Ez a jövő?
Tényleg az elektronikus tinta, elektronikus könyv a jövő? Szerintünk bizonyos szempontból igen, bizonyos szempontból viszont ugyanúgy tanácstalanok vagyunk, mint sok más szakember. Az kétségtelen, hogy az e-tintás kijelző fantasztikus. Fogyasztása utolérhetetlen, a felbontása, kontrasztja és frissítési sebessége pedig már most rendben van, és ezek minden bizonnyal még javulni is fognak majd. További nagy előnye, hogy fokozottan hajlékony, szóval a jövő papírja lehet.
Az is valószínűnek tűnik, hogy a papíralapú, klasszikus könyveket előbb vagy utóbb valami más információhordozó fogja felváltani. Az elektronikus terjesztés könnyebb, gyorsabb, gazdaságosabb a hagyományos nyomtatott anyagokénál. Olyan művek is megjelenhetnek, melyek hagyományos eljárással nem feltétlenül lennének kifizetődőek, nem kell tartani a könyvesboltok és kiadók nyakán maradó, eladhatatlan példányoktól, de attól sem, hogy valami jó könyvről esetleg lemaradunk. Legfeljebb a dedikálás lesz egy kicsit körülményesebb. Gazdaságosság terén meg kell említeni a nyomtatott napi sajtót, mely óriási mennyiségű papírt emészt fel, a hagyományos nyomtatási és terjesztési folyamat pedig komoly erőforrásokat igényel. Továbbá gondoljunk a kisiskolásokra, akik rengeteg könyvvel és füzettel felmálházva indulnak suliba minden reggel. Egy okosan megtervezett elektronikus könyv vagy akár füzet számukra, de az egyetemistáknak is nagyon hasznos lehet.
Kérdés, hogy mi lesz ennek az elektronikus terjesztési módnak az eszköze. Már ma rengeteg alternatíva létezik, egyikük a viszonylag friss, e-tintával íródott e-könyv, de itt vannak a notebookok, a netbookok, a PDA-k, a telefonok és újabban az internettáblák. Összefoglalva az e-könyv olvasókkal kapcsolatos tapasztalatainkat, azt mondhatjuk, hogy lineáris olvasásra, ami szépirodalmi művekre jellemző, már a mostani forma is egészen jó. Sok lapozást, ugrálást, esetleg linkelést igénylő, méretes ábrákkal tarkított szakkönyvek kezelése viszont egyelőre még nehézkes, arra sokkal jobb alternatívát jelentenek a komolyabb számítógépek.
Aztán itt van még egy, különösen a hazai fogyasztók számára elrettentő adat. A nálunk járt iriver Story közel 80 000 forintba kerül, de a szerényebb képességű Koobe termékek sem sokkal olcsóbbak. A Junior 65 000 forintért, a Classic 75 000 forintért vásárolható meg. Ez kétezer forintos regény-átlagárban számolva még akkor is 30-40 kötet után térül meg, ha ingyenes forrásból szerezzük be az olvasnivalót. Szerencsére ilyenből már ma is van néhány, például: Magyar Elektronikus Könyvtár, Project Gutenberg, Könyv-e.hu. Emellett rengeteg e-könyvesbolt is létezik.
Felmerül a kérdés, tényleg megéri a XXI. század elején óriási pénzeket fektetni az olvasásba? Minden bizonnyal, hiszen olyan óriási könyvárusítók mozdulnak ebbe az irányba, mint például az Amazon.com, de rövidesen idehaza is beindul egy hasonló szolgáltatás, nagy online és offline könyvesboltok támogatásával. Érdekes adat, hogy a hazai könyvpiac forgalma éves szinten 60 milliárd forint környékén mozog, ami tetemes összeg. Elképzelhetőnek tartunk egy, a mobiltelefonokéhoz hasonló terjesztési módot. Amikor a vásárló előfizetés keretén belül, olcsón megkapja az olvasót, aminek az árát beleépítik a digitális könyvek és a sajtó költségeibe. Talán egyszer majd állami támogatással kap az elemis kisdiák egy e-book olvasót, amit aztán egész iskolás pályafutása alatt használhat könyvként, esetleg füzetként is (e-palatábla).
Gutenbergéhez hasonló történet kerekedhet az elektronikus könyv körül. Nem az lesz a sikeres, aki kitalálta, hanem az, aki tömegtermékké tudja majd tenni. Ugyanis egyelőre magas ára miatt még nem az. Nekünk ettől a részlettől eltekintve tetszettek az e-könyv olvasók és az e-tintás kijelző.
e-könyv olvasók
e-tintás kijelző
rudi
Az Iriver Story-t az Infopatika Kft., a Koobe termékeit a Koobe.hu bocsátotta rendelkezésünkre.
