Panasonic és az okostévék

Minket eléggé meglepett a pletyka tavaly év közepén, hogy a Panasonic – feladva korábbi merev álláspontját – nyitna az Android TV smart platform irányába. Konkrétan kacsának tartottuk, de később kiderült, hogy a hír bizony igaz. A vállalat szeptemberben be is mutatta első ilyen modelljeit, amelyek már meg is érkeztek hazánkba. Ez pedig azt jelenti, hogy egyszerre lehet kapni Android TV és MyHomeScreen rendszerre épülő Panasonic televíziókat ugyanazon régiókban, ami nem egy megszokott szituáció. Az jó kérdés, hogy hogyan jutottunk idáig, és mit hozhat a jövő, valamint hogy a vásárlóknak mi lenne a legjobb.

A Firefox kaland

Azzal még a márka legnagyobb rajongói sem vitatkozhatnak, hogy a Panasonic egyike a tévés szektor legkonzervatívabb és legmakacsabb szereplőinek. A vállalat sokáig csak és kizárólag a kép- és hangminőségre fókuszált, láthatóan képtelen volt elfogadni, hogy a dizájn is fontos, valamint úri huncutságnak tekintett minden extrát, amely tágította volna a hagyományos televíziózás korlátait.

Amikor 2008-2010 környékén a vetélytársak őrületes formatervezési koncepciókkal álltak elő, a cég mereven ragaszkodott a tradicionális vonalakhoz és színekhez. És a Panasonic volt az utolsó nagy cég, amelynek a modelljeiben megjelent például a gyári médialejátszó szoftver, hogy a futtatható netes alkalmazásokról ne is beszéljünk. A trendekkel viszont a konszern sem mehetett szembe, és 2012-re kidolgozta nehézkes, de kétségkívül egyedi rendszerét.

2015-ben megérkeztek az okostévéplatformok új generációi. Az LG ekkor mutatta be a webOS-t, a Samsung a Tizen-alapú Smart TV megoldását, és két nagy operációsrendszer-gyártó, a Google, valamint a Mozilla is összekalapált egy saját rendszert. Ezekkel, azaz az Android TV-vel és a Firefox OS-szel azokat a gyártókat próbálták megcélozni, akik nem akartak vagy nem tudtak saját rendszert előállítani, hanem ehelyett egy kész platformot licenceltek volna.

[+]

Az okostelefonoknál már bevált koncepciót ültették volna tehát át a televíziós univerzumba, azaz abban bíztak, hogy ha több gyártó is az ő rendszerüket használja, akkor majd jönnek a külső alkalmazásfejlesztők, így nő a kínálat, és emiatt jobban megéri ezt a módszert választani, mint házon belül exkluzív megoldást fejleszteni. A Panasonic, értékelve a korábbi éra tapasztalatait, úgy döntött, hogy erre az útra lép, de a japán gyártó nem tudta meghazudtolni önmagát ezúttal sem.

Amíg mindenki más, aki hasonló döntést hozott, tehát például a Sony vagy a Philips, az a Google Android TV-t választotta, addig a Panasonic egyedüliként a Firefox OS-re szavazott. Ez nyilván nagy csalódást okozott a Mozillának, hiszen a cég egy partnernél többre számított. Akkoriban egész nagy felhajtással ünnepelték az együttműködés megkezdését, és amikor működés közben először láthatta a világ ezt a rendszert egy Panasonic tévében, akkor mindenki megállapíthatta, hogy ez végre egy életképes kooperációnak tűnik.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!