Képminőség

Igaz, a Nikon 1 gépcsalád első generációja még csak 10 MP-es felbontásra volt képes, a képminőséggel már akkor is meg voltunk elégedve. Véleményünk szerint az 1”-os szenzormérethez nagyon jól illett ez az „alacsony felbontás”, de a piac diktál, sokan kifogásolták a 10 MP-t, így hát a Nikon már a V2-ben is 14 MP-re emelte ezt az értéket. Az AW1-ben is a pontosan 14,2 millió képpontos képérzékelő található, ami alábbiak szerint teljesített (a teszthez a gépen belüli zajszűrést kikapcsoltuk, JPEG Fine + RAW beállításokkal fotóztunk, a nyers képek előhívását pedig az Adobe Camera RAW 8.3.0.122 RC segítségével végeztük. A tesztképeket rekeszprioritásos módban az objektív adott gyújtótávolságánál elérhető maximumhoz képest 1 FÉ értékkel lerekeszelve, manuális élességállítással és 2 mp-es önkioldással végeztük):

Bal oldalon a masina saját JPEG motorjának eredményei, míg jobb oldalt a RAW fájlokból épített „JPEG 10” képek láthatóak. A látottak alapján ISO 1600 és ISO 3200 a gép saját JPEG motorjával is nagyon szép képminőséget eredményez, a maximum ISO 6400-hoz szerintünk már jobban illik a RAW fájlok kézi hívása. Az ISO 1600-as érték szinte teljesen kompromisszum mentesen használható, a finom részletek minimális elmosásával ISO 3200-as érzékenység mellett lehet először találkozni. Nagyon szépen megmaradnak a színek is, nincs túlcsordulás egyik csatornán sem és nem folynak össze a színes felületek egyik ISO értéken sem.

A képminták alapján ugyanazt tapasztaltuk, mint a laborban, azaz ISO 1600 szinte hibátlan minőségű fényképeket tesz lehetővé, azonban – mint szinte az összes fényképezőgépnél – érdemes RAW-ban fotózni és majd később, számítógépen előhívni a képeket. Nem csak zajban, hanem dinamikában és részletgazdagságban is nyerhetünk némi pluszmunkával.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!