Asus O!Play kívül-belül
Amint HD filmformátumokat kezelő hálózati médialejátszókról van szó, azonnal felmerül a leglényegesebb kérdés: mit kezd az MKV konténerbe zárt, x264 kódolású anyagokkal. A legtöbb esetben pironkodva jön a válasz, hogy ahhoz bizony számítógép segítsége kell. Aztán következik az idehaza nagyon fontos kérdés: mennyibe kerül. Amint kiderül, hogy sajnos a hálózati lejátszó ára közelíti egy teljes érékű nettop számítógépét, már végképp veszett a helyzete – legalábbis a többség számára. Mai tesztalanyunk, az Asus O!Play viszont mindkét kényes problémára kecsegtető megoldás, nagyon is.
Az Asus multimédiás dobozkája első látásra nem különbözik lényegesen konkurenseitől. Az elejére és oldalára egy tükrös, fényes fekete betétet tettek, tetején Asus felirat díszeleg. Szokatlan, hogy egyáltalán nincs gombja. Mérete alapján már tudni lehet, hogy legfeljebb 2,5"-os merevlemez fér bele. Adatlapjáról pedig kiderül, hogy belső winchestert egyáltalán nem fogad, szóval teljes funkcionalitását csak további befektetés árán éri el. Sebaj, ez így van még a belső merevlemezes modellek többségénél is.
Hátulján a szokásosnál kevesebb csatlakozót találtunk, de ami a multimédiás minimumhoz és maximumhoz kell, az rajta van. Régi rendszerrel rendelkezőknek ott a kompozit kimenet mellette kétcsatornás hanggal. A modernekhez pedig jó lesz a HDMI a digitális hangkimenettel megtámogatva. A köztes komponens kimenet valószínűleg keveseknek fog hiányozni mellőlük. Talán pár SCART jó lett volna, de a hiányuk nem olyan vészes. Egy USB csatlakozó és egy USB-ként is működő eSATA port került az O!Play-re. Persze egy legfeljebb magas bitrátájú filmekhez használt eszközhöz az USB 30 MB/s körüli átviteli sebessége is bőven elegendő. Mindenesetre a külső SATA csatlakozó jelenléte azt sejteti, hogy az eszközt könnyedén piacra lehetne dobni belső merevlemezes változatban. Hiányoltuk az USB-s Wi-Fi adapter kezelését.
A gép alján nem találtunk semmi érdekeset, MAC címet vagy valamilyen hálózati adatátviteli módszerhez való adatot, kódot. Annyi derült ki, hogy a készüléket Kínában gyártották és 12 volton legfeljebb 2 ampert igényel kicsi tápjától.
Belül, a műanyag burkolat alatt egy fémkalitkát találtunk. Hasonlót eddig még nem láttunk hálózati médialejátszókban, csak routerekben. Az O!Playnek viszont nincs Wi-Fi adaptere, sőt általában véve nem sok minden van benne, legalábbis látszatra.
Méretes bordája alatt rejtőzik egyetlen lényeges hardvereleme, a Realtek RTD1073 minden az egyben multimédia-processzor. A filmek, zenék és képek mellett ez kezeli a kimeneteket és az USB, illetve eSATA csatlakozót. Munkájában egy BGA tokozású memóriachip és egy operációs rendszert tároló Flash ROM segíti. Az O!Play nyomtatott áramkörén jól látható a notebookos világból ismert mini PCI Express csatlakozó helye. Ha kiépítik – amire egy fejlettebb modellnél jó esély van –, Wi-Fi adapter kerülhet bele, de akár digitális tévétunert is el tudnánk oda képzelni.
Kiegészítők terén a gyártók szokásos fukarságával szembesültünk most is. Nevezetesen HDMI kábelt nem találtunk a dobozban, csak egy lényegesen gyengébb minőségre képes kompozit csomagot.
Első látásra kissé ódivatúnak tűnt az O!Play távirányítója. Ezt a hatást íves formája, matt háza és a szokásosnál kevesebb gombja kelti. De jobban belegondolva a formája inkább kézbe simul, mint a szögletes, matt felülete nem koszosodik olyan gyorsan, mint a fényes, a kevés, de jól elhelyezett gomb kellően nagy, és a funkciójuk gyorsabban megjegyezhető.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
