Navigációs rendszerek - 1.

Napjainkra a GPS-alapú navigáció bárki számára elérhető lett. A legnagyobb gondot már nem a megfizethetetlen árak vagy a pontatlan működés jelentik, hanem az, hogy a bőséges kínálatból ki tudjuk választani a nekünk legmegfelelőbb kombinációt. Az alábbiakban – megkönnyítve Olvasóinknak a döntést – pontokba szedve áttekintjük a tájékozódást segítő eszközök palettáját.

Navigáljunk, de hogyan? Fejlesszük a jelenlegi eszközeinket, vagy vásároljunk egyedi megoldásokat? Cikkünkben bemutatjuk, hogy a különféle hardverek birtokában milyen lehetőségei vannak, ha úgy dönt: a jövőben félreteszi a papíralapú térképet, és akár a városban, akár nyaralása vagy üzleti útjai során ezentúl GPS alapján tájékozódik.

A noteszgéphez és a PDA-khoz kötődő lehetőségek mellett kitérünk a különleges, kifejezetten műholdas navigációra tervezett eszközökre és az autós rendszerekre is. A leírásoknál szem előtt tartottuk, hogy Magyarországon is beszerezhető termékeket mutassunk be, valamint hangsúlyt fektettünk az eltérő megoldások előnyeinek és hátrányainak összevetésére.

Súlyos útitársak

Kellékek: noteszgép + GPS-vevő + térképszoftver.

A legkedvezőbb, de akár a legköltségesebb megoldás is lehet a noteszgép és GPS-vevő kombinációja – de semmiképpen sem a legmobilabb! Ha már rendelkezünk noteszgéppel, akkor érdemes bluetoothos GPS-vevőt csatlakoztatni hozzá, majd beszerezni a legfrissebb PC-s térképszoftvert (az Aeromapnak és a NaviGuide-nak is létezik windowsos változata, nem beszélve a nagy nyugat-európai gyártók szoftvereiről). A noteszre épülő megoldás szinte kizárólag csak az autóban használható, ha már terepre megyünk, akkor nem túlzottan szerencsés például egy 3 kilós desktop-helyettesítőt hurcolásznunk magunkkal. Az utazáshoz mindenképpen egy ultravékony sub-notebook ajánlott, azonban itt érdemes szem előtt tartani, hogy 2-3 óra intenzív használat után gyorsan a legközelebbi energiaforráshoz kell navigálnunk.

Hummer notebook beépített GPS-vevővel – nem hétköznapi megoldás

Funkcióbővítés

Kellékek: PDA + GPS-vevő + térképszoftver.

A PDA-k mellett az egyik leghatásosabb érv, hogy a zenelejátszáson felül navigációra is bevethetjük őket. Igazi sikertörténet az ilyen jellegű felhasználás: napjainkban a legnagyobb gyártók/forgalmazók gyakran már előre telepített térképszoftverrel kínálják kéziszámítógépeiket. A beetetés pedig tökéletesen működik: ha egyszer kipróbáljuk a (természetesen butított, vagy egyszerűen csak régebbi változatú) térképszoftvert, gyorsan rájövünk majd, hogy ez bizony nélkülözhetetlen számunkra. Ez esetben be kell szereznünk egy GPS-vevőt és meg kell vásárolnunk a térképszoftver legfrissebb kiadását.

A PDA-alapú navigáció hazai sztárja vitathatatlanul az Aeromap. Egy magyar csapat fejlesztésről van szó (www.navisys.hu), amelynek Classic változata ingyenesen letölthető a készítők oldalairól. A program jelenleg a v2.65-ös verziónál tart, előnyei között említhető a gyors, látványos megjelenítés és a kulturált felhasználói felület. Sajnos a jó ideje ígért VR3-as változat még nem készült el, ebben a fejlesztők számos, világszinten is újdonságnak számító technológia bevezetését ígérik.

Az Aeromap megjelenését követően hamarosan „kézbe vehettünk” a Navigate Kft. Destinator szoftverét (www.destinator.hu). A program képességekben gyorsan felzárkózott az addigi egyeduralkodóhoz, jelenleg nagyjából hasonló funkciókkal bírnak. A Destinatorban megtalálható az ország összes települése, az azokat összekötő úthálózat, valamint több mint háromszáz település utca-házszámos térképe – a navigációt pedig hangvezérléssel is segíti.

A szoftverek mellé természetesen szükség van egy GPS-vevőre is. A Destinator csomag saját vevőt is tartalmaz, de annak sincs akadálya, hogy bluetoothos GPS-vevőt használjunk hozzá. Az Aeromaphoz ajánlott vevők listája megtalálható a készítők weboldalán. A vezeték nélküli megoldásokhoz Bluetooth chippel szerelt PDA szükséges (habár e nélkül már nem is nagyon jelenik meg kéziszámítógép), ugyanakkor vásárolhatunk egyéb módon csatlakoztatható vevőegységet is – ezeknek se szeri, se száma.

Gyári finomhangolás

Kellékek: PDA-GPS kombó.

Igazi különlegességnek számítanak azok a PDA-k, amelyek beépített GPS-vevőt tartalmaznak. Érdekesség, hogy a Palm és a legutóbbi időkig a HP (hw6500-as szériája csak nemrég jelent meg), vagyis a legnagyobb kéziszámítógép-gyártók nem terveztek ilyen modelleket – talán elvette a kedvüket az elmúlt időszakban tapasztalható visszaesés –, mondhatni a piacot előzékenyen átengedték az innovatívabb hajlamú vetélytársaiknak. Ezek közül – ahogy az már lenni szokott – az egyik egy feltörekvő tajvani cég, a másik az Acer, a harmadik pedig a Garmin, amelyek oly mértékben fedik le a piacot, hogy természetesen ebben a kategóriában is vezető szerepet töltenek be.

A Garmin első műholdvevővel kombinált eszköze a 2004 elején bemutatkozó iQue 3600-as volt. Bár a lassan több mint másfél éves telefonunk már garantáltan megérett a cserére, az iQue 3600-as még napjainkban is kapható és akár még most is jó szolgálatot tehet. Érdekessége, hogy operációs rendszerként Palm OS-t (5.2.1) futtat, így bátran ajánlható a Palm PDA-k kedvelőinek is. A készülék lelke egy 200 MHz-es DragonBall ARM9-es Motorola processzor, 32 MB beépített memóriája van, a navigációt pedig egy 65 ezer színű, 320x480 képpont felbontású LCD-n követhetjük végig. Hogy mindez elavult-e? Nos, a kommunikációt tekintve igen (nincs Bluetooth- és Wi-Fi-támogatás), viszont ha ezen túltesszük magunkat, akkor egy teljes értékű Palm PDA-t kapunk (igaz, a Palm OS már az 5.4-es változatnál jár), amely használható zenelejátszóként, internetezhetünk, levelezhetünk vele, ráadásul még útvonaltervezésre is alkalmas.

Garmin iQue M5 és Acer N35

Később a Garmin piacra dobott – 3200-as modelljelzéssel – egy 320x320 képpontos kijelzővel ellátott modellt is (ez volt az egyetlen lényeges különbség a 3600-ashoz képest), valamivel kedvezőbb áron. Fejlődés tehát itt nem volt (vagyis volt, csak épp visszafelé...), így az érdeklődők jogosan várták a 3200-asnál erősebb hardverrel szerelt iQue-t.

Erre 2005 márciusáig kellett várni, ekkor mutatkozott be az iQue M5, ami azonban operációs rendszerként már a Microsoft mobil eszközökre írt szoftverét futtatja (nem nehéz kitalálni, hogy időközben mi történhetett…). Ahogy azt egy modern kéziszámítógéptől elvárhatjuk, az M5 CPU-ja órajelben több mint kétszer gyorsabb az elődjénél (416 MHz-es Intel PXA272), valamint memóriában is sokkal inkább bővelkedik (64 MB RAM, 64 MB ROM), továbbá egy 15 MB-os, állandó adatmentésre alkalmas tárolóval is ellátták. A GPS kezelését az M5-ben egy különálló 48 MHz-es processzor végzi. Az összes iQue megoldásban (függetlenül attól, hogy Palm- vagy Windows Mobile-alapú-e) a naptár és a névjegyzék menüpontok együttműködnek a GPS alkalmazással: a PDA emlékezteti tulajdonosát egy találkozóra, megmutatja annak a helyét a térképen, majd fordulóról fordulóra, hangutasításokkal el is navigálja a címig. Ilyen szintű kapcsolattal az OS és a GPS rész között csak a kombó termékekben találkozhatunk.

Mio 169 és Mio 168

Az említett tajvani cég a Mitac: ők nagyjából az iQue 3600-assal egy időben mutatták be az első PDA-GPS kombójukat Mio 168 néven. Az eszközön Windows Mobile fut, 300 MHz-es Intel Xscale processzor hajtja, ehhez 32 MB RAM és 64 MB ROM társul (Bluetooth chipet ő sem kapott). A Mitac épp most vezényelt le egy generációváltást: a közelmúltban két új modellt vezettek be, Mio 136 és 269 jelöléssel. Ezeknek az érdekességük, hogy a gyártó alaposan lebutította a PDA részt: a Windows Mobile helyett WinCE.NET OS-re építkezett, aminek köszönhetően az eszközökben elérhető funkciók a zene- és videolejátszásra, valamint a műholdas navigációra korlátozódtak (butított formában névjegyzék és naptár alkalmazásokat is tartalmaznak). A nagytestvér figyelemreméltó újítása, hogy a térképek és a zenék a beépített 2,5 GB-os merevlemezére menthetők.

Ezeken felül is érdemes lesz azonban majd odafigyelni a Mitac bejelentéseire: az interneten keringő pletykák szerint az év végéig egy teljesen új sorozat piacra dobását tervezik, immár kihasználva az új 5.0-s Windows Mobile-ban rejlő lehetőségeket.

Navigációs rendszerek - 2.

Égi és földi jelek

Kellékek: mobiltelefon + térképszoftverek.

A PDA-k után a legdinamikusabban fejlődő terület a mobiltelefonokra kínált navigációs csomagoké. Bár a mobilunkra korábban is letölthettünk térképszoftvereket (például a Sony Ericsson P800/900-as szériájára), de ezek természetesen nem tartalmaztak Magyarországra vonatkozó térképeket. Egy jó ideig tétlenül nézhettük, hogy a Tom-Tom milyen erőkkel népszerűsíti az okostelefonokra kínált navigációs megoldásait Nyugat-Európában. Aztán 2005-ben megtört a jég: itthon is megjelent a Wayfinder, így bárki belekóstolhatott a telefonalapú navigációba, aki rendelkezett egy Series 60-as készülékkel. Az indulócsomag tartalmaz egy Emtac bluetoothos GPS-vevőt (ez bármely más környezetben is használható), valamint egy SD-kártyát, melyről az alkalmazás telepíthető.

Wayfinder egy Sony Ericsson P910i-vel

A kérdés csak az volt, hogy napjaink mobiljai megfelelő hardveres alapot kínálnak-e egy ilyen szolgáltatáshoz, illetve hogy mekkora előnyt jelent a háttérben meghúzódó mobilhálózat. Tapasztalataink alapján arról számolhatunk be, hogy a mobilok már elég gyorsak a térképszoftver megjelenítéséhez, „mozgatásához”, sajnos a kijelzők kevésbé komfortosak, mint egy PDA esetében, és néhány modellnél a hangminőség is kifogásolható (ha mondjuk egy sztereó GPS eszközt veszünk alapul). A mobilunk viszont mindig velünk van, így az említett kompromisszumok elfogadását követően bőszen tervezhetjük az útvonalakat például a Kommunikátorunkon, vagy épp keresgethetjük az éttermeket a symbianos okostelefonunkon. Ami pedig a hálózatot illeti, elmondható, hogy a Wayfinder tervezői ötletes módon „támaszkodnak” a GPRS rendszerre: a szoftver ezen keresztül, online frissíti a térképeket az útvonalkövetés, tervezés közben. Ezáltal lehetetlenné teszik a kalózmásolatok megjelenését, nem mellékesen pedig éves előfizetési díjat is kérhetnek a szolgáltatásért (amihez még némi GPRS-használati díj is társul).

Persze a kommunikáció arra épül, hogy mindez a felhasználóknak kínál előnyöket, hiszen a térképek így akár havonta, hetente is frissülhetnek. Tekintettel arra, hogy milyen sebességgel változik az úthálózat egy fejlődő városban, ez akár valóban nagy előnyt is jelenthet. Kérdéses azonban, hogy ezeket a változtatásokat milyen gyakorisággal építik be a központi adatbázisba a Wayfinder készítői. Ami biztos: a Wayfinder a Topmap által készített, viszonylag friss hazai térképekre épít. Várható, hogy a hamarosan induló 3G-s rendszereken a szolgáltatás tovább finomul majd, hiszen az adatátviteli sebesség jelentős növekedésével egyre részletesebb térképeket lehet majd letölteni, egyre rövidebb idő alatt.

Letisztult formában

Kellékek: GPS célhardverek.

A számítógépes és mobil alkalmazások után elérkeztünk az igazi csemegékhez, a kifejezetten navigációra tervezett eszközökhöz. Ezek egyértelmű előnye, hogy a hardvernek nem kell egyéb funkciókat is kiszolgálni, bár az elmondható, hogy a gyártók még a legegyszerűbb megoldásokba is igyekeznek néhány extra alkalmazást beépíteni (naptárat, ébresztőórát, játékokat, stoppert stb). További hasznos tulajdonságuk, hogy egyetlen eszközben található a GPS-vevő és a megjelenítő is – ugyanakkor a legtöbb esetben külső antennacsatlakozóval is ellátják őket. Egy hajón például vagy extrém körülmények között (hegymászás, off-road versenyek, sivatagi túrák stb.) a PDA-val vagy mobillal kombinált eszközök aligha bírnák a gyűrődést, a mostoha környezeti viszonyokat, viszont egy kompakt méretű, víz-, por- és ütésálló GPS-egység megfelelő szolgálatot tehet. Érdemes a kijelző minőségére külön figyelni: ha állandó napfényben kell használnunk a GPS-t – például vitorlázás közben –, akkor lényeges, hogy a készülék kijelzője erős fény mellett is jól olvasható legyen.

Már az egyszerűbb eszközök is tartalmaznak (tartalmazhatnak) színes kijelzőt és térképszoftvert – utóbbit és a készülék szoftverét többnyire már USB-s porton lehet frissíteni. Végül érdemes megemlíteni, hogy a noteszgépekkel, PDA-kkal szemben a kompakt GPS hardverek akár 28-30 óráig is működhetnek egy feltöltéssel, ami nagymértékben megkönnyíti a használatukat – bizonyos esetekben pedig akár életet is menthet.

Garmin Rino 530 és Garmin StreetPilot c330

A hajózáshoz, erdőjáráshoz vagy katonai rendszerekhez tervezett készülékek után térjünk egy kicsit vissza az általános felhasználáshoz. Az utazáshoz használt eszközök egyértelmű sztárja jelenleg a Garmin StreetPilot c330-as egysége, amely egy érintőképernyős, autóba szerelhető GPS-kombó. Mindössze két gomb található rajta (hangerő-szabályozó és a ki/bekapcsoló gomb), ezen felül a funkcióit a 3,5 hüvelykes képernyőn a nagyméretű ikonokra „klikkelve” lehet elérni. Az eszköz microdrive-on tárolja a térképeket (a rázkódás miatt például nem is ajánlják motorozáshoz), valamint SD-kártya bővítővel is felszerelték. A StreetPilot hangereje is megnyerő: a kétoldalt elhelyezett hangszóróiból kristálytisztán és kellő hangerővel érkeznek az utasítások. A tapadókorongjával egyszerűen rögzíthető a szélvédőre, de természetesen – a beépített akkumulátornak köszönhetően – „külsős” navigációra, útvonaltervezésre is alkalmas.

Autós rendszerek

Kellékek: full extrás gépkocsi gyári navigációval.

A gépjárművekben is igen népszerű a PDA-ra épülő navigáció (egy bölcső segítségével a kéziszámítógép könnyen a megfelelő pozícióba helyezhető), azonban sokkal kényelmesebb és esztétikusabb (na és persze jóval drágább is), ha beépített megoldást rendelünk a gyártótól. Áttekintve a piacot látható, hogy a rendszerek annak ellenére, hogy mindössze csak két cég van a világon, amelyek térképszoftverekkel látják el a gyári megoldások kivitelezőit, igen sokfélék. Az említett két vállalat a Navteq és a Tele Atlas, előbbi nagyvonalakban a Bosch, utóbbi pedig a Philips érdekeltségi körébe tartozik. Mindkét cég adatbázisa a GDF-formátumra épül, a digitalizálás és a terepi felmérés során azonban eltérő módszereket alkalmaznak, így a térképeik sem kompatibilisek egymással.

Mivel a térképek 15-20 százaléka évente módosul, a kellemetlen meglepetések elkerülése végett szükséges (érdemes) időnként frissíteni a beépített rendszerek szoftvereit is – már csak azért is, mert ez magában a programban is javításokat, újabb funkciókat eredményezhet. Hogy prémium kategóriáról van szó, azt nemcsak a full extrás kivitelhez kérhető navigációs rendszerek plusz költségei, hanem a térképfrissítések ára is jelzi (250-től akár 600 eurót is fizethetünk egy CD-ért). Az eltérő megvalósításokhoz tehát eltérő szoftverfrissítések vásárolhatók, ezért lényeges hogy tisztában legyünk azzal, hogy a gyári rendszerünk melyik platformhoz tartozik és melyik gyártó térképeit használja.

És hogy a kedvező ár mellett eddig miért is navigáltunk PDA-val az autóban? Természetesen azért, mert a beépített rendszerek nem „hallottak” még Magyarországról, így hasznukat csak akkor vettük, ha áthaladtunk valamelyik nyugati határátkelőn. Örömmel számolhatunk be arról, hogy úgy tűnik, 2005 lesz az az év, amikor végre így is csatlakozunk Európához és feltűnnek az első hazai térképek a beépített navigációs rendszerekben. A Topmap Kft. a közelmúltban jelentette be, hogy a TeleAtlas és a Navteq megrendelésére elkészültek a gépjárművekbe szerelhető navigációs rendszerek Magyarország térképeivel.

CHIP Magazin