MacBook Pro

Az Apple gépei mindig is a state of the art megtestesítői voltak, közülük a hordozható termékcsaládok képviselői pedig különösen kiemelkedtek egyedi, modern és letisztult formáikkal. A cég laptopjainak története több mint két évtizede, 1989-ben kezdődött a Macintosh Portable-lel, amit számos PowerBook és iBook követett, majd 2006-ban jelent meg tesztalanyunk elődje, az első hófehér MacBook. A következő meghatározó esemény 2008-ban történt, amikor a MacBook Air jelent meg, majd ugyanebben az évben az unibody dizájnú, avagy az egyetlen alumíniumtömbből kimart házú MacBookok is piacra kerültek. A következő frissítés tavaly nyáron érte a sorozatot, ekkor egy kisebb ráncfelvarráson esett át a 13"-os, 15"-os és 17"-os trió, melyeket idén áprilisban vettek újra kezelésbe. Ez utóbbi hármas középső modellje, egészen pontosan az MC371LL/A típusjelzésű járt nálunk egy alaposabb vizsgálat erejéig.

A doboz az Apple-től megszokott letisztult külsőt kapta, ami valóban akkora méretű volt, amekkorára szükség van és egy milliméterrel se nagyobb. Belül mindennek rendezetten megvan a maga helye, felül a becsomagolt notebookkal, alatta az mellékelt kiegészítőkkel.

A MacBookhoz kapunk egy tápegységet, ami cserélhető fejes, így jár hozzá egy közvetlen átalakító és egy hosszabbítós verzió is. Ez előbbinek nyilván utazásnál vehetjük hasznát leginkább. Ezek mellett egy külön fekete mappában volt két telepítőlemez is a csomagban, használati utasítás, almás matricák és egy puha törlőkendő.

Külsőre nem sokat változott a frissített gép, sőt igazából semmit. Maradt a formás, végletekig leegyszerűsített, ám mégis elegáns és látványos fém külső. Az alumíniumborítást csak az alma logó töri meg és a fedél kinyitását segítő vájat.

Kinyitva is hasonló látvány fogad, az unibody váz egyszerűsége. A szürke alapon fekete gombos billentyűzet és a képernyő sötét kávája jól illik egymáshoz, illetve jó kontrasztot alkot. A méretes érintőpad színben és felületben is szinte teljesen beleolvad a széles csuklótámaszba. Ugyanígy a hangszórók is szinte észrevehetetlenek, ám valójában a klaviatúra két oldalán rejtőznek. A mikrofon is itt található, a bal hangszóró alatt.

A MacBook eleje nem tartogat túl sok izgalmat, csupán a fedél kinyitását segítő bevágás és a jobb oldalon egy jelzőlámpa figyelhető meg. A hátsó oldal pedig még ennyire sem látványos, hiszen majdnem az egészet a fedél fekete takarólapja tölti ki, emögött találhatóak a ventilátorok kivezető nyilásai.

A laptop bal oldalán találjuk az összes csatlakozót, szép sorban egymás után. A sarok mellett közvetlenül a mágneses tápaljzat, a MagSafe látható. Ebbe az öt tűs aljzatba mind a kétféleképpen rá lehet „ragasztani” a kábelt. Ezt követi a Gigabit Ethernet, majd a FireWire-800 port, illetve a mini DisplayPort csatlakozó. A két 2.0-s USB kapu mellé az SD memóriakártya-olvasó került, ezek után pedig a hang ki- és bemenetek, melyek optikai átvitelre is használhatók. A jobb oldalon egy kerek, szürke nyomógomb kapott csak helyet, ami szinte teljesen beleolvad az alumíniumborításba. Ezt megnyomva a mellette lévő nyolc parányi zöld lámpából az akkumulátor töltöttségi szintjének megfelelő számú villan fel.

A MacBook másik oldalára csak a slot-in rendszerű 8x-os DVD-író keskeny nyílását és a Kensington-zár lyukát tették.

Platform - CPU, RAM, HDD

A frissített készülékek április közepén jelentek meg, az előző, őszi Core 2 Duós szériát a Core i5-ös és i7-es CPU-val szerelt gépek váltották. Az általunk is tesztelt 15"-os képernyővel ellátott laptop három konfigurációban érhető el, ezek elsősorban a processzor órajelében különböznek. Nálunk az alap, 2,4 GHz-es Intel Core i5-tel szerelt verzió járt 320 GB-os kapacitású háttértárral és 256 MB RAM-mal ellátott diszkrét NVIDIA GeForce GT 330M videokártyával kiegészítve. A másik verziók 2,53 GHz-es vagy 2,66 GHz-es CPU-val, 500 GB-os merevlemezzel és 512 MB-os videokártyával érhetők el.

A processzor mellett tehát a másik fontos újítás a videokártyát érintette az új MacBookban. Az integrált Intel HD GPU mellett egy diszkrét GeForce GT 330M is helyet kapott. Hétköznapi használatkor így elég, ha az Intel megoldása működik, játéknál vagy más, számításigényes feladat végzésekor pedig a rendszer automatikusan aktiválja az NVIDIA kártyáját.

A MacBook Pro notebookok ára persze továbbra sem a pénztárcabarát kategóriába sorolható, de ugyebár a minőséget (és a nevet) meg kell fizetni, és meg is fizettetik az emberrel. A fent említett új 15"-es Pro gépek 2,4, illetve a 2,53 és 2,66 GHz-es verziói 505 000, 540 000 és 600 000 forintba kerülnek. Ehhez egy év garancia tartozik, továbbá természetesen a 10.6-os Snow Leopard OS X-nel és az iLife szoftvercsomaggal együtt érkeznek a laptopok. A Core 2 Duós 13"-osok kicsit olcsóbbak, a 2,4 és 2,66 GHz-es CPU-sok 330 000 és 420 000 forintért szerezhetők be. Az új 17"-os modellért 2,53 GHz-es Core i5-tel pedig 620 000 forintot kérnek.

A Mac gépeknél már bevált három tesztelőprogramunkat használtuk az MacBook Prónál is. Először az Xbench-et futtattuk, ami a hardver minden lényegesebb elemét meghajtja. Egyetlen hátránya, hogy fejlesztése már évekkel ezelőtt abbamaradt. Pontozása egy 2004-es PowerMac G5-re alapul. Ennek a 2 GHz-es PowerPC G5 processzorral, 2,5 GB memóriával, GeForce 6800 Ultrával és 300 GB-os Maxtor DiamondMax 10 merevlemezzel ellátott masinának az eredményei jelentik a 100%-ot. Az egyik előző generációs, ugyancsak 15"-os MacBook Pro eredményeivel, és a legutóbbi iMacével vetettük össze az új notebookot.

Az új Core i5 processzor elég jól szerepelt a másik kettő mellett. Az iMac csaknem 25%-kal gyorsabb órajelű, bár régebbi Core 2 Duója csak a CPU pontszámnál tudta megszorongatni kicsit az i5-öt, ám a többi mérésnél már csúnyán alulmaradt. Az előd MacBook is jóval lemaradva kullogott csak az idei modell mögött.

Cross-platform tesztprogramokat is bevetettünk a MacBook Pro tesztelésénél, melyek a számítógépek szoftveres és hardveres képességeit is vizsgálták. A Cinebench 10 és a Geekbench 2.1.2 szoftverek alkalmazásával a tesztkészülék, egy előző generációs MacBook Pro, a legutóbbi iMac és egy windowsos asztali gép eredményeit vetettük össze az alábbi táblázatban.

Az előző mérésekhez hasonló sorrend alakult ki az Apple gépek között ezúttal is. Az új MacBook Pro mindenhol átvette a vezetést, általában szép nagy fölénnyel. A windowsos asztali gép négy processzormagjával az ezt kihasználó tesztekben jeleskedett csupán, egyéként nem állt a helyzet magaslatán.

Megjelenítés, bevitel

Az általunk tesztelt MacBook 15,4"-os képátlójú, LED háttérvilágítású képernyője 1440x900 pixeles felbontással és fényes, tükröződő felülettel rendelkezik. Ám nem csupán ez az egy opció van, a notebook rendelhető 1680x1050 képpont felbontású panellel, illetve külön jó hír, hogy tükröződésmentes bevonattal ellátott változat is kérhető belőle. Az eggyel kisebb méretű, 13,3 hüvelykes és a nagyobb, 17"-os laptop csak fényes képernyős kivitelben készül, ezek felbontása 1280x800 és 1920x1200 pixel.

A képernyő betekintési szögeit nézve elsőre egyértelművé vált, hogy ezúttal nem IPS panellal van dolgunk, hanem csupán a szokásos TN+film típus áll előttünk. Ennek megfelelően a már sokszor látott hatásokat tapasztaltuk, alulról sötétedtek, átfordultak a színek, míg felülről nézve kissé kivilágosodott a kép, ahogy oldalról is.

A kijelző maximális fényereje méréseink szerint 316 cd/m², a minimális pedig 0,4 cd/m² volt, azaz kontrasztaránya 790:1 körüli értékű lehetett, ami szép eredmény. A koloriméteres kalibrálást is elvégeztük, ám az a gyári értékekhez képest nagyon minimális, szinte észrevehetetlen változást eredményezett csak.

Röviden, tömören: a touchpad óriási. Kicsit bővebben kifejtve tényleg hatalmas más notebookokéhoz képest. Ez persze szükséges is, hiszen multi-touch-os mivolta miatt egyszerre akár négy ujjunk is használható rajta, ahhoz pedig kell a hely, ahogy a nagyító, fordító és a többi, két-három ujjal vezérelhető mozdulatokhoz is. Egérgomb a látszat ellenére van, a felület alsó fele teljes egészében kattintható. A felület elsőre nem nyerte el a tetszésünket, folyamatosan izzadtak az ujjaink használata közben. Nagyjából egy nap után azonban sikerült megszoknunk ezt is.

A billentyűzet chiclet stílusú, 79 darab szigetszerűen különálló gombból tevődik össze. Az alumíniumborításba mart árokban helyezkedik el, éppen olyan mélyen, hogy a gombok teteje a belső többi részével egy vonalban van. A feliratok áttetszőek, alattuk pedig világítás rejtőzik, ami a webkamera melletti szenzornak köszönhetően (továbbá a megfelelő beállítások megléte esetén) kevés fénynél automatikusan bekapcsol. Erőssége a funkciógombokkal szabályozható is. Aktiválásakor a Caps Lockon lévő parányi lámpácska is felvillan.

Aki először találkozik Mac géppel, furcsa lehet a funkciógombok működése, ugyanis az alapbeállítás szerint az F1-F12 műveletek másodlagos feladatként, Fn-nel előhívva aktiválhatók, a billentyűk elsődleges funkcióit pedig a rajtuk található piktogramok mutatják.

A gombok mérete, magassága, lenyomási útja megfelelő volt. Néhány órás használat után már teljesen természetesen és gyorsan ment a gépelés rajta. A billentyűk halkan járnak, tempós írásnál sincsenek túl nagy zajjal. A használhatóság viszont áldozatául esett a formának és a dizájnnak: a csuklótámasz széle olyan éles, hogy szinte vág, hosszú távon kényelmetlen.

Hőmérséklet, hang, akkumulátor

Előző Apple tesztkészülékünk, a 21,5”-es iMac nem vitte túlzásba a melegedést az ezt vizsgáló mérések alatt, így a kíváncsian vártuk, hasonlóan jól teljesít-e a hordozható gép is. A terheléses teszt előtt kicsit hagytuk állni a notebookot, illetve használtuk is némi internetezésre, gépelésre. A 24 °C-os szobában a billentyűzet bal oldala nagyjából 34 °C-ra melegedett, míg a csuklótámasz fémje 28 °C körüli hőmérsékletet vett fel. A MacBook alja szinte tükrözte ezeket az eredményeket, hasonló értékeket mértünk itt is. Elöl 19, míg hátul 14 dB-es zajt mértünk, de szinte észrevehetetlen volt.

A terheléses tesztnél a processzort és a videokártyát is hajtottuk, így húsz perc után az alábbi végeredmény született. A gép tetejének bal felső része elérte a 40 Celsius-fokos hőmérsékletet is, de a csuklótámasz hőfokai szinte alig változtak. Alul is hasonló volt a helyzet, 40-41 °C maximumot mértünk a tápcsatlakozó körüli részen, a többi terület pedig 29-32 °C-ig hevült csupán. Felmerülhet a kérdés, hogy ebből a szinte teljesen zártnak tűnő fémdobozból mégis hogy jön ki a ventilátorok által fújt levegő? A megoldásért elég körbenézni a gépen és megkeresni ez egyetlen helyet, ahol megtörik a folyamatos burkolat, az a fedél aljánál, a zsanéroknál van. Nos, itt távozik a belső komponensek által termelt hő, 48-50 Celsius-fokos levegőt fújt ki ventilátor, a zajkeltés pedig 21 dB volt.

A MacBookok specifikációiban a 15"-os készüléknél 8-9 órás üzemidőt adtak meg. Ez elsőre egy netbooktól manapság már nem, de notebooktól elég soknak tűnhet, azonban immár méréseink is alátámasztják az adatok hitelességét, valóban több mint kilenc órán át bírta kis terheléssel. Ez főleg a Core processzornak és a kisebb fogyasztású videokártyára váltásnak köszönhető. A videolejátszásnál már nem volt ilyen jó a helyzet, de kis híján négy órán keresztül így is játszotta a 720p-s filmet. A maximális terhelés próbájának eredményét is kíváncsian vártuk, ez végül másfél óra lett. A feltöltés ki- és bekapcsolt állapotban is kis különbséggel nagyjából két és fél óra alatt történt meg. Végül a szokásos tesztek mellett lemértük az üzemidőt normál, hétköznapi használat mellett is. Ekkor Wi-Fi-n keresztül interneteztünk maximális fényerő és fülhallgatón keresztüli zenehallgatás mellett, amit ugyancsak 220 pecig bírt a MacBook Pro akkumulátora.

A tápegység MagSafe csatlakozóval kapcsolható a notebook sarkán lévő aljzatára, kialakításánál fogva az iránya nem számít. A mágneses csatlakozó az egyik legötletesebb részlete a MacBooknak, és már negyedik éve találkozhatunk vele a gyártó termékein. Szerepe természetesen főleg a véletlen kirántás, és ezzel a kábelszakadás, notebookleesés elkerülése, továbbá az egyszerű használat biztosítása. Két kicsi jelzőfény is látható rajta, ami töltés közben borostyánszínben, feltöltött állapotban zölden világít.

Az akkumulátor töltöttségét a már említett kis zöld lámpácskákkal is figyelemmel követhetjük. A készülék oldalán található gombot kell megnyomni mindössze, ami a megfelelő számú LED-et villantja fel.

Értékelés

Az Apple notebookja kétségtelenül az egyik legszebb készülék a piacon. A lekerekített ívek, a mérnökien megtervezett formák és a precízen vágott élek már-már rideg, steril, minimalista, de mégis tetszetős és elegáns egyveleget alkotnak. Nincs felesleges részlet, nincs rendeltetés, feladat nélküli elem. Egyszerűen jó megérinteni a hideg fémet, megtapogatni az alumínium felületét, érezni a súlyát. Sokan talán éppen ezek miatt szeretnek bele az almás gépekbe, és sokakat talán éppen ez riaszt el tőle.

Tapasztalatból mondhatjuk, hogy amíg csupán képen lát MacBookot az ember, addig nem érzi ezt át, jó esetben csak legyint az egészre, hogy az is csak egy notebook a sok közül... Persze ezzel nem állít valótlant, az Apple hordozható gépe is csak egy laptop számtalan másik, hasonló masinában megtalálható Intel processzorral, LED háttérvilágítású monitorral, merevlemez háttértárral és a többi komponenssel. Akkor miért vennénk fél millióért laptopot? Netán ilyen sokba kerülne az üvegszerű, halványan ragyogó alma logó fedélre applikálása?

Ami mégis kiemeli a MacBook Prót a tömegből, amivel talán leginkább sikerül megfognia az Apple-nek a vásárlóit, – és ezt talán még a céggel nem igazán szimpatizálók is elismerik – az két szóval kifejezhető: dizájn és UX. A dizájnt, a tervezést és a megjelenést kiveséztük már, a másik rövidítés természetesen a user experience-t, vagyis a felhasználói élményt takarja. Ebbe beletartozik a gép kezelhetősége, a beviteli eszközök használata, de az operációs rendszeren van a legfőbb hangsúly. Az OS X sem hibátlan persze, mégis, a hardverrel együtt ad egy olyan pluszt a gép használatához, hogy egyszerűen szívesen ül le mellé az ember. Sőt ugyancsak saját tapasztalat, hogy az elsőként Macet, de leginkább MacBookot birtokba vevők arcán megfigyelhető egy konstans vigyor, miközben egymás után fedezik fel a gép és az operációs rendszer nyújtotta lehetőségeket.

A felhasználói élmény után magáról a gépről is szólva, röviden: tetszett. Ahogy a szintetikus tesztekből kiderült, hardverileg rendben van, a pontszámok alapján gyors masina, ezt éreztük a használata közben is. Működése közben halk, és a melegedést sem viszi túlzásba. Az akkuidőket is rendben találtuk, elég jó eredményekkel zárta a merítéses méréseket. A billentyűzet talán igényel némi megszokást, de elég halknak mondható, a gombok világítása pedig továbbra is látványos és jó ötlet. A gigantikus touchpad, ennek felülete ugyancsak megszokást igényel, nekünk legalábbis kicsit irritáló, ujjbegyizzasztó volt elsőre. A beviteli eszközökhöz tartozik az egyik negatívum, a MacBook éles széle, ami bizonyos gépelési pozícióban fájdalmasan a felhasználó csuklójába vág. A másik dolog, ami nem nyerte el a tetszésünket, az a képernyő néha akár tükörnek is beillő fényes felülete.

Végső konklúzióként a véleményünk az, hogy a MacBook Pro új változata egy jó teljesítményű, jól összerakott, jól szoftverezett notebook, csak ne kerülne annyiba, amennyibe. És hogy mennyi az annyi: 505 000 forintba kerül egy év garanciával, az OS X Snow Leopard operációs rendszerével és az iLife szoftvercsomaggal az általunk tesztelt 15"-os készülék, ennek ellenére a fentiek miatt ajánlott minősítést érdemel. Aki hezitál, mindenképpen próbáljon ki személyesen is egyet, úgy talán könnyebb eldönteni, hogy valójában szüksége van-e rá vagy sem.

Apple 15"-es MacBook Pro

ndavid

Az Apple MacBook Pro notebookot az iStyle Hungary bocsátotta rendelkezésünkre.