Hirdetés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Pikari

    addikt

    válasz P.H. #100 üzenetére

    ,,mikor ennyi?''
    ezt is max az intel tudná neked megmondani.

    ,,mennyi a maximum?''
    azt én nem tudom neked megmondani, max az intel. én max egy elnagyolt tippet tudok adni: 40 (de fogadni azért nem fogadnék rá)

    ,,Kérlek mondj olyan utasítást, amely 128 vagy 256 bites lebegőpontos számokkal dolgozik; vagy innen olyan adattípust!''

    nemtom megnyitni a dokumentumot. NEM TUDOM, hogy van -e rá utasítás az általad linkelt dokumentumban, vagy leírás arra, hogy hogyan használhatod fel, vagy hogyan kell konvertálgatni, hogy felhasználhasd, de a long double pl 128 bites (i386 archon 80 bites, compiler függő) az kb 15 éve működő félig meddig processzor szintű, félig meddig szoftveres szintű feature...

    ,,hanem hogy n elemű tömb(ök)re ugyanannyi műveletből álló for-jellegű ciklus n helyett - adattípustól függően - csak n/2, n/4, ..., n/32 alkalommal fusson le''

    megint csak makes no sense.
    akkor gondolom nálad az FMA sem SIMD, hanem a gerinchúrosok körébe tartozik :D

    ,,AIDA-mérésben''
    az aida nem releváns ilyen kérdésekben, soha nem is volt az. fogd meg szépen az intel hivatalos MIPS értékeit, majd hasonlítsd össze a magok számával és az órajellel. meg fogsz lepődni. örömteli, hogy elkezdted legalább a lebegőpontos számok működését tanulmányozni, mielőtt ilyen pointless vitákba vágsz bele, de akár a processzorok felépítésének is utánanézhetnél.

    ,,Mutatsz ebben az AIDA-mérésben''
    mi az hogy *ebben*? ki vagy te, hogy meghatározod, hogy én honnét mutathatok mit? egy kissé el vagy tévedve szerintem

    ,,Adhatsz linkeket, hivatkozásokat bőven, gondolom, nem magadtól találod ki ezeket.''

    gondolom erről a képről sem látod azonnal, hogy vajon mi lehet annak az oka, hogy miért nem tudod megmondani, hogy egy utasítás hány órajel alatt fut le.
    szerintem a beszélgetésünk itt befejeződött, mr mutasdmeginnét level 5

    [ Szerkesztve ]

    A Dunning−Kruger-hatás az a pszichológiai jelenség, amikor korlátozott tudású, kompetenciájú vagy képességű emberek rendkívül hozzáértőnek tartják magukat valamiben, amiben nyilvánvalóan nem azok.

Új hozzászólás Aktív témák