Új hozzászólás Aktív témák

• #73777 And veterán Aryes #73775

  Új Válasz 2020-06-14 08:30:17 #73777

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz Aryes #73775 üzenetére

  ""Annyit tudok, hogy a féltápfeszültséghez feszültségosztó kell két egyforma ellenállásból --> mindkettőn egyforma áram folyik keresztül. Ha tudjuk a kollektoráram értékét, a feszültségosztó másik felén is ekkora áram kell, hogy átfolyjon. Ha a bázisáram 0.283mA, annak a 260x-osa 73.58mA. 4.5V/0.07358A=~60Ω-os ellenállás kell hozzá, hogy nyugalmi helyzetben a kollektoron ~2.5V legyen. Erre írtam, hogy a tranzisztor a kapcsolás szerint nyugalmi helyzetben egy 60Ω ellenállással egyenértékű ellenállásként viselkedik.
  Ez a számítási menet két pontban kifogásolható: az első, hogy mint arról szó volt, a _pontos_ bétából - lineáris működést tervezve - egyszerűen nem lehet kiindulni a gyakorlatban, mert olyan nincs. Iskolai feladatokban nagyon jól mutat, a valóságban többszörös arány is lehetséges a gyakorlati B-tartomány minimuma illetve maximuma között (ezért használunk szimpla bázisellenállás helyett bázisosztót, illetve esetleg plusz ellenállást /ill. hidegítésként egy vele párhuzamos kapacitást/ az emitteren). Ezen felül a kiindulási adat általában a szükséges kollektoráram, és abból számítjuk a bázisáramot, nem pedig fordítva. A másik, hogy még mindig ide kevered a szaturációt, pedig azt nem kell. Ha egyszer tudjuk, hogy féltápfeszre van szükségünk a kollektoron, akkor felesleges a tranzisztor adott munkapontbeli helyettesítő / avagy ekvivalens ellenállását számítgatni, mivel a szükséges kollektorellenállás pontosan ugyan akkora lesz, és mi arra vagyunk kíváncsiak: Rc= (Ut/2) / Ic, ami a te induló Ic-értékeddel 34Ω-ra jön ki, 50 mA-es Ic-vel pedig 50Ω-ra.
  A szaturációs feszültség annyiban módosíthatja a munkapontot, ha nagyon precízek akarunk lenni, hogy a lehetséges kollektorpotenciál nem 0...5V, hanem csak 0,5...5V lehet, így a nyugalmi kollektorszintet az utóbbi tartomány közepére kell választani. Mivel a hasznos - torzítás nélküli - kimeneti feszültségtartomány ennél jóval szűkebb, ezért ennek sincs akkora jelentősége.

Új hozzászólás Aktív témák