Bevezető

Az elmúlt hetekben világszerte beköszöntött a Core 2-láz. Az Intel új processzorai olyannyira jól sikerültek, hogy sok esetben még azok a felhasználók is Core 2-re szeretnének költeni, akiknek amúgy szükségük sem lenne rá. A processzorok sebességére kihegyezett mérésekből kiderült, hogy az Intel új processzorai valóban nagyon gyorsak a mindennapi alkalmazásokban és a játékokat is gyorsabban futtatják az eddig favoritnak számító Athlon 64-eknél, de mi a helyzet a valóban életszerű helyzetekben? Azoknál a processzorteszteknél, melyekben a játékokat processzor- vagy vegyeslimitált beállítások mellett futtatják, tényleg a Core 2-es CPU-k fölényének lehetünk tanúi, most azonban kiderítjük, hogy ez a megállapítás igaz-e abban az esetben, ha a játékokat a mindennapos, ésszerű beállítások mellett teszteljük le. Mielőtt a dolgok közepébe vágnánk, tisztázunk pár fogalmat, ugyanis a témát taglaló cikkünk első része után számos olyan levelet kaptunk, melyben az olvasók különböző kifejezések jelentéstartalmára kérdeztek rá.

Először is tisztázzuk a különböző limites beállítások kérdését, ugyanis tesztünk nagyrészt a limitek körül forog. Mit jelent az, hogy valami – játék vagy teszt – processzor-, esetleg vegyes- vagy VGA-limites? A válasz igen egyszerű és egyértelmű: amikor egy limitről beszélünk, az alatt egy olyan határt értünk, melyet az adott tesztben csak akkor tudunk átlépni, ha valamelyik hardverelemet gyorsabbra cseréljük. Például ha egy processzortesztben játékokat tesztelünk, és ezt CPU-limites beállítások mellett tesszük, az azt jelenti, hogy a végeredmény szempontjából a videokártya nagyjából irreleváns (még ha egy játékból teljesen nem is lehet kizárni a VGA-t); tehát ahhoz, hogy több fps-t érjünk el, gyorsabb processzorra van szükségünk. Ezek azok az eredmények, melyeket a hozzáértőbb olvasók szkepszissel fogadnak, hiszen ilyen beállítások mellett szinte senki nem játszik.

Másik példa, amikor egy videokártya-tesztben VGA-limitált beállításokat használunk: ezekben az esetekben a processzor gyorsabbra cserélése valószínűleg már nem járna számottevő fps-növekedéssel, ugyanis a videokártya szűk keresztmetszetet képez a rendszerben, egyszerűen szólva nem tud több képkockát kipréselni magából bármilyen okból kifolyólag.

Létezik még a vegyeslimitált beállítás, mely egy olyan speciális eset, amikor akár a CPU, akár a VGA gyorsabbra cserélésével további gyorsulást tudunk elérni. Ez általában akkor következik be, amikor a videokártyánk maximális teljesítményét még nem használjuk ki egy adott játékban. Ilyen esetek akkor fordulnak elő, amikor a felhasználó nincs tisztában videokártyájának teljesítőképességével, és emiatt egyszerűen bekapcsolatlanul hagy olyan effekteket, amelyek a játék grafikáját szebbé teszik (shaderek, árnyékok, élsimítás, szűrések stb.) és kellőképpen leterhelik a VGA-t. Ezekben az esetekben a videokártya teljesítménye nincs teljesen kiaknázva, tranzisztorok milliói feleslegesen melegítik környezetünket...

A „limit” fogalmával sokan nincsenek tisztában, ennek következtében több olyan levelet is kaptunk, melyekben vagy azt ajánlották, hogy a processzortesztekben használjunk olyan beállítást, amivel nincs CPU-limit, vagy azt, hogy a videokártya-tesztekben használjunk lassabb/gyorsabb processzort, mert a CPU túl erős az adott VGA-hoz, vagy épp ellenkezőleg: lassú, és emiatt nem tudjuk kihajtani a szóban forgó videokártyá(ka)t.

Nos, egy processzorteszt éppen azért processzorteszt, mert abban a processzor sebességére vagyunk kíváncsiak, és nem arra, hogy egy adott videokártya milyen gyors. Ha egy processzorokkal foglalkozó cikkben a játékokat úgy tesztelnénk le, hogy a tesztben használt VGA lenne a szűk keresztmetszet, akkor egyértelmű, hogy a leglassabb és a leggyorsabb processzorral is közel azonos eredményeket kapnánk, csakhogy ez nem jó megoldás, mert ezek az eredmények csak és kizárólag az adott tesztben használt VGA-val lennének érvényesek, vagyis akár egy erősebb, akár egy gyengébb videokártyával érvényüket veszítenék (és sajnos nincs lehetőségünk az összes CPU-t az összes létező VGA-val letesztelni). Másrészt a teljes VGA-limites környezetben végzett tesztelések nem mutatják ki azt sem, hogy egy játékban az adott processzor hogyan viselkedik, amikor már az AI-t is ki kell számolnia.

Többször felmerült már (a fórumon is) az a kifogás, hogy egy adott VGA-tesztben túl erős processzort használunk. Természetesen olyan VGA-tesztekről van szó, melyekben nem az aktuális csúcsvideokártyákkal foglalkozunk, tehát az olvasók azt szerették volna, hogy egy közepes vagy belépőszintű videokártyákat felvonultató cikkben inkább gyengébb processzort használjunk, mert egy ilyesfajta VGA-t birtokló felhasználó bizonyosan nem fog csúcsprocesszort venni, és így a mért eredményeink nem mérvadóak. Az észrevétel első hallásra jogosnak tűnik, azonban érdemes egy kicsit jobban átgondolni a témát. Amikor videokártyákat tesztelünk, akkor olyan játékokkal és beállításokkal tesszük ezt, melyekben a videokártya a limitáló tényező, másképp szólva a szűk keresztmetszet. Példának okáért ha megnézzük az Ideális CPU-GPU párosok eredményeit, akkor azonnal látható, hogy egy GeForce 6600 GT-nek teljesen mindegy, hogy egy 2,66 GHz-es Pentium 4 vagy egy 2,6 GHz-es Athlon 64 van alatta, ugyanis videokártya-limitált beállítások mellett mindkét processzorral ugyanolyan gyors!

A másik véglet, amikor egyesek szerint lassú processzort használunk a videokártyák teljesítményének leméréséhez, ez a probléma a leggyorsabb videokártyákról szóló tesztek után szokott felvetődni. Ezúttal részben erre a kérdésre keressük a választ, részben pedig arra, hogy a különböző videokártyákhoz milyen processzort érdemes venni. Ezúttal három processzort választottunk ki, ezeket alapórajelen és tuningolva is teszteltük, és összepárosítottuk őket három grafikus kártyával, melyek manapság a csúcskategória megtestesítői.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!