A gaming mániáról

Lapunk oldalain egyre többször találkozni a gamer, gaming vagy játékos jelzővel, melyeket a régi motorosok inkább szitokszóként használnak manapság. Érhető ez az álláspont, hiszen ma már minden „gémer”, amin van egy LED, kicsit „színesebb-szagosabb”, illetve az ízlésficamos termékekre is rá lehet sütni ezt a bélyeget, noha továbbra is tartjuk, hogy ízlésről nem lehet és nem is szabad érdemben vitázni. Ami a gaminget illeti, mi is őrlődünk, hiszen egyrészt ki kell elégíteni az olvasók igényeit, másrészt a gyártó kommunikációját is továbbítanunk kell, anélkül, hogy látatlanban komolyabban véleményeznénk az adott terméket.

Ez egy "gamer" ház a gyártó szerint, most már csak az nem tiszta, mivel érdemelte ki ezt a jelzőt [+]

Nem könnyű a helyzet, hiszen semleges területen kell maradni, miközben át kell adnunk a vállalat üzenetét is, így aki elhiszi, elhiszi, aki nem az nem, mi sem jókedvünkből írjuk le, hogy valami játékos vagy éppen gémer. Arról nem is beszélve, hogy erősen tompítjuk a gaming élét azzal, hogy a felsőfokú, magasztaló jelzőkkel teleszórt közleményekből kimazsolázzuk azt, ami átugorja – az egyébként elég alacsony – ingerküszöböt. Vélhetően egyébként a probléma abból (is) fakad, hogy valójában ez a kifejezés túlságosan általános, igen sok mindent takarhat, így a cégek szeretik ráhúzni szinte mindenre, ami nyilvánvalóan kétségeket ébreszt az olvasóban és a vásárlóban egyaránt.

Hömpölyög a tömeg a 2016-os Gamescom kiállításon, ahol minden a gamingről szól [+]

Részünkről ez itt most nem a mentegetőzés ideje, pusztán szeretnénk rávilágítani arra, hogy a gaming, mint jelenség igenis létezik, és nem csak a marketingesek fejében, így nem megkerülhető sem általunk, sem senki más által, aki tech témával foglalkozik manapság. Évek óta látszódik a trend mindenféle kiállításon, hogy a cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a játékos réteg kegyeit elnyerjék. Bár ez innen nézve őrültségnek hangzik, a helyzet megint csak az, hogy a világ nagyobb, mint Magyarország.

Hibás az az elgondolás is, hogy a „gémer” csak „ruppótlan” diákokat jelenti, akinek amúgy is a szülője állja a cechet, így a gyakran indokolatlanul méregdrága termékeknek nincs helye a piacon. Belőlük is biztosan sok van ugyan, de sok országban belefér az életszínvonalba, hogy a gyerkőc bevásároljon jobb hardverekből és kiegészítőkből, de a már kereső, fiatalabb rétegben is rengetegen vannak, aki előszeretettel áldoznak arra, hogy játszanak vagy játszhassanak, így náluk is könnyebben nyílik a buksza egy-egy olyan termék láttán, ami egyébként megtetszik nekik és nem feltétlenül olcsó.

Az olyan e-sport események, mint például az ESL kiváló reklámfelületek a cégeknek, hiszen bőségesen akadnak nézők [+]

Emellett ne feledkezzünk meg az e-sportokról és az ehhez kapcsolódó eseményekről, versenyekről sem, melyek népszerűsége egyre nagyobb és nagyobb, gyakran iszonyú támogatói pénzekkel a háttérben, ami szintén nem véletlen, hanem egy üzlet, ami egyben jövedelmező is. És nem csak azokról van szó, akik versenyszerűen játszanak egy adott játékkal, hanem rettentő sokan követik ezeket a helyszínen, távolról online streamen vagy épp később felvételről, ők pedig szintén a gamer közösség tagjai, akik vélhetően többet hajlandóak költeni erre a hobbira. Mindezt sokszor nehéz elképzelni – főleg idehaza – a gép előtt ülve, de hamar megváltozik a vélemény, ha az ember ellátogat egy-két ilyen nagyobb eseményre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!