Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • And

    veterán

    válasz theuprising #23469 üzenetére

    "[..] sok utánaolvasás és kérdezgetés eredményeként vettem egy 16 dBi-s antennát."
    A sok elolvasott vélemény között egy sem akadt, amely azt taglalta volna, hogy - feltételezem: körsugárzóról beszélünk - 16 dBi-s körsugárzó 2,4GHz-re nem létezik, mert az egy nagy kamu? Vagy hogy épületek között még minimális távon sem úgy hozunk létre kapcsolatot, hogy a routert / AP-t beltéren hagyjuk az antennájával együtt és a kliensek egy másik épületben, sokszor tíz méterre onnan szintén a saját antennájukkal próbálnak csatlakozni? Mert ez ebben a formában normálisan, megbízhatóan az életben nem fog menni :(.
    "Egyik ismerősöm szerint létezik olyan, hogy ennek van egy beépített antennája is, és azt használja elsődlegesként, ez lehetséges?"
    Egy b/g-szabványú routernél - az az Edimax is olyan - nem volna sok értelme egy beépített antennának a meglévő külső mellett, maximum két azonos felépítésű külső antennának (antenna diversity miatt, ahogy más kétantennás b/g-routereken is látni) egymás mellet, kívül. Egyébként semmi nem támasztja alá, hogy belső antennája volna, így 'átkapcsolni' sem tudod. (Ha volna is belső antennája, egész biztosan kevésbé volna hatásos, mint az eredeti, gyári lecsavarható antennája).
    Megoldási javaslatok:
    1.) Kültéri irányított antenna a routerre, mindenképpen a házfalon kívül elhelyezve, a műhely felé irányítva. Hátránya, hogy ezzel a ház (amelyben a router található) lefedettsége legyengül, vagy teljesen megszűnik. Valamint a hatása is elég korlátozott lehet, főleg ha gyengébb képességű kliensek (például wifi-s telefonok) csatlakoznának rá, de még mindig fényévekkel jobb lehet, mint ha az antennát a házon belül hagyod.
    2.) Az előbbi kiegészítéseként: repeater vagy kliens-AP kombó (kliens antennája a ház - Edimax router kültéri antennája - felé irányítva, AP-é pedig beltéri elérésre szánva, utóbbi lehet beltérre vitt körsugárzó) telepítése a műhelyhez. Lényegében egy önálló - kültéri - link telepítése a ház és a műhely közé.
    3.) LAN kábelezése a háztól a műhelyig, és a műhelyben a kábelre egy AP (vagy router AP-ként) csatlakoztatása, amely lefedi a műhelyt.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz ra^ven #23521 üzenetére

    Abból, hogy a router kétantennás, még nem következik, hogy "erősebb" is volna. Ez - úgy tűnik - egy elég gyakori feltételezés, de hibás, mivel a több antennának nem ez a célja.
    Ha 5 dBi-s antenná(ka)t 8 dBi-s példányokra cserélsz, attól elméletben 3 dB-nyit nőhet oda-vissza a jelszint, de ez egyrészt nem túl sok, másrészt körsugárzó esetén a nyereség növekedése a függőleges nyílásszög csökkenését eredményezi, vagyis pont az alsóbb és felsőbb szinteken nem eredményez javulást (mármint akadálymentes környezetben, beltéren pedig ez nem áll fenn, ott a hatás lényegében megjósolhatatlan). Lehet hogy valamennyivel jobb lesz, de drasztikus jelszintnövekedés biztos nem várható tőle. Ha nem tudod jobban elhelyezni a routert (lakás közepe, lépcső közelében) úgy, hogy mindenhol elfogadható legyen a lefedettség, akkor valóban segíthet egy jelismétlő, de még inkább egy - az eredeti routerrel összekábelezett - újabb AP.

  • And

    veterán

    válasz ra^ven #23523 üzenetére

    "Most eszembe jutott hirtelenjében mégegy megoldás, mégpedig az, hogy lehozok kábelt és annak a végére teszek egy 5 vagy 8 dBi -s antennát, vagy ez szintén fölösleges lenne? Persze a kábel másik vége közvetlen a router egyik antennájának helyére csatlakozna. Hm?"
    Na ez a kettes számú gyakori hibás feltételezés: nem is azért van a két antenna, hogy külön tereket fedj le velük. Azoknak egymás mellett a helyük akár diversity-ről (holtterek csökkentése az antennák átkapcsolása által) van szó, akár MIMO-ról (több, ugyanazt a sávrészt használó adatfolyam, a 802.11n-szabványtól kezdve). Úgy nem megy, hogy egyik antenna ide, a másik meg oda (külön szobákba, szintekre, bel- és kültérre, stb.) és mindkettő kiszolgálja a környékén található klienseket. Ez nem nyerő.
    #23524: "mert ahogy nézem az AP-kat, nincs külön lan kimenet"
    Az AP azért csak AP, mert nincs benne switch - bár kétportos létezik, de általában csak egy LAN-portja van - és nem végez címfordítást (nincs dedikált WAN-portja sem). Ha utóbbiakat tudná, már wifi-routernek kellene neveznünk, nem AP-nek :U.

  • And

    veterán

    válasz atesss #23666 üzenetére

    A fix IP nem a router dolga, és független attól, hogy wifi-n csatlakozik-e vagy vezetékkel. Ha fix címet szeretnél egy gépnek adni, akkor azt azon a gépen tudod beállítani. A routernek és a DHCP-s kiosztásnak ehhez annyi köze van, hogy a fix IP-jű gép címét a DHCP-szerver által kiosztható címtartományon kívülre kell állítani, hogy véletlenül se ütközzön egy automatikusan kiosztott címmel.

  • And

    veterán

    válasz yolan #23704 üzenetére

    Szerintem erre a WDS nem az igazi. Nem csak azért, mert valóban csak az azonos chipset-tel rendelkező routereket szereti, hanem azért is, mert ha jól látom, a Tomato-féle WDS (más 3rd-party firmware-ekhez hasonlóan) kölcsönös konfigurálást igényel, vagyis mindkét, WDS-linkben résztvevő routernél meg kell adni a másik router MAC-címét. Konkrét - WDS nélküli, úgymond 'szimpla' - repeater-mód nem támogatott, de valószínűleg megoldható úgy, hogy a wifi alapmódot kliensre állítod (ezzel csatlakozol az első, netmegosztó routerre), majd létrehozol egy virtuális wifi interfészt (virtuális AP-t, VAP-ot), amellyel lényegében jelismétlővé válik a második router. A virtuális AP-re csatlakozhatnak a kliensek. Ha azonos VLAN-ban van a kliens és a virtuális wifi-interfész / VAP, akkor repeater-híd jön létre, vagyis minden résztvevő ugyanabban a címtartományban maradhat, nem kell dupla NAT-olás az internettől 'távoli' (repeaterre csatlakozó) kliensek felé. A DD-WRT firmware-nek van kifejezett repeater-híd módja, az pont ugyanezt csinálja, csak látszólag egyszerűbb konfigurálni. A Tomato VAP ('multi SSID') konfigurálásról WRT54GL esetén itt találsz több infót: [link].
    Mod #23716 @Gubek-Einste: csak régebbi Tomato fw-ekben nincs kifejezett repeater-mód? Mert én a felületszimulátorban és egyéb leírásokban nem láttam olyat, pedig valóban egyszerűbbé teszi az életet :U.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz ktg3 #23733 üzenetére

    Egy tipp: ha valakinek - akár magadnak pl. másik vagy céges címre - küldtél arról a statikus IP-ről egy email-t, akkor a beérkező levél forrásában meg fogod találni a feladó IP-jét a fejléc utolsó Received: from mezőjében.

  • And

    veterán

    válasz viktor1001 #23805 üzenetére

    "Mivel a kábeleket esélytelen kihúzni és behúzni helyette egy normális utp kábelt [..]"
    Pedig jó lenne. Tudom, utólag könnyű okosnak lenni, de ha már előtte az volt a terv, hogy minden szobában legyen elérhető hálózati csatlakozás, akkor miért 4-eres telefonkábelek lettek kihúzva? Ezzel igazából nem az a baj, hogy csak négy eres, hanem sokkal inkább az, hogy nagy valószínűséggel nem csavart érpárokat tartalmaz, hanem párhuzamosan vezetett ereket. Bezzeg egy rokonom új lakásában a telefon-aljzathoz is UTP-t húztak, ez a nagy szerencsém, hogy elég csak az aljzatot cserélni 8/8-as kivitelűre.
    "Van rá mód, hogy a másik 4 eres kábelt is rá kössem ? Lehet erősebb jel átvitel ?"
    Ezt ugye nem úgy képzelted, hogy az egyik kábellel gyakorlatilag párhuzamosan akarod kötni a másikat? Mert az 'erősebb jel' megfogalmazás erre utal, ugyanakkor semmi értelme nem lenne.
    "A 100 Mbit/s eredményt sem annyira értem, hiszen mindenhol azt írják, hogy ez maximum 4 Mbit/s átvitelt képes."
    Gondolom nem is fizikai etherneten elérhető sebességre gondoltak, ha nem UTP kábelről van szó. A 100 Mbit-es sebességű csatolók csak két érpárt, azaz négy eret használnak (gigabiteshez kell mind a négy érpár), de a nem csavart érpárokon vezetett LAN nem igazán szokott működni pár méteren túl, legalábbis korábbi tapasztalatok ezt mutatják. Úgyhogy vagy nagy szerencséd van, vagy mégis csavart érpárokat tartalmaz az a kábel (ha 'lapos', akkor biztosan nem).
    "A mért eredmény a speedtest.net ről kaptam ..."
    Helyi hálózati sebességet ne az interneten keresztül mérj, hanem két helyi számítógép között!

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz PumpkinSeed #23932 üzenetére

    #23924: "valami lehetőleg olcsó, de jól működő minimum 8db-es erősségű AP-ra lenne szükségem"
    #23926: "Ezenkívül nem láttam még "8 darabes erősségű" eszközt."
    Én meg '8dB-est' nem láttam, merthogy olyan sem létezik. Egyrészt a decibel önmagában nem valamiféle 'erősség' mértéke (így természetesen a jelerősségé sem), hanem egyszerű arányszám. A többi ebből következik: van ugyan 8 dBi nyereségű körsugárzó antenna, de házi routerekre olyat nem szerelnek gyárilag, maximum te cserélheted ki rajtuk, különben meg - így egyedül - az antennanyereség sem jelent semmiféle jelerősséget, már ami a routert illeti. A routerre jellemző EIRP-teljesítmény mértéke a dBm (ami lényegét tekintve milliwatt), és a router valamint a rajta lógó antenna nyeresége együtt határozza meg azt. Erre az EIRP-értékre létezik limit, ami a 2,4GHz-es sávban +20 dBm (=100mW), a gyártók igyekeznek ezt tartani, alulról közelíteni. Vagyis ez a "8 dB" értékben sem és mértékegységében sem az igazi.

  • And

    veterán

    válasz PumpkinSeed #24012 üzenetére

    Egy átlag otthoni NAS-szerver is linux-alapú, és semmi gond nincs a Win-es, linuxos (samba) megosztott mappák elérésével android alól. Simán hozzáadtam az ES File Explorerben a "helyi hálózat" menüben a hálózatunkban lévő fájlmegosztó gépeket, és mindegyiken látta az android a megosztott tartalmat, legyen az PC-s linux, NAS (szintén linux-alapú) vagy Windows XP. Nem volna szép, ha nem látná. Természetesen az általa ismert kiterjesztésű fájlok megnyitására is képes volt a mobiltelefon.

  • And

    veterán

    válasz yolan #24425 üzenetére

    "WDS-el szenvedtem, aki teheti hagyja ki az életéből, biztos hogy sirás lesz a vége."
    Ez egy jó nagy általánosítás, ami nem minden esetre igaz. Hidd el, meg lehet azt valósítani tisztességesen is, csak normális hardver és firmware (akár gyári is lehet) kell hozzá. A WDS-nek már az értelmezése sem egységes sor az egyes gyártók és szoftverek esetén, mint mondjuk az AP- vagy a kliens-módoké, hát még a megvalósítása. Szóval kár így kijelenteni, hogy WDS-sel kizárólag szopni lehet, mert ez nem igaz.

  • And

    veterán

    válasz Flowtation #24463 üzenetére

    Mikor etherneten próbálsz csatlakozni a NAS-hoz, közben USB-n is csatlakoztatva van a géphez? Csak mert régebben találkoztam olyan hálózati meghajtóval, amelyen volt ugyan USB-végpont port (vagyis USB-s tárként is csatlakoztatni lehetett PC-hez), de egyszerre a két felület nem működött: vagy csak etherneten, vagy csak USB-n ment. A modernebb NAS-ok nem tudom, hogy hasonlók-e, az én példányomon csak USB-host port van (tehát további USB-tárolóeszközöket lehet rá csatlakoztatni, de PC-vel USB-n nem köthető össze).

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz PeGaTi #24560 üzenetére

    Én az előttem vázolt helyzet fordítottjától jobban tartanék, mivel ha káros kölcsönhatás lép fel, akkor annak elszenvedője nem a számítógépes hálózat lesz, hanem sokkal inkább a kábeltévé (főként, ha analóg csatornák vannak rajta), mivel utóbbi jóval kisebb jelszinttel dolgozik, az UTP-n meg jó meredek fel- és lefutású jelek vannak. Persze elvileg mindkettő zavarvédett a csavart érpár illetve az árnyékolt kábel okán, de elég sokat számíthat a koax (árnyékolás) minősége is.

  • And

    veterán

    válasz PeGaTi #24564 üzenetére

    Első körben a kábeltévé által használt koax árnyékolására gondoltam, ott számíthat, hogy milyen jellegű (hányszoros, csak rézfonat /harisnya/ vagy teljesen zárt fólia, esetleg több kombinációja) a kialakítása. A csavart érpáras LAN-t nem tudom, van-e értelme ilyen esetben árnyékolni (lehet, hogy van), mivel akkor a LAN-csatlakozóknak is árnyékoltnak illene lenniük, és a végpontoknál sem ártana, ha le lenne kötve valahová az árnyékolás. Ebből a szempontból a tévé koax árnyékolása egyértelműbb, mivel a jel aszimmetrikus, az árnyékolás mindenképp adott és kötelező, viszont a koaxkábelekből van jobban zavarvédett típus. Lehet, hogy az egész túlzott aggódásnak tűnik, és ha úgyis DVB-C rendszerű csatornákat nézel, nem számít. De ha inkább analóg módon továbbított műsorokat, és némelyiken zavar lesz, akkor szívás.
    #24565: Nem az ethernet jelek frekvenciájával van gond (az 100Base TX esetén legfeljebb 31,25 MHz lehet), hanem a jelformájával. Az ethernet az egyes tévéadókkal / kábelcsatornákkal ellentétben nem csak egy meghatározott frekvenciasávot foglal, mert a meredek négyszögjelek elvileg elég sok felharmonikust is tartalmazhatnak, és ezek - hosszú egymás mellett vezetett és nem megfelelően árnyékolt kábelek esetén - kapacitív csatolással zavarhatják a TV-sáv elég széles spektrumát. A LAN csavart érpárján megjelenő differenciális jel amplitúdója 1V körül van, a TV meg ugye 100µV..mV-os nagyságrendű antennajellel dolgozik. Tehát főleg analóg TV-rendszer és rossz körülmények esetén már nagyon kicsi idegenjel 'beszivárgás' is észrevehető képtartalom-változást okozhat.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz PeGaTi #24570 üzenetére

    Nézd, a hatás előre megjósolhatatlan, de tény, hogy az a TV-koax nem tűnik ócskának.

  • And

    veterán

    válasz Magnat #24904 üzenetére

    Valóban ingyenes, csak sajnos ebben a formában többféle módon is szívatja a felhasználókat:
    - kártyaszámot kér (kötelező Dyn Pro regisztrációhoz),
    - utána azt le kell mondani, lehetőleg a tesztidőszak alatt, így nem terheli meg a kártyát, és a regisztrált domainnevet megtarthatod,
    - 30 naponta kötelező webes újraaktiválást kér, tehát nem elegendő, hogy a kliens / router közben frissíti a címét.

  • And

    veterán

    válasz johndeegwed #24956 üzenetére

    "Ezért kérdeztem hogy tudja e ez a ruter fogni és egyben továbbítani a jelet. Ha jól tudom ad-hoc funkcíonak hívják ezt."
    Ezt rosszul tudod: az ad-hoc mód konkrétan kliens-eszközök AP nélküli (közvetlen) összekapcsolására szolgál, tehát semmi köze egy routerhez. Persze egy többfunkciós router is tudhat ad-hoc módot, de az a típus pont nem tud (ahogy sok mást se), és akkor a 'túloldalon' is egy ad-hoc beállítású eszköz kell. Routerek esetén ennek nincs sok értelme. Amit te szeretnél, az a vezeték nélküli jelismétlő mód (alias repeater vagy még szörnyűbb elnevezéssel range extender). Az a Pirelli egy modem-router, azok általában nem támogatják a többfunkciós működést, vagyis alapértelmezés szerint csak AP-k lehetnek. A manualja szerint beállíthatsz rajta virtuális AP-ket, és ami számodra érdekesebb lehet: WDS-linket is, de utóbbiról nagyon kevés információt ad a kézikönyv, lehet, hogy ez a megvalósítás nem is igazán jelismétlésre való, hanem hídkapcsolat kialakítására (elvileg a WDS célja ez a kétféle működés lehet: repeater vagy bridge). De repeaternek szokás szerint nem egy modem-routert állítanak be.
    Valószínűleg jobban járnál más típussal, amely deklaráltan támogatja a repeater-módot, és még annál is jobban, ha nem egyetlen eszközzel valósítanád meg ezt a feladatot mivel: 1.) egyetlen repeater nem feltétlenül fed le egy nagyobb, főleg többszintes házat (ahogy egyetlen AP sem), és 2.) ha hibátlanul működik is, az elérhető wifi-sávszélességet meg fogja felezni. Inkább egy önálló kliens eszközt használnék, amelyik a szomszéd netjére van állítva, és azt összekábelezném LAN-on egy AP-vel, amelyet a felső szintre telepítenék, és csak a saját házadon belüli ellátás lenne a feladata.

  • And

    veterán

    válasz s_otto #24970 üzenetére

    Válogass például ezen típusok közül kültéri (antennát is tartalmazó) eszközöket: [link], [link]. Ugyan 300 méterre még a legkisebb is túlzásnak tűnik, és természetesen hagyományos eszközökkel - multifunkciós routerekkel - is megvalósítható de ha beleszámolod a többletköltségeket (antennák, koaxkábel, csatlakozók), akkor ugyanott vagy. A fentiek közül mindegyik típussal létrehozható pont-pont hídkapcsolat.

  • And

    veterán

    válasz mrhitoshi #24972 üzenetére

    Az alap dolgokra odafigyeltél, mást meg nem nagyon kell beállítani, ha tényleg csak switch-ként szertnéd használni azt a routert:
    - DHCP-szerver kikapcsolva, ha már a másikon (ami tényleg routerként van használva) aktív,
    - IP-címe (ami LAN felől szokásosan csak fix lehet) ugyanabba a címtartományba kerüljön, a DHCP-címtartományon kívül,
    - minden kábel a LAN-csatlakozókra megy, a WAN-t kihagyod (van olyan firmware, amellyel a WAN-port is a LAN részévé tehető, de természetesen routerfüggő, hogy rá lehet-e telepíteni).
    Valójában az IP-címe sem annyira lényeges, hiszen switch funkció esetén konfigurálni nem igazán szükséges a továbbiakban, csak ha valamit módosítani szeretnél, pl. bekapcsolni a wifi-t, hogy AP-ként is működjön.

  • And

    veterán

    válasz PumpkinSeed #25516 üzenetére

    Már miért is ne lenne csavart a lapos CAT6? Mert itt azt írják, hogy az: [link]. "The flat cable features the fully-approved system-standard CAT6 Shielded Twisted Pair (STP) cable."

  • And

    veterán

    válasz _ATi_1 #25651 üzenetére

    Így van: 12dBi-s belső antennája van (pontosabban kettő is, a polarizáció szoftverből állítható), de opcionálisan külső antenna is köthető rá. Ha a felek közötti rálátás megvan és a sáv nincs agyonzsúfolva, akkor az a táv gond nélkül áthidalható vele.

  • And

    veterán

    válasz madle #25664 üzenetére

    "hogy két szobával arrébb ami kb légvonalban 10 méter a routertől, miért csökken a jelerősség lényegesen, a szoba és a modem között nem vastag a fal kb 30cm tégla. 2 fal van."
    Hát pedig két darab 30 centis fal nem feltétlenül kevés, és az eredmény erősen függ a kliens képességeitől is, nem csak a routertől. Egyébként az ábrákat elnézve térerősség-problémád nincs, mivel a -60 dBm körüli illetve kicsit magasabb jelszint elvileg teljesen használható (ezt megerősíti az inSSIDer képeken látható, az adott szabvánnyal maximálisan elérhető linksebesség is), a többi idegen hálózattal meg hiába van átfedésben, ha azok jele harmatgyenge: a -90 dBm-es illetve kisebb vételi szint már a zajhatárt súrolja, zavarni nem fog.
    Innentől kezdve lehet az, hogy maga a kliens a probléma forrása (azokból hány darab van, többfélével is próbáltad?), esetleg olyan zavaró jelforrás - nem wifi - van a sávban, amelyet az inSSIDer nem lát.

  • And

    veterán

    válasz Claude Leon #25667 üzenetére

    Persze, az inSSIDer és társai mellett sokszor elfelejtjük, hogy a routeren is illik megnézni, hogy mi a helyzet. Már ha egyáltalán képes ilyesmire, mivel sok nem multifunkciós eszköz képtelen hálózatot keresni, számára a dolog értelmetlen, de ha mégis, az eredmény sem lesz feltétlenül egy szép grafika, csak egy lista. A másik, amiről nem szoktak tudomást venni, hogy egy wifi-hálózatokat grafikusan indikáló program nem spektrumanalizátor: az egy dolog, hogy a 'mérése' pontatlan (ez ugyan nem a program bűne), a kirajzolt spektrumkép lényegében kamu, de a legnagyobb baj, hogy ami nem jelenik meg rajta, mert nem wifi-hálózat jele, arról szokás azt hinni, hogy nem is létezik.

  • And

    veterán

    válasz DrojDtroll #25715 üzenetére

    Ez nem annyira routertípus, mint inkább firmware függvénye. Némelyik gyárilag is tud ilyesmit, de a normálisabb 3rd-party fw-ek (amelyeket viszont nem minden létező típusra lehet feltenni) színes-szagos adatforgalmi statisztikát tudnak készíteni, grafikonon ábrázolva, napi-havi bontásban, akár évekre visszamenőleg tárolva, exportálási lehetőséggel.

  • And

    veterán

    válasz PumpkinSeed #26739 üzenetére

    "[..] ezért kizárásos alapon a modem fogja ezt megkapni, ha az adott modem DHCP-n ad IP címet a klienseknek."
    Ez annyiban nem stimmel, hogy a DHCP (-kliensek) kérése egy broadcast kérelem, vagyis a címtartomány vagy alhálózat minden egyes résztvevője megkapja. Nincs 'kizárásos alap', és nem a 'switch-et keresik meg' a kliensek ezzel a kéréssel, hanem kiadnak egy általános kérést, amelyre a DHCP-szerver válaszol. Akár több DHCP-szerver is válaszolhat, ami nem szerencsés egy LAN-ban, de elvileg nem is akadályozza meg semmi ezt az esetet, ezért jó, ha csak egy van belőle.

  • And

    veterán

    válasz MaCS_70 #26757 üzenetére

    Mért kéne ehhez a művelethez egyáltalán hozzányúlni a routeredhez? Az a helyi hálózatban csak egy switch szerepét látja el, annak tökéletesen mindegy, hogy a rá kötött eszközöknek mi a címe. A gépedet szépen átállítod ideiglenesen fix IP-re, abba a tartományba, amelyben a NAS van. Bekonfigurálod, adsz neki egy IP-t a saját tartományodból (vagy automatikus / DHCP-címkérést), aztán a PC-det visszaállítod az eredeti állapotra.

  • And

    veterán

    válasz RootRulez #26867 üzenetére

    Mármint azon túl, hogy megnézed a modemed / routered státuszában, vagy felmész az ipaddress.com oldalra?

  • And

    veterán

    válasz krealon #26869 üzenetére

    Ha már itt tartunk: lehet kezdeni valamit például a T-home által adott HGW-vel (Cisco EPC3825), ha utóbbi csak és kizárólag a DynDNS-t támogatja (azon túl, hogy fizetnék a DynDNS-ért)? A firmware dátuma 2013 decemberi, azóta sem frissült, illetve hiába próbálkozom, hogy routerből sima NAT nélküli modemmé konfiguráljam a rejtett menüjén keresztül, sajnos nem sikerül.
    Mod. RootRulez: sorry, naivan nem gondoltam rá (te meg nem írtad), hogy mindezt valószínűleg távolról szeretnéd elérni. :B

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz RootRulez #26873 üzenetére

    Miért az az app nem fogadja el a hostnevet IP helyett? Amúgy elég volna csak megpingelni (akár egy másik programból) a dinamikus host-ot, és visszaadná az IP-t.
    "a router által felvett pubIP-re lenne szükségem, amit a modem osztott neki."
    Az IP-t természetesen nem a modem osztja, hanem mögötte a szolgáltató szervere.

  • And

    veterán

    válasz mobilizmo #26879 üzenetére

    Egy ezer éves WRT54GL van mögötte 3rd-party firmware-rel, de hiába, ha egyszer ez a router már privát IP-t kap a Cisco HGW-től. Amíg nem volt előtte a Cisco, addig simán kezelte a dyndns-t, és persze választhattam vagy tízféle ddns szolgáltató (plusz egyedi beállítás) közül. Ez most nem megy.

  • And

    veterán

    válasz mobilizmo #26882 üzenetére

    Na, ez érdekes. Tény, hogy nem próbáltam a dyndns.org-on kívül más szolgáltatóval (azzal is akkor mikor még ingyenes volt), de akkor nem gondoltam, hogy ddns-specifikus lehet ez a gond, és most sem gondolom, hiszen HGW nélkül még működött. Látom, a te Asus-odnak is privát IP-címe van, viszont van ott egy "Use external IP address checker" nevű opció a ddns-szolgáltatóktól függetlenül, na ilyen a dd-wrt-ben nincs, és az lehet a megoldás alapja. Ezek szerint van remény, hogy össze lehet hozni a dolgot.

  • And

    veterán

    válasz mobilizmo #26886 üzenetére

    Ok, eddig azért nem is néztem utána, mert azt hittem, hogy ezt elvi lehetetlenség megoldani egy NAT-olós router után, mivel ott már nincs 'külső' IP. A HGW szerencsére még nyilvános címet kap. Amúgy a mögötte lévő Linksys-re is felmegy a Tomato, csak sosem volt rajta. Akkor utánanézek a dd-wrt wiki-n, hogy van-e erre megoldás, ha meg nincs, akkor Tomato. Ez a router amúgy is vagy 8 éve megy folyamatosan, és még épp elbírja a jelenlegi netet, de már erősen csereérett. Meg eleve rühellek két routert egymás után kötni, de ha egyszer ez a HGW szoftveresen annyira elmaradott a régitől, akkor nincs más választásom. Kösz!
    Tök jól elvoltam a HGW nélkül is a sima régi modemmel, hogy miért nem hagyták itt, azt nem tudom. A jelenlegi sebességet simán bírta volna.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz mobilizmo #26886 üzenetére

    Végül sikerült működésre bírni a no-ip ddns-sel, ott van az opció a dd-wrt-nél is, hogy 'Do not use external ip check'. Mindenesetre a ddns log érdekes információkat közöl, azt írja, hogy a címet frissíteni kell 192.168.1.10-re, ami a Linksys WAN-IP-je, de ha az említett opciót 'yes'-re állítom, akkor a valós nyilvános IP kerül be a rekordba, ha pedig 'no'-ra, akkor a helyi IP. De a log megtévesztő módon mindig a helyi címet írja ki, még frissítéskor is, mondván hogy nem kell update-elni, hiszen nem változott. De szerencsére így is oké.

  • And

    veterán

    válasz Andrewstarr #26928 üzenetére

    Mivel az a ZTE ZXV10 H201L nem szimpla router, hanem modem-router (home gateway), nem igazán nyerő a célra. Maximum switch-ként tudod használni, megosztó routerként nem, mivel nincs IP-alapú WAN-portja. Ez nem a csatlakozók fizikai kialakításán múlik (RJ11: telefonvonalra - érpárra - csatlakozik, nem ethernetre).

  • And

    veterán

    válasz Andrewstarr #26930 üzenetére

    Erre egy külön topik van: Milyen routert?
    Annyi a lényeg, hogy neked egyszerű routerre van szükséged WAN- / LAN-portokkal, nem pedig egy olyanra, amelyikben modem is van, mert utóbbinak fizikailag nincs WAN-portja, mivel az internet felől ethernet-kábel helyett más közeget fogadnak (TV-koaxkábelt vagy telefonvonalat).

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz AtHoS #27318 üzenetére

    Ha a két router egyazon címtartományban / alhálózatban van, akkor nincs is értelme annak, hogy mindkettő egyszerre DHCP-szerver legyen. Az ugyan nem teljesen világos, hogy a dedikált sávszélesség hogyan függ össze azzal, hogy melyiktől kapják az IP-t, de van olyan firmware, amelyik képes arra, hogy jelismétlőként is elválasszon két címtartományt, így akár DHCP-szerver is lehet a saját tartományában, mellesleg mindkét routerre fel is tehető olyan.
    Te azt szeretnéd, hogy a repeater WAN-oldali címére kompletten megadhass egy lehetséges sávszélesség maximumot, amelyen a repeater LAN/AP oldalára csatlakozó kliensek osztozhatnak?

  • And

    veterán

    válasz psg5 #27461 üzenetére

    "Ennyit jelent a fizikai környezet? S ezek szerint a fogadó eszköz wifije?"
    Naná: egy normális router és egy rákapcsolódó kézi kliens eszköz alkotta kis távú átviteli láncban utóbbi jelenti messze a leggyengébb láncszemet. Ezek antennája fizikai okokból általában csapnivaló nyereségű, és az érzékenységük is elég változó. Ez a két tulajdonság pedig érdemben befolyásolhatja az adott bitrátával áthidalható távot, vagy megfordítva: az adott távolságon átvihető bitrátát.

  • And

    veterán

    válasz margithid #27463 üzenetére

    Mármint tápegységet? Sokféle verziója van ezeknek a modemeknek, de én mindegyiken AC 9 vagy 12V-os bemenetet látok, egyiken sem DC 5V-ot. A te példányodon a tápcsatlakozó mellé mi van írva?

  • And

    veterán

    válasz margithid #27465 üzenetére

    Nem értelek: belinkeltél egy 5V DC kimenetű tápot érdeklődve, hogy az jó-e. Aztán azt írod, hogy 12V-os a bemenete (amiből még mindig nem derül ki, hogy AC vagy DC kell annak a modemnek), és hogy megrendelted (az 5V-osat), mert jó lesz. :(

  • And

    veterán

    válasz margithid #27467 üzenetére

    Ha egyszer 12V DC van ráírva, akkor szerinted az 5V DC kimenetű táp jó lesz hozzá? Mert szerintem nem, mondjon a webshop akármit. Egyébként a tápfeszültség csak egy dolog, DC tápnál számít még a csatlakozó polaritása is (melyik a + és a - érintkező, mert ha nem stimmel, és fordítani sem lehet, akkor forrasztgatni kell), valamit a csatlakozó mérete. A dugó külső átmérője valószínűleg a szokásos 5,5mm-es, de a furat (aljzaton lévő tüske) átmérője többféle is lehet, ha a dugóban és az aljzatban ezek nem passzolnak, akkor vagy kontakthibás lesz a csatlakozás, vagy egyszerűen nem tudod bedugni a dugaszt az aljzatba, az 5V-os belinkelt tápod középső mérete 2,5mm. Csak ennyi dologra kell figyelni, de ha maga a tápfeszültség sem stimmel, akkor gáz van. Itt van pl. egy 12V-os DC-adapter az előbbi webshopból: [link], ez legalább feszültségre stimmel. Ha jól látom, a belső ér a pozitív pólusa, a modem aljzatán pedig esetleg fel van tüntetve annak a polaritása, ezt meg kellene nézni ott, vagy a gyári eredeti tápegységén, és a belső csatlakozótüske / hüvely méretét sem árt tisztázni.

  • And

    veterán

    válasz #73959936 #27482 üzenetére

    Természetesen lehet valós érték. Kimérni nem annyira egyszerű a vélhetően kapcsolóüzemű belső tápegység miatt, és azért, mert a gyakori / olcsó hálózati fogyasztásmérők ilyen alacsony teljesítményfelvételt nem tudnak mérni, és a mérési felbontásuk is kicsi ehhez. Egyébként ha kicsit többet fogyaszt, az sem világvége: 1W-os folyamatos hálózati fogyasztás 30..35 Ft-ot jelent a havi villanyszámlában.

  • And

    veterán

    válasz canniball #27801 üzenetére

    2.) "azt írja a gyártó, hogy: "Extrém nagy működési távolság a nagyteljesítményű technológiával
    Ez az egyedi és hatékony kialakítás látványosan megnöveli a vezeték nélküli jelek hatótávolságát és minőségét a beépített jelerősítővel. [..]"

    A szokásos humbug a gyártó részéről (bár ez egy Asus-tól sem szép dolog). Ha a jelenlegi routered küszködik a két vastag fallal, akkor nagyon nagy valószínűséggel az új is szenvedni fog vele. Ezt sajnos hetente lehet hangsúlyozni, de wifi-n nincsenek csodák. 'Nagy teljesítményű technológia' - mármint a kifejezés eredeti, RF-teljesítményre vonatkozó értelmében - egyszerűen nem létezik, mivel a teljesítménynek a rendelkezések határt szabnak, és a WRT54GL is hozza a maximumot e tekintetben. Hiába az 5 dBi-s antenna (egyes TP-Link modelleken is olyanokat találhatsz), ha egyszer az antennanyereség is beleszámít a maximális EIRP-be, amire a limit vonatkozik. Mellesleg ha azok a falak ennyire árnyékolnak, akkor azt a hatást te semmilyen beltérre szánt (nem túl nagy nyereségű) antennával nem fogod tudni túlkompenzálni, mert a falak csillapítása sokkal nagyobb annál az értéknél, amelyet te a nyereség növelésével meg tudnál haladni. Szóval az ilyesminek nem szabad bedőlni: érhetsz el ugyan jobb eredményt, ha a gyári antennákat lecseréled, de ha azok eleve a szokásos dipólénál nagyobb nyereségűek voltak, akkor nem sokat. Áthelyezheted a routert kedvezőbb pozícióba (leginkább: magasabbra, bútorok és emberek által kevésbé árnyékolt helyre) is, ez is javíthat valamennyit, de önmagában a router cseréjétől ugrásszerű javulást várni nem szabad, bármilyen szép marketingrizsát is írjanak róla :(.
    Mod: Igen, egy jelismétlő is megoldás lehet, de ha az szintén gyenge jelet kap a távoli / falakon túli eszközöktől, akkor szenvedni fog tőle. Utóbbi esetben csak a kábelezés és újabb AP telepítése adhat normális jelszintet.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz maxika2004 #27828 üzenetére

    Annyira elterjedt ez a téves 'jelerősítő' nézet a wifi lefedettséget növelő eszközök témájában, hogy úgy tűnik, teljesen kiirthatatlan (hasonlóan a kliens eszköz, mint 'vevő'-höz). Csakhogy ez egyáltalán nem igaz, és félreértésekre adhat okot. A wifi jelismétlő (repeater) nem jelerősítő! Nem úgy működik, hogy oda teszem, ahol kifejezetten gyenge az első routertől származó wifi térerő, és ez majd jól 'felerősíti', mert ez nincs így. A repeater lényegében nem más, mint egy kliens (amely kapcsolódik az ismétlendő AP-ra vagy routerre) és egy második AP (amelyre a távoli kliensek csatlakoznak) együttese, létre is lehet így, két külön eszközzel hozni. Ebből viszont az következik, hogy ha olyan helyre tesszük, ahol az ismétlendő első AP/router jele gyenge, akkor maga a repeater is csak alacsony linksebességgel tud felkapcsolódni az első routerre. A repeater által létrehozott új / második hálózat térereje és a repeater-kliens közötti átviteli ráta persze annak közelében jó nagy lesz, de a végpontok közötti sebesség nem feltétlenül, hiszen az átviteli lánc első láncszeme (a megismétlendő router és a repeater között) a gyenge térerő okán ugyanúgy lassú maradhat, mint repeater nélkül, amikor csupán egy klienssel csatlakoztunk a távoli első routerre. A jelismétlés pedig ezen akár ronthat is, mivel ekkor a célba (és vissza) eljuttatandó adatcsomagot kétszer kell megjáratnunk az éterben, ami automatikusan a vezeték nélküli adatátviteli kapacitás feleződésével jár.
    A lényeg, hogy egy jelismétlő (ami nem erősítő a szó eredeti értelmében) segíthet ugyan a lefedettség és akár az átviteli sebesség növelésében is, de ez a hatás nem automatikus, és jól megválasztott elhelyezést igényel. A semmiből egy repeater sem tud jobban használható kapcsolatot kiépíteni. És hasonlóan a routerekhez és kliensekhez, a repeaterek között sincs olyan csodaeszköz, amely jobban 'erősítene', mint a többi.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz maxika2004 #27837 üzenetére

    "Csak a boltban érdeklődgettem és hát nagyon dicsérték...."
    Sosem szabad elfelejteni, hogy egy eladónak az a dolga, hogy eladja a terméket :U. Ettől természetesen még lehet jó a cucc. Továbbá kiselőadások tartása sem várható el tőle több okból. Ha már valamit fikázna, az régen rossz lenne, vagy legalábbis jó ismerősöd volna az illető.
    "Hát ahova szánom ott kb 1-2 es a jel és a 30 gigás netből 12-14 megvan"
    Gondolom megást akartál írni, de ilyeneken ne akadjunk fenn. A következő kérdés az, hogy mekkora jelszint várható a repeater tervezett helyétől a kliens mostani helye felé. Magyarul: ha jelenlegi routered oda tennéd, ahová a jelismétlőt tervezed, milyen szintű lenne a jel a kliens eszköz használati helyénél. Ha úgy is az előbb közölt átvitelt mérnéd, akkor a két végső pont (első router és távoli kliens) között jó esetben 6..7 Mbps-sel lehetne elérni az internetet.
    "viszont hogy tiszta legyen nekem is ? (szóval emberibb nyelven )"
    Pedig meglehetősen szájbarágósan írtam le - gondoltam én ;). Azért szoktam állandóan azzal szórakozni, hogy az olyan hibás fogalmakat, mint a "vevő" és "jelerősítő" kijavítom kliensre és jelismétlőre, mert sok esetben láthatóan hibás tévképzetek is társulnak azokhoz a rossz megnevezés okán. Lehetne ezt akár nyelvtannáci hozzáállásnak is gondolni, csakhogy tényleg előfordult már sokszor, hogy egy repeaterről valaki azt hitte, hogy az egy "erősítő" (egy kliensről meg azt, hogy az tényleg csak adatot vesz, mint egy autórádió), és annak megfelelően próbálta kezelni.
    Gondold el a következőket: adott egy wifi-router (ami wifi szempontból egy egyszerű AP, csak van mögötte egy 'vezetékes' router, és ezeket egy közös dobozba építették) és egy akármilyen kliens-eszköz, utóbbi lehet USB-s stick, belső wifi-kártya, okostelefon / tablet vagy bármi hasonló. Most képzeld el, hogy a kettő között a rádiós kapcsolat gyenge, lassú. Eddig ugye a felállás megfelel annak, ami nálad pillanatnyilag ki van alakítva. Gondolatban vegyél két újabb wifi-eszközt, legyen az első egy kliens, a második egy AP, kösd össze azokat egy nagyon rövid kábellel, tedd bele egy közös tokba, adj nekik tápot és helyezd el a két eredetileg meglévő résztvevő között mondjuk félúton. Nevezd el ezt a félúton elhelyezett két (látszólag egy, mert egy dobozban vannak) új eszközt repeaternek. Mit is csinál ez? Hát azt, hogy a repeater "kliens-fele" rácsatlakozik a már adott routeredre, mint bármilyen kliens tenné, az "AP-fele" pedig létrehoz egy új hálózatot, mint azt bármelyik AP/router tenné. Erre az új hálózatra csatlakozol fel te a már meglévő klienseddel. Ha mondjuk nincs nagy akadály az eredetileg adott routered és kliensed között, a gyenge jelet okozhatja a kettő közötti túl nagy távolság, és a repeatert középen elhelyezve megoldódhat a gond, a wifi-átviteli ráta feleződésének árán. Ez a 'feleződés' végeredményben jobb eredményt is adhat az eredeti, repeater nélküli helyzetnél, hiszen repeater nélkül a térerő annyira gyenge lehet, hogy a wifi-link sebessége akár a minimumra is csökkenhet a távoli felek között, illetve a sok hiba miatt sok csomagismétlésre is sor kerülhet, ami összességében rontja a nettó átviteli rátát.
    (Valójában ha két külön eszközzel építjük fel a repeatert, akkor nincs is sávszél-feleződés, mivel a két rádiós linket önálló eszközök kezelik, a linkek önálló életet élhetnek, külön rádiócsatornákon is működhetnek, egyidőben is lehetséges a két linken az adatátvitel. Egy router repeater-módja viszont nem két külön eszközt jelent a jelismétlőben, hanem csak logikailag különálló működést, amelynél a repeater váltogatva hol az egyik, hol a másik szerepet játssza, és a rádiócsatorna is szükségszerűen közös, ezért a forgalom nem lehet egyidejű a repeatertől a két végpont - távoli AP és távoli kliens - felé. Ez okozza a feleződést egy valós jelismétlőnél.)
    Tehát ha a repeaterre nem erősítőként, hanem a valóságnak megfelelően regenerátorként tekintünk, akkor leszűrhetjük, hogy az általa (a belső AP-fele által) létrehozott hálózat térereje a repeater közelében nagy lesz éppen úgy, ahogy az a meglévő routered közelében is nagy. Csakhogy ez csalóka lehet: a repeater jó térerejéből még nem következik automatikusan az, hogy a neted sebessége is jó lesz. Ehhez ugyanis az kell, hogy a teljes átviteli láncban magas legyen a sebesség. A kliensed azokban a szélsőséges esetekben is jó térerővel kapcsolódhat a repeaterre, amikor mondjuk az eredeti routered nem is működik, vagy elvágod azt a (képzeletbeli vagy két külön eszköz esetén akár valós) kábelt, amely a repeatered AP-felét és kliens-felét összeköti, és el sem éred a netet. Vagyis hiába jó a repeater "AP-oldala" és a kliensed közötti link, ha a "kliens-oldala" és az eredeti router közötti átvitel nem jó. Hiába megfeleleő (akár tökéletes is lehet) az előbbi, ha utóbbi gyenge / lassú, a lánc egésze nem lehet erősebb a leggyengébb láncszemnél, erre értettem a végpontok (eredetileg meglévő router és kliens) közötti eredő sebességet.

  • And

    veterán

    válasz Alteran-IT #27847 üzenetére

    "[..] az elméleti maximumot sose hozzák, még megfelelő környezetben sem."
    Pontosan azért nem, mert az az érték nem egy elméleti maximum, hanem fizikai linksebesség, amely elemi szimbólumok szintjén - azaz nagyon rövid ideig - jelen van az átviteli közegben.

  • And

    veterán

    válasz SztiviVander #27942 üzenetére

    "[..] az az egy baj vele hogy ez 5Ghz-re van méretezve."
    Miért baj az, hogy 5 GHz-es? Szerintem inkább kifejezetten előnyös. Az AirGrid-ek (és társaik) nem egyszerűen passzív antennák, hanem antennát is tartalmazó multifunkciós wifi-eszközök. Az 5 GHz-es sáv egyes szegmensein mellesleg 1W a megengedett EIRP, az AirGrid pedig ezt tudja (sőt ennél sokkal nagyobb EIRP-t is, mivel maximum 200 mW adóteljesítmény képes betáplálni egy típustól függően 23 vagy 27 dBi nyereségű antennába). Ezek a kombinált kültéri eszközök - megbízhatóságban és átvitt sávszélességben - nem igazán hasonlíthatóak egy olcsó routerrel és passzív kültéri antennával való mókoláshoz.

  • And

    veterán

    válasz SztiviVander #27947 üzenetére

    Ha azt számoljuk, hogy egy ilyen kültéri cuccot mivel tudsz kiváltani (maga a wifi-eszköz, kábel, csatlakozók, antenna), akkor már nem is olyan vészes az ára. Ráadásul a kolléga elég drága helyet talált, mert annál 20%-kal olcsóbban is van: [link], néha még ennél is kevesebb, ha épp akciózzák. Azt pedig tapasztalatból írtam, hogy nem igazán összemérhető egy SOHO-routerrel, mert van egy kilométer körüli linkem, amelyet korábban SOHO-routerek (nem a legvacakabb típusok) és külső antennák szolgáltak ki, manapság pedig két Airgrid. A különbség pedig minden szempontból ég és föld az utóbbiak javára, pedig térerősség / jelszint gondok az előző megoldással sem akadtak.
    Mod.: "arról mondjuk továbbra sem vagyok meggyőzve hogy átmegy egy panelháztömbön"
    Arról én sem, mert mindenféle híreszteléssel ellentétben a közepes vagy nagyobb távú mikrós linkek igenis igénylik a tiszta rálátást, terjedési zónát. Kisebb távra a részleges takarás még úgy-ahogy elmegy, de a teljes árnyékolás nagyon nem nyerő.

    [ Szerkesztve ]

  • And

    veterán

    válasz Levi123 #27955 üzenetére

    "Így elméletem szerint olyan antennákat vennék ami ethernet csatlakozós, ahhoz egy-egy PoE tápot, megy egy-egy routert csatlakoztatnék."
    Némi fogalmi zavart érzek ebben: egy antenna nem lehet 'ethernet csatlakozós', mivel az passzív eszköz, azt egy wifi-berendezés RF-csatlakozójára kell kötni, és a wifi-eszközön lehet egy vagy több LAN-port. Az általad is linkelt integrált kültéri eszköz pedig nem szimpla antenna, hanem többfunkciós wifi, amelyben egy erősen irányított antenna is található. LAN-portja van, épp ezért nem kell hozzá külön router (mármint a kültéri kapcsolatot kezelni nem kell hozzá újabb eszköz, az internet eléréséhez természetesen igen, de az gondolom úgy is adott), és PoE-tápot sem kell hozzá venni, mivel gyári tartozékként adják hozzá.
    Házilag is barkácsolhatsz, de azért az, hogy 'biquad = 0 Ft', fenntartásokkal kezelendő, mivel nem mindenkinél rohangál otthon megfelelő méretű nyáklap / rézlemez, rézcső meg a többi. Olcsón kihozható, az tény, de azért dolgozni is kell vele, összeraktam már vagy egy tucatot. Viszont 2,4 GHz-es SOHO routerekkel csak akkor kezdjél valamit, ha az anyagi keretet erre a célra nagyon szűk. Egy 5 GHz-es kapcsolat meghálálja a befektetést (jóval tisztább, sokkal több hely van rajta, nagyobb átviteli sávszélt biztosíthat és a teljesítmény is nagyobb lehet rajta), és stabilitásban egy valamirevaló kültéri eszköz sem ugyanaz, mint ezek az olcsó otthoni routerek. Ezen kívül nincs kábelveszteség sem, hiszen csak egy LAN-t kell a tetőre / kültérre vinned, nem pedig koaxot, amelyen az antennajel oda-vissza csillapodhat.

  • And

    veterán

    válasz SPeti1984 #27959 üzenetére

    Ha jól működik a mostani switch-csel is, akkor minek egy új? 30 megás net sem igazán követelne meg egy gigabites példányt, legfeljebb akkor, ha a helyi hálózatban is sűrűn mozgatnál nagyobb adatmennyiséget azon keresztül.
    Egyébként a régi felálláshoz képest mi változott, amitől jó lett a jelszint, ha eddig is kábelen volt összekötve a két lakószint, a kettő között egy routerrel, ami helyi hálózatban még mindig csak egy switch? Vagyis egy vezetékes eszköz cseréje hogyan hozta magával a (wifi?) jelszint emelkedését?

  • And

    veterán

    válasz aszim #27991 üzenetére

    "Vagy csak a modem és a rátelepített router MAC címét látja ?"
    Valahogy így. A router mögé nem 'lát be', mármint MAC-címeket biztos nem tud azonosítani, azok maradnak a belső hálózatban.

Új hozzászólás Aktív témák