Bevezető

A Core 2 processzorokat fogadó alaplapok bemutatásával még nem végeztünk, ugyanis újabb hat típus tette tiszteletét szerkesztőségünkben, melyek ezúttal Intel 975X chipkészletre épülnek. Jelen pillanatban két felsőkategóriás chipset létezik az LGA775-ös processzorokhoz, ezek az Intel 975X, illetve a pár hónapja bejelentett NVIDIA nForce 680i SLI. A két lapkakészlet nagyjából megegyező tulajdonságokkal rendelkezik, de persze vannak eltérések is – az egyik legfontosabb ezek közül, hogy míg az nForce lapkák az SLI-t támogatják, addig a 975X hivatalosan csak a CrossFire technológiát ismeri. Furcsának tűnhet, hogy az Intel chipset támogatja az AMD több videokártyás rendszerét, de a 975X már jóval azelőtt elkészült, hogy a konkurens chipgyártó felvásárolta volna az ATI-t.

Intel 975X chipset blokkdiagram [+]

Annak ellenére, hogy a 975X a 965-ösök előtt jelent meg, továbbra is az első helyet foglalja el az Intel felsőkategóriás asztali chipsetjeinek listáján, de ugyancsak alkalmazzák belépőszintű szerverek, munkaállomások alapjaként is. A chipset támogatja az összes LGA775-ös processzort 200 és 266 MHz FSB-vel egyaránt (800, illetve 1066 MHz Quad Pumped Bus), és kétcsatornás DDR2-667-es memóriavezérlővel rendelkezik (valójában képes kezelni a DDR2-800-as memóriákat is). Támogatja a 2 x 8-as felállású CrossFire technológiát, amikor az egyes VGA-k nyolc PCI Express sávon keresztül kommunikálnak egymással, de a rendszert konfigurálhatjuk úgy is, hogy az egyetlen videokártya x16-os linksebességgel működjön. Az északi és déli hidat a 2 GB/s áteresztőképességű Direct Media Interface köti össze.

I/O-vezérlőnek megmaradt az az ICH7, mely bár fejlettlenebbnek tűnik utódjánál, mégsem okoz annyi gondot a felhasználóknak, mint az ICH8. Az ICH7 támogatja a High Definition Audio szabványt, nyolc USB 2.0 portot, hat PCI bővítőhelyet és négy SATA300-as portot kínál fel, ráadásul továbbra is rendelkezésünkre áll egy ATA100-as csatorna, ami az ICH8-ból már hiányzik. Az ICH7 ezen felül támogatja a Matrix Storage technológiát is, mellyel különböző RAID-tömbök hozhatók létre. A 975X privilégiuma még a PECI (Platform Environment Control Interface), melynek köszönhetően a processzor saját hőmérsékletétől függően egy külön erre a célra tervezett chipen keresztül képes a rendszer egyes elemeit (ventilátorok) vezérelni.

A P965-ös alaplapokat bemutató cikksorozat első részében szó esett arról, hogy az egyes chipsetek mit támogatnak, mit nem támogatnak, vagy hogy egyáltalán a chipseteknek van-e valami közük a processzorok támogatásához. Ezúttal is kitérőt kell tennünk, ugyanis csak a Core 2 processzorok megjelenése után derült ki, hogy a korábban megvett, igen drága 975X chipsetes alaplapok nem támogatják a Core 2-es processzorokat. A probléma nem a lapkakészletben keresendő, hanem az alaplapok felépítésében, ugyanis az új generációs processzor továbbfejlesztett feszültségszabályzó áramkört követelt meg, amire az alaplapgyártók előzőleg nem voltak felkészülve. Ezért vásárlás előtt mindenképpen tájékozódjunk a gyártó honlapján, és mielőtt kifizetjük az alaplapot, nézzük meg annak verzióját is.

A következő oldalakon öt márka képviseletében hat különböző, Intel 975X chipkészletre épülő alaplapot mutatunk be.

Abit AW9D

Abit AW9D specifikációk:

A P965-ös teszt egyik nyertese az Abit lett, hiszen az AB9 és az AB9 Pro jó felszereltsége és túlhajthatósága mellé még viszonylag olcsó is volt. Az Abit a 975X chipset esetében is úgy döntött, hogy két azonos alapra építkező, de különböző felszereltségű alaplapot dob piacra, ezek az AW9D és AW9D-MAX nevet kapták. Elsőként az AW9D-vel foglalkozunk, mely árát tekintve már nem indul olyan kedvező pozícióból, mint 965-ös kistestvére, hiszen a DFI lenyomta a – később bemutatásra kerülő – Infinity 975X/G árát. Az alaplapot egy teljesen átlagos dobozban kaptuk kézhez, melyen az Abit hangsúlyozza, hogy ez az alaplap egy olyan lopakodó harcos, mely könnyen legyőzheti a konkurenciát. Ennek ellenére az AW9D átlagfelhasználói szemmel nézve nem kecsegtet semmi különössel, hacsak nem a külön kártyára tett AudioMAX HD audiovezérlőt annak nem vesszük. Az alaplap felszereltsége átlagos, a déli híd támogatja a különböző RAID-módokat, találunk rajta egy gigabites hálózati vezérlőt, de se FireWire, se plusz SATA/PATA portokkal nem szolgál.

Abit AW9D [+]

Az AW9D felépítése szerencsére nem hasonlít az AB9-ére, mely több ponton is kifogásolható volt. A NYÁK sötétkék színt kapott, ami elég szokatlan, ennél fogva sokakat megfoghat, az egyes portok és a hűtőbordák pedig feketék lettek, ami így egy egyszerű és ízléses összképet eredményez. A processzorfoglalat felett két kis hűtőborda található, melyek FET-eket hűtenek, alatta és mellette pedig két, hőcsővel összekötött borda található, ezek OTES névre hallgatnak. A nagy tápcsatlakozó az alaplap szélére került, alá a 90 fokkal elfordított IDE csatlakozó, illetve a SATA portok, ezek mind jó helyen vannak. Az alaplap talán kicsit kevés bővítőhellyel rendelkezik, a két PCIe x16-os foglalaton felül összesen két, szinte kihasználhatatlan PCIe x1-es és egy PCI foglalat található rajta, tehát ha egynél több PCI-os eszközünk van, akkor az AW9D nem tűnik jó választásnak. Az alsó PCI foglalat alatt, elég rossz helyen található a floppycsatlakozó, illetve az AudioMAX aljzat, melybe az AudioMAX kártya helyezhető.

Abit AudioMAX HD [+]

Az AudioMAX lényegében egy külső hangkártya, melyre egy Realtek ALC882M 7.1 csatornás, digitális ki- és bemenetekkel rendelkező, Dolby Master Studio minősítéssel rendelkező hangrendszer került. Ez a megoldás több előnnyel is kecsegtet, egyrészt nem kötelező a használata, másrészt a hátoldalon, ahol az integrált audio portjai szoktak lenni, így szellőzőnyílás építhető ki, harmadrészt pedig az integrált hangkártya minőségét nem rontják le az alaplapon keletkező elektromos zajok, azaz javulhat a minőség.

P80P kijelző és a CPU-foglalat környéke [+]

Az AW9D alján is található egy kétjegyű hexadecimális kódokat kiírogató kijelző, mellyel könnyebben kideríthetjük egy esetleges meghibásodás forrását. A processzor feszültségszabályzó áramköre négyfázisú, a foglalat környékén nincsenek kiálló magas kondenzátorok, így a nagyobb CPU-hűtők felhelyezésével sem lesz gondunk.

A hátoldal [+]

A hátlap meglehetősen üresnek tűnik, ennek az AudioMAX hangkártya az oka. Emellett az Abit már letett a soros és párhuzamos portokról is, és mivel az alaplapon található USB portokhoz nem kapunk kivezetést, így be kell érnünk a hátlapon található négy USB csatlakozóval. A hiányzó portok helyén, miután a takarólemezt berakjuk a számítógépbe, szellőzőrácsokat fogunk találni.

BIOS

Abit AW9D BIOS [+]

Az AW9D Award BIOS-ra épül, és külsejét, illetve tartalmát tekintve szinte egy az egyben megegyezik az AB9-ével. A tuningopciók (alias OC Guru, néhai Softmenu) között viszont van néhány, amiben eltér attól. Azok a felhasználók, akik a túlhajtásra fogékonyak, az AW9D-vel jól járnak, mert a BIOS lehetőséget ad a rendszer egyes komponenseinek kihajtására. A tuninopciók mellett nagyon elégedettek voltunk az Abit EQ-val is, mely a feszültségek, hőmérsékletek és ventilátorok fordulatszámának monitorozására szakosodott. A FanEQ-val az összes alaplapra köthető ventilátort (5 van) külön szabályozhatjuk.

Maximum 365 MHz FSB az E6700-assal [+]

Az alaplap tuningolás közben néha nem úgy viselkedett, ahogy az elvárható egy Abit alaplaptól. Például ha szorzót csökkentünk, a BIOS-ban és a POST-képernyőn is még úgy tűnt, mintha a szorzó nem csökkent volna, pedig valójában igen, csak ehhez Windows alatt kellett ellenőrizni az órajelet. Félresikerült tuningpróbálkozások után az alaplapot elég volt néha ki-, majd bekapcsolni, de voltak esetek, amikor annyira „ledöglött”, hogy csak a CMOS Clear segített, ezután újra beállítgatni a BIOS minden egyes pontját nem túl szórakoztató. Az AW9D-t Conroe processzorral 365 MHz-ig sikerült tuningolnunk, Allendale-lel viszont 425 MHz-ig. Az északi híd feszültségét ehhez 1,7 V-ra kellett emelni, alapértéken 400 MHz körül fújt ki az alaplap.

Abit AW9D-MAX

Abit AW9D-MAX specifikációk:

Az AW9D-MAX ugyanarra a NYÁK-ra épül, amire az AW9D is, de a gyártó a MAX-ról nem spórolt le semmit, sőt megspékelte még pár extrával, elvégre ez mégis csak egy MAX(imalista) termék. Az AW9D-MAX az első olyan alaplap, melynek feladata, hogy a Bushido szellemében „elpusztítsa versenytársait”.

A csomagolás [+]

A MAX-et egy meglehetősen nagy, füles dobozban kaptuk kézhez. Ennek egyik oldala felnyitható, a felnyílt oldalon egy Bushidóval kapcsolatos leírás olvasható, a másik felén pedig egy fólián keresztül láthatóvá válik maga az alaplap, illetve annak egyes részei. A külső csomagolás egy nagy kartondobozt rejt, melyet felnyitva megpillanthatjuk magát az alaplapot és a különválasztott, az AW9D-nél is látott AudioMAX egységet. Ha ezeket kiszedjük a dobozból, akkor eljutunk a mellékelt kellékekhez, melyekben az AW9D-MAX nem szerénykedik. Az AW9D-nél látottakhoz képest itt több SATA-kábelt, cső IDE- és floppykábelt, USB- és FireWire-portokat tartalmazó kivezetést, illetve optikai TOSLINK-kábelt találunk.

Abit AW9D-MAX [+]

Az AW9D-MAX fekete lett. A gyártó a felépítésen nem változtatott semmit, csak a sima AW9D-ről lehagyott chipeket pótolta, az összes kondenzátort polimer-alumínium szilárdelektrolitosra cserélte (ez most a trendi...), és az OTES-t OTES2-re cserélte, azaz immár a déli hídtól is hőcső vezeti el a meleget a processzor mellett található hűtőborda felé. Az AW9D-MAX a déli híd négy SATA portján felül további kettőt kínál egy Silicon Image chipnek köszönhetően, ezek az alaplap alján lévő floppycsatlakozó felett találhatók, illetve további SATA portot egy újabb Silicon Image chip jóvoltából, amely a CPU-foglalat melletti hűtőborda alatt látható – ugyanez a chip egy eSATA-t is szolgáltat a hátlapra. A MAX-on már két gigabites vezérlő van, és az Abit ezúttal a FireWire-t sem hagyta le. Szerintünk ennyi felárat megér a sok plusz az AW9D-hez képest.

P80P kijelző és a CPU-foglalat környéke [+]

Az alaplap megtaláljuk a P80P-kijelzőt, mellette egy-egy Power és Reset gomb van, melyek tesztelési célokra jók. A CPU-foglalat környéke nem változott az AW9D-hez képest, a MAX is négyfázisú feszültségszabályzó áramkörrel rendelkezik, magas kondenzátoroktól itt sem kell félni.

A külsőségekkel kapcsolatban el kell még mondanunk, hogy az AW9D-MAX villog, ugyanis sok kis LED található rajta – a gyártó ezzel is (minden eszközzel) megpróbálja levenni a felhasználót a lábáról. Ezúttal is készítettünk egy videót (1,43 MB), mely megfelelően szemlélteti a jelenséget.

A hátoldal [+]

A hátoldali I/O-panel is a kisebb típuséhoz hasonlít, csak a plusz integrált eszközök miatt találunk itt eggyel több Ethernet aljzatot és egy eSATA portot.

BIOS

Abit AW9D-MAX BIOS [+]

A BIOS külsőre más lett, hiszen a színe lilából átváltott feketébe, de az opciók megmaradtak ugyanolyannak, tehát az AW9D-MAX ebből a szempontból semmivel sem jobb az AW9D-nél. Ez okos üzletpolitika a gyártó részéről, hiszen így aki csak a tuning miatt vesz Abit lapot, de nincs szüksége a sok integrált sallangra, annak megfelel az AW9D is, így a felhasználó nem pártol át egy másik márkához – példának okáért az Asus is követhetné a stratégiájukat...

Maximum 425 MHz FSB az E6300-mal [+]

Tuning terén is ugyanúgy teljesített a MAX, mint sima testvére, a Core 2 Duo E6700-zal 365, az E6300-mal pedig 425 MHz-es FSB-t sikerült elérnünk. Ugyanakkor vannak kis hibák a BIOS-ban, például a két plusz SATA-vezérlőt és a LAN-vezérlőket nem lehet letiltani (az opció megtalálható a BIOS-ban, de átállításuk hatástalan).

Asus P5W DH Deluxe

Asus P5W DH Deluxe specifikációk:

A sorban a következő az Asus, amely a P5W DH Deluxe, azaz Digital Home alaplapjával lép a ringbe. A név sokat sejtet, az P5W DH egy igazi nagyágyú, a gyártó megpróbált minden tekintetben a konkurensek fölé nőni, na persze ez igaz a többiekre is, gondoljunk csak az Abit Bushidójára... A P5W DH ICH7R déli híddal lett felszerelve, a déli hídnak érdekes módon ezúttal mégis csak három SATA portot köszönhetünk. További SATA és eSATA portok vannak az alaplapon egy JMicron JMB363-as chip jóvoltából, a P965-ös alaplapok jó részén is ez a chip található. És még két SATA porttal bővült a lista egy Silicon Image 4723-as chipnek köszönhetően (Asus EZ-Backup), ami annyiban különös, hogy egy hardveres RAID-vezérlőről van szó. Igaz, a 4723-as csak a RAID 0 és 1 üzemmódokat ismeri, de ne legyünk telhetetlenek. A déli hídhoz kapcsolt ATA-csatornán kívül további IDE-csatoló található az alaplapon a korábban már említett JMicron chip jóvoltából, tehát a P5W DH Deluxe összesen hat SATA és négy PATA eszközt támogat. Érdekes módon az Asus most egy Realtek kodeket választott integrált hangkeltőnek, holott az ADI megoldásait szokta preferálni, igaz, emiatt nem kell most szomorkodni, ugyanis az ALC882M szerencsére a jobbak közül való. Két gigabites hálózati vezérlőt és egy Wi-Fi interfészt kínál még fel a P5W DH Deluxe, természetesen a FireWire sem maradhatott ki a funkciólistából. Mindezeket figyelembe véve a 60 000 forintos ár nem is tűnik olyan soknak (az AW9D-MAX alig olcsóbb), főleg ha belenézünk a dobozba is.

Az Asus P5W DH Deluxe csomagolása [+]

A doboz egyik oldalán két lyuk található, ezek egyike a Wi-Fi antennát, a másik a Digital Home Remote távirányítót mutatja meg a kiváncsiskodó szemeknek. Ezzel a kis eszközzel a számítógépet anélkül irányíthatjuk és üzemeltethetjük „digitális otthonunkban”, hogy hozzáérnénk; olyan parancsokat ismer, hogy bekapcsolás, kikapcsolás, hangtalan üzem, Wi-Fi aktiválása, teljesképernyős mód stb. A csomag a szokásos és a már felsorolt kellékeken felül tartalmaz egy MP3-In modult, mellyel a gép kikapcsolt állapotában is hallgathatunk zenét, valamint egy heat-pipe-ra illeszthető ventilátort. Összességében a doboz jól ki lett tömve.

Asus P5W DH Deluxe [+]

Az alaplap nagyon hasonlít a P5B Deluxe-ra (azaz fordítva, ugyanis a P5W DH létezett előbb). A NYÁK fekete lett, ahogy az a Deluxe alaplapoknál megszokott. A processzorfoglalat egyik oldalán a MOSFET-eket hűtő – hőcsővel az északi hídhoz kapcsolt – borda található, amelyre ráilleszthető az a bizonyos ventilátor, ha valaki erre ingerenciát érez, egyébként ne várjunk tőle csodát. A nagy tápcsatlakozó az alaplap szélére került, és érdekes módon a kis tápcsatlakozó még nem nyolc-, hanem négytűs, ennek ellenére a P5W DH Deluxe a Kentsfielddel is megbirkózik. A nagy tápcsatlakozó mellé került a floppy- és az IDE-csatlakozó, ezalatt találjuk az ICH7-es SATA-portokat, még lejjebb narancssárgában az EZ-Backup RAID-portokat, és a fenti heat-pipe alatt van a hatodik SATA-csatlakozó. A JMicron chipnek köszönhető IDE-csatlakozó a legalsó PCI foglalat alá került, elég zsúfolt helyre, ugyanis körülötte USB- és FireWire-kivezetések találhatók, tehát itt lesz egy kis gubanc, pláne, ha még kártyát is szeretnénk rakni a gépbe. PCI foglalatokból három van, de ha CrossFire-ben gondolkozunk, akkor előfordulhat olyan eset, hogy egyet sem tudunk kihasználni, csak nagyon neccesen a legalsót. A CMOS Clear jumpert egy jól megpakolt házban nem biztos, hogy túl könnyű lesz elérni a sok kábel miatt.

A Wi-Fi vezérlő (WiFi AP Solo) és a CPU-foglalat környéke [+]

A legfelső PCIe x16-os foglalat felett található a Realtek chipes Wi-Fi vezérlő, amely kompatibilis a 802.11g szabvánnyal. A processzorfoglalat környéke letisztult; bár a kis tápcsatlakozó közelében találunk egy nagyobb kondenzátort, ez talán elég messzi került a foglalattól ahhoz, hogy ne okozzon gondot, de nagyobb CPU-hűtőkkel előfordulhat, hogy görbítgetni kell. A processzor feszültségszabályzása nyolcfázisú, és erre az Asus nagyon is büszke, ennek ellenére a processzor sosem annyi feszültséget kap, amennyit mi beállítunk BIOS-ból – legalábbis a monitorozó chip szerint...

A hátoldal [+]

A hátoldalon két PS2-es port, egy soros port, négy USB port, két Ethernet-csatlakozó, egy-egy FireWire és eSATA port, illetve hat audioport és két SPDIF-kimenet (optikai és koaxális), na meg a Wi-Fi antenna kimenete található.

BIOS

Asus P5W DH Deluxe BIOS [+]

A P5W DH Deluxe AMI BIOS-ra épül, és egy-két opciótól eltekintve szinte teljes egyezőséget mutat a P5B Deluxe-szal, de annál kicsit butább, hiszen alacsonyabb a beállítható FSB, és a feszültségek között is picit korlátozottabbak a lehetőségeink. Ennek ellenére mindkét alaplap nagyon jól teljesített nyúzópróbánk során. A P5W DH-ban a szorzóállítás makulátlanul működik, a ventilátorszabályzás is működik, és a félresikerült tuningkísérletekre is jól reagál, hiszen elég egy ki-bekapcsolás, és a rendszer újra megy. Viszont nem igazán tetszett nekünk, hogy az egyes feszültségek a BIOS-ban kellemetlen mértékben ugráltak, nyolc fázis ide vagy oda, az Asus alaplapokon évek óta kísértő probléma ez.

Maximum 365 MHz Conroe-val és 430 MHz FSB Allendale-lel [+]

Az FSB-tuning 975-ös tesztünkben az Asus P5W DH-val sikerült a legjobban, Conroe-val ismét 365 MHz-et értünk el (ahogy az Abitokkal), Allendale-lel pedig 430 MHz-et, ami alig több, mint az AW9D(-MAX) 425 MHz-es eredménye. Ezt az északi hídnak adott 1,65 V-os feszültséggel értük el, valószínűleg a 975X határait feszegetjük ezekkel az órajelekkel (léghűtés mellett). Az FSB-tuningon egyébként segít, ha az északi hídról leszedjük a Digital Home feliratos díszítőelemet, nyerünk vele pár fokot.

DFI Infinity 975X/G

DFI Infinity 975X/G specifikációk:

A DFI sajnos nem veszi igazán komolyan az LGA775-ös vonalat, hiszen mióta megjelent, alig épített Intel chipset köré LanParty, LanParty UT vagy Infinity alaplapot, holott a cég AMD platformon a legjobbak közé tartozik. Érdekes módon a P965-ös chipset köré nemhogy LanParty de semmilyen alaplapot nem épített, ezért örömmel konstatáltuk, hogy legalább egy 975X-es Infinityjük létezik. Évekkel ezelőtt, amikor a DFI bevezette az Infinityt a köztudatba, és először láttunk ilyen alaplapot (még 875P chipsettel), elégedettek voltunk a látottakkal, az az alaplap olyan funkciókat kínált fel elsőként a piacon, mint a CMOS Reloaded (amit azóta többen is lemásoltak) és a RAID 1.5-ös támogatás, éppen ezért kicsit csalódtunk, hogy az Infinity 975X/G egyiket sem ismeri, de legalább olcsó(bb a konkurenseknél). Az Infinity 975X/G a szokásos négy SATA csatlakozón felül csak egy eSATA porttal tud szolgálni, nincs plusz IDE-vezérlő, és az integrált audiokodek sem éppen a csúcs, ellenben találunk rajta gigabites hálózati vezérlőt és FireWire-t is. Szinte a 975X chipsethez méltatlan, ahogy a DFI feltálalja az Infinity 975X/G-t, vajon mi üthetett beléjük? Mintha egy ASRock alaplap dobozát nyitottuk volna fel.

DFI Infinity 975X/G [+]

A 975X/G zöld színű lett, és a foglalatok sem pompáznak az sRGB színtartomány minden árnyalatában. Ránézésre az egyszerű és szimpla szavak jutnak eszünkbe, az Infinity 975X/G nem több, és nem is kevesebb egy átlaglapnál. A CPU-foglalat és a felső PCIe foglalat között, a legrosszabb helyen találjuk a tápcsatlakozókat, így a kábeleket a processzor fölött vagy alatt, a chipseten át kell elvezetni. Az IDE-csatlakozó jó helyre, a lap szélére került, alatta a 90 fokkal kifordított floppycsatlakozót találjuk, emellett pedig a SATA portok vannak. A DFI nem találta szükségesnek a FET-ek hűtését (egyébként tényleg nincs túl sok értelme), és az északi hídra is csak egy alumínium hűtőbordát tett, igaz, ez jól lamellázott, de nem túl nagy, márpedig a 975X eléggé melegszik. A déli hídon még ennyi sincs, csak egy odaragasztott műanyagdarabot találtunk a chipen. Összeségében azt látjuk, hogy ha egy megvizsgált DFI alaplap nem LanParty szériás, akkor nem is igazán különbözik egy átlagterméktől, sőt, helyenként furcsa megoldásokat vonultat fel.

Könnyen elérhető bekapcsoló és reset gombok az alaplap alján, illetve a CPU-foglalat környéke [+]

Az alaplap alján egy integrált speakert találtunk, illetve egy tesztelési célokra kialakított power és reset gombot, egyre nagyobb divat ez mostanában. A processzor feszültségszabályzása hatfázisú, ebben a tekintetben a DFI nem akart lemaradni, mintha sejtenék, hogy mire gerjednek a tuningosok. Sajnos a CPU környékén több nagy kondenzátor is található, ezek közül az egyik nagyjából olyan messzi van a foglalattól, mint az Asus P5W DH Deluxe-on, tehát elképzelhető, hogy egy-egy nagyobb hűtő felszereléséhez görbítgetni kell.

A hátoldal [+]

A hátlap semmi különlegességgel nem szolgál, a szokásos ki/bemeneteken felül egy eSATA portot találtunk, illetve érdemes megjegyezni, hogy a DFI nem hagyta le a párhuzamos portot sem.

BIOS

DFI Infinity 975X/G BIOS [+]

A DFI Infinity 975X/G Award BIOS-ra épül, és a szokásos beállításokon felül a DFI-nál szokásos Genie BIOS Setting menüpont alatt találjuk meg a túlhajtáshoz szükséges opciókat. A 975X/G tuningra összességében megfelelő, a beállítható órajel- és feszültségtartományok elég nagyok, ráadásul a DFI úgy gondolta, hogy a memória és az északi híd a szokásos feszültségnél többet érdemel már alapbeállításon is, ezért a RAM 1,8 V helyett alapból 1,9 V-ot, az MCH pedig 1,5 V helyett 1,6 V-ot kap, viszont a szorzó „mezei” (tehát nem Extreme) processzorok esetében nem állítható a jelenlegi BIOS-szal, ami egy mínuszpont. Természetesen a DFI-hoz hűen az Infinity 975X/G is kismillió memóriabeállítást ismer, azért minket érdekelne, hogy a szokásos öt-haton felül ki szokta átállítgatni a többit? Valószínűleg nem túl sokan. A ventilátorszabályzás működik, az alaplap háromféle üzemmódot ismer, Full-On módban a ventilátor maximális fordulaton jár, Smartfan módban az adott eszköz hőmérsékletétől függ a fordulatszám, míg Fan-PWM módban százalékban (vagyis ahhoz hasonló módon) határozhatjuk meg a ventilátor sebességét. Egy észrevétel: a hálózati vezérlőt nem lehet letiltani.

Essen szó a tuningról is, a DFI az elrontott tuningkísérletekre sehogy sem reagál, csak a CMOS Clearrel éleszthető fel újra a rendszer. Ráadásul úgy vettük észre, hogy ha valamit rosszul állítunk be (nem sikerült rájönnünk, hogy melyik opcióról van szó), akkor az alaplap elkezd csipogni. Hozzákezdtünk tehát az FSB-túlhajtáshoz, és 360 MHz-nél elakadunk, már az Allendale CPU-val is. Hiába emeltük a feszültséget, nem sikerült feljebb jutnunk. Elképzelhető, hogy az északi hídon található gyengécske hűtőborda a sikertelenségünk oka.

Intel "BadAxe 2" D975XBX2

Intel Desktop Board D975XBX specifikációk:

Bemutatónk következő alanya az Inteltől érkezett hozzánk, méghozzá a Kentsfield processzorok leteszteléséhez kaptuk segítségül, és ha már nálunk volt, akkor megnéztük, hogy mit tud, ugyanis a D975XBX2 az első olyan Intel alaplap, amely már támogatja a tuningot is. A D975XBX2, alias Bad Axe 2 tesztünkben elsőként épül az ICH7 DH, azaz Digital Home utótaggal ellátott változatára, ez az ICH7R-rel ellentétben támogatja a Quick Resume Technologyt, azaz Viiv-kompatibilis. A QRT-nek köszönhetően a számítógép gyorsan ki-, illetve bekapcsolható; erre a Quick Resume állapot szolgál, amely az operációs rendszer bootolása után bármikor elérhetővé teszi az azonnali használatba vételt, illetve kikapcsolást. A déli hídból származtatható négy SATA porton felül további négy köszönhető egy Marvell SATA RAID-vezérlőnek. Az integrált audiovezérlő esetében az Intel igazi különc, egy eddig számunkra ismeretlen Sigmatel (vagyis 2006 júliusától IDT) chipet integrált a D975XBX2-re, ez egy nyolccsatornás, koax, illetve optikai SPDIF-kimenettel rendelkező vezérlő. A hálózati vezérlő esetében az Intel természetesen saját chipet használt, méghozzá a 975X blokkdiagrammján is látható, PCIe x1-es sávon kommunikáló verziót. A D975XBX2-n találtunk még FireWire-vezérlőt is, de ezen felül semmi mást. Az alaplapot mi egy processzor mellé kaptuk, ezért csak a gyártó honlapjáról tudjuk, hogy pontosan miket is adnak hozzá, ami valahogy így néz ki: egy-egy IDE-, és floppykábel, négy SATA-kábel, egy SATA-tápkábel, egy 4-ből 8 tűsre alakító tápkábel, egy meghajtóprogramokat tartalmazó CD és egy Intel Express Installer CD.

Intel DB D975XBX2 [+]

Az Intel alaplapok jórészt fekete, zöld vagy kék színben „pompáznak”, a D975XBX2 fekete lett. A bővítőfoglalatokat tekintve az Intel érdekesen gondolkodott, három PCIe x16-os foglalat került az alaplapra, de valójában ezek közül az egyik (a legalsó) csak x4-es, és a másik kettőből is egyszerre csak egy lehet x16-os, CrossFire módban természetesen mindkettő x8-as módban működik. Ezenkívül összesen két PCI foglalat található a Bad Axe 2-n. A processzorfoglalat körül található FET-ek kaptak egy-egy kis kék hűtőbordát (ragasztva), ettől is jobban mutat az alaplap, máshoz nincs túl sok köze. Az északi hídon egy jókora alumínium hűtőborda található, amely sajnos nagyon közel került a felső PCIe foglalathoz, ezért VGA-vásárlásnál figyeljünk oda, hogy a videokártyán milyen hűtés található (nem heat-pipe-os borda van-e rajta). A méretes hűtés egyébként a legtöbb Intel alaplapra jellemző, már a 875P chipsetes Bonanzán is valahogy így mutatott az északi híd. A déli hídon szintén egy kis bordácska található, heat-pipe-ot ne keressünk, mert nincs. A D975XBX2 alkatrészeinek elrendezése szerintünk jól sikerült, a nagy tápcsatlakozó a lap szélére került, alá a floppy- és az IDE-csatlakozó, ezek alá pedig a SATA portok, illetve még lejjebb a RAID-vezérlő négy SATA portja, mintha egy hierarchikus rendszer elemei lennének. A D975XBX2 csak nyolctűs tápcsatlakozóval indul el, de emiatt nem kell hogy fájjon a fejünk, vagy hogy tápot cseréljünk, ugyanis a gyártó az alaplap mellé ad egy 4-ből 8 tűsre alakító tápkábelt.

A Sigmatel audiovezérlő és a CPU-foglalat környéke [+]

A számunkra eddig ismeretlen Sigmatel audiochip a „Vörös folyó” kódnévre hallgat, és egy házimozizásra is alkalmas, nyolccsatornás hangkodekkel van dolgunk, mellyel akár 7.1-es audio lejátszása közben VoIP-telefonálhatunk is, vagy bármilyen más audioeszközt használhatunk.

Kalandozzunk át a CPU-foglalat környékére, amely igen letisztult lett, nagy kondenzátorok nincsenek, viszont az északi híd és a FET-eken található hűtőbordák is igen magasak, ezért leendő processzorhűtőnk vásárlásánál ezt is vegyük figyelembe. A CPU feszültségszabályzó áramköre ötfázisú.

A hátoldal [+]

A hátoldalon a szokásos portokon felül találtunk egy FireWire portot és egy digitális koax kimenetet.

BIOS

Intel DB D975XBX2 BIOS [+]

Az Intel D975XBX2 az eddig megjelent Intel alaplapokhoz képest a túlhajthatósága miatt különös. Az Intel éveken át tűzzel-vassal próbálta megakadályozni a felhasználókat abban, hogy az Intel chipseteket vagy processzorokat tuningolják, azonban mára végre belátta, hogy felesleges az ellenállás, ebben a kérdésben egyszerűen nem győzhet. A D975XBX2 az Award BIOS egy kicsit átalakított változatára épül. Ez a stílus, bár nem annyira kifinomult, mint mondjuk a Gigabyte, és nem annyira tuningbarát, mint a DFI LanParty BIOS-ok, de gyakorlatilag amire használjuk, arra tökéletesen megfelel. Plusz opció, hogy a konkurensekkel ellentétben itt lehetőségünk nyílik a kétmagos processzorok egyik felét letiltani, bár ennek valószínűleg nem veszik túl sokan hasznát. A túlhajtást segítő opciók elegendő teret biztosítanak egy átlagos tuninghoz, de vannak hiányosságok, mint például a szorzó állításának hiánya (nem Extreme vagy ES processzornál) és a PCIe frekvencia fixálása. A memória időzítéseit is csak négy opción keresztül állítgathatjuk, igaz ennél többre nem is igazán van szükség. Érdekesség, hogy ez bemutatónk első olyan alaplapja, melyben bekapcsolhatjuk a PECI-t, mindez annak ellenére, hogy a 975X támogatja a funkciót. A ventilátorszabályzásra is lehetőségünk van, de csak on/off szinten, százalékos és más hasonló módokat ne keressünk.

Az Intel D975XBX2 további érdekessége, hogy CMOS Clear jumpert nem találunk rajta, ellenben BIOS Config nevezetűt igen. Ez alapállapotban biztosítja az alaplap normál működését, viszont ha CONFIG módba állítjuk, akkor az alaplap egy karbantartó módban indul el – akármennyire is elbarmoltuk a BIOS-beállításokat, CONFIG módban ezt könnyedén kijavíthatjuk. Miután végeztünk az elrontott beállítások visszaállításával, visszahelyezzük a jumpert normál módba, és a gép elindul. Létezik egy harmadik mód, a Recovery, ez nálunk nem igazán akart működni, így nem tudjuk azt sem, hogy mit csinál, csak sejthetjük, hogy valami olyasmit, mint a CMOS Clear. Tesztelők számára hasznos lehet a D975XBX2-n található bekapcsológomb, már az Intel is átvette ezt a funkciót, mintha annyira fontos lenne.

415 MHz-et értünk el az Intel lapjával [+]

Tuningban az Intel D975XBX2 egész jól szerepelt. Az E6700-as processzorral sajnos csak 330 MHz-et értünk el, de ez a szorzó állíthatatlanságának tulajdonítható, a tesztprocesszor nem volt stabil 3,3 GHz felett (később ellenőriztük). Az E6300-assal 415 MHz-et értünk el már alap MCH feszültséggel is. Próbáltuk ezt 1,65–1,7 V-ra emelni, és így el is indult 425 MHz-en a gép, de nem volt stabil.

MSI 975X Platinum PowerUp Edition

MSI 975X Platinum PE specifikációk:

Az MSI 975X Platinum PowerUp Edition a korábbi, a Core 2 processzorokat még nem támogató 975X Platinum utódjának tekinthető. A 975X Platinum PE az Intel lapjához hasonlóan Digital Home utótaggal ellátott déli híddal rendelkezik, azaz Viiv-kompatibilis. Ez négy SATA portot kínál fel, további SATA port köszönhető egy JMicron chipnek, amely állítólag a déli híd SATA portjaival közös RAID-tömbbe állítható (nem tudtuk kipróbálni). Ugyanez a JMicron vezérlő egy plusz IDE-csatornával szolgál a déli hídban találhatón felül, tehát az MSI 975X Platinum PE négy PATA-eszközt támogat. Az integrált audiovezérlő ügyében sokak után az MSI is a Realtek ALC882M-re szavazott, helyesen. Hálózati vezérlőként azt az Intel chipet választotta, amit az Intel maga is jobban preferál a többi megoldásnál. Ezen kívül egy VIA FireWire-vezérlő található még a lapon, és egy Abit AW9D-MAX-szal nagyjából megegyező árcédula a felhozatal.

MSI 975X Platinum PE [+]

Az MSI sem túlságosan erőltette meg magát, amikor a 975X PE-t becsomagolta. Egy teljesen átlagos dobozban csak az átlagkellékeket mellékeli a gyártó, szerencsére kapunk USB- és FireWire-kivezetéseket és egy, a processzor foglalatba helyezését megkönnyítő eszközt is. Rátérve az alaplap felépítésére, a 975X Platinum ebből a szempontból az egyik legjobban sikerült tesztalanyunk. A fekete nyákon szokás szerint sárga, zöld stb. színű foglalatok pompáznak. A feszültségszabályzó áramkörök FET-jeire nem került hűtőborda és heat-pipe-ot sem látunk sehol. Az északi és déli hídra egy réznek látszó hűtőborda került, de a látszat csal, mert ez valójában alumínium. Amit ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a hűtőbordát mindössze két kis rugós pöcök tartja, emiatt pedig – bár önmagától nem mozog – külső behatásra könnyű meglötyögtetni a bordát, erre figyeljünk. Illene azért azt a hűtést rendesen ráapplikálni az északi hídra. A memóriafoglalatok színezése kicsit csalóka, ugyanis a kétcsatornás működéshez a zöld és a sárga foglalatba is modulokat kell tenni, igaz, ez leolvasható a NYÁK-ról is. A nagy tápcsatlakozó, a floppy- és az IDE-csatlakozók, illetve a SATA portok is jó helyre kerültek, hasonlóan az Intel D975XBX2-höz. A két PCIe x16-os foglalaton kívül két PCIe x1-est találunk, valamint két PCI-t, ezek közül a sárgára festett külön IRQ-val rendelkezik, így érdemes a legfontosabb és legkényesebb PCI-os kártyánkat ebben működtetni. A két kis PCIe x1-es foglalat jó helyre került, úgyis alig akad olyan eszköz, amit ezekbe beletehetnénk.

Az alaplapon összesen három ventilátoraljzat található, ami kicsit kevésnek tűnik. Érdekesség, hogy amíg mások bekapcsoló és újraindító gombot ültetnek az alaplapra, addig az MSI egy CMOS Cleart választott (a SATA portok alatt), miközben ennek elég lenne egy jumper is. A processzorfoglalat környékén – hasonlóan az Intel és az Asus lapokhoz – van pár magasabb kondenzátor, melyek bekavarhatnak hűtővásárlásnál az eredeti elképzelésbe. A 975X Platinumon a processzornak egy négyfázisú feszültségszabályzó áramkör jutott.

A hátoldal [+]

A hátoldalon két PS2-port, egy-egy soros és párhuzamos port, négy USB-port, egy FireWire-port, hat audiokimenet és egy koaxális S/PDIF-kimenet található. A csomagban további két USB és egy FireWire-port kivezetést találunk.

BIOS

MSI 975X Platinum PE BIOS [+]

A 975X Platinum Award BIOS-ra épül, és teljesen szokványos Award elemeket tartalmaz. Problémákat tapasztaltunk az alaplappal, ugyanis az aktuális BIOS-verzióval a 975X Platinum nem vette figyelembe az általunk beállított memóriaidőzítéseket (ez ismerős valahonnan...). A túlhajtásra specializálódott opciókat a Cell Menuben találjuk meg, ami valójában nem véletlen, hiszen a 975X Platinumon található egy CoreCell chip, mely mindezért felelős. A későbbieket látva az MSI újíthatna végre. A Cell Menuben a tuningért felelős opciók száma nem túl magas, de tartalmuk lényegretörő. Sajnos így is vannak problémák és hiányosságok, például a szorzóállítás hiányzik, és az északi híd feszültségállítására sincs lehetőség, helyette beállíthatjuk a PCIe feszültségét, amire soha nem volt még szükségünk.

Az MSI 380 MHz-ig bírta [+]

Az MSI 975X Platinum PE túlhajtása mindezen hátráltató tényezők ellenére is sikeresebb volt, mint a P965-ös, BIOS-szinten ezer sebből vérző P965 Platinumé, ugyanis a 975X-es nagytesóval 380 MHz-es FSB-t sikerült elérnünk. 385 MHz-en is elindult a rendszer, de amikor a Windowst újraindítottuk, a gép fényt kapott... A szorzóállítás hiánya miatt az E6700-es processzort az MSI-vel is csak 330 MHz-ig sikerült húznunk, de mint már tudjuk, itt a processzornak van vége, és nem a chipsetnek. Amikor a tuningolás során problémába futottunk, a legtöbb esetben egy újraindítás majd az INSERT gomb folyamatos nyomása segített. Amikor még ez sem volt elég, kénytelenek voltunk a CMOS Clear gombocskához nyúlni.

Tesztkonfiguráció és tesztek

Ezúttal a tesztekhez egy Core 2 Duo E6700-as processzort használtunk, lévén az jobban illik a 975X chipsethez, mint az E6300. Az összes többi teszteszköz a szokásos volt. Az alaplapokat minden esetben felfrissítettük az elérhető legújabb BIOS-szal (a tuningtesztek is frissítés után készültek). Ezeket az alkalmazásteszteket csak ellenőrzési céllal futtatuk le, mert egyébként nem kétséges, hogy azonos chipsetre épülő alaplapok között nagyon minimálisak a sebességbeli különbségek.

Először az FSB-t ellenőriztük, az alaplapok 266 és 267 MHz közé állítják be a Core 2 Duo alap rendszerbuszát, szokás szerint az Asus hajtja a legmagasabb órajelen a processzort.

Az Everest memória-benchmarkjában a két Abit áll az élre, picit megelőzve az Intelt, az MSI-t és az Asust. Érdekes, de a DFI közel 5%-kal lassabb memóriaolvasásban a többieknél.

Még érdekesebb, hogy a WinRAR tesztekben ennek ellenére nem a DFI, hanem az MSI marad le kis mértékben. Az első helyen viszont itt is a két Abit áll. A konvertálásban és renderelésben már nagyon lecsökken az alaplapok közti különbség, csak mérési hibáról beszélhetünk.

Játékok alatt ugyanez figyelhető meg, bár Far Cry alatt az MSI itt is meginog egy picit.

A tesztek azt hozták, amit vártunk, az alaplapok azonos beállításokkal ugyanolyan gyorsak. Stabilitási problémánk egyikkel sem volt.

USB- és IEEE 1394-sebesség

Létrehoztunk egy 512 MB-os RAMDRIVE-ot, és erre felmásoltunk egy kb. 500 MB-os fájlt. Ezt a fájlt átmásoltuk az USB vagy FireWire vezérlőn csüngő merevlemezre, így született meg az írási eredmény, majd a vezérlőn csüngő merevlemezről visszamásoltuk a fájlt a RAMDRIVE-ra, így megkaptuk az olvasási eredményt. A másolást a Disk Bench nevezetű programmal végeztük el, mert ez a program a másolás végén képes átlagolni a másolás sebességét.

A tesztekben két Texas Instruments és két VIA chip indul harcba egymás ellen, ezek gyakorlatilag ugyanolyan gyorsnak bizonyulnak, bár az MSI-n található VIA VT6308P kis lemaradásban van: míg a többiek 33 MB/s-mal olvasnak, addig ő „csak” 32 MB/s-mal.

Írásban annyit változik a helyzet, hogy az MSI 975X Platinumon található VIA chip nagyon lemarad, hátránya ezúttal már nem kevesebb, mint 27%.

A FireWire-vezérlők egységesen 0–1%-ra terhelik le a Core 2 Duo E6700-as processzort, ez az érték egy lassabb, netán egymagos processzorral magasabb is lehet. Az ICH7-es déli hídban található USB-vezérlőn szokatlanul magas, 9%-os terhelést mértünk (az Intel DB D975XBX2-t használtuk).

Ethernet-sebesség és audiominőség, tuning

Ethernet

Az alaplapokon található integrált hálózati vezérlők minőségének leteszteléséhez a Windows 2000 DDK-ban megtalálható NTttcp benchmarkot hívtuk segítségül. A tesztben szereplő alaplapokat egy Cat6-os minősítésű UTP-kábelen keresztül összekötöttük egy szervergéppel, majd a gépeken lefuttattuk a következő parancsot:

szerver gép (sender) parancsa: ntttcps -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xx alakban) -a

fogadó gép (receiver) parancsa: ntttcpr -m 4,0,IP-cím (xxx.xxx.x.xy alakban) -a

A program a lefutást követően a hálózati vezérlő adatáteresztő-képességét és az adatmozgatással járó processzorterhelést írja ki. A tesztünkben szereplő végső eredmény három lefuttatott teszt átlaga.

Érdekes jelenségeknek lehettünk tanúi a hálózati vezérlők tesztelése közben. Ez a sebességmérés során még nem is annyira szembetűnő, hiszen a vezérlők közel ugyanolyan gyorsak voltak, de azért már itt is kicsit furcsa, hogy az Asus P5W DH Deluxe-on található két Marvell vezérlő nem ugyanolyan gyors.

A processzorterhelési tesztben ért minket igazán meglepetés, amikor az egyes alaplapokon található, ugyanolyan típusú vezérlők különböző terhet róttak a processzorra. Konkrétan az Abit AW9D-MAX-on a processzorhoz közelebbi portnak háromszor annyi volt a CPU-terhelése, mint a másiknak. Hasonló jelenet játszódott le az Asus esetében is, ott a gyárilag letakart Ethernet-aljzaton mértünk magasabb sebességet, bár esetében a CPU-terhelésben nem volt számottevő különbség. Érdekes még, hogy a DFI-on található Realtek chipen is annyit mértünk, amennyit az Abiton a rosszabbik esetben. És hogy mi a konklúzió? Az Intel vezérlős alaplapokkal nincs ilyen gond...

Audio

Az alaplapokon található integrált audiovezérlők objektív teszteléséhez a Rightmark Audio Analyzer nevezetű programot vettük elő, mellyel egy egyszerű tesztet lefuttatva minőség szerint rangsorolhatjuk a hangkeltőket. Az RMAA egy világszerte elfogadott, referencia-hangkártyateszt program, amely hat szempont szerint vizsgálja meg és osztályozza az adott eszközt, majd hatféle rangsorolást kap az adott vezérlő az adott tesztben: Nagyon gyenge, Gyenge, Átlagos, Jó, Nagyon jó és Tökéletes. A teszt különböző fázisai röviden összefoglalva a következők.

Az átviteli függvény meghatározza, hogy az audioeszköz mely frekvenciákat tudja pontosan reprodukálni, és melyek vesznek el a lejátszás során. Általában a magasabb és alacsonyabb frekvenciák szoktak ennek szenvedő alanyai lenni, tehát az átlag feletti audioeszköz hanggörbéje relatíve egyenletes.

A THD (harmonikus torzítás) az audioeszköz által generált (általában) nemkívánatos harmonikus frekvenciák aránya. A magas minőségű hangkeltők jórészt alacsony (0,002 %-nál alacsonyabb) THD-vel rendelkeznek, de vannak kivételek.

Az IMD (intermodulációs torzítás) egy hangrendszer torzításának mértékét határozza meg, amennyiben abba többkomponensű jel kerül, ekkor a hangrendszerben nemkívánatos, a jelek összekeveréséből, modulációjából származó jelek is megjelennek.

A dinamika kifejezi számokban, hogy a nagyon gyenge jeleket (hangokat) az audioeszköz milyen minőségben képes reprodukálni.

A zajszint teszt a hangkeltő alapzaját (sziszegést) méri nulla bemeneti jelnél (a kisebb érték a jobb), a sztereó áthallás pedig a két oldal (bal és jobb) hanganyagának áthallását, dB-es csillapítását határozza meg (minél kisebb, annál jobb).

Analóg kimeneten szigorúan a hangminőséget vizsgálva a hat alaplap nagyjából ugyanolyan szintet üt meg, az Intel D975XBX2-n található Sigmatel viszont a többieknél kicsit jobban vizsgázott, egészen elképesztő, hogy az átviteli függvény nyílegyenes, és az IMD görbéje sem emelkedő, ellentétben a többinél tapasztaltakkal. A Rightmark tesztje szerint az Abit által preferált, külső kártyára integrált audiovezérlő nem jár hangminőség szempontjából előnnyel, még a zajszint is csak minimálisan jobb a többiekénél.

Lemértük az egyes hangkodekek processzorterhelését is. HL2 Episode One alatt a Core 2 Duo E6700-as processzorral 15 és 20% közötti eredményeket kaptunk, gyakorlatilag itt inkább mérési hibákról lehet beszélni, ugyanis chiptől független az elért helyezés.

FEAR alatt 1 és 6% között szerepeltek a lapok, úgy tűnik, hogy ebből a szempontból a DFI a legjobb (már HL2 alatt is az első volt). A százalékos értékek processzortól függően alakulnak, tehát ezekben a tesztekben inkább a relatív sorrendet érdemes szem előtt tartani, mint a konkrét százalékos értékeket.

Végül grafikonon összesítettük az egyes alaplapokkal maximálisan elérhető rendszerbuszórajelet, legalábbis amit nekünk sikerült belőlük kihozni. Itt az Asus, az Abit és az Intel a befutó, az MSI, de főleg a DFI remélhetőleg már dolgozik egy új és jobb BIOS-on, amivel megmutathatják, hogy valójában mire képesek.

Értékelés

A hat alaplapot áruk szerint csoportosítva értékeljük. 46 és 52 ezer forint között található a DFI Infinity 975X/G, az Intel DB D975XBX2 és az Abit AW9D. Az összehasonlítás kicsit nehéz, ugyanis az alaplapok ezúttal nem különböznek olyan nagy mértékben, mint a P965-ös tesztben, bár ezúttal is mindegyiknek vannak gyengéi, illetve erősségei. Az Abit AW9D a trió legkevésbé felszerelt tagja, viszont tuningban ez szerepelt a legjobban, és egy külső, AudioMAX 7.1 HD nevezetű „hangkártyával” együtt kapjuk. A DFI Infinity 975X/G kicsit jobban felszerelt, hiszen már van FireWire portja plusz egy eSATA-portja, ráadásul olcsóbb is a Abitnál, ellenben a felépítése és tuningpotenciálja nem az igazi, és körítése nagyon szegényes (valószínűleg ezért is olcsó), míg az Abit esetében ezzel nincs gond. Az Intel DB D975XBX2 a legdrágább ebben a csoportban, cserébe több SATA portot, nagyon jó minőségű audiovezérlőt és tuningban is meggyőző teljesítményt nyújt, problémánk pedig csak a ventilátorok szabályzórendszerével volt, hiszen ezen a téren a DFI is többet nyújt, nem beszélve az Abit FanEQ-járól. Összességében úgy gondoljuk, hogy az Abit AW9D nem ér 50 000 forintot, ellenben az Intel D975XBX2 megér 52 ezret, így ez megkapja az ajánlott minősítést. A DFI Infinity 975X/G alacsony ára miatt tetszett, azoknak tudjuk ajánlani, akik nem szoktak tuningolni (érdekes ítélet éppen egy DFI lap esetében).

A drágább lapok között találjuk az Asus P5W DH Deluxe-ot, az Abit AW9D-MAX-ot és az MSI 975X Platinum PE-t. Itt még nehezebb a helyzetünk, mert úgy gondoljuk, hogy az Asus és az Abit egyaránt jó választás, inkább szimpátia kérdése, hogy melyik legyen a kiválasztott. Az MSI kicsit kilóg ebből a sorból magas árával, a másik kettőhöz képest szegényebb körítésével és gyenge tuningpotenciáljával, de azt ne felejtsük el, hogy felkínál egy plusz IDE-csatlakozót, és felépítésével is nagyon elégedettek voltunk. Az összesítés alább látható.

Abit AW9D-MAX Asus P5W DH Deluxe	Intel Desktop Board D975XBX2	MSI 975X Platinum PowerUp Edition DFI Infinity 975X/G

fLeSs

A tesztben szereplő alaplapokat az alábbi cégek bocsátották rendelkezésünkre:

• Abit AW9D és AW9D-MAX, MSI 975X Platinum PE: Expert Computer Kft.
• Asus P5W DH Deluxe: Asus Hungary
• DFI Infinity 975X/G: TTS-Kft.
• Intel DB D975XBX2: Intel