2. Fórumok
  3. Lokál
  4. Próba
Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #2835 Szten Márs nagyúr
    Új Válasz #2835
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szten Márs

    nagyúr

    Időegyeztetés: 23:43:30

  • #2841 Szten Márs nagyúr cizoe #2837
    Új Válasz #2841
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szten Márs

    nagyúr

    válasz cizoe #2837 üzenetére

    :DDD
    Azt néztem hány mp a különbség az én órám és a PH-jé között. Pontosan 17 mp :K

  • #2851 Szten Márs nagyúr
    Új Válasz #2851
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szten Márs

    nagyúr

    Időegyeztetés ismét:
    23:28:30

  • #2884 Szten Márs nagyúr
    Új Válasz #2884
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szten Márs

    nagyúr

    23:59:20

  • #3188 Szten Márs nagyúr
    Új Válasz #3188
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szten Márs

    nagyúr

    Képminőség:

    Általánosságban:
    A képminőség három dologtól függ (természetesen azonos külső körülményeket feltételezve): A (tág értelemben vett) képfeldolgozó renszertől, a szenzortól és az objektívtől. Ez utóbbiról nem szabad megfeledkezni, egy jó váz gyenge objektívvel gyenge képeket fog készíteni. Mielőtt gépet választanánk, érdemes az adott márkához elérhető objektívkínálatot átböngészni, megnézni, hogy milyen objektívek, milyen minőségben és milyen áron szerezhetőek be a különböző márkákhoz.

    Az érzékelők mérete:
    A kisfilmes formátum, amit gyakran 35mm-es formátumnak is hívunk 36x24mm-es képkockaméretet - illetve digitális gép esetében érzékelőméretet - jelent. A digitális gépek közül az ún. fullframes gépek rendelkeznek ekkora érzékelőmérettel.
    A Canon APS-H formátum a fullframe érzékelőnél kb. 1,3x kisebb érzékelőátlót jelent, a Canon APS-C pedig kb. 1,6x kisebb érzékelőátlót. A Nikon, Pentax és Sony által használt APS-C formátumú érzékelők átlója kb. 1,5x kisebb a fullframes érzékelő átlójánál, az Olympus és egyébb fourthird rendszerek érzékelőjének átlója pedig kb. 2x - viszont míg az előzőek (a fullframet is beleértve) 3:2 hosszúság:szélesség aránnyal rendelkeznek, a fourthird rendszerek esetében ez 4:3.

    Az objektívekre írt gyújtótávolság-értékek átszámítása, a kisfilm-ekvivalens gyújtótávolság:
    A látószöget egyértelműen meghatározza az érzékelőméret és az objektív gyújtótávolsága. Azonban, hogy egyszerűen, egy adatból is látszódjon a látószög, az objektív valós, fizikai gyújtótávolságát át szoktuk számítani ún. kisfilm-ekvivalens gyújtóvávolsággá. A kisfilm-ekvivalens gyújtótávolság az a gyújtótávolság, amivel az adott szenzorméret mellett használt objektívnek rendelkeznie kéne ahhoz, hogy az adott szenzorra ugyanakkora látószögű képet vetítsen, mintha full-frame szenzort használnánk. A váltószámot gyakran hívják crop-faktornak, vagy egyszerűen csak cropnak.
    Példa: egy 1,5x-es croppal rendelkező géppel egy 50mm-es objektív látószöge akkora lesz, mint a fullframe szenzorral használt 75mm-es objektívé.

    Váltószámok (kerekítve):
    - Full frame: 1 (azaz nincs)
    - Canon APS-H: 1,3
    - Canon APS-C: 1,6
    - Nikon DX formátum: 1,5
    - Sony (kivéve A900) és Pentax DSLR-ek: 1,5
    - Olympus és más fourthird gép: 2

    A pixelszámról, avagy megapixelek bűvöletében:
    Egy adott méretű érzékelőre minnél több pixelt teszünk - azaz minnél nagyobb a megapixelszám -, annál kisebbek lesznek az egyes elemi pixelek. Kisebb elemi pixeleket időegység alatt kevesebb foton éri, így azonos érzékenység eléréséhez nagyobb erősítés szükséges. Minnél nagyobb erősítést kell alkalmazni, annál roszabb jel/zaj arányhoz jutunk, azaz summázva az egészet: minnél magasabb a pixelszáma egy adott méretű érzékelőnek, annál nagyobb zajra lehet számítani. Persze, a gyártástechnika fejlődésével, újabb és jobb képfeldolgozórendszerek használatával a zaj egy ideig szinten tartható a pixelszám növelése mellett is, sőt esetenként még kissé csökkenthető is, de a fizikát egy határon túl nem lehet becsapni, a pixelszám emelése előbb-utóbb visszaüt. Azonos időben megjelent, azonos méretű szenzorok közül durva általánosságban a kisebb pixelszámú a kevésbé zajos. Az elemi pixelméret növelésének egy lehetséges útja az érzékelő méretének a növelése: a fullframes érzékelők felülete kb 2,25x nagyobb, mint egy 1,5-es croppos gépé, így több pixelt bírnak el "büntetlenül", illetve azonos pixelszám mellett jóval nagyobb elemi pixelekkel rendelkeznek, így jobb jel/zaj arány várható tőlük magas érzékenységen is, jó példa erre a Nikon D3/D700.
    A nagyobb pixelszámú érzékelő nagyobb felbontásának kihasználásához ezen kívül jobb objektívek szükségesek - egy 14-15MP-es APS-C érzékelő felbontását csak a legjobb minőségű objektívekkel lehet úgy, ahogy kihasználni, miközben legtöbben közel-távol nem ilyen objektívekkel használják őket - így az érzékelő felbontásnövelése gyakran nem hozza magával a kép részletgazdagságának növelését.

    Ergonómia, felépítés:

    A gép fogása:
    Bár nagyon sokszor másod-, vagy harmadrendű dologként van kezelve, én kiemelt jelentűségűnek tartom. Mivel egy hobbi arról szól, hogy élvezetből, az adott dolog űzésének élvezetéből csináljuk azt, amit, alapvetű fontosságú, hogy azt az eszközt, ami a hobbink tárgya, jó érzéssel tudjuk a kezünkbe venni és jó érzéssel tudjuk használni, így egy váz ergonómiájának fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Kétségtelenül a létező legszubjektívebb dolgok egyike viszont, hogy mit találunk kényelmesnek és mit nem. Általában, ha valaki tanácsot kér a forumban, szoktunk erről is írni, véleményt foglalni, viszont mivel rendkívül szubjektív dologról van szó, egyetlen korrekt tanácsot lehet adni: gépvásárlás előt el kell menni egy nagyobb üzletbe, ahol több vázat meg lehet fogdosni, ki lehet próbálni, és mindenki tesztelje le magának, hogy melyik gép mennyire kényelmes, vagy kényelmetlen - enélkül maximálisan ellenjavalt egy gép megvétele, legalábbis meggyőződésem szerint.

    Anyaghasználat, szigeteltség:
    Egyrészt összefügg az előző ponttal, hiszen nem kis hatással van az ergonómiára. Másrészt sokszor hallhatunk por és fröccsenő víz ellen szigetelt vázakról, illetve ezek jelentősségének hangsúlyozásáról. Azonban az objektívek nagy többsége nem szigetelt, így hiába van szigetelt vázunk, az semmi előnyt nem jelent, ha egyszer az objektív nem az. Természetesen, ha olyan objektívparkot tervezünk kiépíteni vázunk mellé, ami szigetelt objektívekből áll, akkor fontos a váz szigeteltsége.

    Keresőfajták, keresőméret, liveview:
    A tükörreflexesek nagy részénél a hátsó LCD nem használható komponálásra, így komponálni kizárólag a "kukucskalyukon" keresztül, a kereső segítségével lehet. A kereső felépítése szerint lehet pentatükrös, vagy pentaprizmás. A pentatükrös keresők az olcsóbb modellekre jellemzők, kisebb és sötétebb keresőképet adnak pentaprizmás társaiknál. Fontos viszont hangsúlyozni, hogy mind a pentatükrös, mind a pentaprizmás keresők esetében nagyon erősen szór a keresőméret és világosság is. Egy kereső mérete függ a szenzor méretétől, a kereső lefedettségétől és a kereső nagyításától - mindhárommal egyenes arányosságban áll, ezen három adat felhasználásával számszerűen kiszámíthatjuk egy kereső nagyságát.

    Bizonyos tükörreflexes digitálisoknál lehet az LCD-t is keresőként használni, ezt hívják "liveview"-nek. Nagyon sokszor azonban nem olyan egyszerű és gyors a liveview használata, mint ahogy azt kompaktokon megszokhattuk, ezért vásárlás előtt érdemes utánanézni, hogy a kiszemelt gépekben hogy is működik a liveview - már ha van bennük.

    A liveview elsősorban fej fülöl fotózásnál, illetve talajszint-közeli fotózásnál tud jól jönni - ez utóbbi miatt gyakran igen hasznosnak ítélik makrózáshoz. Kényelmesen, földön csúszás nélkül azonban nem csak liveview-vel felszerelt géppel lehet talajszinthez közel fotózni, a normál keresőkhöz is kapható egy tartozék, ami ezt könnyíti meg, ez az ún. szögkereső.

    Képstabilizátorok:

    Mire jó a képstabilizátor?
    A képstabilizátor a fénykép kezünk remegéséből adódó bemozdulását hivatott megakadályozni. Nem segít tehát a téma mozgásából adódó bemozduláson - ez esetben rövidebb záridőket kell alkalmaznunk, vagy a blendenyílás növelésével, vagy az érzékenység emelésével.
    A képstabilizátor hatásfoka rengeteg dologtól függ, de nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy 2-3 Fé előnyt azért jelenthetnek, azaz 4x-8x hosszabb időket tarthatunk ki velük, anélkül, hogy a kép bemozdulásától kéne tartanunk, mint nélkülük. Ettől függetlenül nem igaz, hogy képstabilizátor nélkül nem lehet megélni és jó fotókat készíteni, igen sok esetben egyáltalán nem szükséges a használatuk, sok esetben (pl. állványon) meg egyenesen ellenjavallt.

    Vázba épített képstabilizátor vs. objektívbe épített képstabilizátor:
    Vázba épített képstabilizátort tipikusan a Olympus, Pentax és Sony DSLR-eknél találunk. Előnye, hogy minden, a gépre feltett objektívnél lesz képstabilizátorunk, legyen az akár több évtizedes manuális objektív, a legújabb halszemobjektív, vagy nagytele.
    A Canon és Nikon DSLR-ek nem tartalmaznak vázba épített képstabilizátort, hanem bizonyos objektívjeikbe építik azt bele. Előnyük, hogy a keresőben látott kép is stabilizált lesz, ami a vázba épített képstabilizátor esetében nem mondható el. Közepes/nagyobb telénél a kéz remegése már zavaróan látható a keresőkép mozgásán is, ami nehezíti a komponálást és az AF rendszernek is okozhat nehéz perceket. Ezen kívül a "néphagyomány" szerint az objektívbe épített képstabilizátorok nagyobb gyújtótávolságok esetében hatásosabbak, mint a vázban lévő társaik, bár megfelelő darabszámú, korrekt mérésről személy szerint nem tudok, így megerősíteni nem tudom ennek a hipotézisnek a helyességét.

    Vásárlás előtt érdemes körülnézni, hogy mely objektívekben található képstabilizátor (Canon esetében IS, Nikonnál VR, Sigmánál OS rövidítés jelenti az objektív nevében a képstabilizátort), milyen árban vannak, illetve melyik objektíveknek nincs egyáltalán képstabilizátoros verziója.

    Linkajánló:

    Hasznos topicok:
    Canonos topic: [link]
    Nikonos topic: [link]
    Olympusos topic: [link]
    Pentaxos topic: [link]
    Sonys/Minoltás topic: [link]
    Objektíves topic: [link]
    Digitális fényképes topic: [link]
    Általános kérdésekkel foglalkozó topic: [link]
    Ezeken kívül természetesen még rengeteg hasznos és érdekes fotóstopic van itt, a forumon, érdemes körülnézni!

    Ajánlott DSLR tesztoldalak:

    Magyar nyelven:
    pixinfo.com

    Angol nyelven:
    dpreview.com
    imaging-resource.com

    Ajánlott objektív tesztoldalak:

    Angol nyelven:
    dpreview.com
    photozone.de
    slrgear.com

  • #3189 Szten Márs nagyúr
    Új Válasz #3189
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szten Márs

    nagyúr

    Képminőség:

    Általánosságban:
    A képminőség három dologtól függ (természetesen azonos külső körülményeket feltételezve): A (tág értelemben vett) képfeldolgozó renszertől, a szenzortól és az objektívtől. Ez utóbbiról nem szabad megfeledkezni, egy jó váz gyenge objektívvel gyenge képeket fog készíteni. Mielőtt gépet választanánk, érdemes az adott márkához elérhető objektívkínálatot átböngészni, megnézni, hogy milyen objektívek, milyen minőségben és milyen áron szerezhetőek be a különböző márkákhoz.

    Az érzékelők mérete:
    A kisfilmes formátum, amit gyakran 35mm-es formátumnak is hívunk 36x24mm-es képkockaméretet - illetve digitális gép esetében érzékelőméretet - jelent. A digitális gépek közül az ún. fullframes gépek rendelkeznek ekkora érzékelőmérettel.
    A Canon APS-H formátum a fullframe érzékelőnél kb. 1,3x kisebb érzékelőátlót jelent, a Canon APS-C pedig kb. 1,6x kisebb érzékelőátlót. A Nikon, Pentax és Sony által használt APS-C formátumú érzékelők átlója kb. 1,5x kisebb a fullframes érzékelő átlójánál, az Olympus és egyébb fourthird rendszerek érzékelőjének átlója pedig kb. 2x - viszont míg az előzőek (a fullframet is beleértve) 3:2 hosszúság:szélesség aránnyal rendelkeznek, a fourthird rendszerek esetében ez 4:3. Tipikusan a nagyobb érzékelőmérethez tartozik a jobb képminőség, de erről később lesz szó bővebben.

    Az objektívekre írt gyújtótávolság-értékek átszámítása, a kisfilm-ekvivalens gyújtótávolság:
    A látószöget egyértelműen meghatározza az érzékelőméret és az objektív gyújtótávolsága. Azonban, hogy egyszerűen, egy adatból is látszódjon a látószög, az objektív valós, fizikai gyújtótávolságát át szoktuk számítani ún. kisfilm-ekvivalens gyújtóvávolsággá. A kisfilm-ekvivalens gyújtótávolság az a gyújtótávolság, amivel az adott szenzorméret mellett használt objektívnek rendelkeznie kéne ahhoz, hogy az adott szenzorra ugyanakkora látószögű képet vetítsen, mintha full-frame szenzort használnánk. A váltószámot gyakran hívják crop-faktornak, vagy egyszerűen csak cropnak.
    Példa: egy 1,5x-es croppal rendelkező géppel egy 50mm-es objektív látószöge akkora lesz, mint a fullframe szenzorral használt 75mm-es objektívé.

    Váltószámok (kerekítve):
    - Full frame: 1 (azaz nincs)
    - Canon APS-H: 1,3
    - Canon APS-C: 1,6
    - Nikon DX formátum: 1,5
    - Sony (kivéve A900) és Pentax DSLR-ek: 1,5
    - Olympus és más fourthird gép: 2

    A pixelszámról, avagy megapixelek bűvöletében:
    Egy adott méretű érzékelőre minnél több pixelt teszünk - azaz minnél nagyobb a megapixelszám -, annál kisebbek lesznek az egyes elemi pixelek. Kisebb elemi pixeleket időegység alatt kevesebb foton éri, így azonos érzékenység eléréséhez nagyobb erősítés szükséges. Minnél nagyobb erősítést kell alkalmazni, annál roszabb jel/zaj arányhoz jutunk, azaz summázva az egészet: minnél magasabb a pixelszáma egy adott méretű érzékelőnek, annál nagyobb zajra lehet számítani. Persze, a gyártástechnika fejlődésével, újabb és jobb képfeldolgozórendszerek használatával a zaj egy ideig szinten tartható a pixelszám növelése mellett is, sőt esetenként még kissé csökkenthető is, de a fizikát egy határon túl nem lehet becsapni, a pixelszám emelése előbb-utóbb visszaüt. Azonos időben megjelent, azonos méretű szenzorok közül durva általánosságban a kisebb pixelszámú a kevésbé zajos. Az elemi pixelméret növelésének egy lehetséges útja az érzékelő méretének a növelése: a fullframes érzékelők felülete kb 2,25x nagyobb, mint egy 1,5-es croppos gépé, így több pixelt bírnak el "büntetlenül", illetve azonos pixelszám mellett jóval nagyobb elemi pixelekkel rendelkeznek, így jobb jel/zaj arány várható tőlük magas érzékenységen is, jó példa erre a Nikon D3/D700.
    A nagyobb pixelszámú érzékelő nagyobb felbontásának kihasználásához ezen kívül jobb objektívek szükségesek - egy 14-15MP-es APS-C érzékelő felbontását csak a legjobb minőségű objektívekkel lehet úgy, ahogy kihasználni, miközben legtöbben közel-távol nem ilyen objektívekkel használják őket - így az érzékelő felbontásnövelése gyakran nem hozza magával a kép részletgazdagságának növelését.

    RAW vs JPG:
    A RAW kb. digitális negatívot jelent, az érzékelőből kiolvasott, minimális mértékben feldolgozott, kvázi nyers adathalmaz, ami jóval tágabb utómunkát, utólagos paraméterezést tesz lehetővé, mint a JPG, emiatt sokszor jobb minőségű képek születhetnek RAW feldolgozás után, mint amilyenek simán JPG-ben történő fotózáskor.
    A DSLR-ek képminőségbeli előnyeinek, lehetőségeinek teljes kihasználásához tehát érdemes RAW formátumban fotózni. Az utólagos "képelőhívás" azonban macerás, időigényes, így sokszor JPG-t használnak RAW helyett - a JPG fájlok képminősége pedig nagyban függ az adott gép JPG feldolgozó rendszerétől, egy RAW-ban igen jó képminőséggel büszkélkedő gép is produkálhat a konkurenciájánál roszabb képeket JPG-ben és fordítva. Érdemes tehát vásárlás előtt az adott gép JPG feldolgozó algoritmusának képességeiről tájékozódni - természetesen amennyiben ez fontos szempont számunkra és JPG-ben szeretnénk használni a gépet.

    Ergonómia, felépítés:

    A gép fogása:
    Bár nagyon sokszor másod-, vagy harmadrendű dologként van kezelve, én kiemelt jelentűségűnek tartom. Mivel egy hobbi arról szól, hogy élvezetből, az adott dolog űzésének élvezetéből csináljuk azt, amit, alapvetű fontosságú, hogy azt az eszközt, ami a hobbink tárgya, jó érzéssel tudjuk a kezünkbe venni és jó érzéssel tudjuk használni, így egy váz ergonómiájának fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Kétségtelenül a létező legszubjektívebb dolgok egyike viszont, hogy mit találunk kényelmesnek és mit nem. Általában, ha valaki tanácsot kér a forumban, szoktunk erről is írni, véleményt foglalni, viszont mivel rendkívül szubjektív dologról van szó, egyetlen korrekt tanácsot lehet adni: gépvásárlás előt el kell menni egy nagyobb üzletbe, ahol több vázat meg lehet fogdosni, ki lehet próbálni, és mindenki tesztelje le magának, hogy melyik gép mennyire kényelmes, vagy kényelmetlen - enélkül maximálisan ellenjavalt egy gép megvétele, legalábbis meggyőződésem szerint.

    Anyaghasználat, szigeteltség:
    Egyrészt összefügg az előző ponttal, hiszen nem kis hatással van az ergonómiára. Másrészt sokszor hallhatunk por és fröccsenő víz ellen szigetelt vázakról, illetve ezek jelentősségének hangsúlyozásáról. Azonban az objektívek nagy többsége nem szigetelt, így hiába van szigetelt vázunk, az semmi előnyt nem jelent, ha egyszer az objektív nem az. Természetesen, ha olyan objektívparkot tervezünk kiépíteni vázunk mellé, ami szigetelt objektívekből áll, akkor fontos a váz szigeteltsége.

    Keresőfajták, keresőméret, liveview:
    A tükörreflexesek nagy részénél a hátsó LCD nem használható komponálásra, így komponálni kizárólag a "kukucskalyukon" keresztül, a kereső segítségével lehet. A kereső felépítése szerint lehet pentatükrös, vagy pentaprizmás. A pentatükrös keresők az olcsóbb modellekre jellemzők, kisebb és sötétebb keresőképet adnak pentaprizmás társaiknál. Fontos viszont hangsúlyozni, hogy mind a pentatükrös, mind a pentaprizmás keresők esetében nagyon erősen szór a keresőméret és világosság is. Egy kereső mérete függ a szenzor méretétől, a kereső lefedettségétől és a kereső nagyításától - mindhárommal egyenes arányosságban áll, ezen három adat felhasználásával számszerűen kiszámíthatjuk egy kereső nagyságát.

    Bizonyos tükörreflexes digitálisoknál lehet az LCD-t is keresőként használni, ezt hívják "liveview"-nek. Nagyon sokszor azonban nem olyan egyszerű és gyors a liveview használata, mint ahogy azt kompaktokon megszokhattuk, ezért vásárlás előtt érdemes utánanézni, hogy a kiszemelt gépekben hogy is működik a liveview - már ha van bennük.

    A liveview elsősorban fej fülöl fotózásnál, illetve talajszint-közeli fotózásnál tud jól jönni - ez utóbbi miatt gyakran igen hasznosnak ítélik makrózáshoz. Kényelmesen, földön csúszás nélkül azonban nem csak liveview-vel felszerelt géppel lehet talajszinthez közel fotózni, a normál keresőkhöz is kapható egy tartozék, ami ezt könnyíti meg, ez az ún. szögkereső.

    Képstabilizátorok:

    Mire jó a képstabilizátor?
    A képstabilizátor a fénykép kezünk remegéséből adódó bemozdulását hivatott megakadályozni. Nem segít tehát a téma mozgásából adódó bemozduláson - ez esetben rövidebb záridőket kell alkalmaznunk, vagy a blendenyílás növelésével, vagy az érzékenység emelésével.
    A képstabilizátor hatásfoka rengeteg dologtól függ, de nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy 2-3 Fé előnyt azért jelenthetnek, azaz 4x-8x hosszabb időket tarthatunk ki velük, anélkül, hogy a kép bemozdulásától kéne tartanunk, mint nélkülük. Ettől függetlenül nem igaz, hogy képstabilizátor nélkül nem lehet megélni és jó fotókat készíteni, igen sok esetben egyáltalán nem szükséges a használatuk, sok esetben (pl. állványon) meg egyenesen ellenjavallt.

    Vázba épített képstabilizátor vs. objektívbe épített képstabilizátor:
    Vázba épített képstabilizátort tipikusan a Olympus, Pentax és Sony DSLR-eknél találunk. Előnye, hogy minden, a gépre feltett objektívnél lesz képstabilizátorunk, legyen az akár több évtizedes manuális objektív, a legújabb halszemobjektív, vagy nagytele.
    A Canon és Nikon DSLR-ek nem tartalmaznak vázba épített képstabilizátort, hanem bizonyos objektívjeikbe építik azt bele. Előnyük, hogy a keresőben látott kép is stabilizált lesz, ami a vázba épített képstabilizátor esetében nem mondható el. Közepes/nagyobb telénél a kéz remegése már zavaróan látható a keresőkép mozgásán is, ami nehezíti a komponálást és az AF rendszernek is okozhat nehéz perceket. Ezen kívül a "néphagyomány" szerint az objektívbe épített képstabilizátorok nagyobb gyújtótávolságok esetében hatásosabbak, mint a vázban lévő társaik, bár megfelelő darabszámú, korrekt mérésről személy szerint nem tudok, így megerősíteni nem tudom ennek a hipotézisnek a helyességét.

    Vásárlás előtt érdemes körülnézni, hogy mely objektívekben található képstabilizátor (Canon esetében IS, Nikonnál VR, Sigmánál OS rövidítés jelenti az objektív nevében a képstabilizátort), milyen árban vannak, illetve melyik objektíveknek nincs egyáltalán képstabilizátoros verziója.

    Linkajánló:

    Hasznos topicok:
    Canonos topic: [link]
    Nikonos topic: [link]
    Olympusos topic: [link]
    Pentaxos topic: [link]
    Sonys/Minoltás topic: [link]
    Objektíves topic: [link]
    Digitális fényképes topic: [link]
    Általános kérdésekkel foglalkozó topic: [link]
    Ezeken kívül természetesen még rengeteg hasznos és érdekes fotóstopic van itt, a forumon, érdemes körülnézni!

    Ajánlott DSLR tesztoldalak:

    Magyar nyelven:
    pixinfo.com

    Angol nyelven:
    dpreview.com
    imaging-resource.com

    Ajánlott objektív tesztoldalak:

    Angol nyelven:
    dpreview.com
    photozone.de
    slrgear.com

  • #3219 Szten Márs nagyúr
    Új Válasz #3219
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szten Márs

    nagyúr

    A társtopikban elhangzott vélemények alapján az alapszabályok a következők:

    1) Egyhetes ciklusokban működik a topik. Egy ilyen ciklus szerda 20:00-tól következő szerda 20:00-ig tart. A forduló lezárásával egy időben kihirdetésre kerül az új téma, amelyre a következő szerda estig lehet képet feltölteni, témánként 1 db-ot.
    Azért így, hogy legyen közben hétvége és hétköznap is, ki-ki mikor ér rá fotózni.

    2) Szétválasztjuk időben a képfeltöltést és a véleményezést, azért, hogy például a Béla által szerdán feltöltött képre, Csaba által csütörtökön írt komment ne befolyásolja Dezsőt abban, hogy pénteken milyen képet töltsön fel. ( a nevek természetesen fiktívek). Ha valaki az aktuális ciklus témájára feltöltött képet kritizálja (melyre a feltöltés még nyitott), a hsz-ét töröltetjük. Bírjuk ki egy hétig!

    3) A következő ciklusok témájának kijelölésére mindig felkérünk egy-egy embert. Ha az aktuális alany esetleg nem fogadná el a felkérést, akkor a topic mindenkori szervezői jelölnek ki témát.

    4) Nincs pont- vagy hasonló verseny. A cél az agytekervényeink megtornáztatása, a látásmódunk, a kreativitásunk fejlesztése, tanulás egymástól. Ehhez azonban értékes visszacsatolásra van szükség, ezért mindenkinek, aki képet tölt fel, véleményeznie kell legalább 3 képet a többiekéből, építő jelleggel, informatív módon, amiből tanulságot lehet leszűrni. Fejtse ki, miért tetszik, vagy miért nem tetszik neki a kép, hogyan, mitől lehetne szerinte jobb, szebb, érdekesebb, elgondolkodtatóbb. Törekedni kell rá, hogy az addigi értékelésekből kimaradt vagy kevesebbet képek is figyelmet kapjanak, azokról is essen szó.
    Kerülni kell a "fikázást", a másik szándékos vagy akaratlan megsértését, de a sértődést is: a kapott kritikát is igyekezzünk jóhiszeműen fogadni, feltételezni hogy a másik sértő szándék nélkül, pozitív szándékkal írt.

    5) minden (n-dik) ciklusban az előző (n-1 -dik) ciklusban feltöltött képeket lehet véleményezni, építő és informatív módon, a jelen topikban.

    6) A véleményben egyértelműen meg kell határozni, melyik feltöltött képekre reagálunk. (Ez általában az alkotó nevének megjelölésével történik, emellett a kép hsz-ának. sorszáma vagy linkje is szerepelhet.)

    7) Gyakorlati tudnivalók a feltöltendő képekkel kapcsolatban:
    - az gyakorlatban (digitális fényképeim topik) leghasználhatóbbnak bizonyult méretek alapján a rövidebbik oldal legyen legalább 400 pixel, hosszabbik oldala legfeljebb 1280 pixel. (extrém vágás. vagy panorámakép és hasonlók esetében lehet ettől eltérni). Legyen ez a normál méret. Mindenképpen kerüljön feltöltésre a kép normál méretben. Emellett természetesen egyéb méretekben is feltölthető, de meg kell jelölni, melyik link mekkora méretű képre mutat.

    8) A képeket link formájában helyezzük el a topikban. Thumbnail természetesen használható. Amennyiben thumbnailt használunk, annak hosszabbik oldala nem haladhatja meg a 350 pixelt.

    9) A jelen topikot tartsuk tisztán a csevegéstől, arra ott a társtopik. Ez maradjon meg a képeknek és a képekhez kapcsolódó véleményeknek.

    [ Szerkesztve ]

  • #3484 Szten Márs nagyúr
    Új Válasz #3484
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szten Márs

    nagyúr

    A topic szabályai a következőek:

    1) A PH!otóstopic célja, hogy egy-egy meghatározott témában fotókat készítsünk és azokat értékeljük.

    2) A játék két topicra van szedve. Jelen topic kizárólag a képeknek és a rájuk érkező véleményeknek van fenntartva. Minden más egyéb, beleértve a véleményekre való bármilyen reagálást, az aktuális vagy leendő témáról/témákról való beszélgetést, bárminemű egyéb csevegést a társtopic témájába tartozik, az ilyen jellegű hozzászólásokat oda várjuk. A társtopic linkje: [link]

    3) A játék egyhetes ciklusokban működik. Egy ilyen ciklus szerda 23:00-tól következő szerda 23:00-ig tart. A forduló lezárásával egy időben kihirdetésre kerül az új téma, amelyre a következő szerda estig lehet képet feltölteni, témánként 1 db-ot.
    Azért így, hogy legyen közben hétvége és hétköznap is, ki-ki mikor ér rá fotózni. A heti ciklusokon kívül hosszabb lefutású témák is szoktak lenni, ezekről az aktuális szolgálati közleményben lehet tájékozódni.

    4) Szétválasztjuk időben a képfeltöltést és a véleményezést. Minden fordulóban az előző fordulóra érkezett képeket lehet értékelni. Tesszük ezt azért, hogy például a Béla által szerdán feltöltött képre, Csaba által csütörtökön írt komment ne befolyásolja Dezsőt abban, hogy pénteken milyen képet töltsön fel. ( a nevek természetesen fiktívek). Ha valaki az aktuális ciklus témájára feltöltött képet kritizálja (melyre a feltöltés még nyitott), a hsz-ét töröltetjük. Bírjuk ki egy hétig!

    5) A ciklusok témájának kijelölésére mindig felkérünk egy-egy embert. Ha az aktuális alany esetleg nem fogadná el a felkérést, akkor a topic mindenkori szervezői jelölnek ki témát.

    6) Nincs pont- vagy hasonló verseny. A cél az agytekervényeink megtornáztatása, a látásmódunk, a kreativitásunk fejlesztése, tanulás egymástól. Ehhez azonban értékes visszacsatolásra van szükség, ezért mindenkinek, aki képet tölt fel, véleményeznie kell legalább 3 képet a többiekéből, építő jelleggel, informatív módon, amiből tanulságot lehet leszűrni. Fejtse ki, miért tetszik, vagy miért nem tetszik neki a kép, hogyan, mitől lehetne szerinte jobb, szebb, érdekesebb, elgondolkodtatóbb. Törekedni kell rá, hogy az addigi értékelésekből kimaradt vagy kevesebbet képek is figyelmet kapjanak, azokról is essen szó.
    Kerülni kell a "fikázást", a másik szándékos vagy akaratlan megsértését, de a sértődést is: a kapott kritikát is igyekezzünk jóhiszeműen fogadni, feltételezni hogy a másik sértő szándék nélkül, pozitív szándékkal írt.

    7) A véleményben egyértelműen meg kell határozni, melyik feltöltött képekre reagálunk. (Ez általában az alkotó nevének megjelölésével történik, emellett a kép hsz-ának. sorszáma vagy linkje is szerepelhet.)

    8) Gyakorlati tudnivalók a feltöltendő képekkel kapcsolatban:
    - az gyakorlatban (digitális fényképeim topik) leghasználhatóbbnak bizonyult méretek alapján a rövidebbik oldal legyen legalább 400 pixel, hosszabbik oldala legfeljebb 1280 pixel. (extrém vágás. vagy panorámakép és hasonlók esetében lehet ettől eltérni). Legyen ez a normál méret. Mindenképpen kerüljön feltöltésre a kép normál méretben. Emellett természetesen egyéb méretekben is feltölthető, de meg kell jelölni, melyik link mekkora méretű képre mutat.

    9) A képeket link formájában helyezzük el a topikban. Thumbnail természetesen használható. Amennyiben thumbnailt használunk, annak hosszabbik oldala nem haladhatja meg a 350 pixelt.

    [ Szerkesztve ]

  • #3485 Szten Márs nagyúr
    Új Válasz #3485
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szten Márs

    nagyúr

    A topic szabályai a következőek:

    1) A PH!otóstopic célja, hogy egy-egy meghatározott témában fotókat készítsünk és azokat értékeljük.

    2) A játék két topicra van szedve. Jelen topic kizárólag a képeknek és a rájuk érkező véleményeknek van fenntartva. Minden más egyéb, beleértve a véleményekre való bármilyen reagálást, az aktuális vagy leendő témáról/témákról való beszélgetést, bárminemű egyéb csevegést a társtopic témájába tartozik, az ilyen jellegű hozzászólásokat oda várjuk. A társtopic linkje: [link]

    3) A játék egyhetes ciklusokban működik. Egy ilyen ciklus szerda 23:00-tól következő szerda 23:00-ig tart. A forduló lezárásával egy időben kihirdetésre kerül az új téma, amelyre a következő szerda estig lehet képet feltölteni, témánként 1 db-ot.
    Azért így, hogy legyen közben hétvége és hétköznap is, ki-ki mikor ér rá fotózni. A heti ciklusokon kívül hosszabb lefutású témák is szoktak lenni, ezekről az aktuális szolgálati közleményben lehet tájékozódni.

    4) Szétválasztjuk időben a képfeltöltést és a véleményezést. Minden fordulóban az előző fordulóra érkezett képeket lehet értékelni. Tesszük ezt azért, hogy például a Béla által szerdán feltöltött képre, Csaba által csütörtökön írt komment ne befolyásolja Dezsőt abban, hogy pénteken milyen képet töltsön fel. ( a nevek természetesen fiktívek). Ha valaki az aktuális ciklus témájára feltöltött képet kritizálja (melyre a feltöltés még nyitott), a hsz-ét töröltetjük. Bírjuk ki egy hétig!

    5) A ciklusok témájának kijelölésére mindig felkérünk egy-egy embert. Ha az aktuális alany esetleg nem fogadná el a felkérést, akkor a játék mindenkori szervezői jelölnek ki témát.

    6) Nincs pont- vagy hasonló verseny. A cél az agytekervényeink megtornáztatása, a látásmódunk, a kreativitásunk fejlesztése, tanulás egymástól. Ehhez azonban értékes visszacsatolásra van szükség, ezért mindenkinek, aki képet tölt fel, véleményeznie kell legalább 3 képet a többiekéből, építő jelleggel, informatív módon, amiből tanulságot lehet leszűrni. Fejtse ki, miért tetszik, vagy miért nem tetszik neki a kép, hogyan, mitől lehetne szerinte jobb, szebb, érdekesebb, elgondolkodtatóbb. Törekedni kell rá, hogy az addigi értékelésekből kimaradt vagy kevesebbet képek is figyelmet kapjanak, azokról is essen szó.
    Kerülni kell a "fikázást", a másik szándékos vagy akaratlan megsértését, de a sértődést is: a kapott kritikát is igyekezzünk jóhiszeműen fogadni, feltételezni hogy a másik sértő szándék nélkül, pozitív szándékkal írt.

    7) A véleményben egyértelműen meg kell határozni, melyik feltöltött képekre reagálunk. (Ez általában az alkotó nevének megjelölésével történik, emellett a kép hsz-ának. sorszáma vagy linkje is szerepelhet.)

    8) Gyakorlati tudnivalók a feltöltendő képekkel kapcsolatban:
    - az gyakorlatban (digitális fényképeim topik) leghasználhatóbbnak bizonyult méretek alapján a rövidebbik oldal legyen legalább 400 pixel, hosszabbik oldala legfeljebb 1280 pixel. (extrém vágás. vagy panorámakép és hasonlók esetében lehet ettől eltérni). Legyen ez a normál méret. Mindenképpen kerüljön feltöltésre a kép normál méretben. Emellett természetesen egyéb méretekben is feltölthető, de meg kell jelölni, melyik link mekkora méretű képre mutat.

    9) A képeket link formájában helyezzük el a topikban. Thumbnail természetesen használható. Amennyiben thumbnailt használunk, annak hosszabbik oldala nem haladhatja meg a 350 pixelt.

    [ Szerkesztve ]

  • #3599 Szten Márs nagyúr
    Új Válasz #3599
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szten Márs

    nagyúr

    Az objektív az érzékelőre/filmre (a jövőben az egyszerűség kedvéért csak érzékelőt fogok írni) egy fénypontot szépen leképez, de nem pontszerűen, hanem körként, ezt hívjuk szóródási körnek. Minél távolabb van a leképzett pont a fókusz síkjától, ez a szóródási kör annál nagyobb.

    Szemléltessük ennek a jelentőségét és kapcsólódását a témánkhoz egy konkrét példán keresztül:
    Adva vagyon mondjuk egy 16x24mm-es érzékelő (Durva közelítésben Nikon DX méret, vagy ha jobban tetszik másfeles croppos APS-C) és adva vagyon egy másik, 24x36mm-es érzékelő. Mindkét szenzor elé odatesszük ugyanazt az objektívet, beállítunk mindent ugyanúgy, tárgytávolságot, rekeszt, gyújtótávolságot, az objektívünk pedig a való világ egy pontjáról rajzol egy r sugarú szóródási kört a szenzorra- ugye mindkét esetben, hiszen tökugyanúgy fog az objektív rajzolni mindkét szenzorra. Namost ezt a képet ki akarjuk dolgoztatni 20x30cm-ben. Az egyik esetben, a Nikon DX formátumhoz közelítő érzékelőnél ekkor a szenzor méreténél a kinyomtatott kép területe 156,25-ször lesz nagyobb (egyszerű osztás), ennek megfelelően a szóródási körünk is pont 156,25-ször nagyobb területő lesz (sugarának mérőszáma pedig gyök 156,25 lesz, azaz 12,5 r lesz ennek a szóródási körnek a sugara) A fullframes érzékelőméretnél azonban csak 69,4-szerese a kész kép területe az érzékelő területének, így a felnagyított szóródási körünk területe is csak 69,4 szerese az eredeti szóródási körnek (sugara pedig 8,3 r). Láthatjuk, hogy a DX-es gép esetében a kidolgozott képnél a szóródási kör 156,25/69,4 = 2,25-ször nagyobb területű, mint a fullframes érzékelőjű gép esetében.

    Összegezzünk: Adva van egy objektív, és két különböző szenzorméretű gép. Mindkettő géppel készítünk ugyanolyan beálításokkal egy-egy képet és kidolgoztatjuk őket azonos méretben. Azt láthatjuk, hogy egy leképzett pont képe a kidolgozott fényképek esetében a DX-es gépnél bizony nagyobb lesz, mint a fullframes gépnél, vagy rövidebben: a kisebb szenzorméretű gépnél nagyobb lesz a leképzett pont képe ugyanakkora kidolgozott képen.

    Folytassuk, nézzük meg ez hogyan kapcsolódik a kérdésünkhöz.
    A mélységélesség egy furcsa fogalom. Mire mondhatjuk azt, hogy még éles és mire azt, hogy már nem? Ki dönti el és egyáltalán mekkora méretű nyomatokat kell nézni? Nos, erre van egy szabvány, az alul linkelésre kerülő oldal szerint egy 8x10 inches képen 0,001 inch nagyságú lehet egy pont (pontosabban egy szóródási kör), amit még élesnek nevezhetünk, az ennél nagyobb szóródási kör már túl szétkent, nem pontszerű ahhoz, hogy pontszerűnek mondhassuk. (Persze, mondhatjuk, hogy miért pont ilyen a szabvány, angolszász mértékegységekkel, idióta képmérettel. Valójában tök mindegy, mert ahhoz, hogy tudjunk beszélni mélységélességről, előtte szükségszerűen le kell fektetni egy szabványt arra, hogy mit tekinthetünk még élesnek és mit nem - ha nem ilyen számokkal, másokkal, de meghatározott számok kellenek)
    Szóval megvan a szabványunk, megmondja, hogy mi az, amit még az élesség tartományában tudhatunk és mi az, amit már nem. Nade hogy is volt? Azt mondtuk, hogy ugyanaz az objektív minden szenzorra ugyanakkora szóródási kört rajzol, de a kisebb szenzorméretű gépnél ugyanakkora képméretben kidolgozva ennek a szóródási körnek a képe a kidolgozott papírképen nagyobb lesz, mint a nagyobb szenzorméretű gépé. Magyarán lehet, hogy ugyanaz a szenzorra leképzett szóródási kör képe a kezünkben tartott fotón még pontszerűnek mondható egy nagy szenzorméretű gépnél, de annyira fel kell nagyítani egy kis szenzorméretű gép esetében, hogy már nem mondható annak. Amit a nagy szenzorméretű gépnél kidolgozva élesnek látunk, már nem feltétlen látjuk élesnek a kis szenzorméretű gépnél. Ez csupán azt jelenti, hogy egy nagyobb szenzorméretű gépél a mélységélesség nagyobb lesz, ha minden más (tárgytávolság, blenderekesz és gyújtótávolság) azonos.

    (Valójában csak annyi a történet nyitja, hogy ha belenagyítunk valamibe, akkor az, amit kicsiben még élesnek hittünk, már láthatóan nem éles. A többi ennek a következménye)

    Egyébként minden szenzorméretre meghatároznak egy értéket, amit úgy hívnak, hogy a szóródási kör maximális megengedett értéke. Ha egy pontnak a szenzorra leképzett képe ennél az értéknél nagyobb, akkor az már nincs benne a mélységélességben. Minél kisebb egy szenzor, annál kisebb a szóródási kör maximális megengedett mérete. Ezt sem én találom ki, meg lehet tekinteni jópár helyen ezeket az értékeket.

    No, ennyit arról, hogy a szenzormérettől közvetlenül függ-e a mélységélesség, a válasz, mint látjuk, az, hogy igen. Azt, hogy milyen régi fotós könyben van benne, vagy nincs benne, nem tudom, azt tudom, hogy a Dr. Sevcsik - Hefelle féle Fényképészet című könyvben olvastam egyértelmű utalást erre a dologra. Utalást, tehát mint feltételezett háttértudás implicite szerepelt egy gondolatban. Most nincs előttem a könyv, majd ha hozzájutok megnézem. De egyébként nem túl nehéz belátni, csak józan ész segítségével sem a leírottakat, és igencsak csodálkoznék, ha nem lett volna benne régi fotóskönyvekben. Persze, lehet nem a nagyközönségnek szánt alapszintű magyarázó írásokban, hanem csak kissé komolyabb irodalmakban. Passz.

    A link, amit ígértem, és amit érdemes olvasgatni, persze megfelelő angol tudás birtokában: http://www.cambridgeincolour.com/tutorials/depth-of-field.htm

  • #3845 Szten Márs nagyúr
    Új Válasz #3845
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szten Márs

    nagyúr

  • #3846 Szten Márs nagyúr
    Új Válasz #3846
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szten Márs

    nagyúr

  • #3986 Szten Márs nagyúr
    Új Válasz #3986
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szten Márs

    nagyúr

    [ Szerkesztve ]

  • #4016 Szten Márs nagyúr
    Új Válasz #4016
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szten Márs

    nagyúr

    A topic szabályai a következőek:

    1) A PH!otóstopic célja, hogy egy-egy meghatározott témában fotókat készítsünk és azokat értékeljük.

    2) A játék két topicra van szedve. Jelen topic kizárólag a képeknek és a rájuk érkező véleményeknek van fenntartva. Minden más egyéb, beleértve a véleményekre való bármilyen reagálást, az aktuális vagy leendő témáról/témákról való beszélgetést, bárminemű egyéb csevegést, a társtopic témájába tartozik, az ilyen jellegű hozzászólásokat oda várjuk. A társtopic linkje: [link]

    3) A hagyományos fordulók heti ciklusokban működnek. Egy ilyen ciklus - ha csak nincs máshogy kiírva - szerda 23:00-tól következő szerda 23:00-ig tart. A forduló lezárásával egy időben kihírdetésre kerül az új téma, amelyre a következő szerda estig lehet képet feltölteni, témánként 1 db-ot.

    4) A heti ciklusokon kívül hosszabb lefutású témákat is szoktunk hírdetni, ezek szabályai általában eltérnek a heti fordulók szabályaitól. Ezekről bővebben az aktuális szolgálati közleményben lehet tájékozódni.

    5) Szétválasztjuk időben a képfeltöltést és a véleményezést. Minden fordulóban az előző fordulóra érkezett képeket lehet értékelni. Tesszük ezt azért, hogy például a Béla által szerdán feltöltött képre, Csaba által csütörtökön írt komment ne befolyásolja Dezsőt abban, hogy pénteken milyen képet töltsön fel. ( a nevek természetesen fiktívek). Ha valaki az aktuális ciklus témájára feltöltött képet kritizálja (melyre a feltöltés még nyitott), a hsz-ét töröltetjük. Bírjuk ki egy hétig!

    6) A ciklusok témájának kijelöléséért a játék mindenkori szervezői a felelősek. Ötleteket viszont bármikor örömmel látunk és várunk a társtopicba. :K

    7) Nincs pont- vagy hasonló verseny. A cél az agytekervényeink megtornáztatása, a látásmódunk, a kreativitásunk fejlesztése, tanulás egymástól. Ehhez azonban értékes visszacsatolásra van szükség, ezért mindenkinek, aki képet tölt fel, véleményeznie kell legalább 3 képet a többiekéből, építő jelleggel, informatív módon, amiből tanulságot lehet leszűrni. Fejtse ki, miért tetszik, vagy miért nem tetszik neki a kép, hogyan, mitől lehetne szerinte jobb, szebb, érdekesebb, elgondolkodtatóbb. Törekedni kell rá, hogy az addigi értékelésekből kimaradt vagy kevesebbet értékelt képek is figyelmet kapjanak, azokról is essen szó.
    Kerülni kell a "fikázást", a másik szándékos, vagy akaratlan megsértését, de a sértődést is: a kapott kritikát is igyekezzünk jóhiszeműen fogadni, feltételezni hogy a másik sértő szándék nélkül, pozitív szándékkal írt.

    8) A véleményben egyértelműen meg kell határozni, melyik feltöltött képekre reagálunk. (Ez általában az alkotó nevének megjelölésével történik, emellett a kép hsz-ának. sorszáma vagy linkje is szerepelhet.)

    9) Gyakorlati tudnivalók a feltöltendő képekkel kapcsolatban:
    A gyakorlatban (digitális fényképeim topik tapasztalatai) leghasználhatóbbnak bizonyult méretek alapján a képek rövidebbik oldal legyen legalább 400 pixel, hosszabbik oldala legfeljebb 1280 pixel. (extrém vágás, vagy panorámakép és hasonlók esetében lehet ettől eltérni). Legyen ez a normál méret. Mindenképpen kerüljön feltöltésre a kép normál méretben. Emellett természetesen egyéb méretekben is feltölthető, de jelölni kell, ha egy link nem a normál méretű képre mutat.

    10) A képeket link formájában helyezzük el a topikban. Thumbnail természetesen használható. Amennyiben thumbnailt használunk, annak hosszabbik oldala nem haladhatja meg a 350 pixelt.

    11) Törekedjünk arra, hogy olyan képeket küldjünk be a fordulókra, amiket még nem tettünk közzé a prohardveren. Amennyiben valaki úgy gondolja, hogy egy fordulóra pont egy olyan képe lenne tökéletes, amit már linkelt más topicban a prohardveren, fővesztés terhe nélkül beteheti, a lényeg, hogy ne csináljunk ebből rendszert, egy-két egyedi alkalommal viszont elnézhető. Ez vonatkozik a heti fordulókra és még sokkal inkább a hosszú lefutású fordulókra! Olyan képet viszont, amit a topicba már egyszer linkeltük, a játék későbbi fordulói során egyáltalán nem lehet felhasználni!

    [ Szerkesztve ]

  • #4025 Szten Márs nagyúr
    Új Válasz #4025
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szten Márs

    nagyúr

    A topic szabályai a következőek:

    1) A PH!otóstopic célja, hogy egy-egy meghatározott témában fotókat készítsünk és azokat értékeljük.

    2) A játék két topicra van szedve. Jelen topic kizárólag a képeknek és a rájuk érkező véleményeknek van fenntartva. Minden más egyéb, beleértve a véleményekre való bármilyen reagálást, az aktuális vagy leendő témáról/témákról való beszélgetést, bárminemű egyéb csevegést, a társtopic témájába tartozik, az ilyen jellegű hozzászólásokat oda várjuk. A társtopic linkje: [link]

    3) A hagyományos fordulók heti ciklusokban működnek. Egy ilyen ciklus - ha csak nincs máshogy kiírva - szerda 23:00-tól következő szerda 23:00-ig tart. A forduló lezárásával egy időben kihírdetésre kerül az új téma, amelyre a következő szerda estig lehet képet feltölteni, témánként 1 db-ot.

    4) A heti ciklusokon kívül hosszabb lefutású témákat is szoktunk hírdetni, ezek szabályai általában eltérnek a heti fordulók szabályaitól. Ezekről bővebben az aktuális szolgálati közleményben lehet tájékozódni.

    5) Szétválasztjuk időben a képfeltöltést és a véleményezést. Minden fordulóban az előző fordulóra érkezett képeket lehet értékelni. Tesszük ezt azért, hogy például a Béla által szerdán feltöltött képre, Csaba által csütörtökön írt komment ne befolyásolja Dezsőt abban, hogy pénteken milyen képet töltsön fel. ( a nevek természetesen fiktívek). Ha valaki az aktuális ciklus témájára feltöltött képet kritizálja (melyre a feltöltés még nyitott), a hsz-ét töröltetjük. Bírjuk ki egy hétig!

    6) A ciklusok témájának kijelöléséért a játék mindenkori szervezői a felelősek. Ötleteket viszont bármikor örömmel látunk és várunk a társtopicba.

    7) Nincs pont- vagy hasonló verseny. A cél az agytekervényeink megtornáztatása, a látásmódunk, a kreativitásunk fejlesztése, tanulás egymástól. Ehhez azonban értékes visszacsatolásra van szükség, ezért mindenkinek, aki képet tölt fel, véleményeznie kell legalább 3 képet a többiekéből, építő jelleggel, informatív módon, amiből tanulságot lehet leszűrni. Fejtse ki, miért tetszik, vagy miért nem tetszik neki a kép, hogyan, mitől lehetne szerinte jobb, szebb, érdekesebb, elgondolkodtatóbb. Törekedni kell rá, hogy az addigi értékelésekből kimaradt vagy kevesebbet értékelt képek is figyelmet kapjanak, azokról is essen szó.
    Kerülni kell a "fikázást", a másik szándékos, vagy akaratlan megsértését, de a sértődést is: a kapott kritikát is igyekezzünk jóhiszeműen fogadni, feltételezni hogy a másik sértő szándék nélkül, pozitív szándékkal írt.

    8) A véleményben egyértelműen meg kell határozni, melyik feltöltött képekre reagálunk. (Ez általában az alkotó nevének megjelölésével történik, emellett a kép hsz-ának. sorszáma vagy linkje is szerepelhet.)

    9) Gyakorlati tudnivalók a feltöltendő képekkel kapcsolatban:
    A gyakorlatban (digitális fényképeim topik tapasztalatai) leghasználhatóbbnak bizonyult méretek alapján a képek rövidebbik oldal legyen legalább 400 pixel, hosszabbik oldala legfeljebb 1280 pixel. (extrém vágás, vagy panorámakép és hasonlók esetében lehet ettől eltérni). Legyen ez a normál méret. Mindenképpen kerüljön feltöltésre a kép normál méretben. Emellett természetesen egyéb méretekben is feltölthető, de jelölni kell, ha egy link nem a normál méretű képre mutat.

    10) A képeket link formájában helyezzük el a topikban. Thumbnail természetesen használható. Amennyiben thumbnailt használunk, annak hosszabbik oldala nem haladhatja meg a 350 pixelt.

    11) Törekedjünk arra, hogy olyan képeket küldjünk be a fordulókra, amiket még nem tettünk közzé a prohardveren. Amennyiben valaki úgy gondolja, hogy egy fordulóra pont egy olyan képe lenne tökéletes, amit már linkelt más topicban a prohardveren, fővesztés terhe nélkül beteheti, a lényeg, hogy ne csináljunk ebből rendszert, egy-két egyedi alkalommal viszont elnézhető. Ez vonatkozik a heti fordulókra és még sokkal inkább a hosszú lefutású fordulókra! Olyan képet viszont, amit jelen topicba már egyszer linkeltük, a játék későbbi fordulói során egyáltalán nem lehet felhasználni!

    [ Szerkesztve ]

  • #5511 Szten Márs nagyúr
    Új Válasz #5511
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szten Márs

    nagyúr

    No.... gondolkoztam azóta és az a helyzet, hogy a kérdésedre pontos, jó választ nem fogok tudni adni.
    Az Epiphone százas sorozatot, meg a Cort AD-810-et akkor néztem, amikor magamnak kerestem fémhúros gitárt, és végül ugye Earth 70 lett belőle :) De emlékszem, hogy korrekt volt az Epiphone, így, amíg meg nem győztem magam, hogy több pénzt fektessek a dologba, addig a Cort mellett ő volt a másik esélyes. Jó régen volt, de nem akkor találkoztam azért először gitárral, egy kölcsöngitáron kezdtem tanulni :)

    Most viszont nemrég gyakorlatilag az összes hangszerboltot végigjártam, és rengeteg klasszikus és fémhúros gitárt kipróbáltam. Célzott volt a dolog, mert úgy nézett ki a dolog, hogy kell az asszonynak egy saját gitár, viszont, ha már ott voltam a hangszerboltokban, nem tudtam megállni, hogy bőven más kategóriákat is kipróbáljak, ne csak a megcélzottat :)
    Szóval, ha a konkrét összevetést nem is tudom megírni, amiket tapasztaltam, szívesen leírom... hosszú lesz :)

    Előre is leszögezem, hogy nem, a kijelentéseddel ellentétben nem vagyok Cort-fan, és úgy egyáltalában ilyen-olyan márkafan... egyszerűen arról van szó, hogy bizonyos kategóriákban egy-egy márka termékei kimagaslóan jók. Ha másik márka termékei jobbak lennének, nem törődnék a márkajelzéssel, felirattal, ilyesmivel :N

    Boltonként lebontva mondom el, mit láttam/hallottam, így könnyebb lesz visszaemlékeznem, meg rendszereznem magamban a dolgokat.

    A mezzofortéban próbáltam sok gitárt, konkrétan ezek: Cort AD-880, Cort Earth 70 (ott helyben össze tudtam a többivel hasonlítani a hangját), Cort SFX-JE, Cort AS-E5, Washburn WD-7, Washburn WD-5, és egy 200 ezer feletti Yamaha, elnézést, a nevére nem emlékszem, de így utólag keresgélve a Mezzoforte oldalán, valószínűleg Yamaha LS 16-II lesz az, az ár meg forma alapján.

    A Cort AD-880 a rétegelt fedlapos Cortok csúcsa, gyönyörű berakásokkal, egy szépen kialakított hangszer, viszont megpengetve, majd megpengetve a mellette lévő Earth-70-et, egyértelmű volt, hogy bizony, nem véletlen ajánlok mindenkinek tömör fedlapos gitárt... hallható volt a különbség. Ezen felbuzdulva átmentem a Washburnokhoz, amik a Corthoz hasonlóan igen jó áron kínálják a tömör fedlapos gitárjaikat... és nem voltak jók. Igazából, mivel ez egy részben szubjektív dolog, nem szeretnék erősen fogalmazni, de részemről borzalmasak voltak. Objektíven annyit tudnék mondani, hogy szörnyen fedett a hangzásuk, szép, kifejezett magas hangok teljesen hiányoznak, a basszus szörnyen túlsúlyozott, ráadásul nem is szép, hanem olyan, mintha a budiból szólna egy mélyláda, nem is tudom az angolok úgy mondanák talán, hogy boomy, de nem biztos, hogy ez a helyes kifejezés. Egyszerűen egy kiegyensúlyozatlan, rossz hang jött ki belőlük. Hát igen, a tömör anyag sem minden, úgy tűnik nem feltétlen jelent szebbet/jobbat, a rétegelt Cort AD-880 hangzása jóval kiegyenlítettebb, szebb volt.

    A Cort Earth 70-hez visszamentem, majd megpengettem utána a nagyon drága Yamahát, ami mellesleg full tömör anyagokból volt, nem csak a fedlap, de az oldal és hát is, majd a szintén full tömör Cort AS-E5-öt is kipróbáltam. Régebben gondolkoztam sokat, hogy fene, de jó lett volna 100+ ezret költeni fémhúros gitárra, és csorgattam a nyálam ezekre a full tömör csodákra... igazából nagy különbséget vártam, de nem jött a nagy különbség. Kidolgozás minőségében, hanglyuk körüli berakás, binding, ilyesmi, persze hatalmas a különbség, de hangban... persze, hallható, nyilván... plusz a rózsafának kicsit más a hangkarakterisztikája, mint a mahagóninak, ez is hallható valamennyire, de nem volt meg a hűűűűhaaaa érzés, bőven nem. Egyszerűen nem érzem, hogy annyira nagyon jobb lenne. A Yamaháról csak annyit, hogy egyáltalán nem győzött meg arról, hogy a Cort AS-E5-nél kb. kétszer drágább hangszerről van szó. Mind hangban, mind kidolgozási minőségben nagyon jól párban voltak. Valószínűleg csak a név teszi dupla olyan drágává. A Cort Earth 70, meg a Yamaha között viszont ötszörös árkülönbség van... nem kétszeres, ötszörös, és azt kell mondjam, bőven nincs arányban a tudás az árral, ez a különbség egész egyszerűen nagyon nem érné meg. Így összességében tehát a Yamaha volt a nap csalódása. Ha valaki nagyon tömör fából készült gitárt szeretne, a Cort olcsóbban kínál ugyanolyan minőséget. Nem fanság, egyszerűen a fülem ezt mondta. Mindenesetre az összes gitárt és az árukat egybevetve azt kellett megállapítanom, hogy egész elképesztően jó gitár az ez Eart-70. Tudom hazabeszélés, de ez van, ezt hallottam :)

    [ Szerkesztve ]

  • #7259 Szten Márs nagyúr
    Új Válasz #7259
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Szten Márs

    nagyúr

Új hozzászólás Aktív témák