Hogyan navigáljunk?

Navigációs rendszerek - 1.

Napjainkra a GPS-alapú navigáció bárki számára elérhető lett. A legnagyobb gondot már nem a megfizethetetlen árak vagy a pontatlan működés jelentik, hanem az, hogy a bőséges kínálatból ki tudjuk választani a nekünk legmegfelelőbb kombinációt. Az alábbiakban – megkönnyítve Olvasóinknak a döntést – pontokba szedve áttekintjük a tájékozódást segítő eszközök palettáját.

Navigáljunk, de hogyan? Fejlesszük a jelenlegi eszközeinket, vagy vásároljunk egyedi megoldásokat? Cikkünkben bemutatjuk, hogy a különféle hardverek birtokában milyen lehetőségei vannak, ha úgy dönt: a jövőben félreteszi a papíralapú térképet, és akár a városban, akár nyaralása vagy üzleti útjai során ezentúl GPS alapján tájékozódik.

A noteszgéphez és a PDA-khoz kötődő lehetőségek mellett kitérünk a különleges, kifejezetten műholdas navigációra tervezett eszközökre és az autós rendszerekre is. A leírásoknál szem előtt tartottuk, hogy Magyarországon is beszerezhető termékeket mutassunk be, valamint hangsúlyt fektettünk az eltérő megoldások előnyeinek és hátrányainak összevetésére.

Súlyos útitársak

Kellékek: noteszgép + GPS-vevő + térképszoftver.

A legkedvezőbb, de akár a legköltségesebb megoldás is lehet a noteszgép és GPS-vevő kombinációja – de semmiképpen sem a legmobilabb! Ha már rendelkezünk noteszgéppel, akkor érdemes bluetoothos GPS-vevőt csatlakoztatni hozzá, majd beszerezni a legfrissebb PC-s térképszoftvert (az Aeromapnak és a NaviGuide-nak is létezik windowsos változata, nem beszélve a nagy nyugat-európai gyártók szoftvereiről). A noteszre épülő megoldás szinte kizárólag csak az autóban használható, ha már terepre megyünk, akkor nem túlzottan szerencsés például egy 3 kilós desktop-helyettesítőt hurcolásznunk magunkkal. Az utazáshoz mindenképpen egy ultravékony sub-notebook ajánlott, azonban itt érdemes szem előtt tartani, hogy 2-3 óra intenzív használat után gyorsan a legközelebbi energiaforráshoz kell navigálnunk.


Hummer notebook beépített GPS-vevővel – nem hétköznapi megoldás

Funkcióbővítés

Kellékek: PDA + GPS-vevő + térképszoftver.

A PDA-k mellett az egyik leghatásosabb érv, hogy a zenelejátszáson felül navigációra is bevethetjük őket. Igazi sikertörténet az ilyen jellegű felhasználás: napjainkban a legnagyobb gyártók/forgalmazók gyakran már előre telepített térképszoftverrel kínálják kéziszámítógépeiket. A beetetés pedig tökéletesen működik: ha egyszer kipróbáljuk a (természetesen butított, vagy egyszerűen csak régebbi változatú) térképszoftvert, gyorsan rájövünk majd, hogy ez bizony nélkülözhetetlen számunkra. Ez esetben be kell szereznünk egy GPS-vevőt és meg kell vásárolnunk a térképszoftver legfrissebb kiadását.

Egyre pontosabb
- A GPS rendszer teljes egészében 1993. december 8-án lépett működésbe, ekkorra történt meg a jelenlegi 24 műhold pályára állítása és üzembe helyezése.
- A GPS holdak valójában két különböző jelet sugároznak. A civil vevők számára elérhető és körülbelül 15 méteres pontosságot adó C/A kódot, és a kriptográfiai berendezésekkel felszerelt, katonai vevők által értelmezhető úgynevezett P kódot, amelynek pontossága 1 cm.
- A Clinton kormányzat 2000. májusi határozata értelmében megszűnt a GPS műholdak által sugárzott jelek mesterséges torzítása, az úgynevezett Selective Availability, amely azonnali eredményként a meglévő civil berendezések pontosságát a megelőző időszak tízszeresére növelte.

A PDA-alapú navigáció hazai sztárja vitathatatlanul az Aeromap. Egy magyar csapat fejlesztésről van szó (www.navisys.hu), amelynek Classic változata ingyenesen letölthető a készítők oldalairól. A program jelenleg a v2.65-ös verziónál tart, előnyei között említhető a gyors, látványos megjelenítés és a kulturált felhasználói felület. Sajnos a jó ideje ígért VR3-as változat még nem készült el, ebben a fejlesztők számos, világszinten is újdonságnak számító technológia bevezetését ígérik.

Az Aeromap megjelenését követően hamarosan „kézbe vehettünk” a Navigate Kft. Destinator szoftverét (www.destinator.hu). A program képességekben gyorsan felzárkózott az addigi egyeduralkodóhoz, jelenleg nagyjából hasonló funkciókkal bírnak. A Destinatorban megtalálható az ország összes települése, az azokat összekötő úthálózat, valamint több mint háromszáz település utca-házszámos térképe – a navigációt pedig hangvezérléssel is segíti.

A szoftverek mellé természetesen szükség van egy GPS-vevőre is. A Destinator csomag saját vevőt is tartalmaz, de annak sincs akadálya, hogy bluetoothos GPS-vevőt használjunk hozzá. Az Aeromaphoz ajánlott vevők listája megtalálható a készítők weboldalán. A vezeték nélküli megoldásokhoz Bluetooth chippel szerelt PDA szükséges (habár e nélkül már nem is nagyon jelenik meg kéziszámítógép), ugyanakkor vásárolhatunk egyéb módon csatlakoztatható vevőegységet is – ezeknek se szeri, se száma.

Gyári finomhangolás

Kellékek: PDA-GPS kombó.

Igazi különlegességnek számítanak azok a PDA-k, amelyek beépített GPS-vevőt tartalmaznak. Érdekesség, hogy a Palm és a legutóbbi időkig a HP (hw6500-as szériája csak nemrég jelent meg), vagyis a legnagyobb kéziszámítógép-gyártók nem terveztek ilyen modelleket – talán elvette a kedvüket az elmúlt időszakban tapasztalható visszaesés –, mondhatni a piacot előzékenyen átengedték az innovatívabb hajlamú vetélytársaiknak. Ezek közül – ahogy az már lenni szokott – az egyik egy feltörekvő tajvani cég, a másik az Acer, a harmadik pedig a Garmin, amelyek oly mértékben fedik le a piacot, hogy természetesen ebben a kategóriában is vezető szerepet töltenek be.

A Garmin első műholdvevővel kombinált eszköze a 2004 elején bemutatkozó iQue 3600-as volt. Bár a lassan több mint másfél éves telefonunk már garantáltan megérett a cserére, az iQue 3600-as még napjainkban is kapható és akár még most is jó szolgálatot tehet. Érdekessége, hogy operációs rendszerként Palm OS-t (5.2.1) futtat, így bátran ajánlható a Palm PDA-k kedvelőinek is. A készülék lelke egy 200 MHz-es DragonBall ARM9-es Motorola processzor, 32 MB beépített memóriája van, a navigációt pedig egy 65 ezer színű, 320x480 képpont felbontású LCD-n követhetjük végig. Hogy mindez elavult-e? Nos, a kommunikációt tekintve igen (nincs Bluetooth- és Wi-Fi-támogatás), viszont ha ezen túltesszük magunkat, akkor egy teljes értékű Palm PDA-t kapunk (igaz, a Palm OS már az 5.4-es változatnál jár), amely használható zenelejátszóként, internetezhetünk, levelezhetünk vele, ráadásul még útvonaltervezésre is alkalmas.


Garmin iQue M5 és Acer N35

Később a Garmin piacra dobott – 3200-as modelljelzéssel – egy 320x320 képpontos kijelzővel ellátott modellt is (ez volt az egyetlen lényeges különbség a 3600-ashoz képest), valamivel kedvezőbb áron. Fejlődés tehát itt nem volt (vagyis volt, csak épp visszafelé...), így az érdeklődők jogosan várták a 3200-asnál erősebb hardverrel szerelt iQue-t.

Erre 2005 márciusáig kellett várni, ekkor mutatkozott be az iQue M5, ami azonban operációs rendszerként már a Microsoft mobil eszközökre írt szoftverét futtatja (nem nehéz kitalálni, hogy időközben mi történhetett…). Ahogy azt egy modern kéziszámítógéptől elvárhatjuk, az M5 CPU-ja órajelben több mint kétszer gyorsabb az elődjénél (416 MHz-es Intel PXA272), valamint memóriában is sokkal inkább bővelkedik (64 MB RAM, 64 MB ROM), továbbá egy 15 MB-os, állandó adatmentésre alkalmas tárolóval is ellátták. A GPS kezelését az M5-ben egy különálló 48 MHz-es processzor végzi. Az összes iQue megoldásban (függetlenül attól, hogy Palm- vagy Windows Mobile-alapú-e) a naptár és a névjegyzék menüpontok együttműködnek a GPS alkalmazással: a PDA emlékezteti tulajdonosát egy találkozóra, megmutatja annak a helyét a térképen, majd fordulóról fordulóra, hangutasításokkal el is navigálja a címig. Ilyen szintű kapcsolattal az OS és a GPS rész között csak a kombó termékekben találkozhatunk.


Mio 169 és Mio 168

Az említett tajvani cég a Mitac: ők nagyjából az iQue 3600-assal egy időben mutatták be az első PDA-GPS kombójukat Mio 168 néven. Az eszközön Windows Mobile fut, 300 MHz-es Intel Xscale processzor hajtja, ehhez 32 MB RAM és 64 MB ROM társul (Bluetooth chipet ő sem kapott). A Mitac épp most vezényelt le egy generációváltást: a közelmúltban két új modellt vezettek be, Mio 136 és 269 jelöléssel. Ezeknek az érdekességük, hogy a gyártó alaposan lebutította a PDA részt: a Windows Mobile helyett WinCE.NET OS-re építkezett, aminek köszönhetően az eszközökben elérhető funkciók a zene- és videolejátszásra, valamint a műholdas navigációra korlátozódtak (butított formában névjegyzék és naptár alkalmazásokat is tartalmaznak). A nagytestvér figyelemreméltó újítása, hogy a térképek és a zenék a beépített 2,5 GB-os merevlemezére menthetők.

Ezeken felül is érdemes lesz azonban majd odafigyelni a Mitac bejelentéseire: az interneten keringő pletykák szerint az év végéig egy teljesen új sorozat piacra dobását tervezik, immár kihasználva az új 5.0-s Windows Mobile-ban rejlő lehetőségeket.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

  • Térképszoftverek

    Keleten a helyzet változik, Magyarország térképe egyre részletesebb.

  • Vissza a természetbe!

    A polgári helymeghatározó eszközök pontosságának növekedése egy új hobbi, a geocaching létrejöttéhez is hozzájárult.

Előzmények

Hirdetés