Végeredmény
Az RV770-re épülő Radeon HD 4850 teljesítményétől egyszer már elájultunk, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a HD 4850 nem csupán gyors, de ára is kellemesnek mondható, 40 000 forint környékén kapható. Tekintve, hogy a 9800 GTX-et még mindig 50 000 forintért adják (egyszer talán végre esni fog az ára), teljesen egyértelmű az ajánlásunk. A 9800 GTX az általunk tesztelt játékok és beállítások szerint körülbelül 35 000 forintot ér, de még ilyen áron sem biztos, hogy utóbbit választanánk, ugyanis a HD 4850 nemcsak gyorsabb, de számolási kapacitása, a DirectX 10.1 támogatása, és a tesszelátor megléte miatt a jövőt nézve sokkal attraktívabb termék.
Ugyanez elmondható a HD 4870-ről is, azzal a különbséggel, hogy a partnereink árlistái szerint kb. 60 000 forintos videokártyát már sokkal kevesebben fogják maguknak megengedni. Ha vetünk egy pillantást az összegző grafikonunkra, akkor látható, hogy az AMD gyorsabbik RV770-re építkező típusa jelen pillanatban ezekben a játékokban, ezekkel a beállításokkal még a GeForce GTX 260-nál is gyorsabb, ha ehhez hozzáadjuk, hogy az NVIDIA lassabbik GTX-e drágább (65–70 000 forint) a HD 4870-nél, akkor az ajánlásunk itt is egyértelmű. Természetesen az eredmények a játékoktól is függenek, és biztosra vehető, hogy a GTX-ek még gyorsulni fognak a később kiadott meghajtóprogramokkal, ahogy ugyanez elképzelhető a Radeonokról is. Összegezve, a HD 4870 is kitűnően sikerült, de számunkra az ár/teljesítmény bajnok a HD 4850 marad, főleg azért, mert mi nagyon nagy felbontásokat teszteltünk, gyengébb beállítások mellett csökkenne a két Radeon közti különbség.
Ami a CrossFire és SLI kapcsolatát, a GPGPU felhasználást és a fizika hardveres támogatását illeti, nézőpont kérdése, hogy hova billen a mérleg. Nemrég megjelent tesztünkből kiderült, hogy bár a CrossFire(X) jobban skálázódik, azért ez sem tökéletes, mindkét megoldással túl sok a probléma ahhoz, hogy igazán kívánatos legyen számunkra. Annyit azért mindenképpen megállapíthatunk, hogy az AMD nagyobb hangsúlyt fektet a CrossFire-támogatásra, mint az NVIDIA az SLI-ére, amit jórészt a nagy monolitikus chipek tervezésének elhagyása indukál. A hamarosan megjelenő csúcs videokártya, a két RV770-esre épülő Radeon HD 4870 X2 is lényegében CrossFire-kapcsolatra fog alapozni (ahogy a HD 3870 X2 is), tehát ha versenyben akarnak maradni a felsőkategóriában, akkor egyszerűen kötelességük a meghajtó folyamatos csiszolgatása. Az NVIDIA ezt a terhet részben inkább az architektúrát tervező mérnökökre hárította, ezért lett végül olyan nagy a GT200. A hardveres fizika támogatása is egy érdekes kérdés, a két gyártó kétfelé indult el, az NVIDIA az Ageia PhysX-et használja, míg az AMD az Intellel „szövetkezve” a Havok mellett tette le a voksát, így ez egy különös csata lehet a közeljövőben. Egyelőre az NVIDIA áll jobban, legújabb meghajtóprogramja már képes a gyorsabb GPU-k egy részét fizika számolására használni, de jelenleg olyan kevés az ezt kihasználó játék (a 3DMarkot nem tekintjük játéknak), hogy mi nem ez alapján választanánk videokártyát. Ráadásul ahol az Intel színre lép, ott az ellenfeleknek általában nem terem sok babér...
A GPGPU teljesítmények tekintetében is érdekes harcnak nézünk elébe, ugyanis bár az AMD architektúrája 800 stream processzora révén erősebbnek tűnik, ne felejtsük el, hogy meglehetősen komoly optimalizációra van szükség, hogy ezt rendesen ki lehessen használni. A GT200 „szimpla” stream processzorai ugyan kevesebben vannak, de a chip egyszerűbb szálkezelése révén bármilyen helyzetben képesek számolni, tehát nincs szüksége olyan mértékű optimalizációra, így a lustább programozóknak is csábítóbb lehet. Egyre közeledik az Intel ringbe lépésének időpontja (lásd Larrabee), tehát az AMD-nek és az NVIDIA-nak lesz min aggódnia. Habár ez jelenleg egy igen picike piac, idővel a rendkívüli számolási teljesítményük miatt elképzelhető, hogy bizonyos feladatokra a processzorok helyett inkább efféle kártyákat fognak használni, a jövőépítést pedig jobb minél hamarabb elkezdeni.
