Ideális okostévé, működés
Mi is pontosan az okostévé platform? Erre nem létezik kőbe vésett, hivatalos definíció, és emiatt előfordul, hogy az egyes piaci résztvevők mást értenek alatta. De általánosan azért kijelenthetjük, hogy olyan, tévékre szabott operációs rendszer, amely kihat egy televízió egész működésére, a kezelésre, az irányítóeszközökre, az elérhető funkciókra, a szolgáltatásokra és az extrákra is.
[+]
Az első okostévé rendszerrel felszerelt modellek több mint tíz éve bukkantak fel, és az azóta eltelt időszak alatt rengeteget fejlődött ez a szegmens is. A piac többszereplős, a felhasználók több megoldás közül válogathatnak attól függően, hogy melyik gyártó mellett teszik le a voksukat. Az elmúlt bő egy évtizedben rengeteg okostévével találkoztam a tesztelések során, számos platformot volt alkalmam megismerni, és azért ennyi idő alatt kialakultak bizonyos elvárásaim. Mostanra többé-kevésbé tudom, hogy mit várnék el egy ilyen rendszertől, és azt is, hogy mi az ami zavaró, és ezen cikk pont erről szól. Tehát nem az a téma, hogy melyik platform a legjobb, hanem az, hogy szerintem milyen lenne egy ideális smart rendszer, melyik funkciók hasznosak, és miket lehetne esetleg elengedni.
Sebesség, stabilitás
Elég nevetséges, hogy ezt még külön meg kell említeni 2021 végén, de sajnos itt tartunk... Még mindig a kelleténél gyakrabban fordul elő, hogy egyes okostévék egyszerűen nem reagálnak elég gyorsan, vagy váratlan összeomlásokat, fagyásokat produkálnak. Idén még arra is volt példa hosszú évek után, hogy be kellett másznom az asztal alá, és áramtalanítani a készüléket, hogy ismét működésre lehessen bírni, ami tényleg kabaré kategória lenne még egy pár tízezer forintba kerülő tévé esetében is, nemhogy egy olyannál, ami ennél egy nagyságrenddel többe kerül. Tehát az egyik legfontosabb szempont egy smart platformnál, hogy gyors legyen, mint a villám, és stabil, mint a Kheopsz-piramis. Igazából minden gyártónak ezzel kéne kezdenie, és csak utána jöhetne a cifrázás a hangvezérléssel, okos otthonnal, meg a többi extrával.
[+]
Távirányító
Egyértelműen osztom az LG álláspontját e téren: a legjobb a mozgásérzékelős távirányító! Álmaim okostévé rendszerét egy ilyen, légiegérként is funkcionáló perifériával kellene elsődlegesen irányítani, és a dél-koreai konszern a Magic Remote-tal bebizonyította, hogy ez nem elérhetetlen ábránd. Azzal, hogy a levegőben kalimpálva lehet a kurzort mozgatni a képernyőn, sokkal kényelmesebb és gyorsabb a vezérlés.
[+]
Az is elvárás lenne, hogy a távirányítóról ne hiányozzanak a fontosabb szolgáltatások elérését biztosító funkciógombok, ami szintén magától értetődőnek tűnne, de például a Samsung az elmúlt években ezeket lespórolja, és helyette tök feleslegesen a megjelenésre helyezi a hangsúlyt. Én azt mondom, hogy egy távirányító ne szexi, karcsú és dizájnos legyen, hanem minél inkább funkcionális!
Ha már itt tartunk, meg kell említeni a mostanában elterjedőben lévő dedikált alkalmazásgombokat (Netflix, Amazon stb.). Ezekre nincs szükség, és pláne úgy bosszantó a dolog, hogy ezekért az említett vállalatok egy csomó pénzt kiköhögnek a tévégyártóknak. A felhasználó megveszi a televíziót egy vagyonért, aztán kap mellé egy olyan távirányítót, amin konkrétan reklámgombok vannak. Azért ez nagyon nem oké így. Ezek helyett programozható gombokat kellene a perifériára pakolni, és így mindenki szabadon eldönthetné, hogy mit szeretne egyetlen mozdulattal elérni. Én speciel a részletes képbeállításokat szeretném, mert forrás- vagy tartalomváltásnál (akár úgy is, hogy másik játékot indítok el az Xboxon) sokszor kell belépkedni és módosítgatni az egyes paramétereket, funkciókat. A háttérvilágítás hiánya is kicsit érthetetlen, hiszen ez filléres tétel, viszont sötétben igen hasznos lehet.
Külső periféria támogatása
Egy normális okostévé rendszernek tudnia kell kezelni az USB-n vagy Bluetooth-on keresztül csatlakoztatott külső, harmadik féltől származó vezérlőeszközöket is, ezek ugyanis nagyon hasznosak lehetnek a különféle netes appok futtatása során. Ugyanez igaz a távvezérlő kiváltására szolgáló mobilos alkalmazásra is, amely idén például az Android TV-s eszközök mellől jó darabig hiányzott valamilyen szoftverhiba miatt. Az fontos, hogy ezen az alkalmazáson legyen virtuális billentyűzet és egér is, mert egyébként sok értelme nincs az egésznek.
Hangalapú vezérlés és keresés
A hangalapú vezérlésnek tapasztalataim szerint a jelenlegi formájában nincs sok értelme, ugyanis sokkal lassabb, mintha a távirányítót nyomkodnánk. Mire kimondom azt, hogy "Hello TV, Volume Down" és erre reagál is a készülék, addig kétszer teljesen le- és felhangosítottam a gombokkal a készüléket. Ráadásul sokszor a modellek nem értik meg a parancsot, nem azt csinálják, amit kellene, vagy megy egy darabig a "homokórázás", de aztán csak bután pislognak, ami kifejezetten idegesítő.
[+]
A hangalapú keresés már sokkal hasznosabb, és van is arra példa (például LG webOS), hogy ez nagyon hatékonyan működik, és magyar szókapcsolatokra is rá lehet keresni. Egy YouTube videót vagy Spotify nótát jóval egyszerűbb így meglelni, úgyhogy ez tényleg hasznos szolgáltatás. Itt érdemes megemlíteni, hogy időről-időre előkerül a kézmozdulatokkal történő vezérlés, amelynek során egy, a tévébe szerelt vagy ahhoz csatlakoztatott kamerába kell mutogatni, és így lehet utasításokat adni a készüléknek. Ez teljesen felesleges, kényelmetlen, nem is működik jól és még lassú is. Tipikusan olyan funkció, amit egyszer kipróbál az ember és rájön, hogy mennyire értelmetlen az egész, csak arra jó, hogy a cégek tudjanak vele büszkélkedni, hogy ezt is tudja a termék.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
