GTX 460: ezzel kellett volna kezdeni

Az NVIDIA nemrégiben bemutatott, elvileg középre pozicionált GeForce GTX 465-öse nem aratott osztatlan sikert, több okból sem. Egyrészt egyáltalán nincs középkategóriás ára, másrészt a többi fontos mutató tekintetében is lemaradásban van a konkurenciához képest. Úgy tűnik, hogy ezt az NVIDIA is felismerte, ugyanis cikkünk megjelenését követően szinte azonnal esésnek indult a kártya ára. A kezdeti 80-90 000 forintról 65-70 000 közé csökkent, azonban sovány vigasz ez nekünk, hiszen még így is jóval drágább, mint szeretnénk. Tudomásul kell vennünk, hogy az USA-ban 200 dolláros, ugyanakkor az EU-ban 200 euróért kapható középkategóriás VGA idehaza az euró/forint átváltás miatt inkább a felsőbb szegmensben versenyez. Szeretnénk azt mondani, hogy jelen cikkünk főszereplője, a GTX 460 már valóban középkategóriás kártya, de a megjelenést követő árakat (60-65 000 forint) látva még odébb van a középkategória határától, azaz 40-50 000 forintos ártól. Nincs mit tenni, legfeljebb várhatunk az árak esésére. Mindezek ellenére a GeForce GTX 460-ról már elmondható, hogy ez az a kártya, amire sokan vártak.

A Fermit, azaz GF100 kódnevű architektúra köré épülő videokártyákat már jól ismerjük, a GeForce GTX 480 és GTX 470 igazi vadállatok lettek, de az is kiderült róluk, hogy nem igazán a PC-s piacra készültek. Tény, hogy videokártyák, és ennél fogva játszhatunk velük, de számos olyan funkciót támogatnak, amire a hétköznapi játékos felhasználóknak semmi szüksége, mégis többszörösen fizetnünk kell érte: először a pénztárnál, másodszor a mindennapokban a fogyasztási/melegedési mutatók miatt. Az NVIDIA hiába szeretné magának a GPGPU piac nagy részét, a PC-s videokártyákat sem hagyhatja teljesen figyelmen kívül, mert egyelőre ebből élnek. A GF100 alapvetően a GPGPU piacot célozta meg, tehát várható volt, hogy kijön egy olyan GPU is, ami a játékosok céljait szolgálja és ez lett a GF104. Képzeljük el a Fermit a duplapontosságú számolási sebesség, a gyorsítótárak és a ROP-blokkok számának megnyirbálása, illetve az ECC támogatásának megszüntetése után. Ezekre nincs szükség sem játék, sem az egyre terjedő videókonvertálás közben, ugyanakkor rengeteg tranzisztort takaríthatunk meg kiiktatásukkal. Nos, a GF104 ezt az irányt követi, tehát elmondhatjuk, hogy ez az első, ténylegesen PC-s játékosoknak szánt, DirectX 11-es NVIDIA GPU. Ez azonban még korántsem minden.

GF100 (GTX 465/470/480) és GF104 (GTX 460)

A GF104 nevében továbbra is Fermi, de az első, "nagy" Fermihez képest számos ponton megváltozott. Az új GPU felépítése hasonló az előzőéhez, de az erőforrásokat átcsoportosították. A GF100-ban található SM-ek (streaming multiprocesszorok) 32 számolót (CUDA-magot) tartalmaznak (2 blokkba rendezve), ezt a GF104-ben 48-ra növelték (3 blokk). Ha több az egyidejűleg elérhető számoló, akkor több utasítás végrehajtása válik lehetővé, ehhez azonban gyorsabb és hatékonyabb ütemezésre van szükség, és talán ez az a pont, amiben a GF104 jelentős előrelépésnek tekinthető. Az ütemezők számán nem változtattak, maradt kettő (SM-enként), de ezekhez egy helyett immár kettő-kettő dispatch egység (menetirányító) kapcsolódik, tehát így egy helyett egyszerre két utasítást képesek feldolgozni, azaz lényegében szuperskalár működésről beszélhetünk. A Fermi TLP alapú működése (Thread Level Parallelism), vagyis a szálszintű párhuzamos feldolgozás a GF104-ben kiegészült az ILP-vel (Instruction Level Parallelism), azaz az utasításszintű párhuzamos feldolgozással. A GF104 egyidejűleg maximum 4 végrehajtóegységet képes kihasználni a hétből, míg az eredeti GF100 maximum kettőt a hatból (melyek: kettő vagy három CUDA-blokk tizenhat számolóval, load/store-ok, SFU-k, interpolátorok, textúrázók). Ezt megfejelve duplájára, négyről nyolcra nőtt az SM-ekben található SFU-k (Special Function Unit) száma is, melyek a sin/cos/log/exp/sqr/stb. utasítások végrehajtásáért felelősek, és főleg az interpolációban segédkeznek.

GF100 és GF104

Mindennek köszönhetően a GF104 nem szimplán egy legyengített GF100, sőt, ami azt illeti, sokkal jobb annál. Namost a GPU- és a CPU-gyártóktól már megszokhattuk, hogy egyes esetekben letiltanak néhány részegységet. De mi a helyzet a GF104-gyel? A GF104 összesen két GPC-t (Graphics Processing Cluster) tartalmaz, melyekben egyenként négy SM található, tehát a GPU összesen nyolc SM-mel gazdálkodhat. SM-enként nyolc-nyolc textúrázóval ez 384 CUDA-számolót és 64 textúrázót jelent. A chip 256 bites memóriavezérlővel rendelkezik, ez 64 bites csatornákra oszlik, csatornánként két ROP-blokkal, tehát ez utóbbiból összesen 8 blokk, vagyis 32 egység áll rendelkezésére. További részletekbe menő elemzés korábbi hírünkben található.

GeForce GTX 460: végre! [+]

Az első GF104-re épülő kártya a GeForce GTX 460, ebben a nyolcból csak hét SM aktív, ebből következően 336 CUDA-maggal és 56 textúrázóval gazdálkodik. A kártya ajánlott GPU/stream processzor órajele 675/1350 MHz, a memória pedig 900 MHz-en (GDDR5 3600 MHz-en) ketyeg. Az NVIDIA láthatóan továbbra is hadilábon áll az órajelekkel, hiszen az AMD 40 nm-en már régen elérte a 850 MHz-et. Apropó, memória. A GTX 460-ból két verziót adnak ki: a drágábbikon 1 GB, az olcsóbbikon 768 MB memóriát találunk. A 768 MB-os verzión nem csak a memória mérete kisebb, de a memória csatlakozása is lassabb (256 helyett 192 bit), illetve kevesebb az aktív ROP-blokk (8 helyett 7), tehát figyeljünk, mert a 768 MB-os GTX 460 ténylegesen lassabb az 1 GB-os változatnál. Hogy mennyivel, arra a tesztek adnak választ.

GTX 460-asok az Asustól

A sok elmélet után végre lássuk a kártyákat! Lehetőségünk nyílt letesztelni mindkét GTX 460-as típust, tehát egy 1 GB-os és egy 768 MB-os verziót is megvizsgáltunk. Mindkét kártya az Asustól származik, az 1 GB-os verzió ráadásul egy túlhajtott TOP utótaggal ellátott típus, ez 675/1350/900 MHz helyett gyárilag 775/1550/1000 MHz-es órajeleken működik.

A GTX 460 1 GB-os verziója az Asus tálalásában [+]

A két kártya méretei megegyeznek; a GTX 460 21 cm hosszú, ami a "régimódi", valódi középkategóriás VGA-k méreteit idézi fel bennünk. Az Asus 1 GB-os TOP verzióján egy dupla magasságú hűtőt találunk, de a hűtőbordán található burkolat nem ér el a monitorcsatlakozókig, így a magas hűtésnek nincs speciális csatornát képező funkciója. A hűtőborda nem érintkezik a memóriákkal, csak a GPU-val, felette pedig egy 9 cm-es ventilátor található. Felülről is látszik, hogy egy hőcsöves megoldásról beszélünk. A kártya túloldalán nincsenek chipek, így csak a néhány itt található MOSFET kapott passzív hűtést. A nyomtatott áramköri lap egy teljesen egyedi, új tervezés, igazából egyik korábbi GeForce-ra sem hasonlít. (Bár első ránézésre a G80 alapú GeForce 8800 GTS jutott róla eszünkbe, de az hosszabb, és igazából teljesen más.) Az 1 GB-os változaton a GPU körül nyolc memóriachipet találunk, a kártya széle felé haladva a feszültségstabilizáló alkatrészek vannak, felettük pedig két darab, hatpines PCI Express tápcsatlakozó található. Jól látszik, hogy a GTX 460 SLI-kompatibilis (de csak kétutas SLI-re van lehetőség) és egyes hírek szerint jó esély van rá, hogy piacra kerüljön egy GTX 460 SLI-alapú videokártya, ami a Radeon HD 5970-nel venné fel a versenyt.

A hűtés (Asus GTX 460 1 GB) [+]

A hűtőborda anyaga alumínium, a GPU felett pedig egy olyan rézbetét található, amibe három hőcsövet ágyaztak bele. Ami egyértelműen kiderül a képekről, az az, hogy a GTX 460-nak nincs szüksége olyan brutális hűtésre, mint a GF100-as GeForce GTX-eknek, ez pedig mindenképpen örvendetes.

A GTX 460 768 MB-os változata [+]

A GTX 460 768 MB-os verziója szintén az Asustól származik, de az NVIDIA által készített képek alapján elmondható, hogy ez egy referenciamodell. Ezen is kétfoglalatos hűtés található, de a TOP verziós Asusszal ellentétben itt már érvényesül a légcsatornahatás, mert mindkét oldalon lezárták a burkolatot. A ventilátor itt már csak 8 cm átmérőjű, ami vagy jót jelent (kevésbé melegszik) vagy rosszat (hangosabb). A NYÁK túloldala enyhén különbözik az 1 GB-os TOP verzióétól, mintha több és máshova helyezett alkatrész lenne rajta látható, de a lényeget tekintve megegyeznek. A TOP-on egyébként felfedezhető az Asus "aláírása", míg a 768 MB-os változaton az NVIDIA logója díszeleg, tehát az Asus TOP valószínűleg egy picit átalakított verzió, a tajvaniak saját gyártmánya.

A hűtés (Asus GTX 460 768 MB) [+]

A hűtőt levéve szemből jól látható, hogy a 768 MB-os verzióról hiányzik két memóriachip és ez a leglényegesebb különbség a két kártya között. A 768 MB-os változaton kevesebb és gyengébb tűrőképességű alkatrész található, ezenkívül másfelé néznek a PCI Express tápcsatlakozók, de a két GTX csak annyira különbözik egymástól, mint két testvér. Az SLI a kisebb GTX-en is támogatott. Külföldi beszámolók alapján bizonyosan kijelenthető, hogy ez a kártya referenciafelépítésű, az Asus csak a matricákat cserélte le. A 768 MB-os verzió hűtése a NYÁK-hoz hasonlóan szintén új megoldás, az Asus TOP-éra hajaz abban a tekintetben, hogy rézbetétes alumínium, de más a formája: a külső peremen magasabb, belül viszont alacsonyabb és kevésbé lamellázott, ugyanakkor a GPU középen található, az innen induló két réz hőcső pedig félkör alakban szállítja el a meleget. A hőcsövek elhelyezése szimpatikus, mert így szimmetrikus ellentétben a fentebb látott Asus-féle megoldással, ugyanakkor a GPU környékén található bordázat nem tűnik hatékonynak.

A GTX 460 21 cm-es hosszával egy tipikus középkategóriás VGA, csak picivel hosszabb a 20,5 cm-es Radeon HD 5770-nél (nincs a képen), ugyanakkor sokkal rövidebb, mint a 27 cm-es HD 5830 (nincs a képen), és rövidebb a GTX 260-nál, a GTX 465-nél is és még a HD 4800-asoknál is. Az Asus TOP verziója a hűtést lefedő burkolat miatt 25 cm-es, ami már a GTX 465-tel és a csúcskategóriás HD 5850-nel vetekszik.

A GPU és memóriák (GTX 460 1 GB) [+]

Felmerül a kérdés, hogy az okos kis GF104 hány tranzisztorból épül fel, és mekkora területen terül el. Abban egyetértés van, hogy a chip 1,95 milliárd tranzisztort tartalmaz, ugyanakkor a chip méretére vonatkozó előzetes híresztelésekben szereplő 320 mm²-es érték a legújabb információk szerint nem valós. Ez az érték az NVIDIA szempontjából mondhatni már majdnem ideális lenne, mert így a GF104 az AMD Cypress-szel (HD 5870/5850/5830) egy az egyben kelhetne versenyre (emlékeztetőül a Cypress 2,15 milliárd tranzisztorból áll és 334 mm² alapterületű). Az igazság azonban az, hogy a GF104 358 mm² alapterületű, ami komolyan átírhatja a versenyképességgel kapcsolatos kalkulációkat. A számokból levezetve a GF104 10%-kal nagyobb, ami már eleve minimum 10%-os hátrányt jelent az NVIDIA számára, azonban a történet itt még nem ér véget. A Cypress köré négy 60 és 200 000 forint között található videokártya épül, a Radeon HD 5830, az 5850, az 5870 és az 5970, miközben az NVIDIA-nak egyelőre két 70 000 forint alatt található videokártyája épül a GF104 köré, és ha figyelembe vesszük, hogy ezek nem a teljes értékű GF104-re alapoznak, hiszen a nyolcból csak hét SM aktív (azaz a maximális 384-ből csak 336 stream processzor aktív) akkor egyértelmű, hogy a GF104 nem csak hogy nagyobb, de a kihozatala is rosszabb a Cypressnél. A gyártás és a profitábilitás szempontjából tehát a GF100 és még a GF104 is bukás, ha a Cypresshez hasonlítjuk.

Ha az NVIDIA kiadna egy teljes értékű GF104 köré épülő VGA-t (amire megvan az esély, pletyka szinten már létezik a GTX 475) akkor javíthatna ezen a mutatón, ugyanakkor ha olcsóbb VGA-kat szeretne piacra dobni, melyek még mindig a GF104-re alapoznak, azzal pénzügyi öngyilkosságot követne el, hiszen abban az árkategóriában már a 166 mm²-es Juniperrel (HD 5750/5770) kellene versenyeznie.

A GPU és memóriák (GTX 460 768 MB) [+]

Visszatérve a kártyákhoz a GTX-eken található GPU-k megegyeznek, mindkettő az A1-es steppingre épül és 2010. május-júniusban készültek. Ahhoz képest, hogy középkategóriás VGA-król van szó, elég nagy a grafikus processzor, vagy legalábbis a rajta található kupak. A GPU-khoz hasonlóan a memóriák típusa is egyezik, ezek Samsung K4G10325FE-HC05 típusú fél nanós GDDR5-ös chipek 1000 MHz-re (GDDR5 4000 MHz) hitelesítve, melyeket már jópár manapság elterjedt videokártyán láthattunk (GTX 465/470/480, HD 5830/5670 stb).

Tesztkonfig, fogyasztás, melegedés

A két Asus gyártmányú GTX 460-as közül az 1 GB-os verzió tűnik érdekesebbnek abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy egy gyárilag túlhajtott kártyáról van szó. A GTX 460 referenciaórajelei 675/1350/900 MHz, az Asus viszont 775/1550/1000 MHz-re állította a részegységek frekvenciáját, vagyis 15/15/11%-os túlhajtást alkalmazott. Ez egy gyári tuningos kártyától már egészen szép eredmény. A dobozokról nem derül ki túl sok minden, csak a kártyák típusa és a memória mennyisége, a "hangsúly" a mesebeli lényeken van... Mindkét VGA mellé egy leírást, egy driver CD-t, egy analóg-digitális átalakítót és egy digitális-HDMI átalakítót, illetve egy molex-PCI Express tápcsatlakozó átalakítót mellékeltek, a TOP verzióhoz ezen kívül adnak még egy bőr CD-tartót is. Nehéz eldönteni, hogy ez vagy a bőr egéralátét-e a haszontalanabb "ajándék"...

Játékok

• Crysis Warhead (DirectX 10)
• James Camerons Avatar: The Game (DirectX 10.1)
• Just Cause 2 (DirectX 10.1)
• Tom Clancy's HAWX (DirectX 10.1)
• DiRT 2 (DirectX 11)
• BattleForge: Lost Soul (DirectX 11)
• Battlefield: Bad Company 2 (DirectX 11)
• Stalker: Call of Pripyat (DirectX 11)
• Aliens vs. Predator (DirectX 11)
• Metro 2033 (DirectX 11)

A GTX 460-asok teljesítményének feltérképezésével nem volt nehéz dolgunk, mert most nem kellett újra lemérni egy nagy rakás videokártyát; az elmúlt hetekben éppen ezekben az árkategóriákban nézelődtünk, amikor a GTX 465-öt, aztán a HD 5830-at teszteltük. A korábbi tesztek eredményeit fel tudtuk használni, és a GTX 460-asok mellett kiegészítettük azokat egy GTX 260-nal is, mert ez egy elég népszerű kártya, és valószínűleg vásárlói köréből is sokan figyelik az NVIDIA ténykedését. A játékokat 1680x1050-es és 1920x1200-as felbontásban és a maximálishoz közeli képminőségi beállítások mellett teszteltük, mert ezektől a VGA-któl már elvárható, hogy a 22, illetve olcsóbb 24 colos LCD TFT-k natív felbontásával elboldoguljanak. A játékokon belül megtalálható grafikai opciókat úgy állítottuk be, hogy a főszereplők 1920x1200-ban mindenképpen elérjék a 30 fps-t.

Az ellenfelek az előzőleg említett két cikk szereplői, plusz a GTX 260 216 stream processzoros változata. Először is érdekes lehet, hogy a GTX 460 miként viszonyul a nemrégiben bemutatott GTX 465-höz. A GTX 460 árkategóriájába esik a HD 5830, illetve a kifutott GTX 275 is. Az előző generációt képviseli még a GTX 260, az azelőttit pedig a 9800 GT. A vörösek oldaláról szerepet kapott a HD 5850, mert végülis ki tudja, ha a GTX 460 nem is éri be, azért egy kis kalkulálgatással megbecsülhetjük, hogy mire lenne képes egy 8 SM-es GTX 475. Ezen kívül a HD 5770 és a HD 4870 is esélyt kapott a bizonyításra.

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre állítottuk. Az anizotropikus szűrést, ha a játék lehetőséget adott rá, akkor a játékból kapcsoltuk 16x-osra, ha nem, akkor a videokártya driveréből. Az élsimítást alkalmazásvezéreltre állítottuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.

Crysis Warhead alatt egy előzőleg elmentett replayt használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. Az Aliens vs. Predatort, a Battlefield: Bad Company 2-t, a Metro 2033-at és az Avatart úgy teszteltük le, hogy a játékban egy előre rögzített útvonal bejárása közben a FRAPS-szel lemértük az fps-eket. A végső eredményt három lefutott kör után jegyeztük fel. A Stalker: Call of Pripyat, a DiRT 2, a Just Cause 2, a HAWX és a BattleForge esetében a játékba beépített teljesítménytesztet alkalmaztuk a mérések során. Úgy vettük észre, hogy a Battleforge hibásan méri a minimum fps-t, ezért itt is a FRAPS-et alkalmaztuk.

A fogyasztást egy konnektorba dugható digitális készülékkel mértük le, tehát a grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, természetesen a monitort kivéve.

A Fermi és annak leszármazottja, a GF104 fogyasztás tekintetében továbbra sem tudja beérni a Cypress alapú Radeonokat, bár üresjáratban a GTX 460 már jól szerepel, de az 1 GB-os változat terhelve 16%-kal többet fogyaszt, mint az 5830. Ugyanakkor a 768 MB-os verzió már pariban van a Radeonokkal, a probléma csupán az, hogy az 5850 még ennél is kevesebbet fogyaszt, miközben elméletben jóval gyorsabb annál. Egy GTX 260/275 tulaja ugyanakkor jól járhat, mert üresjáratban az új GTX-nek alacsonyabb a fogyasztása.

A hőmérsékletek és fordulatszámok ábrázolása ezúttal kicsit hiányos lett, mert a GTX 460-ak fordulatszámát egyelőre egyik monitorozó program sem volt képes kiolvasni, ezért a fordulatszámos grafikonon a százalékokat tüntettük fel. A GTX 460 üresjáratban egy kb. 25 °C-os szobában 30-35 °C-on működik, ami kiváló értéknek tekinthető, eközben a ventilátor 25%-on pörög. Hogy ez pontosan mekkora fordulatszámot jelent, azt nem tudjuk, de a lényegében zajtalan működésből következően azt mondanánk, hogy 1000 és 1500 rpm között lehet, mert ez az a tartomány, amire azt szoktuk mondani, hogy hangtalan. Terhelve persze a grafikon alapján felgyorsul egészen 50%-ig, de az az igazság, hogy mi ezt a hangosodás alapján nem mondtuk volna meg, mert a tesztelés közben nem vehető észre, hogy gyorsabb lenne a ventilátor, vagyis még terhelve is nagyon halk. Összegezve a hallottakat a GTX 460 ebből a szempontból szerintünk nagyon jó lett.

Az Asus GTX 460-asának GPU-Z-vel készített logfájlja innen tölthető le.

A GF104 a túlhajtás tekintetében is nagyon jól teljesít. A GTX 460 675/1350/900 MHz-es alapórajelekkel rendelkezik. Az Asus a TOP verzión ezt 775/1550/1000 MHz-re tornázta fel, mi pedig további MHz-eket tudtunk belőle kisajtolni, míg végül 875/1750/1100 MHz-ig jutottunk, ráadásul ugyanez történt a 768 MB-os verzióval is. Ha az alapórajeleket vesszük alapul, akkor ez 30/30/22%-os órajelemelésnek felel meg, ami manapság egy eggyel magasabb árkategóriás kártya, ezesetben akár a HD 5850/GTX 470 teljesítményét is jelentheti, már amennyiben nem ütközünk valamiféle korlátba (memória mennyisége, CPU-limit stb). A GPU túlzott órajelemelésének hatására lefagytak a játékok, míg a memória tuningja következtében hibáztak, a legegyértelműbb jelei ennek a Metro 2033 alatt látható lila foltok voltak. 900/1800/1150 MHz-en már egyik kártya sem bírta a strapát, de azt azért hozzá kell tennünk, hogy alapfeszültségen azaz 1 V-on próbálkoztunk.

Az Asus GTX 460 TOP-ot 675/1350/1000 MHz-en teszteltük, ugyanis a GTX 460 1 GB valódi sebességére voltunk kíváncsiak. A tuningprogramok nem engedték a memória órajelét lejjebb állítani.

Crysis, Avatar, Just Cause 2

Az első három játék kellemes meglepetéssel szolgált. Crysis Warhead alatt dobogóra került mind a két GTX 460-as, csak a HD 5850 tudta őket elverni, tuninggal pedig még az sem. Avatar alatt a 768 MB-os változat picit lemaradt, de nem vészesen, a GTX 465 elverte, de az 5830-nál már gyorsabb volt. Just Cause 2 alatt a GTX 465 már előrébb került tesztalanyainknál, de a különbségek minimálisak, 1-2 fps-ről beszélünk, ami említésre sem méltó. Összességében mindkét GTX 460-as jól teljesített, elsőre úgy tűnik, hogy csak a GTX 465 és a HD 5850 jelent konkurenciát, ezek is csak épphogy képesek elverni őket. Pozitív meglepetés a 768 MB-os változat jó szereplése, amely alig-alig lassabb az 1 GB-os GTX-nél.

HAWX, Dirt 2, BFBC2

HAWX alatt a Fermi architektúra villog, sőt a GF104-es kártyák ezúttal még a GTX 465-nél is gyorsabbak voltak, nem szólva a Radeonokról. Itt az első három helyen GTX tanyázik, köztük még nincs nagy különbség, de a negyedik HD 5850-től kezdődően komolyan nő a lemaradás mértéke. A GTX 460 1 GB a DiRT 2 DirectX 9-es módjában elveri az 5850-et, és a 768 MB-os kártya is lényegében ugyanolyan gyors volt, mint a kb. 20 000 forinttal drágább Radeon. DirectX 11-es módban nem változott a sorrend, csak a különbségek, a 768 MB-os GTX jobban lemaradt a Radeontól, de az 1 GB-os elverte. Azt azért vegyük észre, hogy végig a 5850-ről beszélünk, az 5830 egyelőre még csak "megszólalni" sem tudott. A GTX-ek BFBC2 alatt szenvedik el első "komolyabb" vereségüket, csak negyedikként és ötödikként érnek célba, azonban az fps-számokat elnézve ez is inkább csak nézőpont kérdése. Minimum fps-ben a HD 5850-en kívül jobbak mindenkinél és átlagfps-ben is csak 2-3 fps-sel, azaz 4-5%-kal maradnak le, ami észrevehetetlen játék közben. Tuninggal aztán igazán felpörögnek, a 768 MB-os változat a HD 5850-el kerül egy vonalba, az 1 GB-os verzió pedig meg is előzi a Radeont.

STALKER, AvP, Metro 2033, Battleforge

A STALKER az első olyan játék, amelyben a HD 5830 szóhoz tudott jutni, és elverte mindkét GTX-et. A DX10-es módban tesztelt videokártyák jól teljesítettek, de tudni kell azt is, hogy STALKER alatt vannak szemmel látható előnyei a DX11-es módnak. Ebből mindössze annyi derül ki, hogy a GTX 260/275-tulajok hasonló fps-szám mellett szebb grafikára számíthatnak.

Az AvP egyike azon játékoknak, amelyekben a Fermi architektúra bemutatkozása után DX11-es módban nagyon elverte a Radeonokat. Ennek ellenére a HD 5850 jól "állja a sarat", megálljt parancsolt a GTX-eknek, igaz, nem sokon múlott a trónfosztás. A GTX 465 kb. olyan gyors, mint a GTX 460 768 MB-os verziója, és itt a HD 5830 sem marad le különösebben. Ezenkívül kiderült az is (már sokadszorra), hogy ha DX10-kompatibilis kártyáról váltunk DX11-esre, akkor nagy valószínűséggel sebességcsökkenést fogunk tapasztalni AvP alatt.

A Metro 2033-at a GTX 465-tel kezdődően DX10-es módban kezdtük el tesztelni, mert a DX11-es módot csak a 100 000 forint feletti VGA-k képesek elviselni. Ez annyiból jól is jön most, hogy három generációnyi videokártyát tudunk összehasonlítani. A HD 5850 ereje itt megkérdőjelezhetetlen, de a GTX 460 nagyon ott lohol a nyakában. A HD 5830 itt enyhén elverte a GTX 460 768 MB-ot, és ebben a játékban mértük ki a legnagyobb a különbséget a két 460-as között. Tuninggal aztán az 1 GB-os GTX került az élre, a 768 MB-os változat pedig a második helyre ugrott. Valójában az a helyzet, hogy a HD 5830-tól kezdődően a GTX 275-ig bezárólag szinte semmi különbség nincs a kártyák teljesítménye között.

A Battleforge a DX11-es funkciókat (computeshader) a játék gyorsítására használja, így a DX11 támogatásának hiánya a sebességet érinti, ami a tesztelés szempontjából nagyon jó. A HD 5850 került az élre, őt még követni tudja a GTX 465, aztán lassan leszakadozva jönnek a 460-asok és a többiek. A HD 5830 megint lassabb volt, mint a GTX 460 768 MB.

Összegzés

A GeForce GTX 460 egy egészen jó, szerethető kártya lett. Az NVIDIA gyakorlatilag egy olcsó(bba)n gyártható GTX 465-öt alkotott, az 1 GB-os verzió egy picit gyorsabb, a 768 MB-os verzió pedig egy picit lassabb annál. Az összegzést elnézve megállapíthatjuk, hogy a HD 5830-nál mindkettő egyértelműen gyorsabb, és az 1 GB-os GTX már a HD 5850 pozícióját veszélyezteti. Ha ez nem sarkallja az AMD-t árcsökkentésre, akkor semmi. Mindazonáltal van egy kis probléma. Az előző generációs GTX 275/285-tulajok számára ez a kártya továbbra sem alternatíva, bár valószínűleg ők amúgy is a drágább típusok között fognak nézelődni, amennyiben váltani szeretnének (aminek egyébként jelenleg nem sok értelme). A GTX 260-tulajok már elgondolkodhatnak egy efféle váltáson, ők 24-30%-os gyorsulást tapasztalnának, ami sok esetben már észrevehető, nem beszélve a még korábbi generációs GeForce-tulajokról, a 8800/9800 GT/GTX-ekhez képest közel duplájára gyorsulnak a játékok. Ugyanezeket tudjuk elmondani az AMD-tulajoknak is, az erősebb HD 4800-asok sebessége annyira közel van ehhez az árkategóriához, hogy sokszor nem éreznénk meg a váltást, és ha figyelembe vesszük az árakat, akkor még rosszabb a helyzet.

A kis GTX-ek fogyasztás/teljesítmény mutatója egészen jól alakul, kiváltképp a 768 MB-os verzióé, ami átlagban 5,5%-kal lassabb az 1 GB-osnál, ugyanakkor 14%-kal fogyaszt kevesebbet terhelés alatt. Az 1 GB-os GTX 460 ezen a téren pariban van a HD 5830-cal ami alacsonyabb ára ellenére többet fogyaszt, mint a HD 5850. Fogyasztásban továbbra is a HD 5850 a király. Az ár/teljesítmény mutatók tekintetében már nem ilyen rózsás a helyzet, bár a 60 000 forint felett kapható videokártyák között a GTX 460 viszi a prímet. A levesbe az előző generációs, sokszor a hivatalos árnál olcsóbban megvehető VGA-k köpnek bele, amelyek emiatt sokkal jobb vételnek számítanak, ha átlagfelhasználóként gondolkodunk, és csak a játékok alatt nyújtott teljesítményt tartjuk szem előtt. Egy HD 4870-4890/GTX 260-275 szintű videokártya napjaink játékai alá bőven elég még akár 1920x1200-as felbontásban is, legfeljebb nem állítjuk olyan magas szintűre az élsimítást vagy kikapcsolunk egy-két játékot lassító, de egyébként nem igazán látható grafikai opciót.

Összességében a két generációval ezelőtti (8800/9800 és HD 3800) kártyatulajok, illetve az előző generáció középső szegmenséig (GTX 260 és HD 4850) bezárólag ajánlható cserére a GTX 460, az ennél gyorsabb kártyákat birtoklók számára felesleges lenne a váltás. Ha az a kérdés, hogy GTX 460 vagy HD 5830, akkor mi a GTX 460 mellett tennénk le a voksunkat. Hogy pontosan melyik mellett? Nos, egy 22 colos TFT mellé elég a 768 MB-os változat, viszont 24 col mellé már elkelhet az 1 GB-os verzió. HD 5850 vagy GTX 460 1 GB? Fogós kérdés... Az AMD-nek csökkentenie kéne a HD 5850 árát, mert a jelenlegi árak mellett a GTX 460 a nyerő. A Radeon alig 5%-kal gyorsabb, közben a GTX majdnem 20%-kal olcsóbb, és ha találunk egy beállítást, ahol a GTX 460 nem elég gyors, ott nagy valószínűség szerint a HD 5850 is kevés lesz.

Még nem esett róla szó, de tudni kell, hogy a GTX 460-ban egy továbbfejlesztett VP4-es videoprocesszor dolgozik, ennek köszönhetően pedig az előző Fermi-kártyákkal ellentétben már támogatja a PAP-ot (Protected Audio Path), és képes a Dolby TrueHD és a DTS-HD Master Audio jelátvitelére a HDMI-n keresztül.

Jó lett ez a kártya, de idehaza a többség számára még mindig túl drága. Igaz, a többségnek elég egy HD 4850 vagy egy GTX 260, szóval nincs túl nagy probléma. A GTX 460 megjelenésével egyidőben a GTX 465 létezése értelmét vesztette, bár ezt már a GTX 465 bemutatójában megmondtuk, ehhez nem kellett komolyabb jóstehetség. A tuningeredményekből következően egy 8 SM-es, 384 stream processzoros, mondjuk 800/1600/1000 MHz-es GTX "475" már a HD 5870-et is meg tudná szorongatni. 14% plusz a feloldott részegységekből, 18% plusz az órajelekből, ez egy a GTX 460-nál kb. 30%-kal gyorsabb kártya, ennek elégnek kellene lennie a HD 5870 ellen.

GeForce GTX 460

fLeSs

A tesztben használt videokártyákat az Asus magyar képviseletétől és az Expert Zrt.-től kaptuk. A játékok egy részét a CD Projekt biztosította.