A Matisse és az X570

Új processzorhoz új vezérlőlapka is dukál, legalábbis az AMD szerint mindenképpen, ugyanakkor a cég hangsúlyozza, hogy a korábbi B450-es és B470-es alaplapokhoz kötelező támogatást kínálni egy BIOS-frissítés keretében, míg a B350 és az X370 esetében ez az alaplapgyártók döntése, de a lavinaeffektus miatt gyakorlatilag mindenki dolgozik ezen. Az X570-es alaplapok azonban előnyt kínálnak, mégpedig a PCI Express 4.0-t, illetve általánosan modernebbnek tekinthetők korábbi társaiknál.

[+]

Az AMD a fenti képen látható vázlattal mutatta be az X570-es vezérlő képességeit egy Matisse kódnevű, harmadik generációs Ryzen mellett. Ez az elméleti tudást reprezentálja, az alaplapgyártók bizonyos mértékig eltérhetnek tőle, az egyetlen követelmény csak az, hogy a processzorból nyerhető interfészek élvezzenek elsőbbséget.

A Matisse kódnevű CPU négy darab USB 3.2 Gen2-es aljzatot tud meghajtani, a 24 PCI Express 4.0-s sávból 16-ot kaphatnak a grafikus vezérlők, 4 sáv pedig szükséges az X570-es vezérlővel való összeköttetéshez. A maradék négyet a partnerek vagy egy x4-es vagy egy x2-es PCI Express 4.0-s NVMe adattárolónak használják fel, de utóbbi esetben két 6 Gbps-os SATA port is kivezethető a processzor felől.

Az X570-es lapkában már több lehetőség van, de fix paraméter a nyolc darab USB 3.2 Gen2-es, illetve a négy darab USB 2.0-s aljzat, noha nem kötelező mindet felhasználni. Négy darab 6 Gbps-os SATA portot viszont minimum követel az AMD, a StoreMi támogatása mellett.

A vezérlő oldaláról nyolc darab PCI Express 4.0-s sáv használható fel szabadon, további nyolc sáv pedig elkölthető adattárolásra, így például építhető az alaplapra nyolc 6 Gbps-os SATA, vagy két x4-es PCI Express 4.0-s NVMe, vagy négy x2-es PCI Express 4.0-s NVMe, de az AMD szerint leginkább ezek kombinálásával fogunk találkozni, hogy az adott termék képességei ne legyenek annyira egyoldalúak.

[+]

A fentiek miatt egyértelmű maximumok nincsenek az egyes interfészekre, de az AMD összesítette az elméleti határokat, ezeket viszont tényleg úgy kell figyelembe venni, hogy ha egy alaplapon lesz 14 darab 6 Gbps-os SATA interfész, akkor bizony csak egy x2-es PCI Express 4.0-s NVMe áll majd rendelkezésre. A másik végletnek a három darab x4-es PCI Express 4.0-s NVMe számít, amivel viszont csak 4 darab 6 Gbps-os SATA interfész marad.

Az X570-es vezérlő egyébként logikailag megegyezik a Matisse kódnevű processzor IO lapkájával, csak nem 12, hanem 14 nm-es node-on gyártja a GlobalFoundries. A lapkának persze számos része le van tiltva, gondolva itt például a memóriavezérlőre. A különböző gyártástechnológiának az az oka, hogy a 14 nm-es node valamivel olcsóbb, és mivel elég nagy mennyiségben gyártják majd az X570-es alaplapokat, így a lapkára levetített nem túl nagy eltérések is számottevők lesznek több milliós tételek esetén. Mindemellett a Matisse kódnevű processzor tokozása nem túl nagy, így oda egyszerűen a kisebb kiterjedést biztosító 12 nm-es verzióra van szükség.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!