Hogyan született, majd fagyott meg az Atom

Mi a közös a bermudanadrágban, a gördeszkában és a netbookban? Az, hogy mindegyiknek volt olyan időszaka, amikor óriási népszerűségnek örvendtek, mindenki őket szerette volna, de aztán, ahogy elterjedtek, és az emberek megismerték, illetve újabb „túlreklámozott” termékek követték őket, akkor a boldog vásárlók rájöttek, hogy valójában nem is erre van szükségük, hanem inkább hawaii inget, in-line korcsolyát vagy épp tabletet szeretnének – kérdés, meddig. Tény, hogy a kicsi és könnyű, nem túl nagy teljesítményű és nem túl drága notebook alapvetően egy racionális (vagy legalábbis annak tűnő) ötlet sokat utazóknak, de ma már nem izgulnak rá az emberek úgy, mint néhány éve. Sokkal kevesebb fogy belőlük, ennek megfelelően egyre több gyártó kezd el inkább valami mást készíteni helyettük. Az Asus, aki az Eee PC-vel lényegében kitalálta ezt a kategóriát, és az Acer mellett a legsikeresebb volt benne, továbbra sem tágít. Ma két modellt, egy nagyon frisset és egy eléggé érdekeset nézünk meg az Asustól, mindkettőben a hardverre koncentrálva.

Az Intel Atom pályafutása, bár sikeres volt, mintha mindig kicsit mostohán bántak volna vele. A nagyon egyszerű, akkori viszonylatban nagyon keveset fogyasztó, nagyon olcsó, és ami talán a leglényegesebb, nagyon kevés pénzből kifejlesztett CPU – illetve platform – a 2008 körül kibontakozott gazdasági válság idején eszményinek tűnt, hiszen mindenki igyekezett szűkre húzni a nadrágszíjat, és ehhez a hozzáálláshoz tökéletesen illettek is a kicsi, puritán masinák. Gondoljunk csak bele, az első (még Atom előtti) Eee PC-nek akkora kijelzője volt, mint a mai kisebb tableteknek, hét hüvelykes. Amikor az első netbookokat kipróbáltuk, nekünk is nagyon tetszett az ötlet, lelki szemeink előtt láttuk, ahogyan ezek a parányi masinák a krízis enyhülésével használható méretre (12 hüvelyk közelébe) dagadnak és teljesítményük is szépen nő majd.

Netbook: pár éve még mindenki akarta

Csakhogy az Intel másképp gondolta. Igaz, hogy a netbook mára 12 hüvelykig nőtt, ami tényleg használható méretet és kijelzőfelbontást biztosít, de megfelelő konkurens hiányában, és mert észrevették, hogy a netbook kannibalizálhatja a lényegesen drágább – de főként nagyobb bevételt biztosító – ultrahordozható, kis notebookok piacát, a hardver nem fejlődött olyan ütemben, ahogy szerettük volna. Sőt, az első időben a PoverVR-től liszenszelt, multimédiában is remek GPU-ról átálltak az Intel gyászos GMA-ira. Igaz, hogy kaptunk második magot a CPU-ba, de az órajel máig 1,6 GHz környékén mozog, a mögötte lévő architektúra pedig 2008 óta – négy éve – szinte semmit sem változott.

Szerintünk részint azért, mert a konkurencia elaludt. A VIA mindig is kis hal volt ahhoz, hogy az Intellel versengjen, az AMD-nek pedig éppen elég baja volt akkoriban az ATI felvásárlásával és a félvezetőgyártó részleg kiszervezésével, nem igazán maradt energiája versenyképes netbookplatform fejlesztésére. De mint minden kutyára, egyszer az Atomra is eljött a dér, ráadásul kétszer is. Az elmúlt év elejére végre célegyenesbe ért az AMD nagy fúziója, és megszületett az a Brazos platform, amiért könnyezve hallelujáztunk volna úgy két éve, ami korszerű multimédiás képességeivel és tényleg létező 3D-s teljesítményével valódi fejlesztésre kényszerítette volna az Intelt. A másik adag dér az Atomon az ARM architektúráinak és vele az okostelefonok és tabletek előretörése volt – erre később még visszatérünk.

A Cedar Trail platform

Szóval 2011-re egyszeriben forró lett az Atom talpa alatt a talaj. A divatos multimédiás képességek terén a röhejes kategóriát képviselte, CPU-ja és chipkészlete pedig nagyjából olyan elavulttá vált, mint a nagyi faszenes vasalója. Persze a tabletek és társaik miatt a teljes netbookbiznisz hanyatlott már akkoriban, úgyhogy igazán nagy fejlesztésbe nem kezdett a kék óriás. Hagyták a CPU-architektúrát, ahogy van, 32 nm-re vitték a gyártási csíkszélességet, ami kisebb fogyasztást eredményezett azonos órajelen. Illetve némileg eljátszottak az energiatakarékossági funkciókkal és órajelekkel, felnyomták a DDR3 memóriát 1066 MHz-ig, de szerintünk utóbbiak olyanok, mint a bűvész trükkjei körül a kézlengetés, a sokkal egyszerűbb valóságot hivatottak elrejteni, amit mindjárt meg is nézünk.

Aki figyelemmel követte az Intel ténykedését az elmúlt évtizedben, észrevehette, hogy GPU-t iszonyatosan nem tudnak csinálni. Ezért akár jónak is nevezhető az a döntés, hogy az Intel „titkosírással” Cedar Trail néven emlegetett Atom-reinkarnációnál a legelső Poulsbóhoz hasonlóan külső segítséget kértek a PowerVR-től. Így született meg a GMA 3600, ami az SGX Series5 család legerősebb tagjára, az SGX 545-re alapoz. Igen, tabletes, okostelefonos GPU-k is érkeznek ebből a forrásból, bár azok egyelőre még gyengébbek az atomosnál, de a rés szűkülőben van. Az SGX 545 támogatja a DirectX 10.1-et (de a WHQL követelmények miatt, driverszinten DirectX 9.0c-t tud), az OpenGL 3.0-t és az OpenGL ES 2.0-t, elég korrekt kis jószág, de azért a konkurens AMD megoldás mögött lemarad.

PoverVR SGX 545 blokkdiagramja

Kétféle verzióban kapjuk az új grafikus magot: jön a 400 MHz-es GMA 3600, illetve a GMA 3650 magasabb, 640 MHz-es ütemen. Előbbit gyakrabban látjuk majd netbookokban, utóbbi HDCP és Blu-ray lejátszási képességei miatt akár nettopokban, HTPC-kben is sikeres lehet – feltéve, hogy most sikerült korrekt drivert készíteni hozzá, amivel az Intelnek korábban és most is meggyűlt a baja. Anno a Poulsbo ezért szorult háttérbe, és szoftveres megvalósítás miatt csúszott a mobil Cedar Trail megjelenése is. Idővel kiderül, mennyire lesz jelentősége annak, hogy az új GPU nem gyorsítja hardveresen a Flash 11-et, csak a 10.2-t.

A 32 nm-es csíkszélességgel készülő processzor mellé a régi NM10 vezérlőchip kerül, úgyhogy a natív SATA 3.0-t és USB 3.0-t el lehet felejteni (mintha nem 2012-t írnánk...), innen pedig nem nehéz kikövetkeztetni, hogy az új jövevény lábkompatibilis lesz az előző Pine Trail generációval: a netbookgyártók megússzák modelljeik áttervezését. Alábbi táblázatunkban összefoglaltuk a ma ismert új Atom N (netbookba) és D (desktopba) processzorok várható kínálatát.

Nem teljesen friss dolog – sőt írtunk már róla – az AMD E-450-es APU-ja, most csak érintőlegesen említjük, hogy mivel kell majd szembenéznie az új Intel csodájának. A lapka nem sokban különbözik a Brazos platformot indító E-350-től: két CPU magja van, melyek órajele immár 1,6 helyett 1,65 GHz – nem túl nagy előrelépés. Grafikus téren maradt a 80 számolóegységes, Radeon HD 6000 szériás chip, de az E-450-ben igény szerint emelni tudja órajelét az alap 508-ról 600 MHz-re, ami jól jöhet.

Cedar Trail elméletben és gyakorlatban

A két platform megversenyeztetéséhez az Asus biztosított terepet két Eee PC-vel. Az Atom N2600 az X101CH-ba került, ami az Asus netbookok olcsó vonulatába tartozik, 10,1 hüvelykes, kis akkumulátoros, elsősorban kedvező árával igyekszik majd vásárlókat szerezni. A Brazosnak szállást adó Eee PC 1225B ezzel szemen egy csúcs netbook, 11,6 hüvelykes, jó nagy az akkuja és nem éppen olcsó, persze, az Ultrabookokhoz viszonyítva alkalmi vétel. Hogy tisztábban lássuk az Atomok fejlődését, bevettük az előző generációs N570-et.

Táblázatunkban látható, hogy az új, 1,60 GHz-es Atom csupán egyetlen esetben (FPU Julia benchmark) tudta megverni az 1,65 GHz-es Brazost, volt, ahol csak kissé, de általában alaposan lemaradt mögötte. Nem sokat változik a helyzet akkor sem, ha az N2600 helyett valamelyik gyorsabb, 1,83 GHz-es Atomot vetjük be. Elődjéhez képest az új Atom szinte semmit sem gyorsult, szóval az Intelnél a fejlesztés kimerült a csíkszélesség csökkentésében. Hétköznapi használat, internetezés közben nem igazán éreztünk különbséget a két CPU között. Egyik sem volt olyan pattogós, mint komolyabb mobil vagy asztali társaik, de azért el lehetett velük lenni irodai alkalmazások és internetezés közben.

Amikor multimédiára került a sor, hálózati lejátszókhoz igazított, jobbára Full HD anyagokból álló tesztcsomagunkat vettük elő. A Brazos lazán vette az akadályokat, az Atom viszont letérdelt a magas bitrátájú H.264 anyagtól és a szintén komoly adatfolyammal bíró, bár csak 720p-s MOV is megfeküdte a gyomrát. Könnyen lehet, hogy ezek az anyagok a több mint 50%-kal magasabban ketyegő GMA 3650-nek már nem okoznak gondot, és az is igaz, hogy netbookra fölösleges a Full HD, bár a kis Asusnak volt HDMI kimenete.

Kissé aljas módon játékkal is kipróbáltuk az apróságokat, mert az Intel azt állítja, hogy az új Atom IGP-je kétszer olyan gyors 3DMarkban, mint a régi volt. Nos, ez akár igaz is lehet, de azzal, hogy 1024x600 pixelen, teljesen lebutított grafika mellett játékainkban 4 helyett 8 fps-t kapunk, még nem leszünk kisegítve, pedig a reális helyzet jelenleg ez. Azért AMD oldalon sem sok okunk volt az örömre, mert hasonló beállításnál az ott tapasztalt háromszoros sebesség (kb. 24 fps), sem éppen ideális a játékhoz, de azért itt-ott egy kis szórakozáshoz elég lesz.

Fogyasztás kapcsán csalóka a két Eee PC diagramja, ugyanis az X101-nek parányi, 24 wattórás, háromcellás akkuja van, a 1225B viszont közel kétszer akkorával, 57 wattórással érkezett, ezáltal mindhárom mérésünknél nyert, bár abból, hogy egyik esetben sem duplázott rá az Atomra, sejteni lehet, hogy az Intel megoldása fogyaszt kevesebbet – erre utalnak a hivatalos TDP értékek is.

Azzal, hogy a kis akkuval több mint négy órát ment, 5,6 wattos nyugalmi fogyasztást produkált a Cedar Trail; a nagyobb kijelzőjű AMD versenyző több mint 8 órás idejéből szintén jó eredmény, 6,8 watt jön ki. Videózás közben az Atom kerek három órája 8 wattot jelent, ami kiváló, a Brazosnak úgy 11 watt kellett, igaz, vitte a „killa sample”-t is. Teljes terhelésen sem kért 10 wattot a kis atomos Asus, ám a brazososnak ennek a duplája kellett, itt minden bizonnyal a kis Radeon torka nyílt ki. Gyors memó: a régi Atommal is nagyon alacsony fogyasztást lehetett kihozni, de ennyire azért nem, inkább a Brazoshoz volt közelebb.

Asus Eee PC X101CH és 1225B

Bár az Eee PC X101 és 1225B is járt már a PH!TV adásában, kicsit még vizsgálgatjuk őket. Annak ellenére, hogy az X101CH kicsike és elvileg olcsó, igényesen összerakott, kellemes kis masina benyomását kelti. Burkolatát, ami fekete fehér, barna, vagy az általunk megismert vörös lehet, anyagába nyomott apró minta díszíti mindenhol, az alján is. Kis méretének és csupán egykilogrammos tömegének köszönhetően kompakt, de masszív gép benyomását kelti.

Az Eee PC 1225 komolyabb egyéniség, bár a mi ezüstünk fekete és fehér mellett szintén kapható vörösben is. A fedél itt sajnos homogén, matt, meglehetősen unalmasnak tűnik, különösen a gép többi részéhez viszonyítva, amit viszont nagyonis igényesnek találtunk. Oldalt például krómhatású keret fut körbe, ami sok Asus modellel ellentétben ide most szerintünk illik. Ráadásul az aljzatok kínálata és kiosztása is rendben volt. Balra kaptunk két USB 3.0 csatlakozót, Ethernet aljzatot, és előre, kissé szerencsétlen helyre egy HDMI-t. A másik oldalra tették a hang ki- és bemenetét, 2.0-s USB-t, Kensington zárhelyet, kártyaolvasót és D-Sub monitorkimenetet, ezen felül pedig van Bluetooth 3.0.

A kisebb X101 bal oldaláról sem hiányzott a HDMI kimenet, a szellőzőnyílás viszont igen. Az új Atom passzív hűtést alkalmaz, majd később megmutatjuk, ennek milyen hatása van a melegedésre. Sajnos csak két USB konnektort kaptunk, azok is 2.0-sak, de van Bluetooth 3.0, egyesek pedig annak örülnek majd, hogy a hang ki- és bemenetét nem vonták össze egyetlen aljzatba.

Belül is határozottan komolyak az Asus új Eee PC-i, hol van már az az idő, amikor olcsó gyerekjátéknak tűntek! Az X101 matt kijelzőjének fekete kerete is matt, ehhez szerintünk jól illik a vörös háttéren ülő, szintén fekete szigetes billentyűzet, a csuklótámaszba olvasztott tapipad is kellemes, most krómhatású (igaz, sötétített) gombja sem bántotta annyira tekintetünket, mint más gépeknél.

Az Eee PC 1225, ha lehet, még egy fokozattal jobb. Ugyan kijelzője és rámája fényes, de ez sajnos általános betegség a nagyobb netbookoknál. Alatta kimondottan kellemes, szálcsiszolt hatást keltő mezőben nyugszik a szigetes billentyűzet, ebbe integrálták a látszólag gomb nélküli touchpadet is. Szerencsére a kis Asusok minősége igazodik megjelenésükhöz, szépen össze vannak rakva, penge illesztésekkel, fedelük nem horpad, házuk kis méretük miatt nem tekeredik, nem nyekereg – szerintünk Sony gépnek is lazán elmennének.

Az X101CH alján csak az emlegetett, pici, 24 wattórás akku szerelhető, a többi részletet a fedélen megismert mintás, de ezúttal fekete burkolat fedi. Rossz hír, hogy alatta a memória fixen rá van forrasztva az alaplapra. Nálunk még egy előszériás Eee PC 1225B járt, ezért az alján látható fedél alatt nem voltak memóriahelyek, de a hazai forgalomba kerülőn már lesznek. Érdekes, hogy a fedéllel ellentétben a 1225B fenekére jutott az X101-en látott, sima homogénnél szemre és tapintásra is sokkal kellemesebb, apró mintás anyagból. Kár, hogy a fedele nem lett ilyen.

Asus Eee PC X101CH és 1225B próba

Eee PC X101CH vásárláskor el kell döntenünk, hogy 1 GB-ot és Windows 7 Starter operációs rendszert szeretnénk 94 900 forintért, vagy Windows nélkül 2 GB-ot 84 900-ért. Egyelőre ezek az árak a relatív gyenge forint ellenére is határozottan magasnak tűnnek; talán az újdonság varázsával együtt lekopnak majd egy kicsit. A konfiguráció többi részét a korábban kivesézett, 1,6 GHz-es, kétmagos, négyszálas, 32 nm-es Atom N2600, 320 GB-os merevlemez, n-es Wi-Fi adapter, 3.0-s Bluetooth modul és 2 év garancia alkotja.

Bizony, a komoly kis Eee PC 1225B-nek komoly ára van. Az E-450-es AMD APU, 4 GB memória, 11,6 hüvelykes, 1366x768 pixeles kijelző, Wi-Fi és Bluetooth modul, illetve termetes akku mellett 320 és 500 GB-os merevlemezzel érhető el, fekete, fehér és vörös színben, illetve a mi ezüstszürke színünk a nagyobb adattárral kapható. Itt is van mód operációs rendszer választására, a 320 GB-os Windows 7 Home Premiummal 129 900 forintba, nélküle 119 900 forintba kerül, az 500 GB-os változat ára pedig pusztán 129 900 forint, Windows hetessel pedig 149 900 forint.

Említettük már, hogy ezeket az Eee PC-ket nagyon patentül összerakták, így nem meglepő, hogy billentyűzetük is egészen korrekt. Merjük állítani, hogy a 1225B betonstabil alapzata és kellemes nyomási reakciója miatt jobb billentyűzetben az Asus belépőszintű notebookjainál, ráadásul a gépház közel harminc centiméteres szélessége miatt nem is sokkal szűkebb.

Valamivel kevésbé stabil alapon, de a kisebb X101CH-nál is hasonló, pozitív élményekben volt részünk. Még azt is meg tudtuk bocsátani a csöppségeknek, hogy touchpadjaik gombjai nem álltak a helyzet magaslatán. Az X101 krómosa rondán kattogott, az 1225B érintőfelületbe integrált billentyűi pedig bizonytalanul jártak, lenyomásukkor gyakran elmozdult a kurzor, így nem oda klikkeltünk, ahova szerettünk volna.

Nem sokat lehet – vagy inkább érdemes – beszélni a netbookok hangzásáról. Az X101 csak egyetlen csipogót kapott az aljára, ami maximum a Windows hangok „élvezésére” lesz jó, az 1225B viszont már elmegy B kategóriás filmekhez is, de komolyabb dolgokhoz érdemes inkább egy rendes fülest és nagyobb képernyőt keríteni. Apropó képernyő, az X101-é mattsága miatt tetszett, az 1225B-nél viszont a közel 250 cd/m²-es maximális fényerő és 300:1 kontrasztarány is kevés volt a tükör eliminálásához – ez nem tetszett.

Maradt még egy érdekes kérdés a végére: hogyan birkózik meg az Eee PC X101CH passzív hűtése a hardverrel, ami méréseink szerint 6-10 wattot fogyaszt? Nyugalomban elég jól tette a dolgát, bár a 22 °C-os szobában mért 35 °C-os felületi maximumból már sejteni lehetett, hogy itt melegedésre kell számítani. Bizony, félórányi processzorterhelés után a nagy némaságban 88 °C-ra melegedett a CPU, a gépház pedig felül és alul is 40 °C fölé, ami ölbe véve és érintve sem kellemes. Jobban örültünk volna némi zajnak és hűsebb burkolatnak. A merevlemez 43 °C-os maximuma nem rossz, de egy passzív gépben nehezen hűl le innen.

Sokkal szimpatikusabban viselkedett a nagyobb, AMD-s Eee PC 1225B. Nyugalomban felülete alig több mint 30 °C-ig melegedett, a csendben duruzsoló hűtéssel félórányi CPU-izzasztás után 36 °C-os maximumot mértünk, a processzor pedig 62 °C-ig melegedett. További fél óra játék hatására már picivel 20 dB fölé hangosodott a netbook – ez még mindig nagyszerű –, miközben fenéklemeze további két Celsius-fokkal lett melegebb. Merevlemeze is jól bírta a kiképzést, alapos hajtás után 36 °C-ot mértünk rajta.

Értékelés

Mit is lehet mondani az Intel Cedar Trail platformjának netbookokba szánt verziójáról? Talán csak azt, amit az első után minden Atom verzióra mondunk: kevés, elavult, az árát nem éri meg. Különösen nem a mai világban, amikor már van Brazos és vannak mindenféle ARM-alapú kézi készülékek, melyek nemcsak az Atom, hanem a netbook, mint olyan létjogosultságát is megkérdőjelezik. Mert mire kell valakinek egy netbook? Arra, hogy útközben online tudjon maradni, itt-ott webet, internetet nézzen, esetleg írjon valami rövidebbet, netán megnézzen egy-két sorozatrészt utazás közben. Erre egy héthüvelykes tablet is bőséggel elég, ugyanakkor kisebb, könnyebb, trendibb, az Asus X101CH 85-95 000 forintos árkategóriájában pedig már GPS modullal és 3G modemmel ellátott változatok vannak.

Ha pedig komolyabb, billentyűzetet és nagyobb kijelzőt igénylő feladatot szeretnénk ellátni, akkor a 10 hüvelykes netbook kevés lesz, jobban illik oda a 11,6-os. Brazos konkurenséhez mérve szintén kevés lesz a Cedar Trail teljesítménye, elsősorban nem is processzor terén, hanem multimédiában. Az Intelnek még csiszolnia kell meghajtóján, hogy hardvere legalább azt a szintet elérje, amit az AMD úgy egy éve kínál. Az egyre erősödő ARM megoldásokról sem szabad megfeledkezni, habár azok ellen egy másik platformot indít az Intel. Bízunk benne, hogy a klasszikus Atom azért sorvadt el, mert a netbookkategória iránti kereslet áttolódott a kézi készülékek felé, ahová az Intel most – sokadjára – nagy erővel próbál betörni.

Az X101-en és 1225B-n látszik, hogy az Asus nagy tapasztalatokra tett szert netbookgyártásban, igazán komoly termékeket tett le az asztalra, nem amolyan olcsó notebookkicsinyítéseket, hanem tisztes apróságokat. Az X101 külsőre nekünk nagyon bejött, a pici akkun és a túlmelegedő passzív hűtésen kívül nem találtunk rajta kifogásolnivalót. Mégis inkább a 1225B-t szerettük, ami éppen akkora, hogy jó mobil útitárs legyen. A 11,6 hüvelykes méretben pont jó a 11,6 hüvelykes kijelző, csak az a kár, hogy fényes. Alá elsőrangú billentyűzetet tettek, a gépház formaterve is nagyon ott van, legfeljebb az unalmas fedélre csapnánk rá egy jó kis matricát. Hogy megér-e operációs rendszerrel 130-150 000 forintot, azt mindenki döntse el maga, de nekünk nagyon tetszett.

Asus Eee PC 1225B netbook

rudi

Az Asus netbookokat az Asus hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.