Képminőség
Előre le kell szögeznünk, hogy a cikk elkészültéig nem találtunk egyetlen olyan RAW feldolgozó szoftvert sem, amely megnyitná a WB2000 SRW fájljait, így egyelőre el kell tekintenünk a nyers fájlok és a JPEG-ek összehasonlításától. A Samsung RAW Converter 3.2.2.3., amely az EX1 képeit gond nélkül megnyitotta, szintén csődöt mondott. Kár.
A gépecske Schneider-Kreuznach Varioplan optikája ekvivalens 24 mm-ről indul, ami szerencsére nem látszik zavaróan a képeken, azaz minimális a hordótorzítás. Az elkészített fotókon nem vettünk észre különösebb mértékű széltorzítást, így valószínűleg nem az elektronika végzi a hordózás elsimítását. Tetszett az is, hogy az objektív szépen ellenáll a becsillanásoknak.
Képmintáinkat utólagosan elemezve vegyes érzelmek jöttek fel a géppel kapcsolatban. Érdekes, hogy vannak képek, ahol nagyon sok apró részlet gyönyörűen előjön (pl. sample1 a virágszirmok szőreit is szépen látni), máshol pedig - némi túlzással - akvarellszerű az egész fotó (pl. sample2), holott ugyanazon a gyújtótávolságon és rekeszértéken készült mindkettő. A sötétebb, homogén felületeket nem szereti a WB2000, azokon a helyeken ugyanis még alap ISO értéken is látható színzaj. Mindazonáltal a fénymérés pontosnak nevezhető, a színtelítettség „európai”, azaz megfelelő volt képeinken.
Beltéri, részben szintetikus zajos képeinken azt vettük észre, hogy ISO 400 fölött ugrásszerűen megnő a zajszint. A gyártó saját leírása szerint a WB2000 hátul megvilágított szenzora a hagyományos CMOS érzékelőkhöz képest dupla érzékenységgel rendelkezik. Ez alapján magasabb ISO értékeket használva is kevesebb zajjal kellene találkoznunk. Ez valahol igaz is, hiszen az ISO 1600-on látottak sem katasztrofális eredmények, azonban a színzaj helyett „pacásodást” kapunk, amely jelenség legjobban a homogén, sötétebb árnyalatú felületeken jön elő. Második festményes képünk is azt igazolja, hogy ISO 400 fölött történik valami a képekkel, ami a finomabb részletekre van rossz hatással.
A mérnökök a WB2000-ben az ISO 3200-as értéket is elérhetővé tették, s az eredményt látva arra a következtetésre jutottunk, hogy nagy szükség esetén ez az érték is abszolút használható képeket szülhet. Látványra még például a korábban tesztelt Samsung ST600 ISO 1600-as képeinél is szebbnek ítéltük.
A Samsung WB2000 képminősége nem rossz, de összességében mégis jobbat, többet vártunk tőle. Azonban ne feledjük, hogy ebben a gépben csak a szokásos körömpiszoknyi 1/2,4”-os méretű érzékelő lapul. Valahol érthető, hiszen a gyártónak nem áll érdekében, hogy igazi, ütős konkurenst állítson csúcskompaktjának, az EX1-nek.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
