Asus G60J
Annak ellenére, hogy a notebook nem éppen optimális platform a játékhoz, szinten minden gyártónak megvan a maga „gamer” sorozata. Még érdekesebb ennél, hogy a hazai, árérzékeny piacról is azt a visszajelzést kapjuk, hogy az előirányzott – nem túl nagy – mennyiség minden probléma nélkül elfogy ebben a speciális szegmensben. Mai tesztalanyunk az Asus friss, G60-as sorozatának legújabb tagja, a G60J még az extrák közt is extrának számít. Ugyanis az Intel legújabb négymagos, Core i7 processzora került bele, mely nagyon közeli rokona az asztali gépekbe szánt, Lynnfield kódnevű lapkáknak. Kívülről is tekintélyt parancsoló a G60-as. Formája a vaskosságától eltekintve átlagos, fedelére viszont látványos mintát pingáltak. Közepén az Asus felirata alatt ott virít a Republic of Gamers logo, néhány lángnyelvet vagy inkább szakadást imitáló minta társaságában. A fényes fedlap egyik sarka fekete, középen átlósan, a szaladás mentén sötétkékbe vált, ami fokozatosan újra feketébe megy át.
A hatalmas homlokzaton és farrészen csak pár szokásos elemet láttunk. Elöl bal oldalon találjuk a kártyaolvasót és a drót nélküli hálózati eszközöket ki-bekapcsoló reteszt. Hátul a gép méretéhez képest kicsinek tűnő, amúgy átlagos kapacitású, 53 Wh-s akkumulátor ragadta meg a figyelmünket. Kapható a G60J-hez nagyobb, kilenccellás, 80 Wh-s modell is, mely kissé kilóg a hátsó traktusból. A telep mellé balra Kensington zárhoz való felfogató, jobbra tápcsatlakozó és Ethernet aljzat került.
Oldalról jól látszik, hogy az Asus notebook meglehetősen vaskos. Nem szenteltek túl nagy figyelmet a fedél és az alsó rész illesztési hézagának, ami elég nagy. Csatlakozókból teljes a kínálat. Balra két USB, HDMI, eSATA és mini FireWire követi egymást, és a méretes szellőzőnyílás előtt van még egy vélhetőleg az opcionális tévétuner antennájához való vak kimenet. A sort az analóg (D-sub) monitorkimenet zárja. Jobbra a hatcsatornás hangrendszer három aljzata kezd, ezeket további két USB, majd az optikai meghajtó követi.
Méretes zsanéron fordul a játékos Asus vaskos kijelzője. A súlyos alsó résznek köszönhetően nyitás közben sem billent hátra a laptop. A zsanér környékén kicsit eljátszottak a formai elemekkel: a fedél alsó része apró, méhsejtes mintázatú, a zsanér végén pedig fényes gomb van. Szerencsére az egész nem túl hivalkodó, csak az unalmas egyhangúságot hivatott megtörni.
A külsőhöz hasonlóan hideg fejjel megtervezett belsőt találtunk az Asus G60J-nél. Teljesen fekete színével talán kissé komornak is mondható. A fényes monitor szintén fényes kávája alatt egy kezelőpanel húzódik. Ezt követi a sajnos hagyományosan numerikus pados, szigetes kialakítású billentyűzet, ami alatt viszont nagy örömünkre egy csúszásgátló, izzadást jól tűrő anyaggal bevont, méretes csuklótámasz van. Benne a touchpadnak végre nem krómozott, hanem valódi fémből készült, szálcsiszolt gombjai vannak.
Bár az ilyen kaliberű gépek nem éppen ölbe valók, az Asus G60J kellően nagy szögben nyílik ahhoz, hogy a magasabb felhasználóknak se kelljen görnyednie előtte. Összességében a masina visszafogott, de azért nem átlagos formatervével meg voltunk elégedve, szerintünk egy gamer notebooknak nagyjából így kell kinéznie.
Alul a VX5 Lamborghininél megismert, hangszórót imitáló, de funkció nélküli dísz köszönt vissza. Ennél sokkal fontosabb, ami a méretes ajtó mögött rejlik. Nevezetesen a Core i7 processzor az MXM kártyára telepített GeForce GTX 260M és két winchester társaságában. Minden adott tehát a komoly játékos teljesítményhez.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
