- Bemutatta első táblagépét saját neve alatt a HMD
- Megérkezett a Corsair új M.2-es SSD-je, és mindennek mondható, csak lassúnak nem
- iPad topik
- Amazon Kindle
- Érkezik a Crucial LPCAMM2 memóriamodulja
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Dobozos verziót kapnak az IGP nélküli AMD Ryzenek
- Milyen alaplapot vegyek?
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
- Azonnali VGA-s kérdések órája
Hirdetés
-
Retro Kocka Kuckó 2024
lo Megint eltelt egy esztendő, ezért mögyünk retrokockulni Vásárhelyre! Gyere velünk gyereknapon!
-
Yakuzás játékkal teszi vonzóbbá VGA-it az ASUS
ph A GeForce és a Radeon megoldásokhoz is elérhető a promóció.
-
Távozott az OpenAI társalapítója
it Ilya Sutskever nem csak az OpenAI társalapítója, a vezető tudósa is volt – most távozik a ChatGPT fejlesztőjétől.
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz atos19881101 #18338 üzenetére
A belső játékszerver(ek)en, meg egyáltalán a többi belső gépen lenne NAT figyelés, kifelé az internet meg csont nélkül működik? Azok nem csak egy switch-en kapcsolódnak?
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz atos19881101 #18341 üzenetére
Ok, ez így szívás (a kolléga ugye nem bukott le? ). De van annak értelme, hogy a belsőhálózati forgalmat úgy mindenestől tiltjuk, közben az internetelérést meg nem?
-
And
veterán
válasz soundsthu #18576 üzenetére
Minden router (és egyben mindenfajta wifi-készülék) működik vevőként, de te gondolom e helyett a kliens-módú működésre gondolsz.
Nem érdemes USB-s kliens és router összeházasításán gondolkodni. Ezt normálisan, PC nélkül csak két eszköz felhasználásával fogod tudni megoldani: egy kliens módú eszköz és egy újabb AP segítségével. A kliens csatlakozik fel a kiválasztott távoli AP-ra, a belső AP pedig a helyi wifi elérést adja. (Megoldható egyetlen eszközzel, repeaterrel is, de többféle korlátozás árán).
Kliens-módban rengeteg router tud menni akár gyárilag is, de külső firmware-rel (már amelyikre feltelepíthető ilyesmi), mint a Tomato, DD-WRT, OpenWRT meg a többi, egész biztosan. -
And
veterán
válasz Storms #18864 üzenetére
A 10%-os csökkenés 0,5dB-nél is kisebb. Ennél a jel jóval (nagyságrendekkel) többet ingadozhat akármilyen körülmények között, beltéri kliensnél főleg. Hogy ez befolyásolja egy letöltött fájl tartalmát, ha már egyszer a letöltés sikeresen (minimum a rendszerbe épített CRC ellenőrzés mellett) véget ért, az gyakorlatilag kizárható.
-
And
veterán
válasz Melorin #19424 üzenetére
"Állítólag tavaly óta fizetős lett a dyndns."
Ez az (ál)információ újra meg újra felbukkan, csakhogy még mindig nem igaz! A dyndns nem lett fizetős, legalábbis egyetlen hostnév fenntartása nem kerül pénzbe. Kicsit érdekesen van megoldva a dolog, mert kérni kell a 14 napig ingyenes (pontosabban: próbaidős) Dyndns Pro Free Trial szolgáltatást, majd le kell mondani a próba ideje alatt. Ez nem jár semmilyen kötelezettséggel, és a regisztrált hostnév sem vész el: "Decide you no longer want the DynDNS Pro trial? Just cancel your DynDNS Pro trial within 14 days and you will not be charged. You may keep one hostname free of charge for trying out the DynDNS Pro trial."
Korlátozás még, hogy az előfizetős verzióhoz képest csak jóval kevesebb domainnév alá lehet regisztrálni egyéni hostnevet, de például a klasszikus *.dyndns.org is ezek között van. -
And
veterán
Szinte bármelyik (!) nem tuningolt routerrel létre lehet hozni több kilométeres kapcsolatot, ha az ehhez szükséges feltételek fennállnak. Ha meg nem, akkor lehet akárhány wattos egy router, akkor sem fog menni. Természetesen számít valamennyit az eszköz teljesítménye, de a többi tényező (tiszta rálátás, zaj- és idegen forgalomtól mentes sávrész, nagy nyereségű antennák) ennél sokkal lényegesebbek.
Egy - bármilyen rádiós - eszközre fixen megadott hatótáv sosem lehet egyéb, mint marketingrizsa. Az eszköz nem függetleníthető a gyakorlati körülményektől, bármennyire is szeretné ezt sugallni a gyártó vagy a forgalmazó. -
And
veterán
"A törvényességről szólva: aszem wattban van megadva a maximum, talán 1 W?"
Mármint a wifi-é? Mert az 2,4 GHz-en ennek a tizedrésze, és nem adóteljesítményként van limitálva, hanem EIRP-értékként, azaz beleszól az antenna nyeresége is (ami szokásosan nagyobb 0 dBi-nél, vagyis az 1x-es viszonynál, ezért adóteljesítményből még a 100mW-os értéknél is kevesebb engedhető csak meg egy tipikus soho-router esetén). -
And
veterán
Fizikailag kivitelezhető a kapcsolat, mert a meglévő WRT54GL routerek között akár WDS-link, akár AP - kliens (híd) segítségével is összeköthető a két hálózat. Ami probléma lehet, az a címek beállítása és elosztása az eddig külön kezelt két hálózat között: ha minden állomás azonos címtartományba kerül (ráadásul DHCP-n kérnek maguknak címeket), akkor csak egyetlen DHCP-szerver lehet a teljes összevont hálóban. Ez azért gond, mert a címet kérő eszközök átjárója a DHCP-szerver lesz, magyarán minden állomás azon az egy routeren keresztül akarja majd elérni a nyilvános netet, és ha a link valamiért nem él, a 'túloldal' állomásai nem kapnak címeket. Ha viszont a kapcsolat két oldala között eltérő címtartományok vannak, akkor nehézkessé válhat a 'szomszéd' hálózat elérése. Biztosan kivitelezhető ez jól is, hogy mindkét alhálózat a saját kapcsolatán érje el a netet, és mindkettőben legyen DHCP, de megmondom őszintén, erre nem is tudom, mi lenne a legjobb megoldás (a minden állomáson fixált IP-, átjáró- és DNS-címmegadáson kívül értve). Talán ez segít valamennyit: [link], bár ez esetben a WDS mindkét oldalán lévő állomások az első kapcsolatát használják.
-
And
veterán
válasz redbiro #20359 üzenetére
Nekem is van egy Asus médialejátszóm, ami szintén végez tesztet. Úgy néztem, ez annyiból áll, hogy az adott fájlt (még a listában, előnézetkor) megnyitja, és kiírja az elérési sebességét, amit nálam stabilan 28..30 Mbit/s körül mér vezetékes kapcsolatnál. Pedig a NAS-om, amin a fájl van, egy meglehetősen lassú jószág, samba-n olyan 6,5 Mbyte/s sebességgel lehet róla olvasni, ami persze még így is jóval nagyobb, mint a lejátszó sebessége. A player röccenés nélkül viszi a HD-s anyagot, és közben még fájlcserélő kliens is fut rajta.
-
And
veterán
válasz redbiro #20364 üzenetére
Nem hinném, hogy ez a routertől lenne, mivel a helyi hálózat felől nézve az amúgy sem router, csak egy szimpla switch. Próbáld meg közvetlenül, switch nélkül LAN-on összekötni a lejátszót és a NAS-t (ilyenkor persze fix IP-re kell állítanod mindkettőt, mert a DHCP-szervert eltünteted a hálózatból.)
Mod.: ha ennyire hektikus az a mért átviteli ráta, akkor bizony a lejátszó is okozhatja. Lehet, hogy az Asus-ból nem spórolták ki a megfelelő mennyiségű puffer-memóriát ?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz eastsider #20366 üzenetére
"képes arra, hogy egy másik ugyanilyen AP-ről fogjon jelet, és ezt továbbossza ergo routerként?"
Tud kliens- és WISP-kliens módot, tehát igen. De csak egyetlen LAN-csatlakozója van, tehát több klienshez kell utána egy switch is.
"ill. G-s routeren mennyire éri meg a 2.5 DBi-s antennákat lecserélni 8dbi-sre? (mindegyik körsugárzó?"
Attól függ, hogy a klienseknek mennyi plusz jel kell ahhoz, hogy stabilan elérjék a routert. Ha épp az az 5,5 dB-nyi hiányzik, vagy azáltal stabilabb lesz a háló, akkor igen, ha viszont több kell, vagy a körülmények okán nem tudod kihasználni az új antenna plusz nyereségét (netán az nem is valós adat), akkor hiába. Sajnos ez egy ilyen többváltozós játék, amire nincs univerzális válasz. -
And
veterán
válasz eastsider #20369 üzenetére
Nem értem teljesen, hogy mit szeretnél. Egy multifunkciós AP-t linkeltél, ami sajátos felépítésű, céleszköz, és éppen ezért vannak korlátai is (például kültéri kivitel, kizárólag 5 GHz-en megy, a/n-szabványú és beépített antennája van). Ugyan van rajta antennacsatlakozó, de csak az eredeti kiváltására való, más értelme nincs. Vagyis ha ez valóban egy kültéri telepítésű, pont-pont kapcsolatot megvalósító eszköz, akkor miért akarsz rá csatlakozni házon belül wifi-n? Bár éppen a repeater-módot is ismeri, de egy dedikáltan kültéri eszközzel ezt nem igazán szokás megcsinálni: ha beltéri wifi-elérés kell, akkor csatlakozzon hozzá egy újabb AP, aminek ez a dolga, ne a távoli linket biztosító eszközre bízzuk a jelismétlést.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz eastsider #20372 üzenetére
Ok, így már világosabb. Az nem tiszta még, hogy ez az egész rendszer hol csatlakozna az internethez (ha egyáltalán).
"viszont akkor egy ilyenre: [link] lenne szükségem, ami szórná a házban a jelet nem?"
Lényegében bármilyen router megteszi, AP-ként - LAN felől - üzemeltetve. Ez az eszköz azért nem szimpatikus, mert valóban csak AP, nem multifunkciós (ahogy nézem, 3rd-party fw sem nagyon telepíthető rá), valamint csak egyetlen LAN-portja van.
"panelantennára lecserélném az antennáit úgy gondoltam..."
Minek? Nem jó rajta a körsugárzó, főleg úgy, hogy mindenhol lefedettséget szeretnél? -
And
veterán
válasz csodacsoki #20423 üzenetére
Ahogy nézem, sajnos nem. Gyárilag egyedül a WDS-bridge módot támogatja, mint extrát, de hagyományos repeaterként nem működik, és okosabb 3rd-party firmware-ek sem telepíthetőek rá.
-
And
veterán
válasz kispal1980 #20434 üzenetére
Miért nem teszel minden routert egy címtartományba? A szokásos soho-routerek által adott netmaszk 255.255.255.0, tehát ha minden eszközt például a 192.168.1.x címre állítasz, akkor mindenki látni fog mindenkit. Mod: gondolom a 192.168.1.1-es a netkapcsolatot megosztó router, és egyben DHCP-szerver. A többin a DHCP-szerver funkciót letiltod, a címüket pedig a DHCP által kiosztható tartományon kívülre állítod. Így nem kell port forwardokkal szórakozni.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Mauzes #20444 üzenetére
A LAN-csatlakozó (RJ-45) csak egyszer szerelhető fel. Amúgy a csatlakozó filléres dolog, de a felrakásához krimpelő szerszám kell, amit vagy megveszel (párezer forintért), vagy kölcsön kérsz valakitől. Egy biztos: a csatlakozót mindig akkor tesszük fel a kábelre, amikor az már be van húzva a falba, kábelcsatornába.
-
And
veterán
válasz Mauzes #20446 üzenetére
Mennyivel vagy előrébb, ha az egyik végén már fent van a csatlakozó? A másik végére így is, úgy is fel kell tenned, tehát csatlakozóra és krimpelőre is szükséged lesz. Kábelből egyenes kell (manapság már elég sok ethernetes eszköz ismeri az auto-MDIX-et, azoknál amúgy sem számít), lehetőleg valamelyik szabványos színsorrendel: T568A/B.
-
And
veterán
válasz Claude Leon #20452 üzenetére
(Ja, a csavarhúzót nem mertem ajánlani, mert már próbáltam, de így utólag az ellenségemnek sem kívánnám , főleg nem annak, aki még normális szerszámmal sem krimpelt sosem. Persze én könnyű helyzetben vagyok, mert legalább kölcsön tudok kérni krimpelőfogót.)
-
And
veterán
(Te is állandóan elméleti sebességnek titulálod a szabványokra jellemző 300, 150, 54 Mbps értékeket, pedig ezek nem elméleti sebességek! Az teljesen természetes, hogy nem lehet elérni a gyakorlatban ezen értékeket a sokat emlegetett 'laborkörülmények' között sem, mivel ezek a fizikai rétegben meglévő rövid, folyamatosan mindössze µs-os nagyságrendben létező rádiós szimbólumok sebességeket jelentik, amelyeknek TCP-szinten mi nyilvánvalóan csak a töredékét látjuk, de utóbbi is szépen számítható: /lásd pl.: 802.11a/b/g esetén: [link]/. De ettől még ezek a szabványokat jellemző bitráták nagyon is léteznek, tehát nem lehetnek úgymond 'elméletiek'. Nem csak az jelenti a gyakorlatot, amivel mi a végén találkozunk, hanem az is, ami a rendszer legalsó szintjén létezik.)
-
And
veterán
Nem azért van problémám ezzel az 'elméleti' megnevezéssel, mert jól esik szőrszálat hasogatni. Hanem: egyrészt azt sugallja, hogy ezt el lehet érni, ha nagyon megerőltetjük magunkat. Márpedig mindketten tudjuk, hogy ez nem igaz, és nem a megvalósításon múlik, hanem egyszerű matematika, hogy ebből mennyi az a maximum, ami felhasználói szinten kihasználható marad. A másik, hogy ez a 'megmaradó' sebesség csomó dolog függvénye (amelyek közül néhányra még a felhasználónak is van ráhatása), és nem lehet úgy állandóval jellemezni, mint a szimbólumsebességet. Miután ez utóbbi a szabvány sebességének egyetlen fix pontja, ezzel jellemzik a gyártók. Persze lehet ezzel vitatkozni, de így alakult ki.
-
And
veterán
válasz Mauzes #20810 üzenetére
Mit is szeretnél pontosan? Mert ha csak a routertől egy kliensgépig kell, és lehet kábelezni, akkor LAN, ha nem lehet kábelezni, akkor wifi adapter, ha pedig több gépre is kell a vezetékes megosztás az eredeti routertől távol, akkor egy külső többfunkciós wifi-eszköz (multifunkciós AP, de inkább router, annak több LAN-portja van), amely támogatja a kliens- (station-) módot.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Mauzes #20819 üzenetére
USB-s kliens is szóba jöhet, de az a legkevésbé érzékeny, a beépített antennás kivitelűekre értve, ráadásul USB 1.x verzióval nem lehet túl nagy sebességre számítani (maximum néhány Mbps). Alternatívák: PCI(express) adapter, vagy egy önálló, külső, ethernet-porttal rendelkező kliens eszköz (az említett többfunkciós AP v. wifi router).
-
And
veterán
válasz Vasinger! #20948 üzenetére
"- Venni egy új routert amin cserélhető antennák vannak és arra rádobni nagyobb antennákat 2-3 x ~8 dBi"
Ettől azért ne várj sokat: javíthat valamennyit, de nagyságrendi változás valószínűleg nem lesz, főleg azokon a helyeken, ahol a térerő jelenleg is értékelhetetlenül rossz.
"- Venni egy AccesPonint-ot, a routerben kikapcsolni az AP funkciót, vagyis a Wifi szórást és az egyik LAN portjára rákötve az AP-t ami csak szórja a Wifi-vel az internetet, remélve, hogy alapból elég lesz, vagy arra is rátenni egy erősebb antennát."
Ha ugyanarra a helyre (vagy közelébe) telepítenéd, ahol a jelenlegi routered van, akkor szintén lehet, hogy nem jár majd ugrásszerű jelszint-emelkedéssel a mutatvány. Az is lehetne opció, hogy 1.) a jelenlegi routert nem a ház sarkába teszed, hanem a közepére, ahonnan értelemszerűen a lehetséges legnagyobb beltéri távolság / csillapítás jóval lecsökken, illetve 2.) ha már újabb AP, akkor azt a ház távoli részébe telepíted, egy másik - az első routerétől távoli - rádiócsatornára, és a jelenlegi router wifijét sem kapcsolod ki, tehát két független elérési pontod lenne. -
And
veterán
Ez egy érdekes dolog: a hardveraprón az adott hirdetés topikjában többen is 'csodálatos' javulásról számolnak be a szinte ugyanilyen (méretű és specifikált nyereségű) antennával kapcsolatban. Ugyanakkor az antennás topikban többen is használhatatlan vacakoknak titulálták ezeket, amelyek hatásossága esetenként még a routerek saját antennáit is alulmúlja. Nos, akár mindkét eshetőség igaz lehet . Ezt a körsugárzó típust nem próbáltam, de sajnos és is fizettem már olyan irányított antennáért - ráadásul üzletben, nem is apróhirdetés / eBay / Vatera kapcsán -, amelyért egy fillért sem szabadott volna kiadni..
-
And
veterán
Ha jól sejtem, ennek semmi köze a router / AP beállításaihoz. Az teljes mértékben a kliens hálózatkezelési beállításaitól függ, hogy előnyben részesít-e egy nagyobb szinttel vehető hálózatot, mint azt, amelyikhez épp kapcsolódik. Mert hiába gyenge az aktuális AP jele, amíg a link nem szakad meg, a kliens még arra van felcsatlakozva, és alapesetben tojik arra, hogy van másik elérhető (ráadásul a preferált hálózatok listáján nem fognak helyet cserélni). Az 'erősebb' hálózat pedig attól még nem lesz ugyanaz, hogy az SSID-je és a kulcsolása megegyezik a másikéval.
Láttam már olyat, hogy egy kliens átváltott egy másik AP-re (ráadásul nem úgy, hogy leszakadt, majd újra csatlakozott, hanem szinte észrevétlenül, a hálózati kapcsolat megszakadása nélkül), de abban az esetben a két távoli wifi router között WDS-link volt konfigurálva, vezetéken egyáltalán nem kapcsolódtak, és 3rd-party firmware futott rajtuk. -
And
veterán
"Amúgy mennyire számít extrának ez a lehetőség? Szóval gyári firmware-ektől ne is várjak el ilyesmit?"
Mint említettem, ez elsősorban nem a router függvénye, a WDS csak egy lehetséges megoldása ennek a problémának. Csakhogy egyrészt a WDS nem azonosan egyenlő a repeater-működéssel (hiszen repeatert más módon, WDS nélkül is létre lehet hozni), másrészt a megvalósítása erősen hardver- (chipset-) és szoftverfüggő lehet. A vezeték nélküli jelismétlés minden formája a lehetséges wifi-sávszél csökkenését eredményezi, de ez nem mindig szempont. Biztos meg lehet oldani kliensoldalon is a jelszinttől függő váltást, de akkor a váltás nem lesz szakadásmentes (mint mobilnál a cellák közötti handover), hanem valóban hálózatváltással és így a kapcsolat megszakadásával majd újrafelvételével jár.
"Nem vészes a hatékonyság repeater üzemmódban?"
Repeatert eleve abba a köztes pontba célszerű telepíteni, amelyből a távoli végpontok még megfelelő térerővel vehetőek. A repeater nem egy szimpla reléállomás, mint az analóg TV-átjátszó, de természetesen a gyenge vételre ugyanolyan módon reagál, mint bármely kliens: fizikai linksebesség csökkenése (a lassabb módokban gyengébb vételi jelteljesítmény is elegendő), vagy ha már ez sem elég, akkor következnek a csomageldobások, ismétlések, amelyek még tovább ronthatják az eredő sebességet. -
And
veterán
válasz Chrys_ #21748 üzenetére
Ez csak egy sima passzív balun (impedancia transzformátor), semmiféle egyéb konverziót nem végez az antennajelen. Magyarán tényleg csak arra jó, hogy a koax helyett UTP-kábelen vezesd a jelet, ha véletlenül pont arra menne a LAN, amerre kell, és koaxot már nem szeretnénk húzni. De ettől természetesen a jelnek a világon semmi köze nem lesz - fizikailag sem - a helyi hálózathoz, LAN-hoz!
Olyan eszköz nem létezik, ami a komplett kábeltévé-sávot (közel 1 GHz-es analóg sávszélességet) LAN-on át tud vinni. Lehetsées alternatívák:
1.) Analóg kábel TV esetén: 2,4 GHz-es, tunerrel egybeépített analóg jeltovábbító (semmi köze nincs a wifi-hez azon kívül, hogy ugyanazon az ISM-sávon működik, mint a b/g-wifi). Ez mindig csak egyetlen csatorna demodulált jelét továbbítja az adótól (amiben a tuner is van) a vevő felé, a vevő oldlaról pedig jó esetben képes a saját távirányítója jelét visszaküldeni az adó felé egy másik frekvencián.
2.) Digitális kábel TV-hez: olyan beltéri egység (DVB-C set top box), amely rendelkezik LAN-csatolóval, és képes a demodulált - és kódolt műsor esetén a már dekódolt - jelfolyam LAN-on keresztüli stream-elésére, így akár egy sima webböngészővel is nézhető egy adott csatorna a helyi hálózat bármely pontján. -
And
veterán
válasz Parson #21763 üzenetére
Nem értem, miért kell port forward egy kimenő levél elküldéséhez. A NAS-od a kliens, ami leveleket feladná a google SMTP-szervere felé, nem fordítva, így ehhez szerintem abszolút nem kell ilyesmi. A kimenő SMTP-portszámhoz viszont lehet, hogy nem az alapértelmezett 25-öt kell megadni, hanem - főleg hogy kijelölted a biztonsági kapcsolatot is, és ez elvileg gmail SMTP esetén kötelező - az 587-es vagy a 465-ös portot.
-
And
veterán
válasz Parson #21765 üzenetére
Kinek mondjam, ha egyszer te kérdezted ?
Annyit tennék hozzá, hogy az egyik létező legegyszerűbb mail-kliensprogramban beállítottam az alapadatokat a gmail-hez:
- SMTP: smtp.gmail.com,
- port: 465 (SSL/TLS engedélyezve),
- login: <teljes gmail-címem> / pass: <a fiók jelszava>,
és oda-vissza (POP3: pop.gmail.com, port: 995, SSL/TLS enable) működött, tűzfal mögül, természetesen port forward nélkül. Port forward beállítás csak akkor kell egy routerben, ha a mi belső gépünk a szerver, és a kívülről érkező kéréseket kell erre a kiszolgáló gépre irányítani! Levelezésnél pedig ez egyszerűen nem áll fenn (mivel a levelezőprogram egyszerű kliens, akár küldünk, akár fogadunk levelet), ahogy sima webböngészésnél sem.
A gmail a leveleket gond nélkül átvette, ami annyira látványos volt, hogy mikor beléptem a webfelületen a gmali-es fiókomba, akkor az elküldött levelek között ott voltak azok is, amelyeket nem webfelületen írtam, hanem a levelező program adta fel SMTP-n. Annyi problémát viszont tapasztaltam (és ez akár fontos is lehet), hogy például freemail.hu-s címre nem ment el a levél, és ez gondolom nem a freemail.hu hibája, hanem úgy tűnik, a gmail oda mintha egyszerűen nem továbbítaná, vagy annyira lassú, hogy 20-30 perc után sem ért oda. Mindenesetre a t-online.hu-s címemre pillanatok alatt megjött a gmail-es SMTP-n keresztül fealdott levél, freemail.hu-ra viszont három próbálkozásból egy sem érkezett (még?) meg. -
And
veterán
(Épp ezért kell megnézni, hogy a gmail-re egyáltalán eljutnak-e a kiküldendő levelek: ha nincs hibaüzenet - ami egy helyi, PC-re telepített levelezőprogrammal is ellenőrizhető, nem kell a NAS szűkszavú naplójára vagy hibaüzeneteire támaszkodni -, és a kiküldött levelek a gmail webfelületén az elküldött levelek között megjelennek, akkor ez a része rendben van, és a fogadó szervernél lehet gond, vagy épp szűrés beállítva. Ha ez van, akkor az ISP-alapú SMTP-szervert kell használni, az már csak működik ..
"sokszor a szolgáltató nem engedélyezi külső SMTP használatát"
Én régebben ennek pont az ellenkezőjét tapasztaltam, vagyis azt, hogy egy szolgáltató SMTP-szervere kizárólag a saját kezelése alatt álló nyilvános IP-tartományból hajlandó levelet fogadni, 'idegen' címekről nem. Mondjuk ez lehet, hogy most is így van ISP-k esetén, meg freemail-nél is. Persze az egyik nem zárja ki a másikat, de mondjuk egy gmail-nél elég furcsa lenne, ha nem venné át a leveleket egy sima 'megbízható' ISP-től, ha már egyszer tud SMTP-t. Cserébe persze gugliéknál is van mindenféle kvóta beállítva a spam-áradat ellen.)[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Parson #21798 üzenetére
Cáfolnom kell, ezt is írtam a #21770-ben: "Mindenesetre a t-online.hu-s címemre pillanatok alatt megjött a gmail-es SMTP-n keresztül fealdott levél". A t-online a szolgáltatóm, de simán átjutott SMTP-n az én IP-címemről feladott levél a gmail-szerverre, és ha az volt a címzett, meg is érkezett a t-online-os fiókomba. Sőt még a t-online szerverén beállított automatikus továbbítás is működött (például munkahelyi címre). Tehát egyik szerver - t-online, gmail, munkahelyi - sem blokkolt semmit, spam mappába sem tették a levelet. Mod: soha nem kértem a t-online-től semmit, hogy ez működjön és egyéb beállítást sem kezdeményeztem ezzel kapcsolatban.
Az egyedüli kivétel a freemail.hu volt, de az arra küldött levelek a gmail-ig még biztosan eljutottak, mivel weben az elküldött levelek között el lehetett olvasni azokat.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Parson #21800 üzenetére
Ok, érthető a megoldás keresése, de nagyon sokat segítene, ha az alábbiakat le tudnánk tisztázni:
1.) Működik-e egyáltalán egy sima levelező klienssel a dolog, azaz a szolgáltató(k)nál kell a problémát keresni, vagy a NAS-nál? Ha bármilyen levelezőprogrammal megy a levélküldés, akkor a hiba nem fogható a külső szerverekre.
2.) Miért annyira lényeges, hogy a gmail SMTP-n keresztül menjenek a levelek, ha azzal bármelyik részről probléma adódik? Miért nem jó az ISP-alapú SMTP, ami tuti, hogy működik az adott környezetben?
#VeryByte: ebben igazad van, említettem is, hogy nem a 25-ös porton, de attól még SMTP. Ha egyszer az adott SMTP-szerver működik másikon (sőt: a 25-ös porton egyáltalán nem megy), akkor irreleváns, hogy a szolgáltató blokkolja-e a 25-öst, vagy nem. Mod: vagyis lényegében nem az ISP sajátjától eltérő 'idegen' SMTP-k elérését blokkolják, hanem a 25-ös portot, ez pedig adott esetben nagyon nem mindegy.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Nem igazán tudom milyen 2db MAC címre gondolsz 1 routerben."
(Lehet az több is, mint kettő . Még a gyári firmware-ek is szokásosan külön MAC-címekkel kezelik a WAN és LAN oldalakat, 3rd-party fw-ek pedig esetenként még a rádiós interfészt, a WLAN-t is. Tehát akár három, általában egymás után következő MAC-címe is lehet egyetlen routernek.) -
And
veterán
"Ezért gondoltam, mert ugye a notebookon fel van tüntetve a wifi és a LAN MAC-je is."
(Egy router nagyon hasonló ehhez, mivel az is csak egy önálló kisszámítógép, amelybe minden csatoló bele van integrálva. Ja, a virtuális AP-k / SSID-k témaköre még csak eszembe sem jutott, pedig valóban: azoknak akkor is különböző lehet /ez chipset-, tehát hardverfüggő is/ a MAC-címük, ha egyébként fizikailag ugyanaz a wlan-csatoló hozza létre azokat. Ráadásul egy jobb firmware-ben ezek a MAC-címek lényegében szabadon állíthatóak, ezért is teljesen haszontalan a kulcsolás nélküli MAC-szűrés, mint wifi-hálózati védelem.)
Mod: a webfelület státuszoldalán általában megjelennek ezek a címek, egy nagyobb tudású firmware-nél pedig telneten / SSH-n is van lehetőség ezek megfelelő változóból történő kiolvasására és piszkálására. Amúgy meg kliens-oldalon is látható, hogy például wifi-kliensünk milyen MAC-című AP-re csatlakozott fel.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz endreee #21971 üzenetére
Ha csak 100 Mbps-es forgalomhoz kell, akkor a sima elosztó is járható út lehet a kábel mindkét végén, mivel a 100-as ethernet csak két érpárt használ, a kábel pedig 4-et tartalmaz (vagyis a másik kettő is kiosztható egy másik állomás felé). Ha viszont a link gigabites, és arra szükség is van, akkor nincs más megoldás, mint egy gigabites switch, mivel utóbbi sebességű mód mind a négy érpárt lefoglalja.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz VeryByte #21978 üzenetére
(A switch már adott, ott van a kábel másik végén . A megoldás 100 megabites hálónál lényegében ekvivalens azzal, mintha a routertől két UTP-kábelt húztunk volna a végpontig. Ráadásul így egy harmadik, a meglévő routerre csatlakozó állomás felé a sávszélességen sem kell osztoznia a végponton lévő két leendő számítógépnek.)
-
And
veterán
válasz Juhiii #22148 üzenetére
Hasznossági sorrendben:
1.) router áttelepítése a lakáson belül központi és/vagy magasabb, akadályoktól kevésbé zavart helyre,
2.) újabb AP vagy router telepítése LAN-kábellel csatlakozva az elsőhöz (esetleg repeater, de annak nagyon jó helyet kellene találni, hogy a végpontokat rendesen vegye),
3.) antennacsere (a hatás a beltéri körsugárzók lehetséges nyereségtartománya miatt igen korlátozott). -
And
veterán
válasz PumpkinSeed #22262 üzenetére
A hajadra kenheted a belső címét (amit gondolom amúgy is tud, mert vagy fix, vagy kvázi statikus címet kap dhcp-n), ha egyszer a külső IP-re kíváncsi, a dyndns-ből kiindulva. A dinamikus dns szolgáltatásokat meg ezért találták ki.. Mod: amúgy hol írta a kolléga, hogy ettől megváltozna bármilyen IP ?
Gondolom a dyndns-sel is csupán az a gond, hogy az utóbbi időben elkezdte szívatni az ingyenes szolgáltatást (egyetlen hostnév) igénybe vevő ügyfeleket - havi kötelező bejelentkezés webfelületen, különben elvész a regisztrált hostnév -, hogy megpróbálja átterelni őket a fizetős szolgáltatásokra.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz PumpkinSeed #22264 üzenetére
És majd 4 milliárt IP-t fog for-ciklussal végigkeresni, vagy hogy? Mellesleg a külső IP-jét hogyan fogja belülről pingelni, mikor közben van egy router is? Arról nem is beszélve, hogy a WAN-felől érkező ping-re egy router alapértelmezésben nem is válaszol (bár ezen lehet változtatni, de ez itt a legkisebb gond).
-
And
veterán
válasz PumpkinSeed #22267 üzenetére
Ok, elismerem, hogy ez erős túlzás volt, de akkor mi van a többi aktív felhasználóval, akiknek szintén az adott tartományban van kiosztott címük? Honnan tudod egy visszaérkező (mondjuk 253-ból 100 válaszol) ping alapján, hogy az most a te címed-e, vagy sem?
Mod.: de a lényeg, hogy az a rakás dinamikus dns szolgáltató pont ezért van kitalálva.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Például TightVNC. Mindenféle Windows-ra (is) jó, pici program. Ha a távoli gép, amit piszkálni szeretnél (vagyis a szerver) router mögött van, akkor a routeren az 5900-as TCP-portot kell forwardolni a TightVNC-t futtató gép IP-je felé.
Természetesen létezik még kismillió más megoldás is, olyanok, mint a TeamViewer. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz bugizozi #23248 üzenetére
A kártyán és az antennáján nagyon valószínű, hogy RP-SMA csatlakozók vannak. Ha ez igaz, akkor ilyen toldókábelt használhatsz hozzá: [link]. Ha a MIMO-s 802.11n-módokat (300Mbps linksebesség) is ki szeretnéd használni, akkor mindkét antennát odébb kell kábelezned, hogy egymástól ne túl messze legyenek, kb. mint a kártyán.
-
And
veterán
válasz bugizozi #23251 üzenetére
2.) Ja, naivan esetleg: anyagárban 1500 Ft körül van (ez a 3m-es darab + két csatlakozó), és még össze is kell szerelni.
3.) Igen, az is jó.
4.) Elvileg mindegy, melyiket viszed, feltehetően a nem MIMO-s üzemmódoknál támogatja az antenna diversity-t. Viszont ha csak az egyiket teszed jobb pozícióba, akkor felmerül a kérdés, hogy ugyan minek vettél 300 Mbps-es n-módot támogató kártyát . Az egy spatial stream-mel (amelyhez egy antenna tartozik) elérhető linksebesség maximuma 802.11n esetén valóban 150 Mbps. -
And
veterán
válasz bugizozi #23317 üzenetére
Azért ebből: "[..] kihajtod és ahol van a nyitórésze ráhúzod az antennára, akkor megnő a router sebessége, többen is állították hogy működik [..]" nem egyenesen következik a 'sebességnövekedés'. Ezzel lényegében nem tesz mást, mint hogy a sugárzó mögé helyez egy tükrözőfelületet, amely által az antenna irányhatása fokozódik, más szavakkal: megnő a nyeresége. Csakhogy egyrészt ezzel az eredeti antenna körsugárzó jellege rögtön elvész, a tükör felé a sugárzási teljesítmény erősen lecsökken (hisz erről szól a nyalábolás, vagyis a nyereségnövekedés). A nyereség - és ezzel a vételi jelszint - nőhet ugyan pár dB-nyit, de megváltást nem feltétlenül hoz, különösen akkor nem, ha a router felől nézve a kliensgépek eltérő irányokban vannak.
Új hozzászólás Aktív témák
- Székesfehérvár és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Eredeti játékok OFF topik
- Xbox Series X|S
- Bemutatta első táblagépét saját neve alatt a HMD
- Megérkezett a Corsair új M.2-es SSD-je, és mindennek mondható, csak lassúnak nem
- EAFC 24
- bambano: Bambanő háza tája
- SkyShowtime
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen