Hirdetés

Fujifilm X-T100 fényképező: japán alsóház

A rengeteg méregdrága MILC után kíváncsiak voltunk, mi is a helyzet most az alacsonyabb árkategóriában.

Külső, kezelőszervek

Az első benyomásunk a kamerát kézbe véve az volt, hogy mennyire kicsi, méretéhez képest viszont kisebb tömegre számítottunk. Persze magnéziumházról nem beszélhetünk, de a helyette használt alumínium és a műanyag kombinációja igen minőségi benyomást kelt, egyáltalán nem volt olyan érzésünk, mintha játékkamerát tartanánk a kezünkben. Ahogy az a képeken is látszik, a vázon egyáltalán nincs markolat, mindössze egy kis műanyag bütyköt találunk a dobozban, amit szükség esetén felcsavarozhatunk oda, ahol nagyobb gépek esetén a markolatot találjuk. Az előlap közepén a Fujifilm saját, fémből készült X bajonettjét találjuk, balra felette pedig az autofókusz segédfénye néz velünk szembe. Az előlap borítása első pillantásra bőrnek tűnik, de megtapogatva egyértelművé válik, hogy – egyébként minőségi – műanyaggal van dolgunk.


[+]

A váz tetején találjuk a fontosabb kezelőszerveket, mint például a módválasztót, a bekapcsolásra szolgáló retesszel körülvett, kétállású exponálógombot, a programozható Fn és videórögzítés gombokat és a két testreszabható tárcsát. Utóbbiak egyike mellett egy kis villámmal jelzett reteszt is találhatunk, ezt magunk felé húzva előbukkan az előlapi Fujifilm logó mögé rejtett beépített vaku, amivel ha nem lennénk megelégedve, a vakupapucsnak hála külső egységet is csatlakoztathatunk.


[+]

A hátoldalon először valószínűleg a 3 hüvelyk képátlójú, érintésérzékeny LCD kijelzőt fogjuk észrevenni, mely talán a gyártó modelljei közül a legjobban kitalált darab. Nem csak függőleges irányban tudjuk le és fel dönteni, hanem vízszintesen is, de nem az X-T3-nál is tapasztalt módon jobbra lehet behajtani, hanem balra, kifelé, így szemben állva a vázzal is láthatjuk, hogy éppen mit vesz a kamera. A felbontás nem túl acélos, mindössze 1,04 millió pixelt számoltunk meg rajta, de legalább a színhűségre nem lehet panaszunk. A monitor felett középen kapott helyet az elektronikus, 2,36 millió pixeles OLED kereső, melyhez dioptriaállító tárcsa és közelségérzékelő is tartozik, kiegészítve egy megjelenítési módok közötti váltásra szolgáló kapcsolóval.


[+]

A minden elemében szabadon konfigurálható, négyirányú D-pad mellett kapunk egy visszajátszás, törlés, Display és Q menü gombot, valamint egy fura módon függőleges állású tárcsát, melyet akár be is nyomhatunk – utóbbihoz szintén többféle funkciót rendelhetünk.


[+]

A csatlakozók szokás szerint kétoldalt kaptak helyet, szemből nézve a jobb oldali ajtó mögött bújik meg a 2,5 milliméteres mikrofonbemenet, az ellentétes oldalon pedig a micro USB és a micro HDMI portok rejtőznek.


[+]

Az egyetlen SD kártyát alul tudjuk behelyezni az akkumulátor mellé. Számunkra negatívum, hogy az állványmenet nem az optikai tengellyel egy vonalba került, az pedig méginkább fekete pontot érdemel, hogy felszerelt állványfejjel nem lehet kinyitni az akkumulátorfedelet, ez pedig a kártyacserét is megnehezíti.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés