Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Dany007

    veterán

    Huh, na még ilyen téma is van... Ki hitte volna.
    Látom szó volt az interferencia kísérletekről.
    Na most nekem azt magyarázhatná el valaki, hogy az hogy lehetséges, hogy 'egyenként' kilőtt elektron is képes interferencia jelet alkotni? Vagy a 60 atomból álló fulerén molekula...
    Már kérdeztem a fizika topicban, azt mondták Feynman valamelyik könyve magyarázatod ad erre... De ezzel sajna nemsokra megyek...

  • Dany007

    veterán

    válasz Rive #588 üzenetére

    Huh, hát én ezt most nagyon nem értem...
    Vag túl késő van, vagy sok volt az a mézes pálinka :D Szal előre is elnézést, ha marhaságokat beszélnék.

    Namármost, te azt írod, hogy az Einstein féle relativitás és a kvantummechanika kompatibilis egymással, vagyis egyik levezethető a másikból???

    Gyakran keverem a spec relativitás és az álltalános rel. elméleteket. Szal te most az E=mc2-re vagy a idő-tömeg- stb egyenletekre gondolsz?
    Ha jól tudom mindegyik a kvantumszint fölött értelmezi a fizikát. Nagy sebességű nagy tömegű teste mozgása, gravitációs kölcsönhatása stb...
    A kvantummechanika viszont az atomoknál kisebb egységekkel foglalkozik.

    És ha jól tudom most épp az a legnagyobb problémája a tudománynak, hogy megtalálja a kettőt összekötő képletet. Az egyesített elméletet. De ha szerinted a kettő kompatibilis akkor megtaláltad ezt.

    Vagy én értelmezem nagyon félre a dolgokat - mondom jelen helyzetben ez most esélyes - de a relativitás elmélet szerint (ami a világ legnagyobb pontossággal igazolt elmélete) az elektronnak, ami közel fénysebességgel mozog közel végtelen tömegűnek kellene lenni, nem?
    Már nemtom hogy van a képlet, fenn van a wikin, nem keresem ki, de a lényeg, hogy a sebesség minél közelebb van a fényhez, a tömeg annál jobban közelít a végtelenhez ahogy a sebesség tartásához szükséges energia is. De jé, az elektron tömege messze nem végtelen. Ergo azon a kvantumszinten nem alkalmazható a relativitás azon része, ami mondjuk a műholdaknál nélkülözhetetlen. Pedig azok sebessége nagyon messze van a fénytől.

    Ergo a relativitás képletei nem alkalmazhatók kvantumszinten. Erre ad elvileg elméleti magyarázatot a húrelmélet. Amit számításokkal igazoltak, kísérletileg még nem.

  • Dany007

    veterán

    Hát sajnos én se nagyon vágom amiket írsz... Pedig a Hawking könyveket egész jól megértettem...
    Az a gond, hogy még így is, hogy konyhanyelven beszélsz, elég nehéz érteni egy laikusnak.
    Főként azért, mert sok dolog, amiből levezeted a magyarázatot, már az is ismeretlen ill. / vagy magas.
    Sajnos mi, akik a hawking könyvekből tanulgattak valamicskét ezt nem vágjuk : )
    Inkább csak elméleti síkon beszélgetünk ilyenekről. A képletek ilyen szinten már magasak. Sajnos. Én szívesen tanulnék tovább, ha lehetne. De csak úgy nem ülhetek be egy egyetem fizika órájára...

  • Dany007

    veterán

    válasz hexagon #620 üzenetére

    Na igen, ezzel csak az a gond, hogy ezt magyarul se könnyű megérteni. Angolul pedig a közép szintű tudásom sajnos édes kevés ehhez. Ezért próbálok könyveket olvasni.
    De ez se a legjobb, mivel nem tudok kérdezni, ha valamit nem értek.
    Nemtom ismered-e Roger Penrose a kicsi a nagy és az emberi elme c. írását. Na az kb olyan szintű, mint ahogy te írsz :) Ezt bóknak veheted. Bár azt jobban megértettem. De a lényeg, hogy abban a könyvben ő is mindent a matematikával magyaráz és ír le. Sokszor geometriai alapokon, és így tovább. Viszont vannak mesék is, de még azt se tudtam mindet megérteni. Ott van pl a híres bombatesztelő kísérlet. Biztos vágod mire gondolok. Az alapszitut megértettem, talán a miérteket is, de mégse értettem meg annyira, hogy el tudnám magyarázni másnak is.

    A húrelméletről amúgy itt egy magyar video. Elég szájbarágós, sok újdonságot nem is tartalmazott, de az alapokat szépen elmeséli.
    Viszont ez meg már nekem kevés.

    @621: na az a gond, hogy már annyira azért nem vagyok fiatal. Matematikai oktatás nálam pedig az integrálás deriválásnál befejeződött. Furcsa mód fizikán a számolások is jobban mentek, mint matekon... De ez már nagyon rég volt.
    Ha olyan szinten magyaráznák el a dolgot, mint ahogy a linkkelt filmben mesélik akkor v.színű bármit megértenék. De ilyen meg ugye nincs.

    btw ez a hullámcsomagos magyarázat már sokkal érthetőbb és elképzelhetőbb, pedig programozni se tudok :)

    [ Szerkesztve ]

  • Dany007

    veterán

    válasz hexagon #623 üzenetére

    Hát megpróbálom, de most inkább lesek a könyvből :)

    Szal Elitzur-Vaidman bombatesztelő feladatáról van szó. Adott egy hiperérzékeny bomba, ami egyetlen fotonra is reagál, vagyis felrobban, amennyiben nem gyári hibás, ill. a detonátora nincs beragadva.
    A feladat találni egy jó bombát egy nagyszámú selejttel körülvett halmazban. Persze megtalálni a jót úgy, hogy nem robbansz fel, de mégis tudod melyik a hibás és melyik nem.

    Áh, inkább lefényképezem a könyvből, és megmutatom. Talán így vágod. Szal alapjában megértettem, még amikor olvastam, hogy mi miért van, de már elmagyarázni nem tudnám =/
    [link]

    A videó szerintem jópofa. Bárki megérti belőle a húrelmélet lényegét. Ezután könnyebb a Hawking könyvet is olvasni. És egy kis történelmi áttekintést is kaphat az ember.

  • Dany007

    veterán

    válasz hexagon #625 üzenetére

    Valamilyen szinten érthetőbb igen :)
    Ezek után lehetne belemenni egy Hawking féle magyarázatba. De a matematikai részét tényleg csak akkor érti meg az ember, ha érti az alapokat. Na ez meg hiányzik úgy ahogy van.
    A hullámok az talán még okés.
    De a rezgést azt a húrokra értette. X dimenzióban mozgó húrok rezgéseire, amik alapjaiban határozzák meg az adott kvantumrészecske tulajdonságait. Ebből épülnek a kvarkok, és így tovább...
    De film egyáltalán nem tért ki a szuperhúrokra... A szuperpozícióra...

  • Dany007

    veterán

    válasz hexagon #627 üzenetére

    Én ezt inkább úgy mondanám, hogy minden abból áll. Nincsenek részecskék, amiknek a belsejében húrok vannak, hanem a rezgő húrok alkotják meg azt az 'energiacsomagot' amit részecskének nevezünk.

    Igen igen, most, hogy így írod már nekem is kezd beugrani hogy is volt az.
    Tehát akkor a foton mindkét irányban végigmegy, de valójában csak az egyiket észleljünk mint fény? A másik irányba nem a számunkra 7köznapi értelembe vett fényként megy tovább, viszont a végén, a detektornál ez mérhető?

    heh azért a húrelmélet lényegét el tudom mondani. Talán egyetlen mondatba is beleférne az egész.

    [ Szerkesztve ]

  • Dany007

    veterán

    válasz hexagon #631 üzenetére

    Szal akkor ez a bizonyos tenger nem más, mint amit régen éternek neveztek.
    Ahogy írod, abból nekem az jön le, hogy ott is van energia, de azok semmilyen dimenzióban nem rezegnek és nem mozognak. Most ne menjünk bele, de ez lehet az a Bizonyos nullponti energia?

    "Na jó, nevezzük inkább 11 dimenziós bránnak. "

    Igen, így már nekem is érthetőbb. Ezen 11 dimenzió valamelyikén mozognak rezegnek a húrok, és elvileg ez határozza meg a húrok által alkotott elemi részecske tulajdonságát.

    De ha jól tudom ezek javarésze gyakorlatban még nem bizonyított.

    u.i.: ami az aláírásodban van, azt te írtad?

  • Dany007

    veterán

    válasz hexagon #636 üzenetére

    Nem. Te Driac tengerről beszéltél. Amiből levágtam, hogy nem folyadék, hanem valami hullámzó térszerkezet lehet...
    Viszont a bránokról már olvastam, így jobban beugrott mire is gondolsz ;)

  • Dany007

    veterán

    válasz hexagon #638 üzenetére

    Nem, én ezt nem úgy értem.

    Annyi, hogy tudom, hogy a marhahús marhából készül. Tudom, hogy tenyésztik, levágják, elkészítik felszolgálják. De persze fogalmam sincs milyen molekulákból is áll pontosan, és azok hogyan miként kapcsolódnak egymáshoz, de mégis 'tudom', hogy mi az a marhahús.

    Remélem érthető volt a hasonlat :)

  • Dany007

    veterán

    válasz hexagon #639 üzenetére

    Na ez az ami igazán érdekes dolog.
    Sajnos erről a negatív világ dologról még kevesebbet tudok, mint a húrelméletről... :P

    De olyasmi, mint az anyag-anti anyag dolog? Tehát, hogy az anyagnak van egy nem anyag párja? Mint a protonnak a pozitron?

    Btw a húrelmélet dimenziói, ahogy a filmből is kivettem térdimenziók.

    Mind1, jó lenne ezekről egy átfogó magyar írás, vagy hasonló...

  • Dany007

    veterán

    Amúgy nemtom arról hallottál, hogy egy fene tudja milyen nemzetiségű kutatócsoport kitalált egy kísérlete a húrelmélet bizonyítására?
    Persze az LHC segítségével lehetne megoldani.
    Valami előre megjósolt energia szintet kéne keresni. Aminek értékét az elmélet alapján előre ki tudják számítani.
    Azért nem kis dolog lenne ha gyakorlati körülmények között is bizonyított lenne a húrelmélet.
    Igaz, hogy sokat nem értek hozzá, de azért azt tudom, hogy akkor az nem jelentene más, mint hogy mindannyian egyből vagyunk :) Minden és mindenki ugyan azokból épül fel. Bár végülis így is... Csak ez mégis más lenne... Nem vagyunk mások, mint tiszta energia... Elég scifisen hangzik, de igaz.

  • Dany007

    veterán

    válasz hexagon #657 üzenetére

    Na igen, ezt mondtam én is,nem? A sebesség miatt muszáj a tömeg növekedése is. Ergo a 'nyugalmi' tömege, ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmiről nagyon kicsi kell, hogy legyen.
    És ez a 95-5 % reálisan is hangzik.

  • Dany007

    veterán

    Ne hagyd abba! Még ha nem is látszik, de én olvasom rendszeresen amit írsz. Persze még mindig nem értem teljesen, de érdekes.
    Majd egyszer talán hozzá tudok szólni v.hogy.

    Az a mese érdekelne, hogy a húrelméletből, hogy lesz szuperhúrelmélet. Tudom, kiegészítették a szuperpozíció elvével, de ez így még mindig ködös.
    Ezen kívül a párhuztamos univerzumok érdekelnének. Persze nem a képletek szintjén. :B
    Akarok írni ezekről egy átfogó cikket. A könyvek alapján, amiket elolvastam + plusz saját vélemény, ahogy látom, odaadnám neked lektorálásra majd publikálás előtt, ha készen lesz.
    Persze, az inkább mese jellegű, de szeretnék kitérni az extrémebb fizikai elméletekre is. Hasonlóan a húrelmélethez.

  • Dany007

    veterán

    válasz hexagon #679 üzenetére

    Ahaaam! Igen, én is így hallottam, ahogy írod.
    Mindegyik úton végigmegy, csak más univerzumban.
    Hát passz. Miciho Kaku könyve pont erről szól. Csak még nagyon az elején tartok. Akkor ő is baromságokról fog beszélni? =/
    Időutazás okés... Azt vegyük is ki. Azt nem akartam belerakni a cikkembe.

    A más univerzum dolog többek közt abból is jött / jöhetett, hogy a húrelméletnek valami 5 megoldását találták ha jól emlékszem. De ugye ebből csak egy lehet igaz. De elméletben a másik 4 is helyes. Szintén nem tudom, és nem is ismerem a képleteket, ezek csak tények.

    Másrészt, nem a húrelmélet az, ami megjósolja a graviton-t? Meg a tachiont? Akkor ez is csak scifi?

    Amúgy jó lenne egy megfogalmazás az Időre. Kihagyva a fényt természetesen. Hogy mi az amit mi időnek nevezünk? Voltaképp nem az, hogy mi mit nevezünk annak, hanem hogy valójában mi az? Ahogy az egyik esemény eljut A-ból B-be. És itt AB nem távolság, hanem lehet akármi. Folyamat, állapot távolság is, vagy bármi... De ez mi? Ezt mérjük az idővel... De ez még nem az idő definíciója.

    Hát maga az éter sem ugyan az már, mint aminek 100 éve elképzelték.

  • Dany007

    veterán

    Uhf, na így már dereng valami. Úgy érzem újra elő kell vennem azt a Hawking könyvet.
    Amikor olvastam, akkor még az M elméletes rész elég nyers volt. Most már úgy érzem érteném miről beszél... De csak dereng.
    Hja, a gravitont csak feltételezik...

    Heh, azért mert mi a fényt használjuk a meghatározására, attól még idő van és telik... Bár mondjuk ezen lehetne vitatkozni, de a fény csak egy jelenség... Nem maga az idő...

    [ Szerkesztve ]

  • Dany007

    veterán

    válasz hexagon #686 üzenetére

    Esetleg elmélet... :U
    Remélem időutazásról nem fog beszélni. Hipertérelméletet fejtegeti az elején, ami ha jól értem megegyezik a húrelmélettel.

    Hja, most azt akartam mondani, hogy miért beszél mindenki térdimenziókról, amikor többletdimenziókról van szó.
    Aztán eszembe jutott amit mondtál, hogy a tér és az idő voltaképp ugyan az a rácsozat. Ha a rács meggörbül, akkor az idő is vele változik.

    De mi van a magasabb dimenziók lehetőségével? Olyanra gondolok, amit mi itt a 4 dimenzióban nem érzékelhetünk. Úgy mint a 2d és 3d közötti különbség. A 3d-ben látszik a 2d-s felület. Viszont 2d-ben nem látni a 3d-t, mert a 3. koordinátán el van mozdulva. És mivel 2d-ben ez a koordináta 0, így nem érzékelhető. Csak akkor, ha 2d és 3d test keresztezi egymást, de akkor is csak a 3d test 2d-s lenyomata lenne látható.
    Ergo, mi van akkor van 4-5-6 akárhányadik dimenzió is, csak azt mi pont azért nem látjuk, ill. nem érzékeljük, amiért a 2d se a 3d-t.

    689: wow ez a link nagyon jónak tűnik. 4 oldal messze nem kimerítő, de érdekes lehet! Thx : ) Dolgozok egy kicsit... aztán elolvasom!

    [ Szerkesztve ]

  • Dany007

    veterán

    válasz hexagon #711 üzenetére

    "Ha valahogy megtudjuk, akkor nincs interferencia."

    Ez legfőképpen azért van, mert a megfigyeléssel mindig befolyásoljuk a kísérletet.
    Ugyan ez a helyzet az elektron interferenciánál. Egyenlőre nincs olyan mérési módszer, ami ne befolyásolná a kísérletet, ezért nem tudjuk pontosan megfigyelni.
    Na, a többit majd később átrágom :)

  • Dany007

    veterán

    válasz geprombolo #725 üzenetére

    Ebbe azt az egyetlen dolgot nem veszed bele, hogy idő. Sok soook sok nagyon sook idő...
    Nem hipp-hopp lett az emberből ember, az emlősből emlős és így tovább...
    És amikor evolúcióról beszélnek akkor nem pár száz év, meg párezer fajról van szó. Ha nem százmillió évekről és milliárdnyi fajról! Persze még nem tökéletes szerintem ez se. Vannak sötét foltok. Engem leginkább az ember része zavar. De ez nem érdekes. Ettől függetlenül elég meredek azt állítani, hogy ez az egész minden előre megtervezett lenne... Másrészt értelme nincs ilyet állítani. ( nem vagyok egy ID rajongó : )

  • Dany007

    veterán

    válasz Megon #751 üzenetére

    "Minden a tárgyban végzett kísérletre igaz, hogy nem a foton vagy elektron „tudja”, hogy milyen kíséretet akarunk elvégeztetni vele (John Gribbin), hanem az eredmény attól függ, hogy hól, hogyan, mikor alkalmazzuk, illetve érzékeljük hullám vagy részecskeformájukat."

    Ezt pofon egyszerűen magyarázták egyszer egy könyvben. Nyilván nem a fonton vagy elektron tudja, hogy épp mit akarunk és galád módon meg akar tréfálni minket, hanem a megfigyelési / mérési módszerek egyszerűen befolyásolják a kísérletet.
    Így amikor magát a résen áthaladó elektront vizsgálják, azzal befolyásolják az egész kísérletet és nem lesz interferenciakép. Részecskeként halad át.
    Viszont amikor csak a vetítő ernyő eredményeit figyelik, akkor minden esetben létrejön az interferenciakép.
    Egyszerűen nem létezik olyan technológia, amivel úgy tudnának elektront vagy bármit detektálni a rések mentén, hogy az ne befolyásolná magát az elektront is.

    Ami igazán érdekes számomra ebben, az az, hogy ugyanezt a kísérletet végrehajtották koplexebb C60-as molekulával is, és a poén, hogy ott is létrejött az interferencia. Ergo egy összetett molekula is képes hullámként viselkedni... !(?)

  • Dany007

    veterán

    válasz Megon #794 üzenetére

    Úgy értettem, hogy amikor elektron vagy fotondetekrorral figyelik a réseket, akkor az minden esetben befolyásolja a magát a kísérletet. Mivel bizonyos hullámhosszú fénnyel (legyen az akármilyen tartomány, nemtudom pontosan) mérik. Olyan alacsony hullámhosszal, ami nem zavarna bele az elektron "mozgásába" viszont már nem kapnának értékelhető eredményt.
    A forrás egy Discovery-s ismeretterjesztő film. Nemtudom mennyire kompetens, nyilván egy Science magazinban publikált írás hitelesebb lenne.
    Viszont szerinte, egyszerűen ma még nem létezik olyan technológia, amivel úgy tudnánk detektálni az elektronokat / fotonokat a réseken történő áthaladáskor, hogy azzal ne zavarnánk bele.

    "Ha a rés előtt bizonyos távolságban érzékelt elektron - ennek ellenére - mutat interferenciát, akkor a mérés nem hamisítja meg az eredményt, és igaz hogy az anyag időben és térben váltakozva hullám vagy részecske. Tehát ha a résnél az elektron éppen részecske, interferencia nélkül halad át. Viszont, ha hullámként éri el a réseket létrejön az interferencia."

    Na látod erről már nincs információm, hogy hogyan s miként mérnék vagy mérnek előtte interferenciát az elektronoknál, de amit mondasz az helytállónak tűnik.
    Viszont ha úgy van ahogy mondod, akkor még mindig nincs magyarázat a lényegre, hogy mitől függ, hogy részecske vagy hullám?

    "A másik lehetőség, hogy a rések előtti aktív tartományban érzékelt elektronok nem hoznak létre interferenciát, akkor valóban a beavatkozás lehet az oka a negatív eredménynek."

    Én inkább erre tippelnék. Bár ez csak tisztán az én elképzelésem. Csak arról van tudomásom, hogy a rések átlépésekkor (melyik melyik résen is halad át) vizsgálták ezeket.

  • Dany007

    veterán

    válasz neduddgi #797 üzenetére

    "hogy egyetlen foton is képes önmagával is interferálni. Na hozzá lehet látni a magyarázatokhoz... :P"

    Igen, erre lennék kíváncsi én is :) Ergo egyetlen foton is hullámként terjed. :F

    [ Szerkesztve ]

  • Dany007

    veterán

    válasz Megon #800 üzenetére

    Az érdekesség ebben az, hogy minden detektálási kísérletnél - amikor azt próbálták vizsgálni, hogy elektron melyik résen is megy át, a vetítőernyőn kialakult kép mindig részecske mintázatot mutatott. Egyéb esetben pedig interferenciát.
    Annyira persze nem értek a témához, hogy belemélyedjek a részletekbe, de ha ez igaz - márpedig elég sok helyen láttam és olvastam - akkor abból még én is le tudom vonni a logikus következtetést.
    Ami pedig nem más, minthogy a megfigyelés / detektálás hatására 'változott részecskévé' az adott elektron.
    Szóval talán lehetséges az, hogy az elektron egy hullámként terjedő részecske, viszont a megfigyeléshez használt eszköz miatt a résen már részecskeként haladt át.
    Ehhez se értek nagyon, de úgy tudom xy hullámhosszú és energiájú fénnyel vizsgálják / mérik ezeket az elektronokat. A filmben megszólaltatott kutató szerint nem tudnak olyan kis energiájú fénnyel mérni, ami ne zavarná meg az elektront és még mérni is tudnák egyszerre.
    Ez laikusan gondolkodva is elképzelhető. Elvégre egy autóversenyen se löki odébb az autót a célnál elhelyezett detektorkapu infrafénye. Viszont egy autó és egy szem elektron között azért elég nagy a különbség.

Új hozzászólás Aktív témák