Bemutatkozás

Januárban megérkeztek hazánkba az AMD új processzorai, melyekről az asztali gépekkel foglalkozó felhasználók valószínűleg már hallottak, de nem tulajdonítottak nekik különösebb figyelmet. Valójában nem is szimpla processzorokról, azaz CPU-król, hanem úgynevezett APU-król van szó. Az APU az Accelerated Processing Unit kifejezés rövidítése, melyben egy CPU és egy GPU lett egybetokozva, mondhatni fúzionálva, innen is a kifejezés: AMD Fusion. A Fusion első verziójáról részletesen értekeztünk megjelenésekor, ezért most nem ismételnénk önmagunkat, a lényeg, hogy egy teljesen új, az alapoktól újratervezett, direkt az alacsony fogyasztásra koncentráló architektúráról van szó, amelyet netbookokban, notebookokban, nettopokban és Mini-ITX-es alaplapokon fogunk viszontlátni. Ez tehát nem egy új Athlon vagy Phenom, hanem egy Intel Atom rivális, annál azonban bizonyos tekintetben fejlettebb (ami nem is csoda, hiszen az Atom már 3 éves), ugyanis a CPU és a GPU összedolgozik.

Csak a tisztánlátás kedvéért: a processzor, amiről szó van, az úgynevezett Bobcat architektúrára épül, a processzor Zacate (max. 18 watt) vagy Ontario (max. 9 watt) kódnéven fut, a Brazos pedig a CPU és a chipset párosának, azaz magának a platformnak az elnevezése.

Egyik partnerünk a hazai viszonyokhoz képest egész gyorsan elkezdte forgalmazni az Asrock E350M1 típusjelzésű alaplapját, amely az AMD kétmagos, E-350-es APU-ja köré épül. Ezt sikerült is megkaparintanunk, majd kipróbálnunk. Emellett újrateszteltük (mivel korábban már járt nálunk) az Intel második generációs Atomja (D510) köré épülő Asrock D510PV-t is, illetve az A330ION kódnéven futó, Atom 330-assal (első generáció) és NVIDIA Ionnal meghajtott alaplapját. Három Mini-ITX-es, azaz 17x17 cm-es alaplapról van szó, amelyet netező, szövegszerkesztő, letöltő, filmnéző gépnek lehet befogni, legalábbis mi erre tippelnénk, ha megkérdeznénk, hogy mihez lehet velük kezdeni.

AMD / Ion / Atom

Mindhárom alaplapon két memóriafoglalatot találunk, amelyekbe összesen 8 GB memóriát pakolhatunk; ez valószínűleg több mint elég erre a felhasználási területre. Az E350M1 és az A330ION DDR3-as, míg a D510PV a DDR2-es memóriákat támogatja. Az E350M1-en és az A330ION-on négy-négy SATA portot és egy PCI Express csatlakozót is találunk, míg a D510PV-re csak két SATA és egy PCI bővítőhelyet tettek. Az AMD platformja már támogatja a SATA legújabb, 6 Gbps áteresztő képességű szabványát. Ami talán ezeknél is fontosabb, hogy mindhárom alaplapon találunk ventilátort, ezek az E350M1-en és a D510PV-n a processzort, míg az E330ION-on a lapkakészletet hűtik. A hűtőbordák mérete az elmúlt idők asztali gépekbe szánt chipsetjein található bordák méretére hajaz (vagy még azoknál is kisebbek), tehát nem éppen hőtermelő monstrumokról van szó.

AMD / Ion / Atom

Kivezetések tekintetében az AMD és az ION a manapság elvárható modern csatlakozóarzenállal rendelkezik, találunk rajtuk analóg, DVI és HDMI monitorkimenetet, a D510PV viszont már elavultnak mondható, hiszen csak analóg monitorkivezetéssel rendelkezik. Ezeken kívül megtaláljuk rajtuk a szokásos PS2, USB, Ethernet aljzatot és audioportokat, a két feljettebb példányt pedig optikai SPDIF-kimenettel is felszerelték; ez manapság már elvárható, a D510PV már amolyan őskövületnek számít.

AMD / Ion / Atom

Érdekes látni, hogy milyen, illetve mekkora chipek lapulnak a hűtőbordák alatt. Az AMD (Zacate) APU-ja 40 nm-es csíkszélességen készül és 75 mm² alapterületű, az E-350 TDP-je 18 watt. Az Atom 330 (Diamondville) 45 nm-en 2x26 mm² alapterületű, maximális fogyasztása 8 watt, míg a D510 (Pineview) 45 nm-en 87 mm² alapterületű, maximális fogyasztása 13 watt (CPU+GPU együtt). Az Atom 330 mellett található NVIDIA Ion chip (65 nm, 162 mm², TDP: 12 watt) önmagában jóval nagyobb és többet is eszik, mint az Atom 330-as CPU, ezen az alaplapon (E330ION) a CPU-n csak egy hűtőborda található, míg a chipsetre ventilátort is tettek. Ezek az adatok aligha foglalkoztatják a célközönséget, de a techszakik ebből jól látják, hogy profitábilitás szempontjából kinek áll a zászló. Ebben a szegmensben az eladott mennyiség a lényeg, mivel az egyes chipeken igen pici a haszon. Az AMD Zacate ugyan nagyobb, mint a Diamondville, de fejlettebb is. A probléma csupán az, hogy az Intel megoldása már 2,5 éve a piacon van, tehát az AMD-nek valami igazán ütőset kell villantania ahhoz, hogy megnyirbálja az Intel eladásait.

Érdemes néhány szót szólnunk a Zacate GPU-járól, a HD 6310-ről is. Ez egy 80 stream processzoros, DirectX 11-et támogató egység, amely 64 biten kommunikál a rendszermemóriával. Az asztali gépekbe szánt HD 4200/4290-nél ugyan több stream processzorral dolgozik, de nem társítottak mellé Sideport memóriát, ami igen nagy hátrány. A Zacate GPU-ja azonban nem bivalyerős 3D-s képességei miatt lesz érdekes, hanem a támogatott technológiáknak köszönhetően lehet kedvelt, ugyanis minden lehetséges szoftvert vagy gyártófüggetlen technológiát képes hardveresen gyorsítani, már amennyiben a szoftvert felkészítik az APU-k meghajtására.

Fogyasztás, alkalmazások

A három minigépet tényleg csak a legalapvetőbb tesztelésnek vetettük alá. Ezeket a processzorokat nyilván nincs értelme renderelésre vagy éppen komoly játékra használni, de szerettük volna látni, hogy alapjában véve mit tudnak, ha hobbigépezésről van szó. Először a fogyasztásokat mértük le. Ezen a téren az AMD villantott, kevesebbet fogyaszt riválisainál, bár a különbség elenyészőnek tűnik, pedig üresjáratban minimum 20%-os előnyről beszélhetünk. Filmnézés közben már csökken a Brazos előnye, terhelve pedig el is tűnik. Itt a lényeg az üresjárati érték, hiszen számítógépünk a bekapcsolt idő nagy részét így tölti (ebbe beletartozik az internetezés, szövegszerkesztés, letöltés is). Nem éppen ide illik, de meg kell említenünk, hogy a Sandy Bridge-alapú Core i5/i7 ugyan másik táppal, de üresjáratban szintén megelégszik 30 wattal, ez elég jól jelzi, hogy az Intel új CPU-architektúrája milyenre sikerült...

A CPU- és GPU-erőviszonyok feltérképezésére két programot és öt játékot választottunk ki. Ezeket a masinákat tényleg nem szokás munkára használni, de előfordulhat, hogy valaki be szeretne valamit tömöríteni vagy hogy egy filmet át szeretne konvertálni. Nyilván, amivel egy gyors asztali gép végez fél-egy óra alatt, az egy ilyen minigépen talán egy éjszaka alatt sem lesz kész, tehát nem éppen ideális ilyen célokra használni a Brazost vagy az Atomot. A WinRAR benchmarkja alapján az E-350 lassabb, mint a kipróbált Atomok, amelyek szintén 1600-1666 MHz-es órajelen járnak. Az Atomot teljesítmény terén elég nehéz alulmúlni, de a Zacatének sikerült; ez nem éppen jó jel, de szerencsére nem ez a meghatározó szempont egy kisgép megvásárlásánál. A Mediashow Espressóval 2 Mbps-os H.264-be konvertáltunk egy 23 perces DVD-részletet, ez a kis tesztecske azért érdekes, mert a Mediashow Espresso támogatja az AMD GPU-ját és az NVIDIA ION-t is. Az E-350-es gép annyi idő alatt végzett, mint a GPU-gyorsítást nélkülöző Atom D510, az ION-os gép pedig közel negyed órával gyorsabb volt. A hozzáértők erre azt szokták mondani, hogy az NVIDIA CUDA-val készített tömörítés gyengébb minőségű, mint a riválisoké, ezért készítettünk három képmentést, és az olvasókra bízzuk a döntést.

A játékokról igazából nincs mit mondani. Egyértelműen az AMD platformja volt a leggyorsabb, az Intel D510 és GMA3150 párosa több játékot el sem tudott indítani, míg az ION ugyan próbálkozott, de nem tudta befogni az AMD APU-ját. Azért túl boldogok nem lehetünk, mert 1024x768-as felbontásról és a leggyengébb képminőségi beállításokról van szó, tehát ezeket a gépeket nem igazán lehet játékra használni, ugyanakkor megvan a bővítés lehetősége, mert az E350M1-en és az A330ION-on találunk PCI Express csatlakozót.

AMD

NVIDIA

Web, filmek

Az APU, illetve annak GPU-ja azért is érdekes, mert elvileg felkészítették a jövőben esedékes internetes követelményekre, gondolunk itt a HD-tartalmak megjelenítésére. Ez azt jelenti, hogy az AMD platformja képes a Direct2D és a DirectWrite felhasználásával a weboldalak megjelenítését gyorsítani, továbbá támogatják a WebGL-t is, ami a böngészőablakban futó háromdimenziós animáció gyorsítását teszi lehetővé. Természetesen az internet jövőjében állandóan előkerül a HTML5 és a WebM felület, amelyek multimédiás szempontból jelenthetnek újdonságot. Ki kellett próbálnunk, hogy mindez mit jelent a gyakorlatban. A Fish Tank HTML5-öt használ, és az Internet Explorer 9 bétájával karöltve az AMD APU-ja egyértelműen gyorsabb, mint a másik két konfiguráció. Ugyanezt elmondhatjuk a WebGL-meghajtásos Aquariumról és a Webvisionről is, amit már a legújabb Chrome-mal próbáltunk ki.

Ezután installáltuk az Adobe Flash 10.2 RC2-t, és még mindig Chrome alatt megnéztük, hogy az egyes masinák hogyan boldogulnak egy 1080p-s flash videóval a Youtube-on. Az AMD APU-ja itt leszerepelt, mert 1080p-ben kevésbé volt sima a megjelenítési élmény, mint az NVIDIA ION-ján. Ezt a videót az AMD bemutatóján az APU 40-50 fps-sel jelenítette meg, ezért megkérdeztük az AMD-t, hogy mi lehet ennek az oka. Kiderült, a Youtube még nem állt át az úgynevezett "stage video" videólejátszásra, amit a Flash 10.2 képes gyorsítani. Ez egy új hardveres videólejátszást gyorsító eljárás, amivel nem csak az AMD, de az NVIDIA GPU-tulajok is jól fognak járni. Lényeg a lényeg: jó lesz ez, csak ki kell várni, elvileg csak 1-2 hónapról van szó.

A végére maradt az elkerülhetetlen videók lejátszásának "tesztje", amikor arra voltunk kíváncsiak, hogy a nagyfelbontású videókkal hogyan boldogulnak a gépek. Az AMD platformja itt kiválóan teljesített, semmilyen problémát nem tapasztaltunk. Az Atom és ION párosának is csak a legnagyobb bitrátájú filmmel gyűlt meg a baja, a sebességgel nem volt gond, viszont szétesett a kép, olyan volt, mintha tömörítési hibákkal lenne teli a film. Az Atom ezen a téren már elég gyenge volt, a H.264-es videók lejátszása akadozott rajta.

A videókat egyébként a TotalMedia Theatre 5-tel játszottuk le (illetve kipróbáltuk az MPC HC-t is), ebben létezik egy úgynevezett SimHD funkció, amivel a DVD-filmeket "felskálázhatjuk" a monitor natív felbontásáig. Meg kell mondanunk, nagyon szép a végeredmény, ezt a funkciót egyébként mindhárom gépen bekapcsolhatjuk, de csak az AMD és az ION volt képes így akadozásmentesen lejátszani a filmet, az Atom már nem. Készítettünk néhány screenshotot, érdemes megnézni a végeredményt: a bal oldalon látható az eredeti DVD-film, a jobb oldalon pedig a feljavított.

Értékelés

Az AMD Brazos kitűnőre vizsgázott. Ideális választásnak bizonyul, amennyiben nettopokról vagy kisfogyasztású gépekről, HTPC-ről van szó. Az Asrock E350M1 alaplap ára sem vészes, kb. 25 000 forint, ami jóval alacsonyabb, mint anno az atomos, majd később az ionos alaplapok megjelenésük után. A CPU teljesítménye jóindulattal sem nevezhető kiemelkedőnek, viszont maga az APU rengeteg funkciót támogat, amivel versenytársai fölé nő. Az alaplapon található ventilátor (amitől egyébként idegenkedünk) alacsony fordulatszámon pörög és szerencsére halk, a CPU és a chipset hőkibocsátása minimális, fogyasztása a legalacsonyabb, tehát nincs olyan ok, ami miatt ne lenne ajánlásra érdemes.

Asrock E350M1
AMD E-350 APU

fLeSs

Az Asrock alaplapokat az Expert Zrt. bocsátotta rendelkezésünkre.