A Broadwell grafikus tudása és a multimédia
A Broadwell architektúrájából már látható, hogy a hardver tudása is javult, főleg az IGP szempontjából. A Haswellhez képes extra, hogy a rendszer támogatja a DirectX 11.2-ben bemutatott, de opcionális Tiled Resources funkciót, annak is a butább TIER_1 szintjét. Technikailag az OpenGL 4.5 támogatásával sem lehet probléma, de az Intel egyelőre OpenGL 4.3-at jelez, ami csupán azért alakult így, mert nem biztos, hogy az újabb verziókhoz készül grafikus meghajtó. Mindemellett az Intel kiemelte az OpenCL 2.0 támogatását is az első oldalon már részletezett egységes memóriával egyetemben.
A DirectX 12 szempontjából érdemes egy kicsit elemezni a helyzetet. A Gen8-as architektúra természetesen támogatja ezt az API-t is, de ami igazán fontos, hogy a WDDM 2.0-s felületből nem csak a GPUMMU, hanem az IOMMU címzést is kezeli a Broadwell. Ebben a formában a processzormagok és az integrált grafikus vezérlő egységes memóriaképet lát, vagyis a fejlesztők képesek lesznek számos, korábban processzormagok által végzett feladatot átadni az IGP-nek az adatmásolással kapcsolatos hátrányok nélkül. Aki esetleg nem értené, hogy mit keres egy ilyen processzorban ekkora IGP, nos erre a válasz az, hogy a körülmények megváltoztak, így a legtöbb teljesítményt már az IGP kihasználásával lehet elérni, hála az IOMMU címzési mód bevezetésének. Az Intel tehát nem véletlenül költi el a lapkaterület felét erre a részegységre.
A DirectX 12-nél maradva a Haswellhez képest a Broadwell lényeges extra képessége lesz a 16 bites lebegőpontos utasítások támogatása teljes értékű feldolgozás mellett, ami a játékosok számára nagyon lényeges szempont, hiszen számos feladat nem igényel 32 bites precizitást, így energiát lehet spórolni, miközben gyorsul is a hardver. Utóbbi egyébként opcionális DirectX 12-es követelmény, és az Intel nagyon erősen kardoskodik használatáért a fejlesztőknél.
Fontosabb technológiai változás még, hogy a Broadwell Gen8-as architektúrája már nem csak a négyszeres, hanem a kétszeres mintavételi módot is támogatja az MSAA aktiválásakor, ami azt jelenti, hogy a kétmintás (2x) opcióért már nem kell a négymintás (4x) MSAA sebességével fizetni. Ezt az Intel különálló blokkokkal oldja meg, vagyis a mérnökök beépítettek egy hardveres részegységet a kétmintás és egyet a négymintás MSAA-nak is. Ez technikailag tranzisztorpazarlás, de a végeredmény tekintetében abszolút működőképes megoldás. Mint ismeretes, a Haswell IGP-je ebből a szempontból furán működött. Mindemellett egy harmadik blokk képes a nyolcmintás MSAA-ra is.
Multimédiás szempontból a Gen8-as architektúra szintén javult az elődhöz képest. A Quick Sync Video szolgáltatásért felelős hardveres blokk például kétszer gyorsabb lett a Haswell IGP-jében található opcióhoz képest, tudása viszont nem változott, így a kódoló továbbra is a H.264, az MPEG2 és a VC-1 kodeket támogatja. A dekódolás szempontjából extraként emelhető ki a VP8 formátumú tartalmak fixfunkciós blokkal való gyorsítása, emellett újítás még a HEVC videók dekódolásának támogatása. Ugyanakkor utóbbi nem hardveres, hanem szoftveres, GPGPU-s megoldás, vagyis nem fixfunkciós blokk felel a feldolgozásért.
A Broadwell-K lapka egyik érdekessége, hogy ez az első olyan LGA tokozást alkalmazó processzor, amelynél a processzor lapkája mellett egy 128 MB-os eDRAM is található. Ez funkcionálisan egy L4 gyorsítótárként működik, és a belső gyűrűs adatbusszal van összekötve, ennek megfelelően a processzormagok és a grafikus vezérlő is írhat bele, illetve olvashat belőle. Ez a koncepció leginkább azokban a játékokban képes jól teljesíteni, ahol az alkalmazott videojáték-motor nem túl komplex, így reálisan kihasználható az eDRAM előnye. A modernebb videojáték-motorok már túl bonyolultan működnek, ráadásul memóriakímélő leképzőket használnak és ilyen esetben az eDRAM nem sokat segít.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
