Asus RT-N66U
Januári tesztünk után szeptemberben újra ellátogatott hozzánk az Asus RT-N66U router egy gyors mérésre. Amikor a teszt íródott, megfelelő adapter hiányában nem tudtuk tesztelni a router csúcssebességét; most azonban, az EA-N66 adapter érkezésével pótoltuk adósságunkat, és az adapter bemutatásával, illetve az új eredményekkel frissítettük írásunkat.
Manapság az a trend az otthoni felhasználásra szánt Wi-Fi routerek világában, hogy a termékek olyan formatervezett borítást kapnak, mellyel akár szobadíszként is használhatóak. Biztosan többen emlékeznek még az Asus tényleg nagyon látványos, de nem feltétlenül praktikus RT-N56U routerére, aminek most megérkezett az utódja. Az RT-N66U a legutóbbi CeBIT-en még úgymond „gamer” kabátban virított, de aztán meggondolták magukat a fejlesztők, és inkább díszmodell lett belőle. Nagy örömünkre azért nem szálltak el annyira, mint az RT-N56U-nál, a különlegesen mintázott felületen kívül maradtak a hagyományos vonalvezetésnél. Ezúttal megfelelően formatervezett USB-s Wi-Fi adapter is érkezett USB-N53 néven.
Annak ellenére, hogy a konkurensek büszkén hirdetik a beépített megoldások hatékonyságát, az Asus megmaradt a három külső antennánál, amit szerintünk jó húzás volt, de majd a méréseknél derül ki, igazunk van-e. Ahogy illik, az útválasztó falra is függeszthető, sőt jár hozzá egy állvány, az Asus szerint erre szerelve működnek leghatékonyabban antennái. Szellőztetéséről az alsó és oldalsó rész nyílásai gondoskodnak, szükség is lesz rájuk, mert nagyon komoly hardver rejtőzik belül.
Ebből hátul ugyan nem sok minden látszik, de a két USB sejteti, hogy minimum középkategóriás vasról van szó. A négy sárga Ethernet port gigabites és a gyáriak szerint a kékkel jelölt WAN port is képes erre a tempóra. Jó hír, hogy a három, átlagosnál nagyobb antenna leszerelhető, így könnyedén még nagyobbra cserélhetjük őket. Kapunk bekapcsoló, reset és a könnyebb Wi-Fi csatlakozást segítő WPS gombot.
Az Asus RT-N66U fő különlegessége, hogy mindkét működési frekvenciáján, 2,4 és 5 GHz-en is háromcsatornás, tehát mindkét tartományban 450 Mbps-os elvi csúcssebességre képes. A korábbi képeken azt láthattuk, hogy a routerbe komoly, kis ventilátorral is megtámogatott hűtés kerül. Szerencsére a végleges modellből a zajkeltő kikerült, helyét egy jó termetes borda vette át.
Sajnos alatta két nehezen megbontható fémburkolat fedi az elektronikát, így nem tudtunk saját szemünkkel meggyőződni a Broadcom BCM4007 központi processzor jelenlétéről. Nem kevesebb mint 600 MHz-en jár, és a mellékelt 256 MB memória révén akár 300 000 párhuzamos adatfolyamat lekezelésére is képes. Került még mellé BCM4331 háromcsatornás rádiós modul, és minden bizonnyal lapul még ott egy jelerősítő is. Szinte ugyanilyen felépítésű a Netgear N900 (WNDR4500) és kisebb testvére, az N750 (WNDR4000), továbbá a Linksys E4200 is BCM4331 rádiót, de egy másik Broadcom központi chipet használ, igaz a V2 kiadásába már 1,2 GHz-es Marvell elektronika került. A konkurensek legfeljebb 128 MB RAM-ot használnak, így az Asus RT-N66U Dark Knight a jelenleg elérhető otthoni Wi-Fi routerek abszolút elitjébe tartozik.
Elég nagy darabra szabták a az Asus USB-N53 Wi-Fi adaptert. Kabátja a router formatervéhez igazodva szögletes, egyik oldalát a jellegzetes, mintás felülettel látták el. Működés szempontjából sokkal érdekesebb az alatta rejtőző, duplaantennás nyomtatott áramkör. Sajnos bármennyire akartuk, nem sikerült szétfeszegetni és megnézni, milyen márkájú vezérlőchip van rajta. Jár hozzá egy érdekes, közepesen merev USB toldó, amivel antennaszerűen irányba állítható az egész adapter.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
