Scythe Susanoo

Van pár olyan processzorhűtő, amit ilyen-olyan oknál fogva - tesztekből, ismerősök beszámolói alapján stb. - ismernek a témában érdekeltek. Ki ne hallott volna a Scythe Ninjáiról, Mugenjeiről, a Cooler Master Hyper TX-ekről, Arctic Freezerekről vagy a Noctua batárjairól? Vannak viszont olyan hűtők is, melyeket ugyan neves gyártók készítenek, de valamiért nem ragadnak meg annyira a köztudatban. Ma két ilyen Scythe modellt mutatunk be, korábban mi sem nagyon hallottunk róluk. Talán azért, mert eléggé elrugaszkodtak az átlagos extra hűtéses – milyen vicces szókapcsolat – igényektől. Elég csak ránézni a Susanoora, hogy egyértelmű legyen, itt valami nagyon elborult dologról van szó. Nem, azok ott az alábbi képen nem öt-hat centiméteres, kis ventilátorok egymás mellett négyen(!), hanem fejenként tíz centiméteresek. Igen, erre a közel másfél kilogrammos bordára akár egy 20 centiméteres ventilátort is fel lehetne szerelni!

Jobban megnézve, itt bizony három hűtőbordával van dolgunk, és az a vicces, hogy a behemót anyagából és ventilátormennyiségéből tényleg ki lehetne állítani három egészen korrekt processzorhűtőt. Először is van egy elég masszív talprész, amin egy méretes, alumíniumból kivágott fémtömb csücsül, melynek önmagában akkora, mint az Intel vagy AMD gyári, OEM bordái. Innen indul kétszer hat hőcső, az egyik az óriási fő lamellasorhoz, a másik egy kisebbhez.

Mindezek tetejére kerül a kétszer két ventilátor, melyek érdekes módon nem 92 hanem 100 milliméteresek. Csúszócsapágyasak, szóval nem fognak a végtelenségig kitartani. Motorerejük nem túl nagy, 0,21 amper, túl komoly morgásra így nem lehet számítani tőlük, legalábbis kezdetben. Mindenesetre négyen vannak, szóval ez a hűtő alacsony fordulatszámon sem lesz valami csendes. Szabályozásukhoz egy hátlapi panelre vagy 3,5 hüvelykes meghajtóhelyre szerelhető tekerőgomb használható. Erre ráköthető mind a négy ventilátor, melyek fordulatszáma percenként 500 és 2000 között állítható. Az áramot négytűs tápcsatlakozóról kapja, ezen felül az alaplapra köthetjük a fordulatszám kijelzéséhez.

Ahogyan a Scythe-tól már megszokhattuk, a Susanoo talapzata fémlemezen (nikkelezett réz) keresztül, nem pedig közvetlenül hőcsövekkel érintkezik a processzorral. A kontaktfelületet elsőrangúan polírozták. Az alábbi képen látható, hogy a processzorral elsősorban a nagyobb borda hőcsövei találkoznak, a kisebb bordarész ezeken keresztül kapja a meleget, ami már nem olyan hatékony átvitelt biztosít. Még gyengébb az átvitel a közvetlenül a talapzat fölött csücsülő fémtömbre.

Scythe Susanoo felszerelés

Ahogyan a gyártók zöme, úgy a Scythe is egy standard rögzítőrendszert használ legtöbb hűtőjéhez, mely kompatibilis az aktuális Intel és AMD platformokkal. Annyi a különbség, hogy a hűtő méretének és súlyának megfelelően módosítják a hátlapi támasztóelemet. A hatalmas és nehéz Susanoohoz jó nagy támasztót adnak.

Saját, Intel LGA775 rendszerünkhöz előbb két részből álló „tartólábakat” kellett felcsavarozni, ez simán ment.

Hasonlóan egyszerű volt felrakni a hátlapot rögzítő, processzorfoglalat felől kikandikáló távtartókat. Már-már vidámak voltunk, ám ezután elkezdődtek a bajok. Alaplapunkon méretes, hőcsöves bordák veszik körül a processzorfoglalatot, ezért szinte lehetetlen feladatnak tűnt az egy-két centiméteres résbe beleügyeskedni a hűtő lábait tartó anyákat. Pici villáskulcsot sem használhattunk, mert nem hatszögletű, hanem rovátkált a külső oldaluk.

Hosszú percekig tartó kínlódás és a felfogatót tervező szakember szidalmazása után úgy döntöttünk, hogy fordított irányból támadunk. Leszereltük a hűtőt, előbb a lábak végére rögzítettük az anyákat a távtartókkal, majd az így kialakult egységet a hátlapot tartó csavarokkal húztuk meg. Nem elegáns, nem is jó, de legalább kivitelezhető. Azokkal az alaplapokkal sem lesz egyszerű a szerelés, ahol szabadabb a processzor környéke.

Végül azért csak sikerült feltenni a behemótot. Az alábbi képeken látható csak igazán, milyen veszett nagy hűtőről van szó. Az alaplap felé irányuló légáramlat nem csak a központi egységet, hanem az áramellátó rendszert, északi hidat, memóriamodulokat, sőt még a grafikus kártyát is befedi.

Házba szerelve volt a legütősebb a látvány. Ekkor viszont egy elég komoly problémára lettünk figyelmesek. A standard szélességű házunk oldallapja és a nagy ventilátorok között úgy egy centiméteres rés maradt. Ha nem ementáli sajthoz hasonlatosan lyukacsos oldallapú házba tesszük a Susanoot, akkor a burkolat jelentősen korlátozni fogja a ventilátorok teljesítményét.

Volt még egy probléma, ami bekapcsolás után derült ki. A hűtő súlya és a szerencsétlen rögzítő miatt álló pozícióban nem volt hajlandó elindulni tesztgépünk. Amikor viszont oldalára fektettük szépen életre kelt. A sok házas problémából sejteni lehet, hogy ezt a hűtőt nyitott rendszereket tuningolóknak találta ki a Scythe, akik vízszintes állapotban lévő alaplapjukra aggatnak rengeteg ventilátort.

Scythe Kozuti

Ha a Scythe Susanoot a processzorhűtők Góliátjának nevezzük, akkor a Kozuti a tökéletes Dávid. Ez a hűtő ugyanis mindössze 40 mm magas, ennek megfelelően elsősorban lapos, HTPC házakba ajánlják. Meglehetősen viccesen festett hatalmas márkatársa mellett, mely nagyjából hatszor nehezebb nála.

Annak ellenére, hogy a Kozuti picike, elég sok okossággal fel van szerelve. Lamelláira három rafináltan meghajlított hőcső teríti szét a meleget, azt pedig egy elég kicsi, 80 milliméteres, a szokásosnál vékonyabb ventilátor hivatott eltávolítani. Nem a borda tetejére, hanem alá függesztették fel, így érték el a 40 milliméteres magasságot, ami a leglaposabb Mini-ITX házakba is beszerelhetővé teszi.

Felülről nézve látszik, hogy nem lesz egyszerű dolga a lapátkeréknek, ugyanis a sűrű lamellák és az őket átszelő hat cső elég sok akadályt gördít a légáramlás útjába.

Alul a szokásos, Scythe igényességgel kidolgozott, nikkelezett, polírozott réztalpat találjuk. Innen jól látható az is, hogy nem hat különálló, hanem három hajlított hőcsöve van a Kozutinak.

Vékony, csupán 10 milliméteres ventilátort függesztettek a borda alá, mely a lamellákon keresztül húzza be a friss levegőt, majd azt az alaplap felé tolja. Nem kevesebb mint tizenegy vékony lapátja van, motorereje pedig a 80 milliméteres átmérőhöz képest elég nagy. Kell is a teljesítmény ahhoz, hogy PWM szabályozással egészen percenként 3300-as fordulatig felpörögjön. Csúszócsapágyat kapott, ami kezdetben minden bizonnyal elég halk lesz, de kopásra – ezzel zajosodásra – hajlamosabb mint a golyós, mágneses vagy folyadékos megoldások. Leírása szerint maximális tempón 95 wattos TDP értékű processzorok lehűtésére is képes a Kozuti.

Scythe Kozuti felszerelés

Nagyjából ugyanazt a rögzítési rendszert kapta a kis Kozuti, mint a nagy Susanoo. Pici súlya miatt viszont most nem találtunk masszív hátlapi támasztót a csomagban, a hűtő stabilan tartására csupán négy szélesebb fejű csavart alkalmaztak.

Először a korábban megismert lábakat kellett felcsavarozni a hűtő alapjára, aztán jöhettek a távtartók.

Végül pedig megérkeztünk a Susanoonál is tapasztalt káromkodós kínszenvedéshez az anyákkal, melyek meghúzását ezúttal a laposra szabott borda akadályozta. Végül a nagytesónál kitalált trükköt alkalmaztuk, a felső anyákat előre betekertük, majd a hátsó csavarokkal feszítettük fel az alaplapra. Kettőből kétszer kudarcot vallott a Scythe rögzítési rendszere nálunk, nem örülünk.

Alaplapra szerelve elég viccesen festett a Kozuti. Alig volt magasabb az északi híd és a FET-ek hőcsöves bordáinál, és úgy tűnt, mintha még egy ventilátor hiányozna a tetejéről. Végül is egy 92 milliméterest nem nagy kunszt a tetejére tenni, ha még elfér a gépházunkban.

Tesztelés, értékelés

Új tesztlaborba költöztünk néhány hónapja, ahol mások a hőmérsékleti és szellőzési viszonyok, ezért kicsit átszabtuk processzorhűtős tesztmódszerünket. A jobb átláthatóság kedvéért egyetlen táblázatba rangsoroltuk a mért értékeket, melyeket 24 °C-os szobahőmérséklethez igazítottunk. Feltüntettük a processzort hűtő ventilátor méretét és fordulatszámát, illetve a ház hűtőrendszerének (egy-egy ventilátor elöl és hátul) állapotát.

Bizony, a Susanoo nyitott házban, teljesen feltekert ventilátorokkal ordítva sem tudta elcsípni dobogónk legfelső fokát. Azért szintén eszement méretű társával, az Orochival holtversenyben második lett, bár nem szabad elfelejteni, hogy ekkor még nyitva volt tesztházunk oldala. Amikor becsuktuk, a gigantikus Scythe szépen beleszürkült a középmezőnybe. Ráadásul még hangosodott is, miközben rengeteg konkurense visszafogott ventilátorral is ezen a szinten tudott hűteni. Érdekes, hogy amikor visszavettük a négy 100 milliméteres fordulatszámát, hogy elviselhető zajszintet érjünk el, akkor a Susanoo alatt izzadó CPU alig lett melegebb. A ház szellőztetése nélkül sem sokat romlott a helyzet, a Susanoo így hozta a hasonlóan elvetemült méretű, de lényegesen halkabb Orochi szintjét.

A pici Kozutit csak maximumon járatva próbáltuk ki. Óriási fegyverténynek számít, hogy ekkor meg tudott küzdeni tuningolt, feszültségemelt processzorunkkal, bár kétségtelen, hogy nem ilyen felhasználásra, hanem valami kisebb CPU hűtésére szánták. Alacsony fordulatszámon hangjával is meg voltunk elégedve, de akkor már lefagyott vele a húzott négymagos. Biztosak vagyunk benne, hogy egy alapórajeles Core i3 vagy valamelyik energiatakarékos, 65 wattos AMD APU hátán 1500-2000-es percenkénti fordulat környékén megállná a helyét. Tudni kell, hogy a vékony, 80 milliméteres ventilátoroknál ez a tempó már szinte hangtalan üzemet jelent.

Értékelés

Mai két tesztalanyunk nem tartozik a szokványos processzorhűtők közé. A hatalmas Scythe Susanooval egyáltalán nem voltunk megelégedve. Túl nagy, túl nehéz, a rögzítési rendszere eléggé szerencsétlen, cserébe nem halk, és még csak nem is hűt annyira extrán, nem beszélve arról, hogy zárt vagy álló házban eléggé használhatatlannak bizonyult. Az utolsó gyomros pedig, hogy jó pár hasonló teljesítményű alternatíva létezik, akár tízezer forinttal is olcsóbban.

Különleges rétegtermék a Scythe Kozuti. A maga 40 milliméteres magasságával a mini számítógépet építők egyre népesebb táborának lehet nagy kedvence. Itt is volt problémánk a rögzítési rendszerrel, tápos processzorunkhoz pedig éppen hogy csak elég volt a kicsi, 250 grammos hűtő maximális fordulatszámon. Elsősorban mégsem ezzel, hanem a Scythe Kozuti több mint kilencezer forintos árával nem voltunk megelégedve. A Titan vagy az Arctic ötezer forint alatt kínál hasonlóan lapos megoldásokat.

rudi

A Scythe processzorhűtőket a Flash-Point Számítástechnikai Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.