Alienware M17x
Nemrégiben volt olyan szerencsénk, hogy kipróbálhattuk az Asus nagyon egyedi, G73Jh játékos notebookját, amivel kapcsolatban felmerült, hogy esetleg hozza az Alienware nagyfiújának, az M17x-nek a szintjét. Ez eddig csak feltevés volt, most viszont lehetőségünk nyílt megbizonyosodni erről. A teljes pompájában előttünk terpeszkedő M17x-en végignézve egyaránt mellbevágó a formája, a mérete és a súlya. Külső borításának nagy részét alumíniumból készítették, de nem akármilyenből, hanem 4 milliméter vastagból. Emiatt több mint 5,3 kilogrammot nyom, súlyos egyéniség a masina. Formája szerintünk azért nem annyira hivalkodó, mint az Asusé, de súlyával és nagyszerű anyagával párosulva az M17x-et tartjuk komolyabb jelenségnek. Tesztgépünk teljes feketéje mellett a fém részek ezüstszürkében és vörösben is rendelhetők.
Elölről és hátulról is brutálisan mutat a nagy Alienware gép. Csatlakozó nincs, marcona nyílás viszont annál több. Elöl a két hangszóró, hátul a szellőzés két rácsa látható. A faron érdekes részlet a majdnem középre helyezett tápcsatlakozó, illetve a megszokottnál szűkebben elrendezett zsanérok.
Oldalról ugyancsak durván fest az M17x ferdén vágott elejével és hátuljával. Ezt a részt jól megraktak csatlakozókkal. Balra egy mini FireWire kezdi a sort, amit egy eSATA-USB, majd két 90 fokkal elforgatott USB követ. Ezután a kellemesnél kissé közelebbre helyezve jön az Ethernet aljzat, majd három monitorkimenet: DisplayPort, HDMI és D-Sub. A sort egy újabb szellőzőnyílás és a Kensington zár felfogatója zárja. Tessék megfigyelni, milyen pengevékony a felső és alsó rész közötti hézag! Jobb oldalon tálca nélküli optikai meghajtó kezdi a sort, fölötte lakozik az ExpressCard és a kártyaolvasó nyílása. Utánuk jön még két USB (így összesen öt van) és egy újabb szellőzőnyílás fölött négy hangcsatlakozó.
Tán félig kinyitva a leglátványosabb az M17x. Ilyenkor látszanak jól élei, fémfelületei, külső részletei. Maga a nyitás művelete is nagyon élvezetes, mert a masszív zsanérokon trezorajtóként fordul el a súlyos felső panel. Szóval ilyen géppel LAN-partin játszva nagyon vigyázzunk, nehogy valamelyik ellenfelünk a kezünkre csapja a fedelét; komoly sérülést okozhat. Apropó, LAN-parti. Olyat is tud a masina (szoftveresen), hogy a webkamerán keresztül figyeli a felhasználó arcát. Ha távozik a géptől, automatikusan zárolja azt, majd ismét megnyitja, ha újból észreveszi gazdáját. Több profilt felvéve az arcok cserélődésével váltogat a felhasználói fiókok között.
Visszatérve a külső jegyekre. Már az Asus G73 is nagyon össze volt rakva, de az M17x masszívsága, minimális illesztési hézagai és kiváló anyaghasználata szinte egy más dimenziót képvisel. Sarkainál fogva elcsavarni szinte lehetetlen, egyetlen veszélyt az jelenthet, hogy váratlanul nagy súlya miatt elejti a felelőtlen emelgető. A gép maximális nyílásszögével is meg voltunk elégedve.
Belül is impozáns látvány fogadott. A szemet szinte vonzza a hatalmas, fehér keretes gombokból felépített billentyűzet. Az Alienware-nél tudják, hogy a játékosok számára ez a legfontosabb beviteli eszköz, szóval nem a divatot követték, nincsenek szigetes gombok. A klaviatúra alatt hatalmas csuklótámasz nyújtózik, mely sajnos olcsó hatású, kopogós műanyagból készült.
Nagy gonddal tervezték meg az M17x fenéklemezét. Mondani sem kell, hogy szintén a fent látott, masszív alumíniumból vágták ki. Hátsó része szinte teljes mértékben rácsozott, amit látványos kopoltyúnyílásokkal hangsúlyoztak ki még jobban. Egyedi részlet a picike fémtábla is, amibe a vásárló kívánsága szerinti szöveget írnak a gép fedelén látható földön kívüli nyelvén.
Pár csavar oldása után eltávolítható a középső, rácsos rész, ami alatt nem sok érdekeset látni. További fedelek rejtik a két merevlemezt, illetve a két memóriamodult. Az elég méretes, 85 wattórás akkumulátort előre helyezték.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
