Az NVIDIA elnök-vezérigazgatója érdekes nyilatkoztatott tett a Forbes számára. Jen-Hsun Huang úgy gondolja, hogy az Intel bérgyártói feladatokat is elláthatna, mivel nem szégyen a konkurensek termékeit gyártani. A Santa Clara-i óriáscég természetesen azonnal válaszolt a felhívásra, és illedelmesen visszautasították a lehetőséget. Jon Carvill, az Intel szóvivője elmondta, hogy jelenleg is gyártanak különböző partnercégeknek FPGA-kat, ám ezek csak a teljes gyártókapacitás kis részét viszik el. A cég ennél komolyabb mértékben nem szeretne bérgyártással foglalkozni.
Jen-Hsun Huang úgy érvel, hogy az ARM-os lapkákat gyártó vállalatok, mint a TSMC és a Globalfoundries (talán még ide sorolható az UMC is) komolyan veszélyeztetik az Intel dominanciáját, mivel a Windows 8-nak már lesz ARM-os processzoron futó verziója is. Az NVIDIA elnök-vezérigazgatója a jövőt miniatürizáltan látja. Állítása szerint a PC jelentősen összemegy, így a jövő számítógépei akár egy kisebb zsebben is elférnek majd. E termékekben egy SoC rendszer lesz, a komoly számítási teljesítményt pedig a számítási felhőből szerzi majd a felhasználó.
Természetesen a fő problémája az NVIDIA-nak a gyártástechnológia. A vállalat még az elmúlt év novemberében megtartott ITPC (International Trade Partner Conference) alkalmával beszélt arról, hogy az új gyártástechnológiák költségei egyre nagyobbak, egyre nehezebb rájuk átállni, emellett a befektetett költségekhez mérten az előnyök is megkérdőjelezhetők.
Az NVIDIA elsősorban a TSMC-vel van kapcsolatban, de az elemzésük lényegében általánosnak is tekinthető. Mint ismeretes a TSMC a világ legnagyobb bérgyártója, és számos vállalatnak készítenek különböző lapkákat. A nehézséget itt az eltérő igények jelentik. Egy gyártástechnológiai váltás során általános, hogy elsőként az FPGA-kat fejlesztő cégek állnak át, akár még a kísérleti gyártás időszakában. Ezzel párhuzamosan kerülnek át az új eljárásra az új generációs grafikus processzorok. Ezek a fejlesztések viszonylag sok tranzisztorból épülnek fel, és a skálázhatóságuk is rendkívül jó.
A problémák a költségekben keletkeznek. Az NVIDIA számításai szerint a normalizált tranzisztorköltségek nem alakulnak túl jól. Ezek függnek a gyártástechnológiához szükséges waferáraktól, a skálázhatósági faktortól és a kihozataltól. Ennyi változó mellett lapkánként eltérő adatokkal lehet találkozni, de egy általános modellt fel lehet azért állítani.
A 28 nm-es node a TSMC legújabb fejlesztése, melyen a költségek kezdenek értékelhető szintre süllyedni, csak éppen nyoma sincs annak az előnynek, amit anno a cégek az 55 nm-es váltásnál érezhettek. Ebből leszűrhető az is, hogy miért ilyen drágák az új generációs VGA-k. Egyszerűen az egyre időigényesebb fejlesztések költségei nőnek, míg a normalizált tranzisztorköltségek messze nem olyan jók, amilyet az üzlet megkívánna. Továbblépve a helyzet rosszabbodik. 20 és 14 nm-en konkrétan elhanyagolható előny érezhető a tranzisztorok normalizált költségeit tekintve. Ez azt jelenti, hogy gyártástechnológiai előny ide vagy oda, anyagilag egyszerűen megkérdőjelezhető lesz az egész átállás. Az új node-ok esetében nagyon meg kell gondolni, hogy mennyi tranzisztorból áll majd egy lapka. Egységnyi területre biztosan jóval több építhető be, de ezek hátrányosan érintik a költségeket. Itt konkrétan arra kell gondolni, hogy 28 és 20 nm-en egy azonos tranzisztorszámú lapka nagyjából azonos előállítási költséggel rendelkezik majd, függetlenül attól, hogy a kisebbik csíkszélességen több chip fér fel a waferre. Ebből kitalálható, hogy azonos lapkaméret mellett a 20 nm-es lapkák jóval drágábbak lesznek, mint a 28 nm-es elődök. Ez természetesen két év múlva újabb dráguláshoz fog vezetni a GPU-k piacán, már amennyiben a gyártók számolnak majd ezzel a szegmenssel. Nyilván óriási kérdés jelenleg, hogy a piac hogyan fogadja be az egyre csak növekvő árazást, ami az új generációs GPU-k esetében látható is.
A gondok gyökere visszavezethető a waferek árazásának jelentős drágulására. Sajnos ezen a ponton az új gyártástechnológiák semmilyen jó hírrel nem szolgálnak majd. Az NVIDIA előrejelzése szerint a 28 nm-es waferek ára 2016-ban éri majd el azt a szintet, amennyibe egy 40 nm-es wafer került 2009 végén, vagyis az első DirectX 11-es GPU-k megjelenésekor. Rosszabb viszont, hogy a 20 nm-es node-hoz használható waferek még 2017 végén is drágábbak lesznek, mint a kísérleti gyártáshoz használt 28 nm-es waferek. A helyzeten főleg a 450 mm-es waferek bevezetése enyhítene, melynek fejlesztései már gőzerővel zajlanak, de ugyanakkor ez nem elég. Az NVIDIA úgy gondolja, hogy sokkal szorosabb együttműködésre lenne szükség a bérgyártók és a partnerek között, illetve a bérgyártóknak is egységesíteni kellene erőiket, hiszen a kooperációs fejlesztések összességében olcsóbbak, ami végül az árazáson is meglátszana. Hasonló érdekből jött létre például a Common Platform, melynek fő résztvevői között az IBM, a Samsung és a Globalfoundries található, és a három vállalat megosztja az új gyártástechnológiák fejlesztésével járó terhek nagy részét.
A teljes elemzést persze a GPU-kra vetítettük le, de fontosabb talán a SoC-ok szerepe. Természetesen a problémák minden lapkánál egységesen jelen vannak, de a mobil termékeket talán még jobban érintik. A jövőben egyszerűen nem lesz kifizetődő gyorsan átállni egy új gyártástechnológiára, mivel az anyagilag, illetve a felvállalt kockázati tényezők szempontjából sem éri majd meg.
