TCL - a nagyra törő óriás

Az elmúlt másfél évtizedben a televíziós iparág óriási átalakuláson ment keresztül. Az európai gyártók eltűntek vagy felvásárolták őket, a korábban meghatározó japán vállalatok egy részére ugyanez ez a sors várt, a többiek pedig az eljelentékteneledés útjára léptek. Egyedül a Sony tartja magát úgy-ahogy, de ez is csak a hatodik helyre elég a globális piacon. A helyüket elfoglalták a mára megkerülhetetlenné váló dél-koreai, illetve a feltörekvő kínai konszernek.

[+]

Ez utóbbi csoport egyik legtipikusabb és legerősebb képviselője a TCL, amely pályafutását pont negyven évvel ezelőtt kezdte. Az akkor TTK néven startoló cég a TDK kazetták koppintásával indította karrierjét, és kényszerű névváltoztatást követően hamarosan kiterjesztette tevékenységét a telekommunikáció területére is. A kétezres évek elejéig kizárólag a kínai piacra termelő, komoly állami hátszéllel bíró konszern megkezdte a nyitást. Többségi tulajdont szereztek a Thomsonban és az Alcatelben, és gőzerővel elkezdtek nyomulni a szórakoztatóelektronikai, valamint mobil iparágban is.

Televíziós fronton nem jött meg a globális áttörés a kétezres években, ezért a vállalat a stratégiaváltás mellett döntött. Óriási beruházások árán gigantikus gyártókapacitást építettek ki, ami lehetővé tette, hogy a komponensek előállítását és az összeszerelést is saját kézben tartsák. Ezért a holding CSOT (China Star Optoelectronics Technology) alvállalata felel, és arról sem feledkeztek meg, hogy a fejlesztéseket sem szabad elhanyagolni. A konszern vezetése világosan látta, hogy pusztán másolással nem lehet leigázni a szektort, szükség van saját, innovatív megoldásokra is, így a cég az elmúlt tíz évben rengeteget költött új eljárásokkal kapcsolatos kutatásokra is.

A TCL, bár alapvetően egy kínai cég, a világ több pontján rendelkezik gyárakkal, összeszerelő üzemekkel és fejlesztői központokkal is. Pontosan ellentétes utat jártak be, mint a korábban említett japán és európai cégek, amelyek ezen idő alatt gyakorlatilag eladogatták a családi ékszereket, azaz az ilyen létesítményeiket, amelyek közül többet pont a TCL konglomerátum vett meg.  A helyzet ugyanaz, mint annyi más konszern esetében: a TCL-nek van saját tévés szekciója (TCL Electronics), amely saját név alatt forgalmaz televíziókészülékeket, de emellett más piaci szereplőknek is adnak el komponenseket, például paneleket. Sőt, még tévéket is szerelnek össze megadott instrukciók alapján, amelyekre végül egy másik márka logója kerül.

Eredmények és célok

A fő cél természetesen a nyereséges működés, de a vállalat vezetése és az őket erősen támogató kínai állam nagyon szeretné, ha a TCL saját jogon válhatna a televíziós piac urává, tehát ha a saját elgondolás alapján készülő, saját fejlesztésű és saját név alatt futó termékek uralnák ezt a szektort. Ezt nem is titkolják, minden nagy elektronikai kiállításon, vásáron elhangzik, hogy a TCL a csúcsra tör.

2021. végén ismét a harmadik volt a vállalat (forrás: Gizmo China)

Persze azt mondhatja bárki, hogy hát ezt már sokan mondták, aztán láttuk mi lett belőle. De az az igazság, hogy az eredmények azt mutatják, hogy a konszern nem jár rossz úton. 2021 első félévében a vállalat a globális televíziós ágazatban stabilan a harmadik helyen zárt 11,1 millió eladott készülékkel, 11,4 százalékos piaci részesedéssel. Az LG már gyakorlatilag lőtávolban van, hiszen a koreai cég 13,1 százalékot hozott, a Samsung pedig nagy előnnyel vezetett ebben az időszakban, hiszen ők 20,8 százalékot értek el. A pozíció komolyságát jól jelzi, hogy a negyedik helyezett Hisense "csak" 8,4 százalékot produkált, és mögöttük messze lemaradva található a Xiaomi (5,4%) és a Sony (4,1%).  Mindezt a TCL úgy gurította, hogy 13,6 százalékot javított az egy évvel korábbi eredményeihez képest.

[+]

De az teljes képhez hozzátartozik az is, hogy az erőviszonyok gyakorlatilag három éve változatlanok az első három helyezett között. A Samsung tehát nagyon vezet, mögöttük stabilan tartja magát az LG és őket követi picit lemaradva a TCL. A következő oldalakon azon merengünk el, hogy vajon van-e reális esélye a TCL-nek befogni a két koreai gigászt, és egyáltalán mit kéne ehhez tenniük, min kéne változtatniuk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!