Üzembe helyezés
A nyomtató napi használatból került hozzánk, a FreeDee Printing Solutions bérnyomtatásra használja elsősorban, illetve a budapesti központjukban, a Szentkirályi Irodaházban 3D akadémia workshopok keretében szokták megcsodálni a hallgatók. Az Ultimaker gépek ugyanis kifejezetten jól néznek ki, tejfehér oldallapjaikkal, illetve az emblematikus robottal és a ledszalagos világítással. A megjelenés esztétikumának fokozása érdekében az elődökön megismert központi monokróm kijelző és a tekerő-nyomógombon nem változtattak, ami azzal a kellemetlenséggel jár, hogy túl gyakran teker az ember, amikor nyomni szeretne, illetve nyomja be a gombot, mikor csak tekerni szeretne.
[+]
Az üzembe helyezéssel nem sok gondunk akadt, jó eséllyel a vásárlóknak sem lesz probléma: részletes és informatív, gazdagon illusztrált leírást mellékel a gyártó. Azért még mindig akad néhány dolog, amin igazán lehetne csiszolni egy keveset. Ilyen például manuális tálcaszintezés, ami 2016-ban egy középkategóriás használtautó áráért megvásárolható masina esetében kezd kínossá válni (sokkal olcsóbb gépek is kínálnak automatizált opciót), de a hollandok - úgy tűnik - az automatikus tálcaállítást meghagyják az Ultimaker 3 újdonságának.
A szoftveresen vezetett szintezést három csavarral kell megoldani, ami a témával még csak most ismerkedők számára talán idegenül hangozhat, ám még mindig az egyik legkulturáltabb út, ha már hozzá kell nyúlni az embernek. A tálcának hivatalosan 0,1 mm-re kell lennie a fúvókától ahhoz, hogy a nyomtatandó tárgy alapja megfelelően kerüljön fel az üveglapra és megfelelő adhézió alakulhasson ki. Szerencsére ezt az Ultimaker a beállítás során már nem erőlteti (mármint a 0,1 mm-es távolság emlegetését), hanem a papírlapos példán vezeti végig a felhasználót.
[+]
Nem kell túlbonyolítani: fogjunk egy névjegykártyát, vagy akár fénymásolópapírt (80 grammos A4-es lapot), helyezzük az üveglapra, majd állítsuk olyan közel a nyomtatófejtől, hogy a papírdarab szorulni kezdjen, de még mozgatható maradjon. Ezt ismételjük meg mind a három csavarnál, és készen is vagyunk. Ezt egy kis gyakorlás és néhány nyomtatás közben elmozdult tárgy után már érzi az ember, sőt hamarosan az első réteg lerakása közben látványra meg lehet mondani, túl közel, vagy éppen távol van-e a tálca. Nem mintha az Ultimakernél tapasztaltunk volna mászási hajlandóságot, a beállított távolságot sokadik nyomtatás után is tartotta a rendszer. Persze ha valamiért finomhangolni kell, akár menet közben is módosíthatjuk a tálca és a fej távolságát.
[+]
A rendelkezésünkre álló időkeretbe a 0,4 mm-es és a 0,6 mm-es fejek kipróbálása fért bele, ezeket a lila színű kínai eSun PLA műanyaggal etettük (a bolti vásárlók egyébként ezüst színű 0,75 kg-os standard Ultimaker PLA tekercset kapnak ajándékba a géphez). Az Ultimaker saját gyártású tekercsein 2,85 mm-es átmérőjű szálat találunk, az eSun-t 3-as átmérővel szállítják.
Az Extrusion upgrade kit segítségével régebbi Ultimakerből is lehet 2+ (forrás: Ultimaker) [+]
Mivel a holland gyártó szoftverei mellett a hardverek is nyílt forráskódúak, szinte bármilyen galádságot elkövethetünk, nem fog panaszkodni egyik sem. Legfeljebb kódolni kell egy keveset, ha harmadik féltől származó alapanyaggal etetjük. A sikerhez elengedhetetlen beállításokat, mint az anyaghoz passzoló egyedi nyomtatási- és tálcahőmérsékletet, a ventilátor sebességét, vagy az elcsöppenés-gátló szálvisszahúzást (stb.) a masina megfelelő menüpontjában állíthatjuk be, ahol a szálátmérő is testreszabható. A megfelelő anyagtovábbítás biztosítása érdekében ilyenkor a gép hátulján, a tárcsatartó melletti külső adagolón kell beállítani a "harapás" mélységét.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
