek lovak, a lóversenyen sem lehetnek befutó lovak közötti helyezési különbségek..
[ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#823
üzenetére
Most nincs időm áttanulmányozni, de jogász és bányamérnök az nem semmi párosítás, ebből sztem még bármi kijöhet!
[ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#821
üzenetére
Csak szösszenet erejéig reflektálok, aj de választékosra vettem a figurát
amikor arról a kérdésről írtam, hogy az anyg hordozza-e az információt, vagy az információ az, ami az anyagban testet ölt, nem (csak) a makroszkópikus anyagrendszerekre, és a bennük fellelhető eltárolt? információra gondoltam, egyetlen proton, vagy neutron, sőt egyetlen húr is a húrelmélet szerint rengeteg információt jelenít meg. Az, hogy mi ebből mennyit látunk meg, avagy sem, az már a mi szerencsénk, avagy mi bajunk. Például rögtön megszűnik a foton hullám-részecske kettős természetének problémája, ha tudomásil vesszük, hogy amikor azt firtatjuk, hogy részecske-e vagy hullám, valójában csak a gyatra mérőeszközeink tökéletlenségén szenvelgünk, hiszen abból az apróságból csinálunk kardinális problémát, hogy egy bizonyos energia fajta állapotváltozását holy egyik, hol másik jellegzetességet mutató mérőműszerrel tudjuk kimutatni. Nagy kalaqnd! Egyelőre ilyen műszereink, vannak, ezzel kell megélni, majd lesznek jobbak is. Vagy soha semmilyenek, főleg ha az olyan ganéjtúrók kerekednek felül, mint akik kierőszakolták a Tanzániában lévő, az utolsó csöpp afrikai önfenntartó élőhelyen, a Szelengeti Parkon keresztül vezető autópálya megépítését. 
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#826
üzenetére
Huhh, ez az egyetlen nullás számrendszer kibővítése nekem új. Van erről valami irodalmad?
Amúgy az az elméleti kvantum teória, hogy a húrok, vagy bármilyen elemi részecskék kérdés mi itt már az, ami elemi??? mindejn lehetséges pályát bejárnak, nagyon affelé tendál, h a valóságban a plankidőnél sokkal gyorsabb időbeli állapotváltozások vannak a háttérben, ilyesmire gondoltam én is amikor a multisakk példáról írtam. A mi univerzumunk egy még sokkal rejtettebb fizikai háttér szüleménye is lehet. [ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
Infonium
csendes tag
válasz
Infonium
#828
üzenetére
Túlóra: November a magyar tudomány ünnepe lesz harmadikától. A MTA weblapján van egy cikk magyar kutatók eredményéről, ami érinti kedvencemet, a Vákuumot, mégpedig úgy, hogy összekapcsolható Stephen Hawking páltalanodásával is, amiről a 817. 820. és 821. alatt gőzölögtünk. Idézetek kiemeléseimmel:
„A kezdetben rendkívül forró, mintegy négy billió kelvin hőmérsékletű, erősen kölcsönható kvark-gluon plazma tágulni és hűlni kezdett, majd a hadronizációnak nevezett folyamat során két billió kelvin körüli hőmérsékleten kvarkok és anti-kvarkokból álló részecskék, azaz mezonok és barionok sokaságává alakult át, és egy szempillantásnál is sokkal rövidebb idő, kevesebb mint 10-22 másodperc alatt létrehozta az η (éta) és az η' (éta vessző) mezonokat, valamint nagyszámú további részecskét…
Az η és az η' mezonok szinte ikertestvérek - azonos kvarkokból, nagyon hasonló módon épülnek fel, ám az η' mezon mégis minden eddigi kísérletben majdnem kétszer nagyobb tömegűnek mutatkozott, mint ikertestvére… A jelenlegi elméletek szerint hagyományos körülmények között az η' mezon egyfajta extra tömeget nyer az üres, nulla hőmérsékletű vákuumban. Most sikerült olyan állapotot megfigyelni, ahol a vákuum állapota megváltozhatott és ez a szimmetria helyreállhatott, így az η' részecske elveszítette többlet tömegét…” [link]Nekik sincs Higgs-bozon? Közvetlenül a Vákuum ad tömeget szerintük is? Pedig biztosan nem olvasnak prohardveres fáradt gőzt. (A gondolat benne van a nooszférában – gyanítaná Pierre Teilhard de Chardin.)
Kár, hogy nem tartalmazza a cikk, hogy hol volt, hol van az az üres, nulla hőmérsékletű (nullponti energia nuku vagy mittudomén?) Vákuum, ami felhizlalta, majd miután a nulla hőmérsékletű ürességének tulajdonsága megváltozott (pl. még üresebb lett, s így hiánya keletkezett...), két billió kelvin körüli masszahőmérsékleten fogyókúráztatta a szegény η' mezont s a visszavett tömeggel pótolta a hiányzó ürességét. Honnan jön, hova megy a tömeg és a jövés-menéshez szükséges (?) energia, ha üres a Vákuum? Persze, tudom, a kísérlet eredménye a lényeg, nem a részletek, csakhát okosodna az ember, ezért okoskodik, hiszen annyi minden történt és történik abban a hajléktalan, de számtalan engedelmes szomszéddal és bennelakóval megáldott Vákuumban (sőt, az ugyancsak hajléktalan Semmiben) Stephen Hawking szerint is.
A fentiektől függetlenül érdekes székfoglaló- és vörösiszapcsokor is van a weblapon. -
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#829
üzenetére
A Vákuum energiát kölcsönöz, tömeget ad, több dimenziós tereket enged magába ágyazni, információt tárol, vagyis messze nem azonos a semmivel.
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
yuzer
csendes tag
válasz
Infonium
#829
üzenetére
Nekik sincs Higgs-bozon?
Nem kell Higgs. Lehet kovetni Schrodingert, aki egyszeru hullamokkal leirt mindent.
http://www.regels.org/Compton-effect.htm
http://knol.google.com/k/lev-regelson/compton-effect-as-wave-process/1i7aar4mqflvt/51
Compton effect – the change of frequency and wave vector of X-ray radiation in process of scattering on free electron is usually considered as convincing demonstration of corpuscular aspect of electromagnetic field.
However Schrödinger has shown, that this effect can be completely explained by wave theory, without any necessity to enter the idea of corpuscular photon.
This explanation is based on Schrödinger's conception of real electronic field which is described by equation of his name.
Under the influence of X-ray radiation the resting electronic wave gradually comes to movement, and the motionless part of the electronic field together with moving part forms the standing wave. On this periodic structure X-ray radiation scatters just as light on the standing wave of ultrasound.
At the beginning of his paper Schrödinger (1927) wrote: “According to the wave theory of light all changes in frequency and wave normal can he predicted, as is well known, on the basis of very simple and general considerations on the phase, without going into any detail of the phenomenon... If the assumption is correct that with the de Broglie waves we have at hand a tool, equivalent to wave optics, for the treatment of those phenomena that were formerly understood exclusively as motions of particles, we should expect and demand that on the basis of simple phase considerations of the stated kind one should understand the changes in direction and frequency of the aether wave in the Compton effect connected with the velocity change of the electron”.
Detailed calculations on the basis of Schrödinger's was made by J. Strnad in 1986. The electronic field is described by quantum mechanics taking into account relativistic effects, and radiation – by classic electrodynamics.
The account of Bragg conditions and Doppler's frequency shift leads to the equations which in accuracy describe the experimental results received by observation of Compton effect.
Eleg szanalmas, hogy errol szinte soha nem beszelnek. Pedig a Compton-scattering a "foton-reszecske" egyik legtobbszor felhozott bizonyiteka.
Mint olvashato, hullamokkal tokeletesen lehet magyarazni a Compton-szorast.Szerencsere a hurelmelet mar ezt az iranyt koveti.
Nemhogy fotonok nincsenek, de se elektronok se semmilyen reszecske. Csak a vakuum rezgesei leteznek. Ezek kulonbozo mintazatat erzekeljuk a muszereinkkel, mint reszecskeket. -
yuzer
csendes tag
válasz
Infonium
#864
üzenetére
Az ido nem mas, mint periodikus folyamatokkal merni egy masik mozgast. Most irtam a negydimenzios hullamokrol, amibol tevesen azt lehetne levonni, hogy az idodimenzio az egy ujabb terdimenzio.
Nos nem. A modern kvantum elektrodinamika pont azt mutatja meg, hogy az allo elektron hullama a terben mindenhol egyszerre luktet. A hullam vegtelen sebessegu,Ez newtoni fizika. Ehhez jon meg az eter hullamzasa, ami semmiben nem kulonbozik a kozonseges hullamoktol . Ez a 'modern' fizika.
-
yuzer
csendes tag
válasz
Infonium
#866
üzenetére
Te Istenrol irsz, aki szerinted egy no.
Ha Isten minden, akkor nincs neme. Nem lehet igy besorolni.A kvantumos dolgot pedig tulbonyolitod. A Bragg-diffrakcio egyenleteben ott van egy N. Ez mondja meg, hogy hanyad rendu a diffrakcio.
Egy klasszikus hullamokra epulo hatas, ami kvantalja az energiat.Interferencia, mint minden.
A hullamok minden iranyban terjednek. A Bragg-feltetel azt mondja meg, hogy milyen iranyokban kapunk konstruktiv interferenciat.A destruktiv helyeken ugyan annyi hullam halad, mint a visszaverodo sugarakban, de ott mindig kozel 0 az amplitudok osszege.
A Bragg-diffrakcional nem valtozik a hullam frekvenciaja. Dehat az elektron Compton frekvenciaja sem valtozik, csak a fenykupra vett metszete, a De Broglie hullam.A vakuum-felvezeto hasonlat erdekes, es nem is rossz. Szinte biztos, hogy ismet megkulonboztethetetlen matematikailag a tobbi elmelettol.
A vilag mar csak ilyen. Mindegy mit talalsz ki, ha az egyenletek eredmenye egyezik a kiserletekkel, akkor jo az elmeleted. Isten ugy rakta ossze a vilagot, hogy vegtelen sok ilyen elmeletet tudsz kitalalni, amelyek kozelitoleg mindig helyesek lesznek. Ezt mutatja az 5 fele hurelmelet is. -
yuzer
csendes tag
válasz
Infonium
#873
üzenetére
Most kezdem igazan megerteni hogy amit talaltam, az valojaban hogyan is mukodik. Erdekes ez a vilag. Kitalalok valamit, ami teljesen homalyos, azutan kitisztul, es kidetul, hogy igaz is.Olyan, mint valami emlek. Csak nem a multbol.
A hullamok 4 dimenzioban ugy utkoznek, mint a kozonseges golyok. A beesesi szog es a visszaverodesi szog egyforma. Dehat ugyan ez van a Bragg-feltetelnel.es igy van a mechanikus utkozeseknel is, ha nincs veszteseg.
Nem mondhatom, hogy ez vagy az az elsodleges igazsag. Mindket leirasi mod igaz. -
oktatóx
csendes tag
válasz
Infonium
#884
üzenetére
Ha szerencsém van, akkor ez a Ttán felső légkörét ábrázoló NASA felvétel, ami tele van szerves molekulákkal. Minden megvan benne, ami az élethez kell. Egy Naprendszerbeli űrállomás messze a Titánon lehetne a legelképzelhetőbb, mivel hideg időjárás ide, vagy oda, helyben lenne a nitrogén, a víz, szén és oxigén. Azzal, hogy mindezt nem kellene a Földről odaszállítani, oyan előnye lenne ennek az állomásnak, hogy bőven megérné a nagyobb távolság, és a barátságtalan éghajlat hátrányát.
[ Szerkesztve ]
Dőre aki magát okosabbnak hívén, packázni merészel az Elektrubadúrral...
-
neduddgi
aktív tag
válasz
Infonium
#887
üzenetére
Ez a probléma azért okoz gondot, mert rosszak a fogalmaink. Ha egy hivatalnok egész életében csak a Statisztikai Intézetben dolgozott, és ott a egy földrész népességének demográfiai alakulásával foglalkozott, bármilyen brilliáns módon végezte is e területen munkáját, számítógépen futtatott alkalmazásaival képtelen lesz leírni egy gyermek anya általi megszülését. ...na ez szép volt
Pedig ugyanarról a dologról van szó, csak kicsiben. És most mondok egy makroszkópikus példát a kevert állapotra. Ez a példa a TŰZOLTÓZENEKAR Az, hogy minek kell őket tekinteni, attól függ milyen eszközzel méred meg a az illető objektum tulajdonságait. Ha eléjük tartasz egy kottát, rázendítenek egy indulóra, ha pedig bemutatod nekik a csörgő telefont; felpattannak tüzet oltani. Amíg készenléti állapotban üldögélnek addig mind a két lehetőség benne van a csapatban. Ha azonban már elindultak tüzet oltani, nem érdekli őket a kotta, ha pedig már zenélnek, nem figyelnek többé a telefon dallamos csengésére.
A különbség a macska meg az elemi rész között, hogy úgy érezzük ( jogosan,) hogy a macska állapotát bármikor megnézhetnénk, ám az elemi részecskéket nem nézhetjük meg bármikor, ( Hexagon nyomán asszem ) csak akkor mikor az fogadja a kopogtatásunkat, hajlandó kölcsönhatásba lépni a mérőműszerünkkel, és addig igenis kevert állapotban van.[ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
Infonium
csendes tag
válasz
Infonium
#889
üzenetére
Arra, hogy mennyire az értelmes megfigyelés szerepére hegyeződik ki a probléma, mutatja pl. Stephen Hawking, John Wheeler és társaik Gribbin által idézett reakciója: [link]
"Vegyük csak szó szerint a koppenhágai értelmezést, akkor azt az üzenetet kapjuk, hogy az elektron hullámfüggvénye azért omlik össze, és az elektron azért hoz létre pontszerû nyomot a detektor képernyõjén, mert az egész Világegyetem õt figyeli. Ez meglehetõsen furcsán hangzik, bár egyes kozmológusok (köztük Stephen Hawking) azon aggódnak, hogy ennek következményeképpen léteznie kell valaminek „a Világegyetemen kívül”, ami a Világegyetem egészét figyeli, hogy ennek hatására a Világegyetem hullámfüggvénye is összeomoljon.[5] Ezzel szemben John Wheeler érvelése szerint csak a tudatos megfigyelõk, például mi magunk, jelenléte az, aminek hatására összeomlik a Világegyetem hullámfüggvénye, és ettõl létrejön a Világegyetem. Eszerint tehát a Világegyetemben minden csak azért létezik, mert mi megfigyeljük."
Az idézett következtetéseknek is nagy szerepe volt abban, hogy a már ismert fizikai problémákat saját szervezésű rendszerbe rakjam. Ez úgy naturalista, hogy benne, nemcsak elgondolt, hanem fizikailag is valós dialektikus ellentéte van a fizikai tulajdonságokkal rendelkező végtelenül kicsi részeknek. Vákuumos lüktetésük miatt lehetséges a múlttal és a összes lehetséges jövővel összhangban lévő változás, mátrixok, húrok és transzcendencia nélkül.
Nekem elegendő a valósághoz az Összes Információ fizikai ön(kölcsön)hatása a macska ügyben is, mert a lüktetés "építi" az időt, az egy időkvantum alatti egyetlen hatás memorizálása pedig kizárja a múlt eseményeit érintő releváns variálást. Ez már Schrödingeri gondolatkísérlet fő következtetésének kritikája (ő se hitte) .., de nem a kevert állapot létének kétségbe vonása, hanem saját fejű rendezése.A materialista főtolmács, Eftichios Bitsakis szerint is a fizikai realizmus már negyedszázada 6:2 arányú hiteles kísérleti vesztésre állt a lokalitás, a szeparálhatóság, a Bell-egyenlőtlenségek és a rejtett változók kérdésében. Azóta csak romlott a helyzet, a mátrix-megfontolások és a húrelmélet-özön közben is. Én már idejét érzem a végső dialektika bevetésének., aminek természetesen dialektikus hatása van...
-
z3rg
csendes tag
válasz
Infonium
#890
üzenetére
Hogy mekkorát lehet tévedni így. azt jól mutatja a mai fizika 8. kötete, ami A kvantumfizika alapjai, Kétállapotú rendszerek alcímmel jelent meg.
Idézet:
Tekintsük át mégegyszer e kisérlet fizikai tartalmát. Ha módunkban állna - akárcsak elvileg is - megkülönböztetni az alternatív végállapotokat (ha nem is vesszük a fáradságot, hogy ezt megtegyük), akkor a teljes, végső valószínűséget úgy kapjuk, hogy kiszámítjuk az egyes végállapotok valószínűségeit (nem amplitudókat) és utánna ezeket összeadjuk. Ha még elvileg sem tudjuk elhatárolni egymástól a végállapotokat, akkor a valószínűségi amplitudókat kell összeadnunk, mielőtt a kérdéses valószínűség megállapításához az abszolút érték négyzetét képeznénk.
Különösen ügyelni kell arra, hogy ha a neutront csak egy hullámmal reprezentáljuk, akkor a szóródás eloszlása ugyanolyan lesz min a felfelé, mint a lefelé mutató spinű neutronokra. így azt mondhatnánk, hogy mivel minden atomról érkezik be 'hullám', így mind a le, mind a felfelé mutató spinű neutronok egyforma hullámhosszakkal interferálnak. Most már tudjuk azonban, hogy nem így van. Ügyelnünk kell tehát arra, hogy ne tulajdonítsunk túl nagy jelentőséget a hullámképnek, mert ez csak néhány esetben hasznos.
Nos, az utolsó bekezdés egy egetrengető tévedés. És ezt számításokkal is be fogom mutatni.
El sem próbálok azon gondolkodni, hogy ez egy szándékos tévedés. Továbbra sem tudok ilyet elképzelni egy akkora fizikus nevéhez kötődő könyvvel kapcsolatban, mint Feynman.
De a másik alternatíva sem sokkal biztatóbb. A fizikusok nem ismerik a hullámokat?
Míg szemrebbenés nélkül használják Schrödinger hullámait, addig ilyen láthatóan túllihegett erőlködéssel tagadják a hullámok létét.Akkor lássuk, hogy is van ez?
-
z3rg
csendes tag
válasz
Infonium
#890
üzenetére
Az adott kisérlet neutron szóródása atommagokon. Ha átfordul a spin, akkor nincs interferencia. Alap kvantumfizika, majdnem kétréses kisérlet. Átfordulásnál egy atom spinje is átfordul, és csak innen fog ellentétes spinű neutron hullám érkezni, míg átfordulás nélkül minden atomról. Az utóbbi esetben interferencia lesz.
Elég egyszerű a helyzet.Az állítás úgy hangzott, hogy ha a neutron csak hullám, akkor az eloszlás ugyanolyan lesz mindkét spinű neutronra. Ez egyszerűen nem igaz, így a végső következtetés sem igaz. Nem zavarna, ha nem a kvantumfizika lényegéről lenne szó.
Akkor jöjjön a matek.
-
z3rg
csendes tag
válasz
Infonium
#890
üzenetére
Talán kezdem a fotonokkal. Sokan nincsenek tisztában azzal, miért van kétféle spinű foton. Mert vagy jobbra vagy balra forgó hullám írja le.
Ha lineárisan polarizált fénnyel van dolgunk, ott kétféle foton szuperpoziciója van jelen. Ez már önmagában cáfolja a kérdéses mondatot, hiszen a szuperpozició az alapja az interferenciának is.
Csakhogy nem minden esetben jön létre látható interferencia. Ehhez a fáziskülönbségek időbeli stabilitása kell.Ha két hullám ellentétesen forog, és az úthosszak nem egyeznek, akkor nincs stabil fáziskülönbség. Van interferencia, de időben nem állandó, így kimérhetetlen.
Míg azonos irányú forgásnál van interferencia úthosszkülönbözőség esetén is, ez a kétréses kisérlet.
A kvantumfizikában a foton két állapota a Hilbert-térben merőleges egymásra, nem interferálhat.
De tévedés azt hinni, hogy egy valós forgó hullámmal helyettesítve a foton két állapotát, nem adhatjuk össze az amplitudókat. De, természetesen összeadhatjuk, és úgy is helyes eredmény kapunk.
A hullámkép helyes, sőt mi több csak az a helyes. Ezt Schrödinger tisztán látta. Valamiért sokan ezt nem látják, vagy egyszerűen nem akarják látni.A fenti kiemelt kijelentés ellenőrízhető a plussz jel minuszra cserélésével.
amp.img += sin(phase)*0.5;// - +
Később majd a neutronos témát is kiszámolom, de ott is ugyan ez történik.#include <stdio.h>
#include <stdlib.h>
#include <math.h>
#include <X11/Xlib.h>
Display *dpy;
Window w;
GC gc;
void pix(int x,int y,int color)
{
XSetForeground(dpy,gc,color);
XDrawPoint(dpy, w, gc, x,y);
}
struct _complex
{
float real,img;
};
typedef struct _complex complex;
complex conjugate(complex _par1)
{
complex _par3=_par1;
_par3.img=-_par3.img;
return _par3;
}
complex add(complex _par1,complex _par2)
{
complex _par3;
_par3.real = _par1.real + _par2.real;
_par3.img = (_par1.img + _par2.img);
return _par3;
}
complex mul(complex _par1,complex _par2)
{
complex _par3;
_par3.real = _par1.real*_par2.real - _par1.img*_par2.img;
_par3.img = (_par1.img*_par2.real + _par1.real*_par2.img);
return _par3;
}
int main()
{
int jj,y;
dpy = XOpenDisplay((0));
w = XCreateSimpleWindow(dpy, DefaultRootWindow(dpy), 0,0, 500, 100, 0,0,0);
XSelectInput(dpy, w, StructureNotifyMask);
XMapWindow(dpy, w);
gc = XCreateGC(dpy, w, 0, (0));
XSetForeground(dpy,gc,0);
for(;;) { XEvent e; XNextEvent(dpy, &e); if (e.type == MapNotify)break; }
for(jj=0;jj<20000;jj++)
{
float x=(float)(rand()%500);
float phase_start = 2*M_PI*(float)(rand()%1000)/1000;
float phase;
float dist;
float k=M_PI/0.1;
complex amp;
float x2=x-100;
dist=sqrt(2000*2000+x2*x2);
phase=phase_start + dist*k;
amp.real = cos(phase)*0.5;
amp.img = sin(phase)*0.5;
x2=x-105;
dist=sqrt(2000*2000+x2*x2);
phase=(phase_start + dist*k) ;
amp.real += cos(phase)*0.5;
amp.img += sin(phase)*0.5;// - +
amp = mul( amp, conjugate(amp));
amp.real*=amp.real;
y=rand()%100;
if((int)(amp.real*100)>(rand()%100)) pix((int)x,y,0x009900);
}
XFlush(dpy);
getchar();
}[ Szerkesztve ]
-
z3rg
csendes tag
válasz
Infonium
#890
üzenetére
Az is mekkora mellédumálás. hogy normál hullámoknál sosem kapunk részecskeszámot.
Hát akkor vágjál el egy vízfelületén terjedő hullámot, és számold meg a vízatomokat.Az meg egyenesen bosszantó, hogy az említett kötetben körülbelül 10x elhangzik, hogy VÉLETLENÜL a klasszikus számítási mód is pont ezt az eredményt adja.
Majdnem írtam valami csúnyát... -
z3rg
csendes tag
válasz
Infonium
#890
üzenetére
És itt a neutron szórás kevert hullámokkal.
A könyvben leírt háttérzaj, amit a nem interferáló, egyetlen atomról szóródó neutronok okoznak, egyszerű hullámokkal is leírható.
Nincs spin-átfordulás a kristályban:
#if 0
van :
#if 1Ahogy a nagykönyvben le van írva, éles konstruktív interferencia maximumok, és köztük a szórt sugárzás. És mindez összegzett forgó amplitudókkal.
int jj,y,kk;
for(jj=0;jj<400000;jj++)
{
float x=(float)(rand()%800);
float phase_start = 2*M_PI*(float)(rand()%1000)/1000;
float phase;
float dist;
float k=M_PI/0.01;
complex amp;
amp.real = 0;
amp.img = 0;
for(kk=0;kk<20;kk++)
{
float x2=(float)x-(float)(kk*0.5);
dist=sqrt(2000*2000+x2*x2);
phase=phase_start + dist*k;
#if 0
if((rand()%100)>50)
{
amp.real += cos(phase)/20;
amp.img -= sin(phase)/20;
}
else
{
amp.real += cos(phase)/20;
amp.img += sin(phase)/20;
}
#else
amp.real += cos(phase)/20;
amp.img += sin(phase)/20;
#endif
}
amp = mul( amp, conjugate(amp));
amp.real*=amp.real;
y=rand()%100;
if((int)(amp.real*100)>(rand()%100)) pix((int)x,y,0x009900);
} -
r3port
csendes tag
válasz
Infonium
#890
üzenetére
az elektron hullámfüggvénye azért omlik össze, és az elektron azért hoz létre pontszerû nyomot a detektor képernyõjén, mert az egész Világegyetem õt figyeli.
Az elektron hullámfüggvénye nem kártyavár, így összeomlani sem tud.
És itt meg is állhatunk. Ettől kezdve a további eszmefuttatásnak sincs sok értelme.Az elektron alapvetően egy hullám. Egy elemi hullámokból felépülő hullámfront.
A hullámok szuperpoziciója konstruktív interferencia-helyeket alakít ki, aminek a helye, eloszlása az idő előrehaladtával változik. Ez a hullámfüggvény időfejlődése.Sokszor úgy írják le, hogy a részecske egy hullámcsomag.De nem feltétlenül kell annak lennie.Mert különböző frekvenciájú összetevők adhatnak hullámcsomagot, de megoldható ez azonos összetevőkkel is? Igen.
Egy lézerhez hasonló koncentrált, irányított sugár-nyalábot nemcsak térben lehet elképzelni, hanem időben. Ekkor a sugár a térben csak egy akkora pont, amekkora a sugár időbeli átmérője. Ez a kép sokkal inkább megfelel egy kvantumfizikai részecskének.
Nem lép fel olyan probléma, hogy miért nem folyik szét a hullámcsomag. A sugár mindig széttart kissé, de ez a széttartás a hullámhosszal arányos. Nagyon kis hullámhosszon az idősugár széttartása minimális.A részecskék felírhatóak tehát egy olyan idősugárként, amit elemi hullámok építenek fel.
Hawking szerint nincs isten. Nos ez is csak egy magánvélemény a sok közül.
pl egy akadémikus meghamisította a történelmi könyvtár iratait, és bár mindenki azt hiszi, de Napoleon nem vesztette el a waterlói csatát. Pl megnyerte, de a végén szívinfarktusban meghalt, és a történelem folyása szépen hozzáilleszkedett a mai állapotok hoz. 
Nem Napoleon iránti tiszteletlenségből írtam ezt, csak sarkított példának szántam.. 
Szép munka, és az egészet még nem sikerült megemésztenem, vissza fogok rá térni, de egy állítással vitába szállnék. Azzal ti, h az idő bizonyosan létezik. Egyáltaán nem! Csak az állapotváltozások tényei léteznek. Ha mondjuk az univerzumunk egy masszív multisakk tábla, amin mondjuk megszámlálhatóan végtelennél nem több játékos játszik, és minden lépés csupán egyetlen kvantumnyi energia egyetlen kvantált térbeli elmozdulását engedélyezi, akkor ezek a sakkozók annyit gondolkodhatnak, amennyit akarnak, ebédszünetet is tarhatnak, mi a multisakk objektumai által felépített lények nem fogjuk észrevenni. Mi ugyanis csak saját állapotváltozási mennyiségünket hasonlíthatjuk össze egy közösen megválasztott szintén ilyen objektumokból felépülő rendszer állapotváltozási mennyiségével, mondjuk egy zsebóráéval, és ezt az arányt nevezzük időnek. 
amikor arról a kérdésről írtam, hogy az anyg hordozza-e az információt, vagy az információ az, ami az anyagban testet ölt, nem (csak) a makroszkópikus anyagrendszerekre, és a bennük fellelhető eltárolt? információra gondoltam, egyetlen proton, vagy neutron, sőt egyetlen húr is a húrelmélet szerint rengeteg információt jelenít meg. Az, hogy mi ebből mennyit látunk meg, avagy sem, az már a mi szerencsénk, avagy mi bajunk. Például rögtön megszűnik a foton hullám-részecske kettős természetének problémája, ha tudomásil vesszük, hogy amikor azt firtatjuk, hogy részecske-e vagy hullám, valójában csak a gyatra mérőeszközeink tökéletlenségén szenvelgünk, hiszen abból az apróságból csinálunk kardinális problémát, hogy egy bizonyos energia fajta állapotváltozását holy egyik, hol másik jellegzetességet mutató mérőműszerrel tudjuk kimutatni. Nagy kalaqnd! Egyelőre ilyen műszereink, vannak, ezzel kell megélni, majd lesznek jobbak is. Vagy soha semmilyenek, főleg ha az olyan ganéjtúrók kerekednek felül, mint akik kierőszakolták a Tanzániában lévő, az utolsó csöpp afrikai önfenntartó élőhelyen, a Szelengeti Parkon keresztül vezető autópálya megépítését. 
Amúgy az az elméleti kvantum teória, hogy a húrok, vagy bármilyen elemi részecskék kérdés mi itt már az, ami elemi??? mindejn lehetséges pályát bejárnak, nagyon affelé tendál, h a valóságban a plankidőnél sokkal gyorsabb időbeli állapotváltozások vannak a háttérben, ilyesmire gondoltam én is amikor a multisakk példáról írtam. A mi univerzumunk egy még sokkal rejtettebb fizikai háttér szüleménye is lehet. 
EGYETÉRTEK! Az Isten nőnemű! ISTENNŐ! 
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest